Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-24 / 262. szám

1991. szeptember 24., kedd uj Dunántúli napló 7 A pénz és a megkövült paragrafus beszél Megbukott nyelvvizsgarendszer- Nem fogadták el érvé­nyesnek Budapesten a pécsi nyelvvizsgáját? - kérdezem a pécsi Zípernowsky Gépipari Technikumban tanító, jelenleg gyeden lévő Fehér Ibolyától, aki negyedik kisgyermekével van otthon. A tanárnő, mint ez idő tájt sok más kollégája széles e hazában, németből tett középfokú nyelvvizsgát Pé­csett, az idei tanév végén. Kérdésem meglepi:- Nem, szó sincs arról, hogy ne fogadták volna el. Minden szabályosan zajlott. Az új le­hetőségnek megfelelően A és B típusú vizsgát tehetnek a jelentkezők. Ha mindkét vizs­ga —, az A-val jelölt szóbeli és a B-vel jelölt írásbeli - sikeres, akkor ez együtt egy C minősítésű oklevélnek felel meg. A vizsgázó mindamellett választhatja csak a szóbeli vagy csak az írásbeli formát is. A dolgok rendje szerint itt, hely­ben Pécsett zajlott a szóbeli vizsga, amelynek az eredmé­nyéről napokon belül értesül­hettem. Az Írásban elkészített dolgozatott azonban továbbíta­ni kellett Budapestre, az Eöt­vös Loránd Tudományegyetem Idegen Nyelvi Továbbképző Intézetébe, mert az Írásbeli munkákat a fővárosban értéke­lik. Persze, az eredmények is sokkal később érkeznek, én például augusztus közepén kaptam meg az értesítést az­zal, hogy a középfokú írásbeli vizsgám nem felelt meg a kö­vetelményeknek. Természetesen szeretném megnézni a dolgo­zatomat, hogy tudjam, miben hibáztam. Annál is inkább, mert mind ez idáig úgy tudtam, hogy fordításban vagyok erő­sebb és az élőszóban, a kom­munikációban gyengébb . .,- ... és nincsen mód arra, hogy a dolgozatába belete­kinthessen?- Elég bosszúságot okozott, hogy az értesítés ilyen késve érkezett, most pedig hogy utaz­gassak a gyerekekkel? Kijelölt ugyan egy időpontot az inté­zet: eszerint szeptember 20. és 30. között munkanapokon 14- 15 (!) óra között megtekint­hetők a dolgozatok, de előre be kell jelentkezni, hogy me­lyik napban egyezhetünk meg! És hadd tegyem hozzá, hogy erre a bejelentkezésre csak szeptember 1-jétől kezdődően nem győz adminisztrálni. A vitánk már-már veszekedéssé lajult, hiszen Pécsett, det a többi egyetemi városban — Szegeden, Debrecenben - is van elegendő számú képzett szakember ahhoz, hogy az Írásbeli munkákat is helyben bírálják el. Ehhez csak egy jogszabályt kellene megváltoz­tatni, nem szólva a vizsgák gazdasági szabályozásáról. Ugyanis a vizsgadíjakat, az erre szánt költségeket a bu­dapesti „központ" gyűjti össze, majd innen folyik vissza a pénz a kihelyezett vizsga- bizottságokig, természetesen csak ők adhatnak vizsgabizo­nyítványt is. A budapesti „víz­fej" oldására garanciát jelen­tenek a vidéki műhelyek, mi például most kaptunk pályá­zatunk nyomán zöld utat egy Fordító és Tolmácsképző Inté­zet létrehozására. Gondolja el, mit jelent a május—június fo­lyamán vizsgázóknak az, ha az eredményről csak hónapok múlva értesülnek! Sokan nem tudnak felvételi vizsgát tenni, évet veszítenek, néhányuknak egyenesen az álláskérelmét vagy az állását veszélyezteti a kialakult helyzet. — Van-e esélye annak, hogy ez az áldatlan állapot meg­szűnjön és létrejöjjenek a vi­déki decentrumok? - kérdez­tük dr. Horváth Ivánt, a lová­ra si intézet igazgatóját.- A kezdeti lépéseket meg­tettük, különböző módozatok­kal próbálkozunk, de az ér­dekeinket még nem sikerült összehangolni az eddigi tár­gyalásainkon.- Nem egy elavult rendel­kezésről van szó, amelyen túl­lépett az idő és meg kellene változtatni? Olyan központosí­tott mechanizmusról, amelyet a pénzügyi szabályozás is tartó­sítani igyekszik?- Visszautasítom a közpon­tosítás divatos vádját. A vidé­ki hálózat kialakítását mi kezdeményeztük, vállalkozá­sunk nyomán jött létre és a korábbi rendelettel összhang­ban mindenekelőtt az a cé­lunk, hogy egy egységes, ma- gasszintü követelményszintet érvényesítsünk és egy ennek megfelelő vizsgarendszert mű ködtessünk. S hogy ez így mű­ködik, abban sem jogi kény­szer, sem más egyéb lekötele­zettség nem játszik szerepet.- Az ismert időpontokon ki vül van-e lehetősége a vizs gázának arra, hogy legalább megnézze a dolgozatát? Van-e remény arra, hogy időben kézhez kapják a bizonyítvá­nyukat? — A dolgozatokba betekin­teni szabályozásunk szerint most csak a megadott idő­pontokban lehet. Ami pedig a bizonyítványokat illeti, mint említettem, folynak az egyez­tetések és az idei késésben nagy szerepe lehet annak is, hogy nagyon sokan tettek vizs­gát, főként német nyelvből. Bóka Róbert Idegennyelvi óra a TIT pécsi nyelviskolában Fotó: Prokszo László A kulcskérdés: hogyan működnek a piacgazdaság intézményei? Magyarországnak sikeresnek kell lennie! A moszkvai puccskísérlet után kialakult, megváltozott helyzetben időszerűbb lehet Magyarország és társai szá­mára tárgyalásokat kezdeni új biztonsági rendszerről a NATO keretei között. Erről beszélt az MTI washingtoni tudósítójának adott nyilat­kozatában Richard Lugar szenátor. A republikánus politikus egyúttal kijelentet­te: Washington figyelmét most más világpolitikai és gazdasági problémák von­ják el, holott Közép-Kelet- Európa biztonsága, gazda­sági integrációja változatla­nul fontos. Ezért is célszerű, ha Antall József miniszter- elnök közelgő találkozóján George Bush elnökkel a gazdasági kérdéseket állítja előtérbe - mondotta Lugar. NATO-csatlakozás? A kérdésekre, ki és mi védte volna meg az új de­mokráciákat, amennyiben a szovjet puccs sikeres, a sze­nátor hangoztatta: egyrészt tartós tényező az Egyesült Államok barátsága a közép­európai országok iránt, más­részt a NATO külügyminisz­terei is kinyilvánították: a térség országai elleni fe­nyegetést igen komolyan vennék. — Tudom, hogy országaik határozottabb garanciákat akarnak. Amikor májusban Budapesten, Varsóban, Prá­gában jártam, vezetőik fel­vetették: miért nem tudja az Egyesült Államok egy­oldalúan kijelenteni, hogy ha a szovjetek támadnak, a segítségükre siet — úgy, amint Kuvait esetében, az iraki támadásnál. Nos, Ku­vait esetében sem léptünk egyoldalúan, hanem erőfe­szítéseket tettünk, hogy szö­vetségeseink mellett meg­nyerjük az ügynek az ENSZ-t is. Szerintem ez a helyes eljárás, a nemzetkö­zi. Ugyanakkor nagyon óva­tosak voltunk, ugyanúgy, mint a magyar, a lengyel, a cseh-szlovák politikusok, néhoay megijesszük a Szov­jetuniót: a NATO vagy bár­milyen más tagságról folytak megbeszélések, máris nagy nyuatalansáaot váltottak ki a Szovjetunióban, azt akar­ták, hogy például a ma­gyarok is szerződésben kö­telezzék magukat, hogy sen­kivel nem lépnek szövetség­re. Ilyen szerződést szuverén állam nem írhat alá, a ma­gyarok is ellentálltak.- A puccs előtt minden­esetre bizonyos mértékig fi­gyelembe kellett venni a realitásokat, hisz a változá­sok túl gyorsak voltak. Most, a puccs után elképzelhe­tőek a tárgyalások a NATO- hoz való valamiféle csatla­kozásról. Nem kívánok to­vábbi nyugtalanságot kelte­ni, s talán vannak NATO- tagok, amelyek még nem gondoltak erre — amint az a valami sem, ami megma­rad a Szovjetunióból. Ma­gyarországnak, Lengyelor­szágnak, Cseh-Szlovákiának és a többieknek azonban szüksége lesz biztonsági rendszerre. Szerintem a leg­jobb lenne, ha az a NATO keretei között alakulna ki. A kérdésre, hogy a fran­cia megoldásra gondol-e, amelyben Párizs tagja a NATO politikai szervezeté­nek, de nem tagja a kato­nainak, Lugar kijelentette: van szó egyfajta társult, „másodosztályú" tagságról, — ám a franciák pozíciója nem másodosztályú, az ma már teljes tagságot jelent. Ezt az utat meg lehetne vizsgálni. Üj tényező a három balti ország megje­lenése, — ezért talán alkal­mas az idő, hogy az ügyet sokkal gyorsabban rendez­zük, mint ahogy eddig gon­doltuk. örömmel venném, ha az amerikai kormányzat kezdeményező, vezető szere­pet vállalna a kérdésben, s lehetséges, hogy az napi­renden szerepel majd a NATO decemberi külügymi­niszteri tanácskozásán — hangoztatta a szenátor. Azzal kapcsolatban, mi várható Washingtontól a jugoszláv válság ügyében, elmondotta, hogy országa valószínűleg megkísérli majd az ENSZ bekapcsolását, megakadályozandó a teljes polgárháborút, önálló Szlo­vénia, Horvátország ameri­kai elismerés^ elképzelhető — de szeretnénk, ha a ju- goszlávok döntenék el, mit akarnak, az amerikai el­ismerés „csak robbanéko­nyabbá tenné a helyzetet”. Élelmiszerfeleslegek Richard Lugar felháborí­tónak minősítette a francia döntést, amellyel megaka­dályozták a Közös Piac to­vábbi megnyitását a ma­gyar a lengyel és a cseh­szlovák áruk előtt. Nézete szerint az ügy végül hasz­not is hozhat, hiszen ráirá­nyította a kérdésre a figyel­met és felgyorsulhatnak a döntések. Ami a három ország ja­vaslatait illeti, hogy a Nyu­gat az ő élelmiszereiket, gyógyszereiket megvásárolva nyújtson segélyt a Szovjet­uniónak, Lugar azon a vé­leményen volt, hogy ez le­hetséges út, de nyilván fi­gyelembe kell venni az amerikai mezőgazdasági ter­melőket, akik feleslegeik el­adását a szovjet segély- programtól várják. A Bie- lecki lengyel kormányfő ál­tal említett szám, miszerint egymilliárd dollár értékű lengyel terméket vegyen a szovjeteknek a Nyugat, alig­ha reális — mondotta. A szenátor egyúttal rámuta­tott, hogy további szovjet— kelet-európai segélyekhez a kormány és a törvényhozás újabb megállapodására vol­na szükség, mivel a keretek máris kimerültek, s az ame­rikai munkanélküliség, az árvíz-, az aszálykárok enyhí­tése nem kevésbé sürgető feladat a kormányzat szá­mára - éppen egy válasz­tási év küszöbén. Privatizáció A kérdésre, hogy mi vár­ható. George Bush elnök és Antall József kormányfő ok­tóber eleji meqbeszélésétől (a miniszterelnök az ENSZ- közqvűlésről távozva tesz rövid, nem hivatalos wa­shingtoni látogatást), Lugar szenátor hangoztatta:- Úgy vélem, Antall mi­niszterelnök nyilván meg akarja vitatni az elnökkel, hogyan halad a privatizá­ció Magyarországon, miként működnek a piacgazdaság alapvető intézményei. Bush elnököt e kérdések rendkí­vül érdeklik, mert Magyar- országnak sikeresnek kell lennie, hiszen ott próbálják ki a nyugati- eszméket, ér­tékeket. A magyaroknak nagy tapasztalataik vannak a vállalkozásban, s önöknél volt már piacgazdaság. Az amerikaiak azzal jönnek vissza, hogy nagy sikereket értek el, de vannak, akik nagyot is csalódnak: elhú­zódik például a bankrend­szer átalakítása és sok hi­vatalnok láthatóan még mindia fél a vállalkozás szó­tól. Ha Antall úr javasla­tokat tesz, hogyan segíthe­tünk a piacaazdasáa, a de­mokrácia megszilárdításá­éban, itt foqékony közönség­re talál — mondotta Richard Lugar. Heltai András Kísérlet Szentlőrincen Helyi i rei nd Öl rség adtak módot! -Óráim mentek rá a haszontalan telefonálga­tásra . . . Legutóbb pedig le­velet írtam, így a kérésemre talán reagálnak és a dolog­nak írásos nyoma marad. És ne higgye, hogy a gondommal az egyedüli vagyok. *- Nagyon sokan telefonál­nak vagy fordulnak hozzánk személyesen hasonló problé­mával -, mondja Háry Lász­ló, a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Idegen Nyelvi Továbbképző Intézetének tit­kára - közbenjárásunk azon­ban eredménytelen maradt. Beütött a krach, a pesti in­tézet nem győzi a munkát, Az elmúlt év novemberében a Baranya Megyei Rendőr­főkapitányság konkrét elgon­dolásokkal jelentkezett a Belügyminisztériumnál helyi, közkeletű nevén önkormány­zati rendőrségek kialakításá­nak jóváhagyásáért és a lét­rehozás feltételeihez pótlóla­gos pénzügyi támogatásért. Az engedély megadásának elvi lehetőségét akkor sem zárták ki, de a miniszterváltás a bel­ügyi tárca élén, valamint a Világbank által kikényszerített költségvetés-csökkentés - ami a Belügyminisztériumot is nagy­mértékben érintette — az év elejére ígért, elsősorban Szent­lőrincet érintő helyi rendőrség beindítása a közelmúltig késett. Az állam teljesítőképessége a jelen pillanatban annyi, amennyit most tud nyújtani, de a közrend és a közbizton­ság növelése egyre sürgetőbb kérdés, a probléma megoldá­sához más erőforrásokat is be kell vonni. Az állampolgárok részvétele a közbiztonság megőrzésében Baranya me­gyében a legaktívabb és a legfejlettebb. Az országos há­lózattá bővülő — egymástól teljesen független — lakossági bűnmegelőzési és vagyonvé­delmi egyesületeknek több mint egyéves múlttal mutat­nak és adnak példát más me­gyéknek és településeknek a baranyaiak. — Az önkormányzati rendőr­ségnek ez még csak inkább az előszele, most még másfél­kétéves kísérletről van szó — hangsúlyozta dr. Ernyes Mihály ezredes, megyei rendőr-főkapi­tány.- A kísérletben az önkor­mányzat a közterület rend­jéért felelős rendőri munká­ban venne részt - mondotta Heller Alajos százados,. a szentlőrinci rendőrállomás pa­rancsnoka. Együttes tervezés és az önkormányzat kezelése alá vont közös pénzalap, va­lamint a rendőrség felett e té­mában való önkormányzati beszámoltatási jog jelentené az együttműködést. Szentlőrincen rengeteg bűn- cselekményre mindössze tíz rendőr és négy nyomozó jut, illetve a városi jellegű nagy­községhez tartozó számos köz­ség egy-két körzeti megbí­zottja. A közös pénzalapból, ami alapítvány jellegű — ál­lampolgárok, gazdálkodási egységek részvételére feltétle­nül számítanak - fedezné az eddig nem létező adminiszt­rátori és egyéb nem rendőri alkalmazotti béreket és a fű­tési stb. költségeket. A rendőrség feladata lesz a bűnügyi, járőri és körzeti megbízotti feladatok szer­vezése, koordinálása a növek­vő számú bűncselekmények megelőzésére, illetőleg felde­rítésére. A közterület rendjé­nek megőrzésébe — ami nem is mindig rendőri munka — vonják be, illetve adják át jelentős mértékben a teendő­ket a közterület-felügyelőknek, mezőőröknek stb. erőknek. A szentlőrinci rendőrállomás ál­lományának növelésére hatá­ros időn belül számíthatnak a térség polgárai, a kísérleti he­lyi rendőrség mostani beindu­lása után. Szíjártó J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom