Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-30 / 268. szám

aj Dunäntüit napló

1991. szeptember 30., hétfő

14

H PIUISC lf«B Stuttgart UEFR-mérhőzés ele

Idegenlégiósok a PMSC-ről

A PMSC labdarúgócsapatának idei UEFA kupaszereplése előtt kerestünk feli olyan játékosokat, akik Pécsről indultaik, és belekóstolták az idegenlégiós életbe, hogy megkérdezzük óikét a pécsi élményeikről, valamint a jelenlegi PMSC szerepléséről Visszaemlékezéseikből és véleményeikből gyűjtöttünk most egy csokorravollót.

Olasz játékvezetők a PMSC VfB Stuttgart mérkőzésen

Október 2-ón lesz Pécsett o PMSC-VfB Stuttgart UEFA Kupa visszavágó. A labdarúgó- mérkőzés fél 2 óraikor kezdődik az ú jmecseka'l jai stadionban. Annak játékvezetői olaszok lesznék: a vezetőibíró a nápolyi Arcangelo Pezzela, partjelzői pedig rómaiak, Paolo Fabricatore és Mauri- zio Mughetti. Az UEFA-ellenőr származását tekintve török, a neve dr. Levent Bicacki, foglalkozása jogász, ö kedden délután fogja szemrevételezni a pécsi pályát.

Az ellenfél,.a VfB Stuttgart különrepülővel étkezik, a gépük kedden délélőtt fél 11 óraikor száll le 'Ferihegyen. Onnan buszokkal jönnek le Pécsre, a német sportküldött- ség 75 tagú. A stuttgarti labdarúgók kedden délután már edzenék a szerdai találkozó színhelyén. A német sport küldöttség gél 15 ottani újságíró látogat Pécsre, akik azonlban csak két külön telefonvonalat rendeltek, mert másnap, október 3-án Németország egyesítése alkalmából nemzeti ünnep lesz, 'aznap nem jelennek meg ott újságok, ötszáz VfB-szurkaló számára kértek jegyet, őket egy szektoriba rakják, az „F"-<be.

A Bundesliga bajnoki címének várományosa, a VfB Stuttgart tiszta fehérben játszik Pécsett, míg a PMSC piros mezben, fekete nadráglban. A Magyar Televízió egyenes adásiban számol be a miérikőzésről.

H. L.

„Belekapaszkodunk az utolsó szakaszaiba”

Tél van már a stuttgarti mérkőzés Okozta sakkon Garami József mesteredző, a pécsiek- szakvezetője. A visszavágó előtt a következőiket nyilatkozta :

— Remélem, hogy szerdára mindenki egészséges lesz a csapatomban. Biztos vagyok benne, hogy mindenki, minden tőle telhetőt mégtesz a vísz- szovágón. Az első mérkőzésen is a Stuttgart volt az esélyes, most sem lesz másként. Mégsem adjuk fel, az utolsó pillanatig küzdünk. Belekapaszkodunk az utolsó szalma- szálba, hátha silkerül. Nem követhetünk el olyan helyez- kedési hibákat még egyszer, mint amilyeneket Stuttgartban csináltunk. A Németországban kiállított Palacky nem játszhat szerdán, miután eltiltották. Még gondolkodom, Iki legyen a helyettese, valószínűleg Kocsis lesz.

Katzirz Béla (Sporting Lisz- szabón, Portugália):

— Mindent annak köszönhetek, hogy Pécsett futballozhattam. A sportpályafutásomat, hogy Új-Zélandtól Dél- Amerikáig bejártam a világot, hogy öt évig válogatott kerettag lehettem, hogy a civil életemben a futballcsuko szögre akasztása után megtaláltam a helyem. Nem túlzott hálólkadás ez, ezt én így érzem. Szerencsésen alakult minden velem kapcsolatban. Bennem csak a jó, a szép maradt meg, azokra viszont nagyon szívesen emlékezem.

Stuttgartban -sima meccse lesz a VfB-nek, amely különben is jó csapat. Erőnlétileg

sokkal jobbak nálunk, márpedig az sokat eldönt. Az elejétől a végéig darálnak, akár megy nékik a játék, akár nem. Profi a szemléletük is, - abban is jobbak. Tovább fognak jutni. A PMSC itthon megszoríthatja őket egy kicsit, ha a legjobb összeállitásban tud kiállni éli énük. Ha százalékosan kellene jósolni a VfB Stuttgart továbbjutását, akkor 60-at adnék nekik, 40-et pedig a PMSC-nek.

Mészáros Ferenc (Lokeren, Belgium):- Nagyon szép éveik voltak azdk, amelyeket a PMSC-nél töltöttem, szívesen emlékszem vissza rájuk. -Kár, hogy csők

egyszer adatott meg nekem a nemzetközi szereplés a Pécsi MSC-vel. Hálásan gondolok vissza így utólag játékostársaimra, edzőimre, o szurkolókra. Jó volt a baráti szellem a csapatnál, ez sokat segített a nehézségek leküzdésében. Hat esztendőt játszottam Pécsett, ez az időszak örök nyomot hagyott bennem.

Ami a mostani csapatot illeti, nem nagyon ismerem a jelenlegi együttest, annak játékerejét. Nem sok esélyt adok a fiúknak a VfB Stuttgart ellen. A németek futásban, erőben sOkkal jobbak. Akkor lehetne csak keresni valamit, ha odakinn, Stuttgartban nem kapnak ki két gólkülönbségnél jobban. Ha meg gólt is

tudna rúgni a csapat, az sokat jelentene a visszavágóra. De még egyszer mondom, minden a VfB Stuttgart mellett szál.

Kiss László (Montpelliert, Franciaország):

— Nem egészen két bajnoki idényt töltöttem annak idején Pécsett a PMSC-iben, sajnos, nem a legjobb élményekkel, hiszen távozásom ako az volt, hogy kiestünk. Az is igaz azonban, hogy az akkor kiesett gárdában olyan játékosokkal kergettem együtt a labdát, mint Kocsis Pista, Tóth Joika, Zom'bari Sanyi, Maurer Laci, akik később mind neves

fővárosi csapathoz kerültek és legtöbbjük válogatott lett. És nem csak rájuk emlékszem szívesen, hanem büszke vagyok arra is, hogy együtt játszhattam Ráppal, Konráddol is, márpedig ez akkor egy 18 éves fiúnak igazán maradandó emlék.

A mai csapatból szinte senkit sem ismerek, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem érdeklődöm a PMSC eredményei iránt. Szivemben most is megmaradtam pécsi szimpatizánsnak. Ami pedig o kupaszereplésüket illeti: amennyiben megismétlik a tavalyi kupaformájukat, amit a későbbi kupagyőztes Manchester ellen nyújtottak, akkor nem kell majd szégyenkezniük.

Megyeri Károly (FC Herz- lake, Németország):- Pécshez, és ezen belül a PMSC-hez sok szép emlék és siker fűz. Ott lettem NB l-es

játékos, összesen 11 évet töltöttem a klubnál. Megszerettem o várost is, sok minden oda'köt. Nehéz volt mosta váltás, amikor kijöttem ide Németországba játszani. Hiába, az a több mint egy évtized, ameddig a PMSC-nél voltam, sokat jelent számomra.

Láttam a Bundesliga összefoglalókat az első osztályú mérkőzésekről, volt alkalmam megfigyelni o stuttgartiak játékát. Jó csapat, erős ellenfél. Szinte nincs gyenge pontja a VfB-nek, minden csapatrészében van egy klasszis játékos. Különösen a saját pályájukon veszélyesek, Volt együttesemet, a PMSC-t ősszel még nem láttam, csak az újságokból értesültem az eredményeiről. Remélem, bármilyen összetételű is most az együttes; becsülettel helytáll.

Odakinn így motozták meg a

Lőrinci Sándor (Haka FC, Finnország):

— Több mint egy tucat évet töltöttem el a piros-feketéknél, és elmondhatom, hogy leszámítva az első évek nehézségeit, igazán jó emlékeim vannak a klubról. Nagyon jó barátokra leltem, minthogy soha nem volt afférom a közönséggel sem. Szinte csak a szépre tudok emlékezni mind a pályán eltöltött időszakról, mind a pályán kívüli időről. Végül is ott kaptam a lehetőséget is, hogy megmérettessem magamat a profi világban, Finnországban, ahol két idényt focizhattam.

A mostani együttes nagyon fiatal, hosszabb időszakra lenne szükség, hogy igazán ösz- szeforrott, stílusos csapattá érjen. A PMSC három — Feye- nord, a Manchester és a Stuttgart — kupamérkőzése között szerintem az első volt az, amikor továbbjutási esélye volt. Mindezek ellenére bízom a fiúk becsületes helytállásában.

Kiss Sándor (Hannko, Finnország) :

— Négy évet húztam le a PMSC-nél, az egyik legkedvesebb időszaka volt ez életemnek. Jó volt a csapat, szerencsésen ötvöződött fiatal és idősebb játékosokkal. Egyszer, azt hiszem, 1978-ban még pécsi színekben 17 góllal Nyilasi és még valaki mögött a góllövőlistán harmadik lettem, aminek akkor nagyon örültem. Szívesen emlékszem vissza a Videoton ellen elért mesterhármasomra is, akkor 4-1-re vertük a Vidít.

Sok meccsét nem láttam mostanában a PMSC-nek, utoljára még tavasszal, Pécsett voltam kinn a meccsükön, így, hát nem olyan frissek az információim róla. Fegyelmezett, lelkes, szervezetten játszó csapatnak ismerem a PMSC-t, több tehetséges fiatal játékosa van. Nem először indulnak a nemzetközi kupákban, de eddig mindig kifogták o nehéz ellenfeleket. Most is így van. Egyszer már lehetne szerencséje ennek a csapatnak. Harminc százalék esélyt adok a pécsieknek a továbbjutáshoz.

szurkolókat, nehogy balhé legyen

Dárdai Pál (Vojvodina, Jugoszlávia) :

— Éppen 12 évet játszottam a pécsi színekben, így akad ebben jócskán kellemes és kényelmetlen emlék is. Ahogy múlik az idő, egyre inkább a jó emlékek kerülnek felszínre, bár az az igazság, hogy mint gyakorló edző, sok mindent át kell értékelni. Többek között az a véleményem, hogy a 70-es évek végén több volt abban a csapatban, csakhogy Szőcs János és Kovács edző is megelégedett a középszerűséggel. Csupán egyszer jutottunk el o Magyar Kupa döntőjébe és ott 2-0-ról kaptunk ki hosszabbításban a Fraditól. Egy többet akaró, céltudatos edzővel akár a dobogón is végezhettük volna.

A mostani együttesben nincsenek kimagasló egyéniségek, éppen ezért igazi csapatot alkothatnak. Ami a Stuttgart elleni találkozót illeti: szerintem összekapják magukat, s talán a vendégek sem akarnak majd ,,meghalni’*, így akár egy egy- gólos ayőzelem is születhet szerdán Új mecseka I jón.

Bérczy Balázs (Beerschot, Belgium):- Amióta az eszemet tudom, Pécsett fociztam, ott rúgtam először labdába. Ezek az emlékek az idővel természetesen mindig csők szépülnek, de ennek ellenére is csak azt mondhatom, hogy minden, ami jó volt, odaköt a városhoz és a csapathoz, Apróbb problémák természetesen mindenhol adódnak, de ezek közül egy sem volt olyan, amiért valakire is neheztelnem kellene korábbi csapatomból.

És, hogy milyen esélyt adok volt játékostársaimnak a Stuttgart ellen? Az eszem azt mondja, hogy kiesnek, a szivem azonban még mindiq bizakodik valamilyen csodában. Azt hiszem, a tippelést már alaposan befolyásolhatja, hogy tudjuk az első mérkőzés eredményét, ez a 4-1 nem sok jóval kecsegtet. Nehéz, szinte reménytelen a PMSC helyzete, talán még nehezebb, mint tavaly a Manchester elleni visz- szavágó előtt, és akkor nem sikerült. Talán most. . .

Akikre a németeknél érdemes odafigyelni

Az első VfB Stuttgart-gól: Bodnár tehetetlen, Sommer bepofozza a labdát a hálóba

Amire nem sokan számítottak a Bundesliga rajtja előtt: a VfB Stuttgart a bajnokság egyik esélyesévé lépett élő, most imár úgy számolnak vele, mint amelyik együttes képes a bajnoki cím el hódítására.

Pedig a csapat a nyári átigazolások során nem erősödött, sőt, inkább gyengült. Legalábbis ezt lehetett 'hinni. Aztán á mérkőzések — bajnokik, kupatalálkozók egyaránt — bebizonyították, hogy c megmaradtak sem akármilyen futballisták. Olyanok, akik ragyogóan bánnak a labdával. Mint például Sammer, az egykori NDK-válogatott. Néki ez az utolsó szezonja Stuttgartban, 1992 őszétől már az olasz Internazionale játékosa.

Nem csők másokat hoz gólhelyzetbe, hanem maga is betalál a hálába. A stuttgartiak vezéregyénisége.

Hasonlóan ragyogó futballista Buchwald, a sokszoros nyugatnémet válogatott. Hátvédként ismertük meg a képernyőről, aztán kiderült: mást is tud játszani. Robotol az első perétől az utolsóig, és felér a támadó sókkal is. Erről Bodnár tudna többet mesélni, aki nek gólt fejéit Stuttgartban. Fritz Walter -szerű csatárt elfogadna a PMSC is. Úgy érzi a kaput, mint kevesen mások. Nem rúg hatalmas gólokat, de mindig ott van, ahol rajtolni lehet egy beadásra, lecsapni lehet egy kóbor labdára.

Immel megbízható, jó kapus, bár az volt az érzésünk Stuttgartban, hogy időnként kiíhügy (ott az utolsó 5 percben tette meg ezt), és akikor meg lehet lepni. Dubajiccsal, ezzel a nyáron igazait jugoszláv középhátvéddel nagyon jói járt a VfB. Tonároson söp- rögiet, és gólt is tud lőni, mint, ahogy ezt a bajnok Kaiserslautern elleni mérkőzésen legutóbb tétté. Buck rettentően gyors, jól húzza meg a jobb oldalt. Shöler, Schneider és Frontzek hasznos „hangyáik" a csapatban. A csatár Gaudino pedig o hangulat- ember, ha kedve van, frászt hoz a kapusokra.

Szávai, jó 'kis csapat, jó kis futballistákkal. Szerdán mindenki megláthatja, hogy nem „púderozunk”.

A pécsi kispad Stuttgartban, Köves János gyúrótól Garami József vezető edzőig