Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-05 / 243. szám

1991. szeptember 5., csütörtök uj Dunántúlt napló 3 Mit mond az Ipari Minisztérium? Egyedi mérők a távfűtéses lakásban (Folytatás az 1. oldalról) Fontos a minisztériumi levél néhány további mondata is, idézzük: „A használati me­leg viz előállításához felhasz­nált hideg víz számlázott mennyiségének ebben az eset­ben meg kell egyeznie a mért melegvízmennyiséggel. A me- legvizmérőknek meg kell felel­niük a rendelet 5. paragra­fusa (2) bekezdésében foglal­taknak, tehát csak hitelesített és szakszerűen szerelt mérők használhatók. Ezen feltételek meglétét a hószolgáltató jo­gosult ellenőrizni. A mérők le­olvasásáról a szolgáltatónak kell gondoskodnia. A felek más megoldásban is megál­lapodhatnak". Ez végre egyértelmű állás­pont, mert eddig a gyakorlat mást mutatott, legalábbis a Júlia utcai lakásszövetkezet ezt tapasztalta. Ugyanis valameny- nyi lakó beszereltette a laká­sába a hiteles mérőműszert, hiába kérték, a PÉTÁV nem volt hajlandó megtekinteni. Onhausz Péter április óta pon­tos kimutatással — az órák állásával, a fogyasztott meny- nyiséggel - minden hónap­ban felkeresi a szolgáltatót, amelyet ezzel megkímél a le­olvasástól, csak időnként el­lenőriznie kellene az elnök pontosságát. Mégis, a lakás- szövetkezet hiába kérte a fo­gyasztás szerinti számlázást, a szolgáltató cég mereven ra­gaszkodott az átalányhoz. Rá­adásul a hideg vizet becslés alapján, százalékos arányban állapítja meg — mást mond erről a rendelet! Máris jól látható, hogy a távfűtés és a melegviz-szolgáltatás számlán átalánydíjban a lakók több­sége jóval többet fizet, mint amennyit elfogyaszt. Az emberek takarékoskodná­nak, tudják is, mennyit spó­roltak meg, mégis többet kell fizetniük. Remélhetőleg a tár­ca továbbra is hatékonyan közreműködik ez áldatlan hely­zet felszámolásában, egyértel­mű szabályozással. G. M. „A hivatalokban közöny van, a rendszerváltásnak a jelét sem látni...” Éhségsztrájkba kezdett egy Szőkéden élő férfi. Miért? „Bejelentési Alulírott Haller József szökédi polgár, volt politikai elitéit, felelősségem teljes tudatában bejelentem, hogy a szökédi polgármes­ter embertelen, antidemok­ratikus szociálpolitikája elle­ni tiltakozásképpen, 1991. augusztus 29-én éjféltől éh­ségsztrájkba kezdtem. Ez tart mindaddig, amig vala­milyen fórum jogorvoslatot nem talál az érdekem­ben ...” A levelet többek között elküldte a köztársa­ság elnökének, a népjóléti miniszternek, a köztársasági megbízottnak. Szőkéd, Pécstől alig egy ugrósnyira, csendes, békés fa­lu. Haller JóTsel egy szeré­nyen berendezett, kis házban él élettársával, s annak két gyermekével. A 44 éves férfi szemmel láthatóan jó fizikai ■állapotnak örvend, de a lát­szat csal: papírokat mutat, hogy nagyon beteg ember. Gyerekkora óta fejfájás gyöt- ri, az orvosok nem tudják, mi ennek az oka, de a dereka, a lóba sincs rendben. Nem véletlen, hogy a siklósi önkor­mányzat rehabilitációs bizott­sága rendszeres szociális já­radékra jogosultnak tartotta, s intézkedett a társadalom- biztosítási igazgatóság felé ennek folyósítására.- Komolyan gondolja ezt az éhségsztrájkot?- Nagyon komolyan. Ma szeptember másodika, hétfő van, én csütörtök óta egy fa­latot nem ettem. Csak folya­dékot fogyasztok - kávét, üdí­tőt, s dohányzom. Nem volt szándékomban cirkuszt csinál­ni, de arra a közömbösségre, ami ezt az országot most jel- .lemzi, másképpen nem tudom felhívni a figyelmet. S úgy érzem, magamon sém . tudok különben segíteni.- Maga most az egész vi­lággal „pörben áll"?- Nézze, úgy vélem, hogy manapság az ember számít nálunk a legkevésbé. A hiva­talokban közöny van, a rend­szerváltásnak a jelét sem lát­ni, megmondom őszintén, ami­kor hazajöttem Németország­ból,. nem erre számítottam. Mint egykori politikai elítélt, sem ... Ezután részletesen elmeséli az életét, -mely szq, ami szó, tény­leg nem mindennapi emberi sors. Felnőtté válásának kezdetén államellenes összeesküvésben vesz részt, emiatt 1965-ben egy évre börtönbe kerül. Szabadu­lása után, mint a „szocialista rendszer ellenségét", nehezen fogadja vissza a társadalom, de végül is sikerül elhelyez­kednie. A dolgos munkásévek következnek, de Haller József nem igazán találja a helyét, gyakran vált munkát, mint egykori könnyűbúvár, alakít egy gazdasági munkaközössé­get, de az üzlet nem igazári jön be. Tíz évig a megyei Pa­tyolatnál dolgozik, majd 1985­Éhségsztrájkot folytat egy szökédi férfi Tanácsadások a kárpótlást kérőknek ben úgy dönt, disszidál. Ér­vényes útlevéllel elhagyja az országot, s kint marad Né­metországban. Lübeckben él, mint német származású, meg­kapja a német állampolgársá­got, bár munkát nem tud vál­lalni, rendszeres, munkanélkü­li-segélyben részesül. Ügy ter­vezték, hogy élettársa is ki­megy hozzá, de nem kapott • egy ideig útlevelet, s amikor kiutazhatott, úgy döntöttek, Hallfer József hazatelepül. Ahogy ő fogalmaz, nem hiva­talosan 1988-tól, hivatalosan 1990 szeptemberétől él ismét itthon, élettársa szökédi há­zában. A remélt rendszervál­tás hozta haza, de megtartot­ta német állampolgárságát is. Hozzáteszi, a magyarról soha nem mondott le, s ettől nem is fosztották meg. — A szakmám szerint he­gesztő, valamint víz-, gáz- és központifűtés-szerelő vagyok, de nem tudok dolgozni, mert egy emberi roncs lettem. 44 éves koromra. Arra számítot­tam, hogy a hazám segít ne­kem: tnit ne mondjak, remél­tem, hogy mint egykori politi­kai nézetei miatt elítélt, ka­pok kártérítést. Jártam utána, senki nem foglalkozott velem. Betegségem miatt nem tudok dolgozni, de rokkantsági nyug­díjra nem vagyok jogosult, a rendszeres szociális járadékot megállapították, de amíg azt folyósítják, az Három hónap. Ezért fordultam a szökédi ön- kormányzathoz szociális segé­lyért, ahol a kérésemet eluta­sították, s mint megtudtam, fellebbezni is * csak ide van jogom. Miből éljek meg — kérdezem, miből?- Bizonyára sokakban, így bennem is léiméről egy kér­dés. Nem tudna olyan mun­kát találni, amelyet el tudna végezni? S akkor nem kellene segélyekért kuncsorogni. . . — Higgye el, szívesen dol­goznék, de annyira .zúg a fe­jem sokszor, hogy alig bírom ki. Közben megérkezik az élet­társ, Marika, aki jószerivel egymaga tartja el a négytagú családot.- Ez az éhségsztrájk bolond dolog, semmi értelme nincs. De abban igaza van a Jocó- nak, hogy nem sokat törőd­nek vele. Azt sem tudják, hogy milyen állampolgár. Hogy utasíthatták el a segélyké­relmét? Karakói László, Szőkéd pol­gármestere zavarban van, ilyen ügy még nem volt eb- | ben a kis faluban.- Eddig még nem álltunk szemben • egymással Haller úr­ral, nem is tudom, miért csi­nálja ezt. — Segélyt kért önöktől, s a testület elutasította. — Igen, mert nem tudtuk, hogy a két gyerek náluk van. Környezettanulmányt kellett volna csinálni — elmulasztot­tuk. Most pótoljuk ezt, ezért kiutaltattam Haller úrnak 3000 forintot. Két dolgot azért sze­retnék megjegyezni: a felje­lentést vagy bejelentést nem a kocsmában kellett volna hagynia, hogy adják át ne­kem, hiszen rendszeresen van­nak fogadóóráim. S most, tan­évkezdéskor ez a kis falu majd 50 000 forint iskolakezdési se­gélyt utalt ki a rászorulóknak. A polgármesterrel visszame­gyek Haller Józsefhez, aki el­mondja, hogy . a 3000 forinttal nincs kisegítve, főleg akkor, ha csak egyszer kapja.-Folytatom az éhségsztráj­kot, kíváncsi vagyok, ki bírja tovább ... - mondja, s két­séget sem hagy afelől, hogy nem a levegőbe beszél. Ez lenne a megoldás? Ros.zprim Nándor A kárpótlást illetően akad még bonyolultkérdés nem csak a lakikusoik, de a jogász szá­mára is. Mindezt tetézi egy­két rémhírszerű mendemonda. Az után érdéklődtünk önkor­mányzatoknál és pártoknál, hogy miként segítik azokat, akik még mindig tájékozatla­nok. Merenyén öten jelezték, hogy visszakérik régi földjüket. Ök egyébként eddig is gazdálkod­tak. Negyvenen azok, akik ké­rik a kárpótlást. Többségük bajban van, mert nem találják a régi okmányokat, de ezeket a dobszai jegyzőségen sem őr­zik, legfeljebb a Pécsi Levél­tárban. Az önkormányzat felvi­lágosító előadásokat szervez. Belvárdgyulán Németh Jenő polgármester szerint csaknem százan jelentkeztek kárpótlás végett, egynegyedük helyben, főleg a zártkertékben akarja régi földjét. Ök 45—50 év felet­tiek. — 1925-től összeszedtük az elérhető 'birtokkönyveket és ezeket meg lehet tekinteni a polgármesteri hivatalban — mondja a polgármester. Sikló­son az önkormányzat ügyfél- szolgálati irodáját Máté János vezeti, aki szerint a siklósi kár­pótlást igénylők jól informál­tak és eddig csak húszán ke­resték fel az irodát, akik azt hitték, itt igazolást kapnak ré­gi földjükről, műhelyükről. Köztük a Felvidékről áttelepített magyarok is voltak. A rémhíreket, hogy a kár­pótlási jegy nem váltható be életjáradékra vagy a nyugdíját elveszíti a kárpótlást igénylő — a Független Kisgazda, Föld­munkás és Polgári Párt Bara­nya megyei szervezeténél cá­folták. Az sem igaz — közölte Könczöl László, a párt egyik munkatársa, hogy pénzért nyúj­tanak felvilágosítást kártérítési ügyben, sőt maguk a tanács­adók a párttól pénzt kapná­nak. A párt által felkért szak­értők naponta 8-12, illetve 14- 18 óráig fogadják az érdeklő­dőket Pécsett/a Széchenyi tér 18-ban. Az MDF pécsi központ­jában Beck József munkatárs elmondta, hogy kárpótlási ügyben tanácsadó szolgálatot szerveztek Pécsen, Szentlőrin- cen, Siklóson, Szászváron, Be- remenden, Komlón. Az MDF ed­dig nyolc jogászt kért fel ta­nácsadásra, akik ezért nem kér­nek pénzt. A kicsi falvak kárpótlást igénylő lakói — szerintünk - még most is tájékozatlanok. Cs. J. Mi lesz veled szénpénz? MÉV-nyugdíjasok panaszlevele A Mecseki Ércbányászati Vállalat egyik nyugdíjasa több társa nevében a fenti című panaszos levéllel for­dult a szerkesztőségünkhöz. A korábbi éveikben mindig kézhez kapták az év első negyedében a szénvásárlási hozzájárulást, s így tavasszal, nyáron kényelmesen, kevés utánajárással beszerezhették a tüzelőanyagot. Idén azon­ban lassan őszbe fordul az idő, de a pénzt még nem kapták meg. A miértről, kérdeztük Horváth Sándort, az Urán Dolgozók Szakszervezetének titkárát: — Ebben az évben a MÉV árbevételei - az állami tá­mogatás megszüntetése, a Pakssal történő szerződés kö­rüli huzavona, a vállalati önköltség csökkentési törekvé­sek miatt — csak a munkabér jellegű kifizetéseket tették lehetővé. így a jogosan reklamált szénpénzeket — vállalati szinten közel 10 millió forintról van szó — nem volt miből rendezni. A korábbiakban valóban március, április volt a kifize­tések ideje, bár • semmilyen előírás nincs arra vonatko­zóan, hogy az a tárgyév mely időszakában történjen. Ép­pen az említett könnyebb beszerzési lehetőségek miatt igyekeztünk eddig ezt az év első részében megoldani. Azt azonban örömmel mondhatom, hogy már nem kell soká várni, szeptember közepén megemelt összegeket fog kézbesíteni a postás. Eddig ugyanis 1440 Ft/.fő volt az évi szénvásárlási hozzájárulás, amit a MÉV a Szénbányákhoz hasonlóan 1991. július elsejétől 3800 Ft/főre emelt. így most az első félévi 720 forintot és a második félévi 1900 forintot egyszerre kapják meg a nyugdíjasok. M. E. B. r Értelmi fogyatékos gyerekek napközije Bicsérden Bicsérden, a polgármesteri hivatal épületében é/telmi fo­gyatékos gyermekek napközije nyílt a pécsi „Fogd a kezem!". Alapítvány, a helyi önkormány­zat, helybéli szülők anyagi tá- • mogatásával csaknem három­negyed millió forint értékben. A folyamatosan működő intéz­mény 15 személyes, jelenleg pécsi és bicsérdi kicsik járnak ide. Később szeretnék bent­lakásossá tenni. Komoly anyagi támogatást nyújtott például a TITÁN, az Agroíker, a Gromax Kft., a Konzum, a Baranyaker, a Zsoinay Gyár. A szülők se­gítő munkáját Angyal Miklósáé szervezte. A napközit Szva- csekné íhán Margit gyógype­dagógus vezeti. Helybeli anyu­kák, apukák naponta 4 óra gondozómunkát vállálnak, de szakmai segítséget nyújt a ka­tolikus, a református és az evangélikus egyház. A szakmai, oktatói nevelői munka előkészí­tésében csaknem egy. hónapon át részt vett a. magyar szárma­zású Szénási Imre, a floridai Goodwill Intézet igazgatója, akit bicsérdi segítség adására Bush elnök felesége kért fel. A napközi most hétfőn nyílt. Törd össze és aztán fuss! Használtan vett hatéves Skodámmal eddig sem mer­tem volna benevezni a- Genfi Autószalonra, itt-ott meglát­szott már rajta korábbi gaz­dáinak „keze nyoma”. Egyik reggel azonban a jobb hátsó sárvédőn félreérthetetlen jel­zés tanúskodott arról, hogy talán a parkolásban kevéssé rutinos autóstársam „nem fért' el" mellette. Nem nagy a horpadás, úgy öklömn.yi, némi kis horzsolással fűsze­rezve, de azért bosszantó. Mondanom sem 'kell, a szél­védőn a betétlapot nem sze­mészeti problémák miatt nem találtam. Talán eszembe sem jutott volna mindezt papírra vetni, ha kollégám kissé feldúltan nem ázzál állít be két nap múlva, hogy az ő dutöja ha­sonló kiütéses vereséget szen­vedett a szerkesztőség előtti parkolóban —, a tettes szin­tén ismeretlen. Csak arra emlékszik, hogy egy fehér Opel állt mellette, amelyik­nek, ha véletlenül újra erre jár,, azért szeretné alaposab­ban megvizsgálni a lökhárító­ját. Az, hogy az új kötelező fe­lelősségbiztosítás bonus-malus rendszerének nem mi vagyunk az első áldozatai, éppúgy nem kétséges számomra, mintr hogy az utolsók sem. Eddig ugyanis,, ha nekimentem vala­kinek, adtam egy betétlapot, és az ügy él ’ volt intézve. Most ugyanebben az esetben a'fifikásabb és kevesebb tisz­tességgel megáldott polgár kétszer is meggondolja, hogy a zsebébe nyúljon-e, hiszen jövőre g karambolok számá­nak függvényében esetleg többet kell majd fizetnie. Hogy nekem ezzel mennyivel lesz bonyolultabb' a biztosí­tónál a kár rendezése, az mór másodlagos szempont, (ha egyáltalán az): Nem akarom az új bizto­sítási reridszert hibáztatni (főleg, hogy a benzin is ol­csóbb lett miatta, ugye), de azért szívesen venném —, és szerintem a. biztosítók is —, ha valakinek volna valamilyen használható ötlete a hasonló csendes lelépések kivédésére. Bár gondolom, nem tolonga­nak majd . a jelentkezők. Dé hát’ úgy - kell nekem, miért pont ott parkoltam... Szűcs Zsolt Nemzeti bizottság alakult a gyermeki Jogok védelmére vivője Rózsa Edit országgyű­lési képviselő, tagjai gyerme­kekkel foglalkozó neves elmé­leti és gyakorlati szakembe­rek. t Szerdán a Parlamentben megalakult a Gyermeki Jogoik Magyar Nemzeti Bizottsága. A bizottság fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök, szó-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom