Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-04 / 242. szám

1991. szeptember 4., szerda aj Dunántúli napló 3 Temesvári Bagoly — pécsi segítséggel A hírt Tüskés Tibor, o Baranya Megyei Könyvtár Pannónia Könyvek szer­kesztője hozta Temesvár­ról; laptársunk, a Temes­vári Új Szó anyagi gon­dokkal küszködik. A nem­zetiségi lapoktól ugyanis megvonták az állami tá­mogatást, a magyar nyelvű újság egyre nehezebben tudja fenntartani magát. Tudnák-e ismét segíteni, kérdezték temesvári magyar kollégáink, barátaink, akik emlékeztek arra, hogy a forradalom napjaiban is összefogtak segítésükre az Új Dunántúli Napló mun­katársai, a pécsi újságírók. Tudtunk. Az Új Szónak havonta Bagoly címen iro­dalmi melléklete jelenik meg: válogatás magyar írók regényeiből, novellái­ból, verseiből, meséiből, s könnyű, szórakoztató, ám­de nívós kitekintés a világ- irodalomra. Amennyi egy 32 oldalas kis alakú új­ságba belefér. Ha ezt se­gítenénk ingyen vagy ol­csón kiadni, az árbevétel lélegzethez juttatná az Új Szót. Megérkeztek a kéz­iratok, amelyeket Tüskés Tibor - a temesváriak ké­résére - Baranya megyei írók, költők műveivel és baranyai témájú kereszt- rejtvénnyel egészített ki. Az Új Dunántúli Napló szövegszerkesztő gépein ki­szedték és betördelték a lapot Kurucz Pál, a Napló szerkesztőjének tervei sze­rint. Ingyen. A papírt az Axel Springer Magyaror­szág Kft. Baranya megyei irodája adta, a Pécsi Szikra Nyomda soronkívül kinyomta az újságot. A költségeken a Pannónia Könyvek Alapítvány és az AS-M megyei irodája osz­tozott. A Bagoly elkészült és már csak némi bolyongás volt hátra a hqzai engedé­lyezési eljárások útvesztő­jében és egy hosszadal­mas utazás Pécstől Temes­várig. De a Bagoly megér­kezett, ott van már a te­mesvári, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi, marosvá­sárhelyi, kolozsvári magyar olvasók kezében, örülünk, hogy ebben mi is közre­működhettünk. G. T. Teller Ede Pécsett Teller Ede fizikus kedden Pécsre látogatott. A Pécsi Aka­démiai Bizottság széxházában dr. Tigyi Józsel akadémikus, dr. Czeglédi Béla, a PAB titká­ra és dr. Vereczkei Lajos, a PAB Tudósklubjónak elnöke fo­gadta. Teller Ede ezután meg­ismerkedett a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat tevékenységé­vel, elsősorban a környezet vé­delméért kifejtett munkájuk utón érdeklődve. Lábán János, a MÉV vezérigazgató-helyette­se számolt be többek között a vállalat elképzeléseiről. Teller Ede este a Tudósklubban talál­kozott az érdeklődőkkel. Dr. Teller Ede professzor (jobbról) tartja előadását a PAB- székházában Fotó: Läufer László Meghallgatták a felfüggesztett főszerkesztőt Az ügyvéd nem érti, miért a fegyelmi eljárás A városi televízió vezetőjé­nek munkaköréből történt fel­függesztésével kapcsolatban tegnap délután ülésezett a közgyűlés által felkért fegyel­mi vizsgálatot lefolytató ügy­rendi bizottság Papp Béla el­nökletével. Megtekintették a felfüggesztést kiváltó, Szlavó­niában forgatott filmet, majd zárt ajtók mögött meghallgat­ták Müller István főszerkesztőt, aki jogi képviselőjével, dr. Nagy Péter dunaújvárosi ügy­véddel jelent meg. Az ülés vé­geztével kértük nyilatkozatra Papp Bélát. — Elnapoltuk az ügyet, Mül­ler úr ugyanis említett egy olyan momentumot, ami ha be­bizonyosodik, semmissé teheti, hogy ő megsértette a riport­alanyok személyiségi jogait.-- Kérdésem leitételezés. Azt állította Müller István, hogy ö a rögzítés után megbeszélte a nyilatkozókkal, hogy adásba mehetnek az általuk elmon­dottak? — Igen, erről van szó. Mi pe­dig láttunk egy filmet, amely­ben két idős ember is kérte, kapcsolják ki a kamerákat, s amikor ennek megtörténtéről megnyugtatták őket, akkor be­széltek tovább. Kértük, szep­tember 19-ig próbálja valahogy igazolni mostani állítása való­diságát.- Ennek ellenére a szeptem­ber 12-i közgyűlésen újra napi­rend lesz?- Mi mindenképpen javasol­juk, hogy igen. A vizsgálattal együtt javaslattételre kértek fel bennünket, végleges álláspon­tunkat ■ a ma elhangzottak alapján a jövő keddi bizottsá­gi ülésünkig kívánjuk kialakí­tani. Müller István annyit mondott el meghallgatása után, hogy változatlanul ártatlannak érzi magát, semmiféle vétséget nem követett el, s bár neki határ­időt nem szabtak, megpróbálja megszerezni az érintettek nyi­latkozatát. Dr. Nagy Péter közölte, meg­kérdezte a bizottságtól, melyik munkaköri kötelezettségét szeg te meg vétkesen a főszerkesz­tő, amiért fegyelmi eljárás fo­lyik ellene. Állítása szerint er­re azt a választ kapta, hogy egy ilyen szintű riportot nem lett volna szabad leközölni. Az ügyvéd elmondta azt is, a fő- szerkesztő felfüggesztése miatt nem tud , működni a televízió. Ennek megoldására tegnap in­tézkedéseket tett a polgármes­teri hivatal, s közleményüket az alábbiakban adjuk közzé.- grünwald — * Tájékoztatás a Pécsi Városi Televízió főszerkesztői feladatkörének ellátásával kapcsolatban Müller István úr, a Pécsi Városi Televízió főszerkesztője ellen Pécs Me­gyei Jogú Város közgyűlése 1991. augusztus 29-i határozatával fegyelmi eljárást indított és egyidejűleg a főszerkesztőt állásából felfüggesztette. A Pécsi Városi Televízió zavartalan működése érdekében intézkedni kellett a főszerkeiztői feladatkör ellátására. Az önkormányzat Kulturális Bizottsága szeptember 3-án megbeszélést tartott. Álláspontjuk alapulvé­telével Bárány György urat, a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiójá­nak dolgozóját kértem fel ideiglenesen a főszerkesztői feladatok ellá­tásával. A Magyar Televizió Pécsi Körzeti Stúdiójának ezúton is köszönöm a gyors és megértő segítségnyújtást. Dr. Krippl Zoltán polgármester fix Európa Az Európa Párt célja, hogy elő­segítse és meggyorsítsa Magyaror­szág bekapcsolódását az európai egyesülési folyamatba, hogy ha­zánk minél hamarabb az európai unió teljes jogú tagja legyen - tájékoztatta az MTI-t Szente Pál, a nemrég alakult párt elnöke ked­den. abból az alkalomból, hogy elkészült és nyilvánosságro _ hozták a párt programját. V*art cel|a A párt célja, hogy Magyarország lakossága jóléti gondoskodó társa­dalomban éljen, amelynek minden tagját védi a szociális háló. En­nek eléréséhez az Európa Párt programja szerint új oktatási és művelődési programra van szükség. A pártprogram egészségügyi terve­zete az utalványos társadalombiz­tosítási rendszer bevezetése mellett áll ki. ­(K)rémálom Képernyő előtt Azzal kezdődött, hogy eltűnt a tévéújság. Még az a heti. Fölfordítottuk a fél lakást. Ra­gaszkodtam hozzá, hogy máris őszi nagytakarítsunk, hátha megkerül. De nem és nem. Valahogy elkallódott. Minthá a szél szórta volna szét a lapo­dat. Mint Ingeborg Fors neve­zetes költeményeit a nevezetes Mándy Iván novellában. Ott álltunk tanácstalanul a fölfor­dulásban egy szál tévéújság nélkül, a napilapokban ugye csak nyomdahibás időpontok és semmitmondó címek van­nak, ráadásul küszöbön állt a hétvége, gondoltuk hát, hogy átkopogunk szorultságunkban a szomszédhoz, ahogy egy kis sóért vagy lisztért szokás. S hogy az egyik szomszéd nem volt otthon, el is ment a bá­torságunk a másiktól. Főhetett a fejünk. így értük meg a délutánt. Szombaton. Ráadásul a műsor­ajánlatról is lekéstünk vala­hogy. És akkor már a vacsora időpontját sem tudtuk egyez­tetni, talán a porszívózás miatt, pedig be kellett volna valahogy csúsztatni az egyen­leg és híradó közé. ültünk ma­gunkba roskadva, vacsora nél­kül, körülmények tépázta, sér­tett önérzettel, számból két szög lógott ki, kezem még gör­csösen markolt egy kalapácsot de az eszközök rendeltetése rég elhalványult ismeretlenné vált, és ki törődött már az asz­tal lába mellett alattomosan kushadó szemétlapáttal vagy a bakapelyhekkel, amiket buk­fencezni tanított a huzat? Még jó, hogy megérkezett a fiam. Nézzük meg a műsort te- letexen, csak az antennán kell igazítani egy kicsit. Jó a gye­rek a háznál. Kapom a part­vist, kapaszkodók a padlásra, „egy kicsit balra fordítsd!" - kapaszkodik utánam a kiáltás. „Most jóóóó!!!?" — üvöltök vissza pókhólószaggató erély- lyel, hogy a hang a spájzon át, a lefedett szájjal hallgató almabefőttek közt beszédeleg- jen a szobába. Kinn ülök a cseréplécen, onnan motozom az étert, ez az antenna maszek, olyan, mint egy Krisztus fejéről levett töviskorona. Lassan este­ledik, fejemen is csillagos ég­ből font diadém, ahogy a ver­sekben szokás, odalenn meg semmi. „Semmi!!!???” — kér­dezem türelmetlenül.- De már van valami — hal­lom odalentről. Piszkálom tovább. „És most!!!???”- Most megjelent a Rózsa Gyuri — szivárog fölfelé a szó.- Rózsaszín zakóban...!? - suhintok oda jókorát.- Nem, most nem rózsaszín­ben . . . Akkor valami nincs rendben — akad meg a nodrágom kor- ca kászálódván lefelé — a TeleVarietében még rószsaszín volt. Ez már egy másik mű­sor, fogadnak odalent. Ha éj­félig 100 fehérruhás lány ér­kezik kezében virággal, vagy ha nem, így is, úgy is 50 000 forintot kap az Aero Caritas. Még ötvenet és megannyit. Az Országgyűlés keddi munkanapja (Folytatás az 1. oldalról) nek munkatársai nem tájékoz­tatták objektívon a közvéle­ményt arról az SZDSZ-sajtó- tájékoztotóról, amelyen bemu­tatták az interjúkét. Meggyő­ződésének adott hangot: a demokrácia alapja, hogy az eltérő vélemények is nyilvá­nosságra kerüljenek. Szabad György Hózelnök figyelmeztet­te a frakcióvezetőt, hogy ne csak általánosságban adja meg napirend előtti felszóla­lásának témáját, hiszen csak így biztosítható, hogy az érin­tett — ez esetben a miniszter- elnök - megfelelő időben vá­laszolhasson. Pető Iván remé­nyét fejezte ki, hogy a pad­sorokban minden alkalommal helyet foglal a miniszterelnök képviseletével megbízott mi­niszter. Gerbovits Jenő (FKGP) na­pirend előtti felszólalásában kérte a kormányt, hogy ter­jessze a T. Ház elé ratifiká­lásra a Rómában 1990 novem­berében aláírt emberi jogi egyezményt. A képviselő fel­hívta a figyelmet arra is, hogy a kárpótlási törvény nem ren­dezi a magyarországi németek kárpótlásának ügyét, így elő­fordulhat, hogy egyes vidéke­ken „ellicitálják" a németek egykori birtokait. Gerbovits Jenő ezért javasolta: a kor­mány dolgozza ki a szükséges törvénytervezetet és az érin­tett területeken függesszék fel addig a licitálást, amíg a tör­vény meg nem születik. A napirend elfogadása után a képviselők elkezdték a Ma­gyar Köztársaság 1990. évi költségvetésének végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslat és az erről szóló számvevőszéki je­lentés együttes általános vi­táját. Helyreállt a gazdaság egyensúlya Az 1990. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény- javaslat előadója, Szabó Ta­más pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár az 1990-es gazdasá­gi folyamatok rövid összefog­lalásával kezdte expozéját. Ki­emelte: 1990-bén a gazdaság gyorsuló átalakulása mellett helyreállt a gazdaság külső és belső pénzügyi egyensúlya. A gazdálkodók a vártnál gyor­sabban reagáltak a keleti ex­port drasztikus visszaesésére. Megindult a privatizáció, elő- . retört a magánszektor a gaz­daságban, és ezzel együtt elő­rehaladt az új gazdasági rend jogi feltételeinek megteremté­se. Ezekkel a pozitív folya­matokkal együtt súlyos nega­tív tényezők is jelentkeztek. Ezek közül a munkanélkülisé­get és a gyorsuló inflációs fo­lyamatot húzta alá az állam­titkár. A gazdasági reálmuta­tók romlását — véleménye sze­Ha sereglenek az álarcosok, zenészek, ha nem. Hát való­ban — koppantok egyet elé­gedetten a partvisnyéllel már a képernyő előtt — ez is egy jótékony célú összejövetelnek számít. A program ugyan nem látszik, tévéújság nincs, de a kép az egész jó. Kár volt azt a derék ágas-bogas fémálla­tot annyit csapkodni ott fönn a tetőn. És, hogy kétségünk ne legyen, még külön is be- mondták — szemlesütve hall­gattuk —, hogy a Tv1 szeret­ne egy nemes cselekedetet végrehajtani. Sőt, a jótékony­kodást lokozni. Ehhez már csak az kell, mint ahogy hallottuk, hogy Budapesten sehol ne fizessék vissza a ma már néha 10—15 forintba kerülő üvegbetéteket. Ugyanis a Budakonzum min­den üveget visszavált. Legyen ebben minden re­ményünk. Bóka Róbert rint - keresleti tényezők okoz­ták, az, hogy a volt főbb ke­reskedelmi partnereink fizető- képtelenné váltak. Változott a költségvetés be­vételi és kiadási struktúrája. Nőtt a pénzintézetek és a la­kossági befizetések aránya, és csökkentek a vállalatok befi­zetései. A kiadásoknál nőtt a központi költségvetési szervek támogatása, és nőttek az adósságszolgálati kiadások is. Csökkentek a gazdálkodó szer­vezetek és a fogyasztási tá­mogatásokra kiadott összegek. Elfogadásra javasolva Az Állami Számvevőszék je­lentésével Hagelmayer István, az ÁSZ elnöke ismertette meg a képviselőket. Kiemelte: a kormány előterjesztése a költ­ségvetés végrehajtásáról nem igazán alkalmas arra, hogy abból megítéljék, miként gaz­dálkodott a kormányzat az elmúlt évben. . A Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság véleményét a törvényjavaslatról Komor Sándor (MDF) foglalta össze. A bizottság egy megjegyzés­sel elfogadásra javasolta a tervezetet. Gaál Gyula (SZDSZ) bizott­sági kisebbségi véleményt is­mertetve kifejtette: mielőtt a normatív támogatások kérdé­sét eldöntenék, szükséges len­ne az alkotmányügyi bizottság állósfoqlalása a felhasználás törvényi szabályozásával kap­csolatban. A bizottságban felvetődött még, hogy megengedhetetlen a Társadalombiztosítási Alap és a költségvetés kiadásainak összekeverése. 1990-ben há­rom hónapig a TB a költség- vetés helyett fizette a családi pótlékot, s ez tulajdonképpen 15 milliárd forintos kölcsönt jelent, mégpedig tisztázatlan feltételek mellett. A bizottság tagjai kritizálták az egészség- ügyi intézmények finanszírozá­si és elszámoltatási rendsze­rének követhetetlenségét is. A tervezettel nincsenek tör­vényességi problémák - tájé­koztatta ezután Balás István (MDF) az alkotmányügyi bi­zottság véleményéről a T. Házat. Az ebédszünet után az Or­szággyűlés a miniszterekhez intézett interpellációkról és kérdésekről tárgyalt. A keddi ülésnap utolsó na­pirendi pontjaként a képvise­lők megkezdték a társadalom- biztosítás 1990. évi költségve­tésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vi­táját. Az előterjesztő, Surján Lász­ló népjóléti miniszter vázolta a TB-költségvetés múlt évi alakulását, külön említve a bevételek és kiadások fonto­sabb számszerű tételeit. így elmondta egyebek közt, hogy a társadalombiztosítás múlt évi bevétele 13,2 milliárd fo­rinttal volt nagyobb az elő­irányzottnál, ám a kiadások mértéke ezt jóval meghaladó többletet mutat, egész ponto­san 18,2 milliárdot. Az ötmil­liárdos különbözet indokaként a miniszter elsősorban az év végi - egyszeri nyugdíjkiegészí­tésre, valamint az év közbeni nyugdíjemelésre utalt. Abban valamennyi szónok — a FIDESZ képviselőjének kivé­telével, aki nem tartotta el­fogadhatónak a zárszámadást — közös álláspontot képviselt, hogy a társadalombiztosítás megtette az első lépéseket a tényleges biztosítási alapú működés, valamint a központi költségvetéstől való függetle­nedés felé. Az általános vitát az elnöklő Dornbaoh Alajos elnapolta. A képviselők várhatóan a jövő héten folytatják a társadalom- biztosítás zárszámadásának ál­talános vitáját.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom