Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-06 / 244. szám
1991. szeptember 6., péntek uj Dunflntüli napló 3 Csak részleges tartozás-megfizetésről lehet szó a Bázisnál Nyilatkozik a felszámoló biztos A felszámolási eljárás mindig is úgy indult, hogy az érintett cég vagyonából az utolsó vasszögig értékesítenek mindent, s ebből fedezik a tartozásokat. A dolog mégsem ilyen egyszerű — tudtuk meg dr. Tóth Pétertől, a Bázis Építőipari Vállalat felszámoló biztosától. — A felszámolást ez év március 5-én kezdtük meg, mivel a vállalat teljességgel fizető- képtelen lett. A fő hitelezőként az OTP jelentkezett. A követelések meghaladják a 6 milliárd forintot. A reális igények azonban 4 milliárd forintra tehetők. Az értékelések eltérését az okozza, hogy az építőipari munkákra általában 10 év a garancia, s mivel a Bázis az országban az első felszámolásra kerülő . építőipari cég, így a szavatosság anyagi megváltására nincs semmilyen gyakorlat. Tovább bonyolítja a helyzetet az IMS technológiával épített házak gondja. Nem dőlt még el ugyanis, melyik vállalkozás milyen áron végzi majd el a felújításokat. Hozzá kell azonban azt is tenni, hogy a rendelkezésre álló eszközök, anyagok, berendezések forgalmi értéke nem haladja meg a két és fél milliárd forintot, így csak részleges igénykfelégité- sekről lehet szó. Természetesen nem azonnali kiárusítás kezdődött március 5-ével, hiszen a hitelezőknek is érdekük, hogy minél nagyobb összeget tudjanak behajtani. Ezért az életképes üzemrészek tovább működtek vagy káefték- ké, rt.-vé alakultak. Az elmúlt két évben tizenhat kft. és egy részvénytársaság jött létre, s esélye van még újabb 4 részlegnek káeftét alapítani. Ezek az egységek önállóan mind nyereséggel üzemelnek, s mintegy 1400 főt foglalkoztatnak. Két évvel ezelőtt 4000 volt a vállalat létszáma, ma 2500 embernek van még munkalehetősége. A létszámleépítés nem volt erőltetett. A 300 korengedményes nyugdíjas mellett sokan kezdtek magánvállalkozásba is. Ehhez nyújtott segítséget a vállalatnál korábban bevezetett végkielégítési rendszer alkalmazása. Eszerint a Bázisnál eltöltött idő függvényében 1-8 hónapi keresetüket kapták a távozók. Az utolsó nagyobb lélegzetű építkezéseket — egy budapesti tömbház és lakások építése a pécsi Rózsadomb legvégén - is már új vállalkozók folytatják, de a teljes felszámolás úgy két év múlva várható. A betonüzemek — Siófokon, Kaposvárott egy, Pécsett két ilyen üzem található — megvételére viszont máris jelentkezett külföldi vevő. Mészáros E. B. A Bázis utolsó, megkezdett építkezése Pécsett, a Rózsadombon, de ezt a munkát is budapesti vállalat munkásai fejezik be. Fotó: Läufer László Hűségjutalmak Hűségjutalmat fizettek a közelmúltban a Mecseki Szénbányáknál. A nagy pénzt, ami úgy tudatosult a legtöbb kívülállóban, most aztán dőzsölhetnek a bányászok, jól teletömték az amúgy sem üres zsebüket. Volt forgalom rendesen, meg kell adni. 158 millió 460 ezer forintot vehettek fel a föld mélyén és a föld felett dolgozók. Nettóban megint kevesebbet néhány millióval, mint tavaly vagy tavalyelőtt, de ez csalóka szám, hiszen közben szépen fogyott a vállalat létszáma. Az egy főre jutó átlag már emelkedő tendenciát mutat, hisz 1989- ben 16 és fél ezer, tavaly 19 és fél ezer, míg az idén 23 973 forint jutott átlagban egy „hűségesnek". Gyorsan felhívták a figyelmemet az adatszolgáltatók, ezek a számok is félrevezetők lehetnek, mert óriási a szóródás. Sokan Vannak, akrkrtek mindössze pár száz, néhány ezer forint járt az ipari miniszter rendelete alapján megállapított szempontok alapján, míg jó néhányon vannak, akiknek külön pénztárcát kellett hozniuk, hogy a nettó százezret vagy még annál is többet — ami ugye ötezresekben is majd egy centi vastag — ne a zsebbe gyömöszöljék. Ilyen összeg felvételéhez azonban legalább egy ezüst lakodalomnyi idejű hűség és évi 300 körüli műszak szükségeltetett minimálisan. Ök azok, akik — ha a bányásznap környékén éppen nem vállalnak bányamentő ügyeletet a ledolgozott műszak után - nyugodtan fordulhatnak be bármelyik áruház ajtaján, kevés olyan árucikket tudnak mutatni nekik, amit helyből ne tudnának kifizetni. De ma már köztudottan nem kivagyiságra kell a pénz. Sokan vannak, akik egész éves keresetüknek szívesen elfogadnák, azt a kettessel kezdődő, hatszámjegyű ösz- szeget, ami egy-egy fizetési cédula bruttó végösszegeként szerepelt. Szívfájdítóan nyirbálta ötszámjegyűvé a nettót a nyugdíjjárulék tíz és a személyi jövedelemadó újabb ötven százaléka. Na meg a vészesen száguldó infláció. Két évvel ezelőtt még csak-csak követte az pmelkedés a hivatalosan elismert 17 százalékot, tavaly már jócskán lemaradt a jutalomnövekedés nagysága a pénzromlás 29 százalékától, az idén pedig . ... A nettó kifizetés átlagosan 22,5 százalékkal nőtt, a hivatalos infláció 35,7 százalék. Ma, a közelmúlt tragédiája miatt, a szokottnál csendesebb . a bányászünnep. Holnap pedig folytatódhatnak a tárgyalások, számítga- tások az asztalok mellett, öl- tönyös-nyakkendős urak között, hogy a megyénkben a leépítések ellenére még mindig fajsúlyos bányászkodásnak legyen jövője, hogy a szénporos munkaruhájú emberek szaktudása kelljen jövőre is, legyen lehetőségük hűségesnek maradni. — grünwald — Alapítvány I millió dollár induló vagyonnal Információ technológia képzési alapítványt hoztak létre a legfejlettebb informatikai technikák újszerű és hatékony hazai bevezetésének elősegítésére. A képzési rendszernek az a sajátossága, hogy a vállalatok legfelsőbb vezetőit is bevonják a képzési folyamatba. A velük folytatott elemzések alapján alakítják ki a képzési igényéket. Az oktatás során az informatikai szakemberek gyakorlati példákon keresztül ismerhetik meg a legmodernebb rendszerfejlesztési módszereket. Az 1 millió dolláros alaptőkével induló alapítvány 5' év alatt 5000 ipari vezető kiképzését tervezi. A kuratóriumot nagytekintélyű nemzetközi vállalatok - számítógép- és adatbázis fejlesztő cégek, üzleti szaktanácsadó szervezetek - és neves . hazaiak - SZÁMALK, Csepel Autógyár, Állami Vagyonügynökség — alkotják. M. E. B. Bogáthy Ferenc pécsi festő és grafikus tűzzománc-munkáiból nyílt tegnap tárlat Pé- csett, a Ságvári Művelődési Házban. A kiállítás a hónap végéig látogatható naponta 8-18 oraig' Fotó:'Läufer László Szép eredmények a nyelvművelésben „Beszélni nehéz” szakkör a siklósi gimnáziumban Akinek egy kicsit is lelkiismeretes magyar tanára volt, bizonyára hallotta már Péchy Blanka nevét, és azt is tudja, hogy mennyi mindent tett azért, hogy szép magyar nyelven szóljunk egymáshoz ebben az országban. Péchy Blanka haláláig Deme Lászlóval együtt a rádióban kéthetente jelentkezett a „Beszélni nehéz” című műsorral, mely végül is nem szól másról, mint hogy rosszul hangsúlyozott .mondatokat válogatnak össze, és megbeszélik; miért rossz, ha így mondjuk, hogyan kellene helyesen. A műsor nyomán országszerte létrejöttek az iskolákban a „Beszélni nehéz” szakkörök, ám épp Baranya eléggé lemaradva kullog ezen a téren • más régiók mögött. Ezért is örvendetes, hogy van, ahol mégis komolyan veszik a nyelvművelést, és ez a szakemberek figyelmét sem kerüli el. A Siklósi Táncsics Mihály Gimnáziumban Aradi Éva tanárnő ügybuzgalmánok eredményeképpen éppen tíz éve folyik a „Beszélni nehéz" szakkörélet, és nemrégiben kapták meg a Kazinczy-jutalmat — ami pénzt és könyvajándékot jelent - munkájuk elismeréseként. Aradi Éva tanárnő rövid beszélgetésünkkor a következőket mondja a szakkör életéről : — Saját tanítványaimból szervezem a kört, mindig van 12—18 gyerek, aki szívesen csinálja, megtanulják a sajátos jelölési rendszert, amivel a megadott rossz mondatokat kell kijavítani. Én nagyon buzgó vagyok ebben az ügyben, van, aki kicsit meg is mosolyog ezért, de maguk a résztvevők állítják! hogy idővel vájtfülűbbek lesznek, észreveszik a hibákat az élőbeszédben. Belőlük kerülnek ki azok, akik részt vesznek a győri Ka- zinczy-versenyeken és a sátoraljaújhelyi „Édes anyanyelvűnk” versenyen. Amire igazán büszke vagyok, hogy sikerült létrehoznom tanári Beszélni nehéz kört a kollégák számára, ahová testnevelő tanárok, gyakorlatisok is járnak, talán egy kicsit. az én kedvemért is, de. nagyszünetben, ami 15 perc, összeülünk, és elbeszélgetünk a helyes beszéd gondjairól, ami tanároknál igen fontos. . Sajnos,, a megyében nem tudott igazán felvirágzani a mozgalom, ez talán annak tudható be, hogy eléggé időigényes, oda kell figyelni, és fontos,' hogy a tanárnak egy kicsit a „bolondériája" legyen. M. K. A cukorrépáról — keserűen Mintegy százötven dél-dunántúli cukorrépa-termelő találkozott tegnap a somogyi megyeszékhelyen, hogy a cukorrépa-betakarítás kezdete előtt megbeszélést folytassa- nök a Kaposvári Cukorgyár vezetőjével, Kováts Imrével. A tanácskozásra elsősorban azért került sör, mert a nehéz pénzügyi helyzetben lévő Kaposcu- kor Rt. több mint 15 százalékos ■ felvásárlásiár-csökkentést kívánt elérni a szerződésekben foglaltakhoz képest. A termelők többsége a tegnapi, indulatos felszólalásoktól sem mentes találkozón elzárkózott a szerződésben foglalt árcsökkentéstől, ám a többlettermés átvételéről hajlanak megegyezésre. A részletek megtárgyalására munkacsoportot hoztak létre. B. N. A két ország ötven városában, községében élnek olvasók Magyar-román újság jelent meg Pécsett Először látott napvilágot hazánkban magyar—román társasági lap, kiadója a pécsi székhelyű Magyar—Román Baráti Társaság. A Barát- ság/Prieternie kettős című újság első száma csütörtökön jelent meg négyszáz példányban, a Promédia Kft. gondozásában. Kiadását a nemzetiségi és etnikai kisebbségi alapítvány támogatása tette lehetővé. Az olvasók havonta vehetik kézbe nz újság további számait. A társaság elnöke (egyben a lap felelős kiadója és szerkesztője), dr. Iglói Zoltán elmondta: a Barátság/Prieternie megjelenését a tagság növekvő száma tette szükségessé. Jelenleg több mint háromszáz tagja van már az egyesületnek, közülük minden harmadik. román állampolgár. A gondot az okozza, hogy igencsak szétszórtan — Magyarország és Románia ötven városában, községében - élnek a társaság tagjai, s jószerével az újság az egyetlen állandó kapocs közöttük. A társaság sok levelet kap a magyar és román barátaitól. Korábban ezek az Írások többnyire — jobb híján — az egyesület archívumát gazdagították, ezentúl viszont közzéteszik a lapban a legérdekesebb leveleket. Fontosnak tartja továbbá a társaság, hogy minél több ember figyelmét ráirányítsa a magyar-román viszony problematikájára, ezért az újságpéldányok egy részét megküldik az érdeklődő személyeknek, a különhöző szervezeteknek és intézményeknek. A kettős (magyar—román) című és alcímű lap szövegeinek meghatározott hányadát románul is közlik a szerkesztők. így két nyelven jelennek meg az alap'vető cikkek, más írásokhoz pedig román nyelvű összefoglalók csatlakoznak, illetve a fő címek magyarul és románul is olvashatók. A romániai tagok zöme ugyan érti a magyar nyelvet, a ^rsaság mégis fontosnak ítélte meg az újság kétnyelvűségét.
