Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-30 / 268. szám

1991. szeptember 30., hétfő uj Dunántúli napló 7 Pécsi Király (Kossuth Lajos) utca Október 4-től: Tilos a járműforgalom Bár több kísérlet történt, hogy Pécs sétálóutcája a Ki­rály (Kossuth Lajos) utca való­ban a gyalogosoké legyen, ed­dig nem sok eredményt sike­rült elérni. A tiltó és korlátozó táblák ellenére boldog-bol­dogtalan behajtott járművével, az ellenőrzés sem állt a hely­zet magaslatán, melynek „eredményeként” olyan kaoti­kus állapotok uralkodnak reg­geltől, estig, ami a továbbiak­ban tarthatatlan. Legalábbis Így gondolta Pécs Megyei Jo­gú Város közgyűlése, mely a közelmúltban úgy döntött, ren­det kell teremteni a Király ut­cában, azaz olyan forgalmi szabályozást kialakítani, ami keveset biz a járművezetőkre. Miről is van szó?- Gyakorlatilag arról, hogy járművel csupán egyetlenegy helyen lehet a Király utcába hajtani - a Városház-köz fe­löl —, de csupán engedéllyel, a többi utca Király utcai ta­lálkozásánál pedig úgyneve­zett fizikai zárakat helyeznek el, melyek lehetetlenné teszik, hogy a sétálóutcába behajtsa­nak - válaszolt Lévai Albert Csaba képviselő, a közlekedé­si és kommunális bizottság tagja.- £z meglehetősen draszti­kus intézkedés. Miért volt erre szükség és hogyan történhet a Király utcai boltok áruellátása, az itt lakók járművel való ha­zajutása?- A forgalmi renden tulaj­donképpen nem változtatunk lényegesen, de mivel ezt so­kan nem tartották be, így va­lóban olyan intézkedést kel­lett hoznunk, mely kényszerí­tő erejű. De szükség volt er­re: egyrészt, hogy valóban a gyalogosoké legyen a Király utca, másrészt, mert a Pécsi Nemzeti Színház megnyitása, s ezzel párhuzamosan a dísz­burkolat elkészülte ezt indo­kolttá teszi. Az utca eddig ki­alakított díszburkolata mintegy 70 millió forintba került, hisz- szük, ezt érdemes óvni a jár­művektől .. . Legalábbis azok­tól, melyek indokolatlanul köz­lekedtek eddig az utcában. A boltok, üzletek áruellátására természetesen lehetőség lesz, napközben a mellékutcákból történhet az áruszállítás, ugyanis a rakodás időtarta­máig ezek a gépkocsik meg­állhatnak az amúgy Várakozni tilos táblákkal védett utcák­ban ... Az itt lakók termé­szetesen kapnak engedélyt a behajtásra, de ők sem parkol­hatnak a Király utcában. Behajtás, tényleg csak engedéllyel!- Attól tartok, lesznek prob­lémák . . — Bizonyosan akadnak ne­hézségek, de ez a belváros szive, az üzleti tevékenységet folytatók tetemes haszonra tesznek szert, Így o boltok árufeltöltésével járó kellemet­lenségeket vállalniuk kell. Ez a világ nagyon sok városában így van. rágtartók, parkolásgátlók -, ami azt jelenti, hogy a sétáló­utcába csak egy helyen lehet behajtani, éspedig a Város­ház-köz, felől. Itt reggel 6 és este 20 óra között a közterület­felügyelet munkatársai teljesí­tenek szolgálatot, akik csak azokat engednek az utcába, akik írásos engedéllyel rendel­keznek, valamint a mentőket, Sikerül o Király (Kossuth Lajos) utcát sétáló utcává változtatni? Fotó: Kóródi Gábor Vitán felül áll, a Király ut­cai közlekedési anomáliákra megoldást kellett találni. A döntést hozók és a végrehaj­tók, azaz a közlekedési szak­emberek egyhangúan állítják, ha az eddigi szabályokat be tartották volna a járműveze tők, akkor nem kellett volna ilyen radikális intézkedést hozni. Ha . . . De hát a moi közlekedési morál még nem nőtt fel odáig, hogy mi autó­sok - betartsuk a KRESZ ál­tal meghatározottakat. így marad á kényszer. Hogyon zárják le a jármüvek elől a Király utcát? A Széchenyi tér felől öntött­vas oszlopokat helyeznek el, amiket lánccal kötnek össze. Ugyancsak ilyen láncos oszlo­pokat tesznek az utca Lyceum utcai torkolatához. A Boltiv-köz, a Kazinczy utca, a Zetkin Klára utca Király utcai csatlakozásá­hoz fizikai zárok kerülnek - vi­tüzoltökat, gázhiba-elhárítókat stb. Éjszaka, tehát 20 és 6 óra között a fizikai zár nyitva lesz, senki nem posztói ott, de ekkor is csak engedéllyel lehet behajtani. A Városház-közben egyébként minden jármű for­galma mindkét irányban tilos - kivéve engedéllyel —, vala­mint várakozni tilos táblákat tesznek, a Boltív-közben, a Ka­zinczy utcában és a Zetkin Klára utcában szintén minden jármű forgalma mindkét irány­ban tilos — kivéve áruszállí­tás —, valamint várakozni tilos és zsákutca táblák kerülnek. A Király utca forgalomkorlátozá­sával párhuzamosan — éppen az árufeltöltés elősegítése mi­att -, a Perczel utca mindkét oldalán megállni és várakozni tilos lesz. A Király utca szigorított forgalmi rendje október 4-től lép életbe. Roszprim Nándor Ez a mondat olvasható a most megjelent Magyarország 1944-től napjainkig című könyv címoldalának fejlécén. (A könyv szerzője dr. Hor­váth Csaba, a Janus Panno­nius Tudományegyetem Jogi Karának adjunktusa.) E sokat Ígérő mondat külö­nösen akkor teszi kiváncsivá az embert, ha a könyv isko­lai használhatóságára gondol a történelemtanításban. Hiszen a korszak történészi feldolgo- zatlanságából (sokáig a fel- dolgozhatatlanságából) eredő rossz (mert hamis) iskolai tör­ténelemkönyvek okozta gond egészen biztos, hogy nem csak pedagógus körökben közis­mert. ' A könyv bevezetője (Kény­szerpályán - Magyarország o második világháborúban) az 1919—20-as Párizs-környéki „békerendezés"-től kezdődően Magyarország második világ- háborús szerepléséig - annak méflegét is meghúzva - vá-. zolja azokat a fontos gazda­sági, politikai és főként kül­politikai folyamatokat, amelyek révén az ország belesodródott a háborúba. „Új magyar Ezt kővetően nyolc részből áll. Az első öt rész - A koalí­ciós időszak (1944 ősze—1947); A sztálinista diktatúra (1948- 56); a félbeszakadt forrada­lom, 1956; A puha diktatúra (a Kádár-korszak); válság és rendszerváltás - 1990. őszéig tárgyalja közelmúltunk törté­netét. Ezen részek ismeret- anyaga, főként, mint a leg­frissebb kutatások terméke részben ismert lehet már e téma iránt érdeklődők előtt. Az iskolai történelemoktatás oldaláról nézve mégis érde­kes kiemelni a könyv két jel­lemzőjét. Először is azt, hogy az 50-es évektől kezdődő gazda­sági tönkremenetelünk folya­mata, fontosabb mutatói, em­beri és anyagi, erkölcsi és po­litikai konzekvenciái egy gon­dolatmenetbe sűrítve, középis­kolások számára is egysze­rűen, érthetően vannak meg­írva. Érthetőségét segiti a tisz­ta és egyértelmű fogalom- használata — ami eddigi tan­történelem” könyveinknek különösen a koa liciós éveket tárgyaló szöveg­részeire nem volt általánosan jellemző - és stílusa is. Mon datfűzése pedig inkább emlé keztet könnyed, lendületes előadásra, mint tankönyvek szövegére. Hitelességét és taníthatósá­gát pedig növeli a huszon­nyolc táblázat és statisztika, valamint három térkép, amely a vonatkozó szövegkörnyezet­ben von elhelyezve. Ugyan­csak itt lehet megemlíteni a nyilvánvalóan metodikai cél­zatú vastagbetűs kiemelése­ket is o sorok között. Másik jellemzője (megint csak az iskolai oktatásban ed­dig használatos könyvekhez viszonyítva!) a szemléleti meg­újulás. Tények és adatok fel­vonultatásával tárgyilagosság­ra törekszik. Ilyen értelemben tehát valóban „új” ez a ma­gyar történelem. A VI. rész Magyarország miniszterelnökeinek és állam­főinek a felsorolását adja a L Jöuo: az egyedi mérés Távfűtési díjak, de csak az év végéig Szeptember elején Ígértük olvasóinknak, mielőbb pontos információkat közlünk a távfű­tési díjak idei rendezéséről, erre ösztönzött minket Koller Gyula, az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium e tárgykörrel foglalkozó munkatársa is, aki készséggel állt rendelkezé­sünkre. A héten aztán az országos lapok úgymond „lelőttek" ben­nünket és a minisztérium saj­tótájékoztatója nyomán csupa iá hírrel, a fogyasztói kedélye­ket cseppet sem borzoló infor­mációval lephették meg olva­sóikat. Ezek utón a minisztériumi munkatárs tegnap délelőtt ar­ra biztatott, bátran kérdezzük a helyi cégeket. így aztán teg­nap délelőtt a megyeházán együtt tájékozódhattunk a táv­fűtésben érintett baranyai ön- kormányzatok képviselőivel Fenyvesi Józseftől, a PÉTÁV igazgatójától, aki a tárcának o cégekkel közölt döntéseit adhatta tovább. A lényeg: a kormányzat ok­tóber 1-jével megszüntette az árkiegészítést a távfűtésen és a melegvíz-szolgáltatáson. A cégek önköltségi árainak és gazdálkodásukat érintő taka­rékossági intézkedéseik alap­ján döntött a távfűtés díjairól. Kiemelt tizennégy várost, köz­tük Pécset és Komlót, ahol marad a korábbi 104,40 forin­tos köbméterenkénti fűtési díj. Azt viszont nagyon fontos tudni — sokan nem figyeltek a nyár elején oda hogy jú­nius 1-jével 70 százalékkal ncítt egységesen a távfűtés di­ja, ezt most érzi majd a fo­gyasztó az októberi számlán először. Egyébként Pécsett 117,12, Komlón 117,70 forintba kerül a távfűtés, amit a vállalat sa­ját nyereségéből finanszíroz idén. Ami ugye azt jelenti, hogy ez a szabályozás ez év végéig érvényes, mert a PÉTAV például ezt a háromhavi har­mincmillió forintos veszteséget jövőre már nem birja állni. Nézzük, o baranyai települé­seken mennyibe kerül most a távfűtés: Mohácson 176, Sik­lóson 239,64, Szigetváron 245,60, mig Szentlőrincen 241,92 forint/köbméter a maxi­mált ára. Miután e horribilis összeget a lakosság úgysem képes kifizetni, a tárca ígérete szerint e településeken 130 fo­rint/köbméter lesz a távfűtés, amint arról a minisztériumi rendelet megjelenik. Addig marad az .egységes — június 1-től érvényes ár - a 104,40 forintos. Január 1-jétől minden vál­tozik, a kormányzati elképze­lés szerint az árakat majd az önkormányzatók kalkulálják, ha az ártörvény addig erről rendelkezik, vagyis egyelőre minden bizonytalan. Ami most a több tízezer táv­fűtéses házban élő baranyait érinti a fűtési szezon kezdeté­vel: a június 1-jétől érvényes árakon számlázzák a díjat, amennyiben megjelenik a mi­nisztériumi rendelet, a vidéki városokban 130 forintot kell fizetni köbméterenként. Megszabadulni a növekvő átalánydíjok csapdájától csak egy módon lehet, a fűtés- es a melegvíz-szolgáltatás -, amelynek várható árairól ma nem tudunk precíz információt adni — mérésével. Fenyvesi Jó­zseftől hallottuk, hogy október 1-jétöl valamennyi höközpont és épülettömb rendelkezik mé­rővel, az elérendő cél azon­ban a lakások felszerelése és ennek alapján az elfogyasztott mennyiség utáni számlázás. A lakások felszerelését a cég nem tudja vállalni, ez a fo­gyasztók elhatározásán és vál­lalkozásán múlik, de feltéte­lezhető, hogy mielőbb nagyon sok házban felkészülnek az egyedi mérésekre. Mindebből az újságíró sza­mára egyértelmű: a miniszté­rium megszabadulni igyekszik a több évtizedes gondtól, mindössze egy év alatt, és ele gánsan átpasszolja az önkor­mányzatoknak és a szolgálta­tóknak a kellemetlen, népsze­rűtlen döntéseket. Természete sen a fogyasztók pénztárcájá­ra hárítva mindent . . . Gáldonyi M. Eredménytelen képviselő-testületi ülés Szentlőrincen Iskolák, kontra önkormányzat Szentlőrinc képviselő-testülete szeptember 26-án, csütörtökön tartotta ülését. Elsőként dr. Var­ga Ádám polgármester tájé­koztatója hangzott el az előző ülés óta tett fontosabb intéz­kedésekről. A megszüntetett bölcsőde egyik épületében Diszkont áruház nyílik október elején, amelyet a Summa keres­kedelmi kft. üzemeltet. A volt bölcsőde másik épületének hasznosításáról még folynak a tárgyalások. Az Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépisko­lát a megyei közgyűlés veszi át, továbbá 200 ezer forintos tanulmányterv készül a Költség­vizsgált időszakban, a VII. rész részletes időrendi táblázatot, a Vili. pedig irodalomjegyzé­ket tartalmaz. Ez utóbbi gaz­dagságára jellemző, hogy 73 önálló kiadványt és 48 tanul­mányt sorol fel, jó lehetősé­get adva ezáltal a téma iránt érdeklődők önálló tájékozódá­sára is. A fentiek alapján üdvözöl­ni tudjuk a könyv megjelené­sét, melynek valószínűleg örül­ni fognak a történelem sza­kos kollégák. Első fejezetei, a korszakot tárgyaló új tan­könyvek hiányában, középis­kolában - elsősorban gimná­ziumban - tankönyvpótló sze­repet is betölthetnek. Annak pedig, hogy a tanárok számá­ra mégis inkább kézikönyv­szerű használatát tudom el­képzelni, a középiskolai tanu­lóknak pedig kiegészítő iroda­lomként ajánlom, terjedelmi okai vannak. — 280 oldal. (Megjelent a régió BT kiadá­sában a Pécs-baranyai Értel­miségi Klub gondozásában.) Cseh István középiskolai tanár Babits Mihály Gimnázium vetési üzem átalakulásának le­hetőségeiről. Megkezdődtek a rendkívüli ülésen eldöntött ha­laszthatatlan, még ebben az évben elvégzendő úthálózat- felújitási, vízelvezetési munká­latok. A második, fő napirendi pont az általános iskolák hely­zete volt. A 7200 lakosú nagy­község két óvodával, három speciális tanítási rendszerű ál­talános, és két középiskolával rendelkezik. Az önkormányzat ezek működtetésére erre az évre 89 millió forintot tervezett, amely az év folyamán 14 mil­lióval bővült. Ez a 103 millió forint az önkormányzat 1991. évi költségvetésének 52 száza­léka. Mindhárom általános iskola igazgatója beszámolót készített saját intézményének tanév eleji helyzetéről. Ezt a testületnek szeptember 17-én tanulmányo­zásra átadták. Közös gond, hogy a költségvetésben meg­határozott összeg az iskolák működéséhez nem elegendő, továbbá, hogy a jelenleg ér­vényben lévő ún. fejkvóta rend­szer rossz. Ennek eltörlése azonban túllép az önkormány­zat hatáskörén. Az önkormány­zat jelenleg maximum 10 mil­lió forintot tud szétosztani az oktatási intézmények között, s dr. Varga Ádám hozzátette, hogy ezen kívül tőlük már ne várjanak támogatást, hiszen az oktatás csak egy szelet a fel­halmozódott feladatok között, és Szentlőrinc iskolarendszeré­ben jelentős változtatásokat kell végrehajtani. Például való­színű, hogy az egyik általános iskolát meg kell szüntetni. Dr. Szili Zoltán körjegyző szerint nagy problémát okoz a Szent­lőrincen tanuló 42 vidéki gyer­mek, kiknek teljes fejkvótáját nem a helyi önkormányzat kap­ja meg. Ezért a jövő tanévtől körzethatárokat alakítanak ki, s csak a Szentlőrinchez tartozó helységekből járhatnak tanulni a községbe gyermekek. Arra a központi kérdésre, hogy ki mit ért az iskolák működőképessé­gén, azt válaszolta, hogy az a fontos, hogy az iskolák, mint gazdálkodó egységek, talpon maradjanak. Tehát az iskolák létesítményüket tartsák fenn, azaz fűtsenek, világítsanak, ét­keztessenek és egyéb javítási feladatokat végezzenek. A feszült hongulatú vitában érvek, ellenérvek hangzottak el, az iskolák meghívott képviselői és a testület tagji között. „Szentlőrinc lakosságának sem mindegy, milyen színvonalú ok­tatás folyik intézményeiben. Az iskolák pedig csak arra lesz­nek képesek, amire lehetőséget kapnak" — mondta dr. Kocsis József, az 1. Sz. Általános Is­kola igazgatója. Szentgyörgy- vári Tibor gimnázium-igazaató, képviselő szerint az ésszerű ta­karékosság jó, az ésszerűtlen öncsonkítás. Szakkörök meg­szüntetése, pedagógusok elbo­csátása nem megoldás. Meg­tehetnénk, hogy felülvizsgáljuk saját döntéseinket - érvelt a polgármester —, de nem vinne előbbre. Sok múlik a pedagó­gusok felkészültségén is - foly­tatta —, mert sokan közülük nem hivatástudatból tanítanak. Ezek után további kitartást kivánt. Szentlőrinc képviselő-testülete az iskolák beszámolóit elfo­gadta, de a legégetőbb kér­désben nem tudott dönteni, hogy melyik iskola mennyit kapjon a 10 millió forintból. A döntést egyhangúlag elhalasz­tották október 29-i ülésükre azzal, hogy egy szakértő bi­zottság mindhárom általános iskolában tájékozódik, s ezt követően fog határozni. K. Jentetics Ágota

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom