Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-05 / 243. szám

1991. szeptember 5., csütörtök uj Dunántúli napló 7 VÁLLALKOZÁSOK - ÜZLET Kivételes lehetőségek az Inter-Európa Banknál Mint arról már korábban értesülhettek lapunkból, az olasz-magyar vegyes tulajdo­nú Inter-Európa Banknak ez év januárjában nyílt meg el­ső vidéki egysége, a Pécsi Igazgatóság. Áprilisbon köl­töztek be végleges helyükre, a Sallai, azaz most már Fe­rencesek utca 52-be, ahol rendkívül kellemes környezet­ben és teljesen elektronizált körülmények között tevékeny­kednek. Az IEB Pécsi Igazgatósága jogi személyek részére (kft., rt., állami vállalat, szövetke­zet, Á. G., stb.) nyújt banki szolgáltatásokat. A számla- vezetés. betétgyűjtés, hitel- nyújtás és egyéb forintműve­letek mellett az IEB kivételes lehetőségeket kínál azon tér­ségbeli társaságok, vállalatok számára, akik saját jogon külkereskednek, ill. bárminemű nemzetközi pénzműveletet kí­vánnak végezni. Mindannyian tudjuk, hogy manapság mi­lyen nagy fontosságú a vál­lalkozók számára a külkeres­kedelmi tevékenységük mö­gött meghúzódó gyors és megbízható pénzügyi bonyo­lítás. Az IEB kihasználva azt, hogy az egyik legnagyobb olasz bank a résztulajdonosa, szé­les körű bankkopcsolatokat épített ki világszerte. Vala­mennyi konvertibilis devizájú országban számlát vezettet a bank, nemzetközileg elismert bankoknál (pl.: Németország: Deutsche Bank, Dresdner Bank; Anglia: Midland Bank; Japán: Bank of Tokyo; Auszt­ria: Zentralsparkasse; Svájc: Swiss Bank Corporation; USA: Republic National stb.). Ezen „Nostro" számlák segítségével éri el az IEB, hogy például export esetében nem kell a külföldi vevőnek a Nemzeti Bankon keresztül küldeni a pénzt Magyarországra, ha­nem az adott országbeli Nostro számlára is elég rá­helyezni, s így lényegesen rö- videbb idő alatt megkapja a magyar fél az export ellen­értékét. Import esetében a devizafizetést szintúgy a Nostro számláról indítja a bank, így takarítva meg érté­kes napokat. Ezen előre meghatározott út­vonal segítségével érhető el az, hogy ha bármi probléma is adódik a fizetések során, min­dig kideríthető, hol van a pénz és ki a felelős a to­vábbításért. Mert problémák azok adódnak. Tekintélyes számú pontatlan megbízást kap a bank, nemcsak a ma­gyar ügyfelektől, de külföldről is. Emiatt vezette be az IEB Pécsi Igazgatósága azt a rendszert, hogy az okmány- vizsgálat itt Pécsett történik, így gyorsan orvosolni lehet a hiányosságokat. Az általában jól ismert nemzetközi fizetési módok mellett (átutalás, beszedés, akkreditív, csekk, stb.) a bank egyéb lehetőségekkel is szol­gál. Kiemelkedik ezek közül a faktoring üzletág, amelynek segítségével az exportőr nyit­vaszállitása és folyamatos forgalma esetén követelések behajtását és megelőlegezé­sét vállalja az IEB. Tőkeerős, hitelképes vállal­kozások számára nem ritka eset, hogy importnál a bank lehetővé teszi az ún. halasz­tott fizetési módot, forintfede­zet letétele nélkül. Azaz amennyiben az eladó az áru szállítását követő 60-90 nap múlva kéri az importszámla kiegyenlítését, az importőrnek nem kell finanszíroznia oly hosszú ideig a számla össze­gét, csak megfelelő biztosíté­kot kell nyújtania. Természetesen nem utolsó szempont a pénzügyi szolgál­tatásért fizetendő költségek mértéke sem. Nos, e tekintet­ben elmondható, hogy az IEB a nagyobb összegek ke­zelése esetén hasonló vagy alacsonyabb dijat számol fel ügyfeleinek, mint a többi bank, azonban a kisebb ösz- szegű tételeknél egységesen 2000,— Ft bonyolítási díjat kér. Még egy technikoi jellegű kérdés: import ügylethez tar­tozó pénzügyi bonyolításhoz nem szükséges, hagy az ügy­fél a banknál folyószámlával rendelkezzék, ez csak az ex­portbefolyások esetén feltétel. Az Inter-Európa Bank Rt. Pécsi Igazgatóságának tele- fonszóma: 15-344. Inter-Európa Bank Rt. Pécsi Igazgatóság Ügyfélfogadás az Inter-Európa Bank pécsi irodájában Fotó: Proksza László Tudnivalók a társasvállalkozásokról Gmk, Közkereseti Társaság, BT A társasági szerződést a cégbírósághoz kell benyújtani, s egyidejűleg be kell jelent­kezni a társadalombiztosító­nál és az APEH-nél is. A ren­delkezések szerint 1991-92—93- ban 50 százalékos adóked­vezményben részesülnek azok a társasvállalkozások, ame­lyeket kizárólag belföldi ma­gánszemélyek alapítottak. Gazdasági munkaközösség ( Gmk) Csak természetes személyek — magánszemélyek — alapít­hatják, minimális tőkebefekte­téssel. Minden tagnak azono­sak a jogai és a kötelezett­ségei. Korlátlanul és egye­temlegesen — teljes vagyo­nukkal — felelősek a gmk tartozásaiért, a hitelezőik bár­mely tagtól követelhetik az adósság visszafizetését. A hitelezők védelmét szol­gálja az a rendelkezés is, hogy egy bizonyos személy csak egy korlátlan felelősségű társaság — bt., gmk, közkere­seti társaság - tagja lehet. Az új tag a gmk előzetes tartozásaiért is felel, ezért nagyon fontos belépés előtt tájékozódni a gmk anyagi helyzetéről! Ugyanakkor a ki­lépéstől számított öt éven be­lül vagyonával felel a tagsá­ga alatt keletkezett károkért. A gmk vezetőit a tagok vá­lasztják. A képviselő a külső kapcsolatokért felelős, míg az üzletvezető a társaság tevé­kenységét irányítja. Minden tag jogosult ellenőrizni az üz­letvezetőt és a képviselőt, sze­mélyesen tájékozódni az ügyek menetéről, betekinteni a társaság könyveibe, irataiba. A képviselő és az üzletvezető pedig köteles tájékoztatni a vállalkozással kapcsolatos minden döntésről a tagokat. Közkereseti Társaság (KKT) Alapítói magán- és jogi személyek. Gyakorlatilag a gmk-ból alakul akkor, amikor jogi személy kapcsolódik be a tevékenységbe. Működési szabályai azonosak a gmk- éval. A tagok megállapodá­sától függ - amit a társasá­gi szerződésben is rögzíte­nek —, hogy a jogi személy tevőlegesen részt vesz-e a munkában vagy sem. Betéti Társaság (BT) Rendszerint az választja ezt a formát, akinek nincs meg az induláshoz szükséges tő­kéje. Legalább egy bel- és egy kültaggal (csendestárs­sal) alakulhat. A beltag teljes vagyonával felel a társaság ügyeiért és lehetőségeihez mérten tőkét is bevisz. A kültag csak a be­vitt vagyonával felel, s a megállapodástól függően köz­reműködhet a munkában is. Nem köteles nevét adni (csu­pán a társasági szerződésben kell szerepeltetni), ha viszont a társaság megnevezésében is szerepel, akkor ugyanúgy felel a vagyonával, mint a beltag. A BT. tagjai a beltagok közül képviselőt és üzletvezetőt vá­lasztanak maguk közül. FERENCZY-EUROPRESS Magyar Vendéglátók Ipartestiilete Jogilag és gazdaságilag is független szervezetként ala­kult meg a Budapesti Ven­déglátósok Szervezete jog­utódaként a Magyar Vendég­látók Ipartestülete, mely észre­vételeivel, szakmai hozzáérté­sével, megfelelő jogokat él­vezve, megfelelő fórumot kap­va igyekszik hozzájárulni a vendéglátás színvonalának ki­alakításához. A testület egyebek között el kívánja érni, hogy ellenőr­zést gyakorolhasson az étter­mek, vendéglők nyitásával ösz- szefüggő szakmai kérdésekben, hogy a későbbiekben csak ét­termi mesterek, vendéglős mesterek kaphassanak üzlet nyitására engedélyt. A Magyar Vendéglátók Ipar­testülete hétfőtől péntekig tag­jai rendelkezésére áll (1061 Budapest, Andrássy u. 43., te­lefon: 06-1/1424-976). »» Két esztendőt „túlélve Privát Profit Megjelenés 60 ezer példányban A magyarországi magán­tőkének és vállalkozóknak szóló lap, a Privát Profit „túlélte" a kritikus első két esztendőt, és annyira meg­erősödve került ki a nehéz időszakból, hogy szeptem­berben már 164 oldalon 60 ezer példányban jelenik meg. A lap életében az is jelen­tős. hogy szeptemberben megnyitjuk 12 irodából álló franchising rendszerű orszá­gos hálózatunkat, új tarta­lommal töltjük meg a Balla- tine's Clubot és megkezdi működését a Privát Profit adatbank és consulting-szol- gálat. Szeptember 17-én a buda­pesti Fórum Szállóban ren­dezik meg Kádár Béla mi­niszter részvételével a ma­gyarországi üzleti reggelik premierjét. A szerkesztőség a héten sajtótájékoztatót tart, mely alkalommal bemutatják a HER (Hungarian Economic Rewiew) című, angol nyelvű üzleti lapjukat is. Tőzsdei kisszótár a A gazdaságban, a pénzügyi életben a befektetni szándé­kozóknak új fogalmakkal kell megismerkedniük. Az elkövetkező betekben az Új Dunántúli Napló Vállalkozások - üzlet mel­lékletében a budapesti Nordline Értékpapír Rt., az értéktőzsde alapító tagja megpróbál néhány fontos fogalmat ismertetni az Új DN olvasóival, elmagyarázni, hogyan kell a tőzsdei híreket, információkat feldolgozni. Bemutatjuk az opciós vásárlásokat, a brókerek szerepét, o magyar tőzsde szervezeti rendjét, a le­hetséges ügyletfajtákat, a bennfentes kereskedelmet, egy cég tőzsdére jutásának a kritériumait. Néhány fontos tanáccsal is megpróbáljuk ellátni az olvasót, hogyan lehet sikeresen tőzs­Nordline Értékpapír Rt.-től megtérülési ágazatokba, a ha­zai értéktőzsdén jelenleg még nem teljesen ez o helyzet, hi­szen sok esetben spekulációs vásárlások is történnek. Infor- mációközpontosító: a gazda­sági élet szereplőit folyama­tosan látja el információkkal. Tőzsdén (nem definició sze­rint) olyan piacot kell érteni, ahol rendszeres a kereskedés, a Budapesti Értéktőzsdén na­ponta 11.00 és 12.30 ára kö­zött. A kereskedés a szoká­soknak megfelelő nyilvános árkikiáltással (hangosan mond­ják be az eladók az áraján­latokat és az eladni kívánt mennyiséget) veszi kezdetét. Meghatározott személyek, a brókerek úgy kereskednek a helyettesíthető árukkal, hogy azok nincsenek jelen a piacon. A tényleges átadás és átvétel később történik, ezért a tőzsdei kereskedés szi­gorú szabályok szerint törté­nik, mivel minden a bizalom­ra épül. Magyarországon egyébként a tőzsde 1864-ben alakult meg, és egészen 1948-ig mű­ködött. Mindössze kétszer zár­ta be kapuit, az első vi­lágháború idején, 1914-19. között és 1931-ben, a hitelvál­ság kirobbanásakor. Az utób­bi két-három év történései nemcsak a politikában érez­tették hatásukat, hanem ter­mészetszerűleg a gazdaság­ban is. Ennek egyik látványos jele a Budapesti Értéktőzsde újbóli megnyitása volt 1990. június 21-én. A pénzügyi élet nagy eseménye volt ez a nap, hiszen egy olyan intézmény működése indult be újra, amely európai hírnévre -tett szert a második világhábo­rúig. E bevezetés után az Új DN szeptember 19-én megjelenő számában a részvényekről tá­jékozódhatnak az olvasók: a részvényekhez kapcsolódó jo­gokról, a részvényesek jogai­ról, kötelezettségeiről. GARANCSY ISTVÁN Számviteli-pénzügyi önképző szakcsoport A Magyar Közgazdasági Társaság Baranya Megyei Szervezete lehetővé kívánja tenni, hogy a számviteli és pénzügyi szakmát művelők kellő színvonalú és aktuális tájékoztatást kapjanak rend­szeres találkozások keretében a törvényi és rendeleti módo­sításokról, a szakmát érintő változásokról, és jelentősebb kiadványokról, részben ismer­tető előadások, részben klub­jellegű kötetlen eszmecserék, viták keretében. Az önképző szakcsoport m eg a la kításá na k aktualitását az új számviteli törvény és a pénzügyi rendel­kezések gyakori változásai ad­ják. Érdeklődni Gróf Endrénél lehet a 20-311-es telefonszá­mon. Az értéktőzsde komoly gazdasági jellegű funkciókat •tölt be: vagyonértékelő, a résztvevő cég vagyonát na­ponta értékeli a piac. Tőke­elosztó: szigorúan gazdasági kritériumok alapján áramol­tatja a tőkét a magasabb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom