Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-28 / 266. szám

1991. szeptember 28., szombat aj Dunántúli napló 3 MÉV-vélemény az ír szakértői jelentésről Megkezdődött a vegyesvállalati szerződés előkészítése Véleményezte o Mecseki Ércbányászati Vállalat igazga­tótanácsa az ír GLENCAR-cég által készített szakértői jelen­tést. A javaslatokat három ka­tegóriába sorolták. Külön cso­portba kerültek a megvalósít­hatók, de voltak kivitelezhetet­len ötletek is, valamint olya­nok, amelyek a Magyarorszá­gon érvényes jogszabályok miatt nem tartoznak a MÉV kompetenciájába. összessé­gében az a vélemény alakult ki, hogy a jelentés igen sok hasznos és alkalmazható ja­vaslatot tartalmaz. Egyúttal állást foglalt az igazgatótanács az írekkel való további együttműködés kérdé­sében is. Eszerint ezután már nem fogadják el a GLENCAR- cég management szolgáltatá­sait, a közös munkát pedig csak vegyesvállalati formában tudják elképzelni. Csütörtök délután az ír ve­zetők Pécsre érkeztek, s pén­tek délutánig folytak az egyez­tető tárgyalások. Végül is tu­domásul vették a MÉV vezér­kar álláspontját, s írásban rögzítették a vegyesvállalati szerződés előkészítésének me­netét. Ennek első lépéseként október 1-jén a MÉV-vezető- ség kézhez kapja az írek ve- gyesvóllalati szerződés terveze­tét. Mészáros E. Kohászati segítség Kelet-Európának Az EK nagy acélgyártó vál­lalatai összefognak, hogy kor­szerűsítsék a leromlott és el­maradott kelet-európai kohá­szati üzemeket. Az IRI-csoport- hoz tartozó llva olasz állami kohászati vállalat konzorciumot hozott létre a francia Usinor- Sacilor, a belga Cockerill— Sambre és a luxemburgi Ar- bed részvételével a volt szo­cialista országok kohászati üzemeinek rekonstrukciójára. A konzorcium az EK által nyújtott segélyprogramok kere­tében kíván tevékenykedni ta­nácsadással, szakemberkép­zéssel és egyéb módon segítve az acélipari korszerűsítést Kö­zép—Kelet-Európábán. Vérhas-megbetegedések Pécs egy körzetében j Tegnapi lapunkban már jeleztük, hogy több vérhas- megbetegedés fordult elő Pécsett, Magyarürög, Dain- dol és Mecsekszentkút kör­zetében. Ez a tény csütörtö­kön a késő esti órákban ju­tott tudomásunkra, s az el­ső gyors információt dr. Mo­rava Endrétől, Baranya me­gye tiszti főorvosától kap­tuk. „Saját hatás­körömben ...” Azt is megtudtuk, hogy az érintett területen lévő Fábián Béla Üti Általános Iskolát és óvodát az igazgatónő már keddtől lezáratta, az éves ad­ható igazgatói szünet terhé­re. Felhívtuk tegnap dr. Soly­már Istvánnál, az iskola igaz­gatónőjét, aki a következőket mondta el: — Tulajdonképpen már két héttel ezelőtt kezdődtek a gyerekeknél az első megbete­gedések. A múlt héten már a gyermekeknek mintegy 20 százaléka hiányzott az iskolá­ból, a szülők mind hasmené- ses megbetegedéseket jelez­tek, egy-két esetben véres székletről számoltak be. Ekkor szóltunk a Baranya Megyei Tisztiorvosi Intézetnek (régi nevén KÖJÁL), akik ki is jöt­tek még a múlt héten és le­szűrték valamennyi gyermeket. Ugyancsak a múlt héten bete­gedett meg az egyik konyhai dolgozó is. E héten hétfőn tudtuk meg, hogy pozitív volt a széklete. A konyhát azonnal lezárattam, az aznapi főzött ebédet nem engedtem elfo­gyasztani,. a kolleganőimmel együtt, vagy személyesen, vagy telefonon kiértesítettük a szü­lőket, hogy vigyék el a gye­rekeket és másnaptól elren­deltem a szünetet. Mégpedig azért, hogy ne terjedjen to­vább a fertőzés, valamint olyan magas volt a hiányzók száma, hogy egyébként sem lett volna sok értelme a ta­nításnak. Meg kell említenem, hogy a Megyei Tisztiorvosi Intézet véleménye szerint felesleges volt az iskola lezárása, ezért hangsúlyozom, nem ők ren­delték el, hanem saját hatás­körömben döntöttem így. A Tisztiorvosi Intézet felhívása Tegnap délelőtt kaptuk kéz­hez a felhívást, amit most szó szerint közlünk. ,,A Baranya Megyei Tisztior­vosi Intézet felhívja a lakos­ság figyelmét, hogy a magyar- ürögi völgy vezetett ivóvízel­látással nem rendelkező terü­letén és az ettől északra lé­vő daindoli és mecsekszent- kúti területen lakók körében az utóbbi hetekben megsza­porodtak a hasmenéses meg­betegedések, köztük az igazolt vérhas-megbetegedések. Tekintettel arra, hogy a fer­tőzések eredetét illetően nem zárható ki az ivóvíz, kérjük, ne fogyasszák e lakók az ivóvizet, zöldség-, gyümölcsmosásra se használják azt, továbbá gyer­mekfürdetésre se. Csak veze­tékes ivóvizet használjanak felsorolt célokra." Feltöltik a víztartályokat Ugyancsak tegnap délelőtt kereste fel szerkesztőségünket Halász Miklós, a Pécs Város önkormányzata városfenntar­tási és -üzemeltetési irodájá­nak főelőadója, aki elmondta, ezen a területen négy ivóvíz­tartály van kihelyezve, amit folyamatosan töltenek föl ivó­vízzel. Most a megnövekedett igény miatt, bár figyelemmel kísérik, de ha mégis kiürül, kérik a lakókat, hogy hívják fel vagy a 12-723-as, vagy a 12-290-es telefonszámot és azonnal gondoskodnak a víz pótlásáról. Hol ne igyanak kútvizet ? Tegnap juttatták el szerkesz­tőségünkbe azoknak az utcák­nak a listáját, amely utcák lakóit kérik, ne igyanak, ne főzzenek az ott lévő fúrt ku­tak vizéből. Ezek az utcák a következők: Mecsekszentkút, Kismétyvölgy, Nagy-Daindol, Közép-Daindol, Fábián Béla út, Csurgótető és -dűlő, Ma- gyarürögi út, a Jakabhegyi út­elágazástól felfelé, Vizes-dű­lő, Seregély-dűlő. A Vízmű közleménye Ma reggel 8 órától egy ivó­vizes lajtkocsi indul végig a Magyarürögi úton a Fábián Béla úti autóbusz-fordulóig. Itt 9-től 10-ig várja a körzet lakóit. Délután 3 órakor in­dul ismét ugyanezen az úton és 4-től 5-ig várakozik a Fóbián Béla úti buszforduló­nál. A kocsi ezen az útvona­lon mindenkit kiszolgál. A legfrissebb adatok Délután kérdeztük dr. Mora­va Endre megyei tiszti főor­vost, hogy adjon helyzetjelen­tést a vérhasjárványról. El­mondta, a tegnapi napig ösz- szesen 117 megbetegedésről tudnak, de közülük sokan már felgyógyultak. Sok esetben volt a betegség enyhe lefolyású, ezért nem is mentek orvoshoz. A levett székletminták vizs­gálata még folyamatban van (idő kell, amíg a baktériumok kitenyésznek), eddig 27 szék­letben találták a bakteriális vérhas kórokozóját. Egyre több vizsgálati eredmény mutat ar­ra, hogy a környék vízellátása a fertőzések okozója. Ezért vegye komolyan a lakosság a felhívást, hogy ne használja se ivásra, se főzésre, se gyümöl­csök, zöldségek megmosására, se kisgyermekek fürdetésére a környék kútjoinak, forrásainak vizét, nehogy a fertőzés tovább terjedjen. Sarok Zsuzsa Louis Bunuel azt írta önélet­rajzában, hogy a szépséghez három elengedhetetlen dolog szükséges: a várakozás, a harc és a hódítás. Most, hogy az Apolló-terem műsorán, az őszi hónapok utolsó heteiben, az aragóniai mester remekei sze­retjeinek, e szépségeszmény első feltétele már eleve adott. Oly régen vártunk már erre az ünnepi eseményre! A századunkkal egyidős, s számomra e hihetetlenül hívő kort megtestesítő és megvalló Bunuel sohasem józanodott ki az avantgárd mámorából, ezért aztán vénen is, holtáiglan, meglepetésekre szomjas diák tudott maradni, elszánt csinyte- vó, a filmművészet örök kama­sza. Most sorra kerülő két filmje már érett alkotás, mondhat­E század gyermekének vallomásai nám, ha vele kapcsolatosan az „érett” szó nem lenne kétsze­resen is félrevezető. Egyrészt mert már a zsengéi is mara­dandó értékűek (Az andalúziai kutya nélkül nem is lehet el­kezdeni a filmtörténetet), más­részt pedig azon kiváltságosak közé tartozik, akiknek sohasem nő be a fejük lágya. Marad­junk inkább annyiban, hogy e művek a hatvanas években ke­letkeztek. Az Egy szobalány naplója Bunuel filmjei közül talán a legkevésbé rejti el keménysé­gét, radikális szemléletmódját. Komorlóan valósághű tónusai mögül azonban a szürrealiz­mus kegyelme sugárzik: az em­beri lélek mélységeibe való alászállás képessége és a ti­tokzatos jelenségek iránti von­zalom. A rendező igen hatá­rozott jelzéssel utal is erre a kapcsolatra. A jobboldali tün­tetők azért kiáltozzák a film végén, hogy „Éljen Chiappel", mert így hívták azt a párizsi rendőrfőnököt, aki Bunuel ifjú­kori filmjét, az Aranykor-t bot­rányosnak találta és betiltotta. De ismerjük el, hogy a lé- lekrajz elmélyítéséhez jócskán hozzájárult Jeanne Moreau, aki még a járásával is képes em­bert ábrázolni. S hogy ez nem is olyan mellékes, arról a Mes­ter maga tanúskodik: „A lába, ahogy megy, enyhén remeg a magas sarkú cipőben. Izgató bizonytalanság ez. Csodálatos színésznő: hagytam, hadd csi­náljon, amit csak akar, alig szóltam bele. Olyan dolgokat mutatott meg nekem a figurá­ból, amiket nem is sejtettem” — írta. Ilyen könnyű filmet csi­nálni — Jeanne Moreau-val. A Tejút titokzatosabb mű, bár meséjének keretét a leg­ősibb epikai fogás alkotja, az utazás. Két szerzetes zarándo­kol Santiago de Compostelá- ba, Szent Jakab ereklyéihez. Ám észrevétlenül kitágul a tér, s átjárhatóvá válik az idő fala. Hivők és eretnekek toppannak elénk különböző korokból, még de Sade márkival is találko­zunk, s ezt azért említem, mert Michel Piccoli alakítja. A cím időtlen távlatokra utal, meg arra, hogy a Tejutat azelőtt Santiagói útnak nevezték, ame­lyen örök zarándokok lábnyo­mai csillognak. Vallásos film, vagy hitetlen? Egy biztos: türel- mességre int. Nagyon vártuk hát e filme­ket. S hogy szépségüknek ben­nünk se legyen fogyatkozása, vívjuk meg érettük lelkűnkben a harcot. S ne bánjuk majd, amikor rájövünk, hogy nem hódítók vagyunk, hanem meg­hódoltak. Nagy Imre Jegyzet Gát és meder Mondom -a taxisofőrnek, hogy Csíkszeredából jövök, meg­csóválja a fejét, ne haragudjak, mondja, itt is pocsék az élet, de ő oda semmiért sem menne. Ugyanis pár évvel ezelőtt járt arra, pontosabban Bulgáriában, és megvan a véleménye . . . Megértéssel, bár restellkedve bólintok. Mert nem dicse­kedhetünk, esetleg csak annyit mondhatunk el mi, akik ott élünk, hogy ha egyéb nem is, de legalább kerékvettető kövek, nehezékek vagyunk a szülőföldünkön, a Székelyföl­dön. Amely kedvező infrastruktúra és légkör hiányában is ragyog, de hát hiába kiáltja el magát a táj romlatlan em­bere a Hargita bércein, hogy jöjjetek hozzánk látogatóba, mert hét nyelven szól vissza a visszhang: nem megyünk. De talán most nem is az a legnagyobb gond, hogy a szépséges táj nem vonzza a turistákat. Nagyobb baj az, hogy az ott élők közül is sokan búcsút intenek a szülőföld­nek. Mert nemcsak a diktatúra veszélyeztette a megmara­dásunkat, hanem most a szabad választás, az emberi jog gyakorlása is fogyaszt. Menni vagy maradni? — hangzik el gyakran a kérdés. Gátat kell vetni az elvándorlásnak? In­kább megtartó medret kéne teremteni! Éppen ezért nem íté­lem el azokat, akik egy jobb, emberi élet reményében tá­voztak. A távozók távozásukkal, a maradók maradásukkal ítélik meg a helyzetüket. Viszont az erkölcsi fölény is azoké lesz, akik a nehezét választják. Azoké, akik úgy-ahogy, de megtartják a szülőföldjüket: azoké, akiket úgy-ahogy meg­tart a szülőföld. De hát miféle kötések kellenek ehhez? Odaköti az embert a szülőföldhöz, a szülőföldet az em­berhez egy ezüstösen csillogó őszi ökörnyól is . . . Ferencz Imre Kis öröm... Mindig örültem az őszinteség­nek. Most is így vagyok, hiszen olvastam a kormány új belpoli­tikai szóvivőjének, Juhász Ju­ci i t nak szavait legnagyobb pél­dányszámú napilapunkban, ö elő­ször elmondta, hogy nincs ked­venc újságja, majd a következő kérdésre adott válaszából meg­tudhattuk: „Szívesebben olvasok egy Kosztolányi-novellát, mint például a legnagyobb példány- számú napilapot. Az újságolva­sás számomra nem passzió, ha­nem munkaköri kötelesség." Hát itt tartunk. Országunk kor­mányszóvivőjében, aki korábban egyébként újságíróként dolgozott a Magyar Rádiónál, majd a Nép­jóléti Minisztérium szóvivőjeként vigyázott egészségünkre, ilyen véleménye alakult ki. Ahogy én értelmeztem, valahogy teher szá­mára az, amivel foglalkoznia kell: nem passzió, munkaköri kötelesség. De azért megteszi, el­látja kötelességét, értünk, velünk. Elmegy például az egyik mi­nisztériumba és látja, csak két, bevallottan a kormányhoz közel álló napilapot lát, mert a többit „anyagi okpk miatt" lemondot­ták. Bele is olvas, hisz ez a munkaköri kötelessége, de eszé­be jut, hogy közben kibővítette a kormány a sajtófigyeléssel meg­bízott apparátusát. Ezek után elképzelek magam­nak egy Kosztolányi-kutatót, aki inkább napilapokat olvas, és „színes tintákról álmodik . . ." Bozsik Fórum a meszes! lakásbérlőknek Immár harmadik lakossági fórumát tartotta csütörtök es­te, ezúttal a József Attila Mű­velődési Házban az önkor­mányzati tulajdonú bérlaká­sok elidegenítésével kapcso­latban a Lakásbérlők és La­kástulajdonosok Egyesülete. A megelőző összejövetelek si­kertelenségéből okulva most az önkormányzat két, az ügy­ben igazán érintett képvise­lőjét hívták meg: Papp Bélát, az önkormányzati testület jo­gi és ügyrendi bizottságának elnökét és dr. Kincsei Károlyt, az önkormányzati bérlakások elidegenítéséről szóló rende­let egyik előkészítőjét. A meszesi lakossági fórum témája ezúttal a bérlakások értékesítéséről szóló rendelet értelmezése volt. A Lakásbér­lők és Lakástulajdonosok Egyesületének meszesi cso­portja beadványt szerkesztett a köztársasági megbízotthoz címezve, melyben pontokba szedve felsorolják, miért tart­ják törvényellenesnek a ren­deletet. Panaszaik között sze­repelt, hogy a meszesi „mun­káskerület" leromlott állagú házait ugyanakkora értékre becsülték fel, mint egyes kertvárosi vagy uránvárosi lakásokat. A körzet alacsony keresetű lakói, nyugdíjasai egyösszegben megvenni nem tudják lakásukat, magas ka­matra, részletre pedig nem akarják. A fórumon elhangzott pa­naszokra egy jónak tűnő megoldási lehetőséggel vála­szolt Papp Béla képviselő. Mint elmondta, dr. Kincsei Károllyal közösen kitaláltak egy módot, mellyel kizárható szinte minden tévedési lehe­tőség. Az általuk elkészített lakásértékelő lapon ugyanis a lakás minden, a vásárlás szempontjából lényeges is­mérve, tulajdonsága szerepel, így a városon belüli fekvés, a terepviszonyok, a megköze­líthetőség, a közművel ellá­tottság, komfortfokozat, a la­kás szerkezete, belső magas­sága, falburkolata, padlóbur­kolata, szigetelése, belső el­rendezése, általános állaga, a közös helyiségek, szerelvé­nyek állapota, a lakás épüle­ten belüli elhelyezkedése, a panoráma, a környezet (zaj, légszennyezés, ipari övezet stb.), fűtésmód, a szobák száma és az építés éve. A pontokba szedett lakásértéke­lés a vevő előtt kell történ­jék, így korrekt és igazságos­nak mondható árakat állapí­tó nának meg. A fórumon a résztvevők személyes kérdéseikre is vá­laszt kaphattak. Az ígéretek szerint a közeljövőben heten­te fogadónapot tart majd a Lakásbérlők Egyesülete a Jó­zsef Attila Művelődési Ház­ban, ahol a további érdeklő­dőket várják. Pataki V. Utoljára hétfőn volt tanítás az istenkúti iskolában. Fotó: Läufer László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom