Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-20 / 258. szám

1991. szeptember 20., péntek aj Dunantaii napiö 3 Az iskola, a gyerekek sok bába közt A Közoktatási Alap nem vállalhat „karbantartást" Elmúlt már az az idő. ami­kor nem volt más teendőnk, mint a központi pénzforrások­ra várni — mondta dr. Ber- náth lózsel, a Baranya Me­gyei Pedagógiai Intézet igaz­gatója a megyei művelődési központban, annak a konzul­tációnak a bevezetéseként, amelyet q Közoktatásfejleszté­si Alapról, a pályázati rend­szer működőképességéről tar­tottak. Az alaphoz tavaly és az idén csaknem ugyanannyi pályázatot nyújtottak be az iskolák, óvodák - tájékoztatta az érdeklődő iskolák megje­lent igazgatóit Földi Katalin minisztériumi főelőadó, az alap kuratóriumának titkára. Az 1000 pályázatnak a fele, 500 részesült összesen 105 mil­lió forintban, ami a tavalyi­nál is kevesebb. Az idén 641 általános iskola, 132 óvoda és 190 középiskola igyekezett él­ni ezzel a lehetőséggel. A Baranyából érkezett 44 pálya­műből 28-at összesen 6,5 mil­lió forinttal támogattak. Figye­lemreméltó, hogy az idén nö­vekedett az értékelhető, szín­vonalas tantervi programok állóságát, igazolva azt, hogy o'lósáqát, igazolvo azt, hogy központi alaptanterv nélkül is képesek kreatív, iskolaformóló munkára. A kuratórium arro töreke­dett, hogy minél több iskola kopjon pénzt, de máig nem nyugodhat el a vita az^m, hogy a minőség támogatása, az új kezdeményezések ösz­tönzése mellett mekkora sze­repet vállalhat az alap az eredendően hátrányos helyze­tű iskolák felkarolásában A hozzászólók ezért is sürgették, hogy a kuratórium próbálja meg összefogni és dokumen­tálni mindazokat a közös szempontokat, amelyek o pá­lyázatok elbírálásánál kiemelt szerepet kapnak, Ugyanakkor o pályázók nem tudnak hoz­zájutni azokhoz o szakvéle­ményekhez sem, amelyekben az elutasítás indokait sorol­ják, s amely számukra is rendkívül tanulságos, o követ­kező pályázatok elkészítésénél mérvodó lenne. Földi Katalin elmondta, az alap nem vállalhat „ szinten- tartó" linanszirozást, nem vál­lalhatja az elindított program „karbantartását", hiszen a pén­zek egyszeri elosztására hiva­tott csak, de egy-egy félúton lévő, megvalósulóban lévő programra, illetve annak foly­tatására beadott új pályázat az elbírálásánál előnyben ré­szesül. Kevés vita volt azon, hogy az iskolák el fognak veszni o sok bábo közt: az állam csak tessék-lássék ala­pon, szavakban nyújt műkö­désükhöz garanciát, a társa­dalom, a vállalkozók pedig sem nem elég erősek, sem nem elég érettek ehhez. A Közoktatási Alapnak ebben a helyzetben kell jövőjét tervez­nie, ha a jövőben lesz egyál­talán Közoktatási Alap. Addig is beszállhatnak az iskolák a kalapozók közé. B. R. Szüreti tilg säg időseknek Kétszáz idős és magányos embert, akik mindnyájan pécsi szociális otthonok lakói, köszön­töttek a hagyományos szüretkezdeti összejövetelen Pécsett, a Tettye vendéglőben. A ven­déglátó az Egyesitett Szociális Intézmény volt. Az ünnepeltek maguk is kivették a részüket a hangulatteremtésből, hisz Fekete József és felesége személyében bírót és birónét válasz­tottak, beöltöztek csősznek, illetve csőszlánynak, eljátszották a szölötolvajlás népi jelenetét. Fotó: Proksza László Reggeli nyitásra mindenki friss péksüteményt szeretne Átszervezték a szállításokat A boltvezetők nem rendelnek délutánra friss sütésüt Nagy Ferenc József találkozik a pécsi kistermelőkkel A több száz tagú Mezőgaz­dasági Kistermelők Baranya Megyei Szövetsége szept. 25- én 14 órakor Pécsett, a Bem utca 5-ben küldöttközgyűlést tart, amelyen részt vesz Nagy Ferenc Józsel tárcanélküli mi­niszter, az említett szövetség társelnöke és beszél a mező- gazdaság privatizációjáról, va­lamint a kistermelők érdekvé­delméről. A rendezvény nyitott. Zsíros Géza Yajszión A Független Kisgazda, Föld­munkás és Polgári Párt vajszlói szervezetének meghivására 22- én, vasárnap az ormánsági községbe látogat dr. Zsíros Gé­za országgyűlési képviselő, o párt egyik vezéralakja. A helyi kisgazdákkal és az érdeklődők­kel délelőtt 10 órakor találkozik a kultúrházban. Intersped A minop alakult meg Inter­sped Kft. néven egy magyar­német vegyesvállalat, mely a Fuvorg számítógépes adatszol­gáltató és fuvarszervező cég bővítésével jött létre. A pécsi székhelyű, szállítmányozással és kereskedelmi tevékenység­gel foglalkozó vállalkozás min­den áruféleség szállítását, sőt beszerzését is vállalja. Számí­tásaik szerint az éves forgal­muk elérheti o 100 millió fo­rintot. Terveik szerint vámud­vart és vámszabad területet hoznak létre o Baukomplex Rt.-vel, s hogy egy 1000 ton­nás hajót építtetnek, mellyel az 1992-ben megnyíló Duna- Majna-Rajna-csatorna átadá­sa után Amszterdamtól a Fe­kete-tengerig szállítanának árukat. Pécsi tagot kooptáltak a Robert Schuman Intézetbe A Párizs melletti Chantilly- bon működő „Európáért Ro­bert Schuman Intézet” tagjá­vá választotta júliusi ülésén Somody Katalint, az Európa Ház Pécsi Egyesülete titkárát. Kelet-Európából jelenleg ő az egyedüli kooptált tag. Robert Schuman az egyesült Európa eszméjének egyik atyja, a róla elnevezett díjat a múlt héten kapta meg dr. Antall József miniszterelnök Kelet-Európából szintén elsőként. Az elmúlt napokban 1-2 órás késéssel kapták meg a reggeli­nek valót Pécs kertvárosának és belvárosának egyes üzletei, boltjai. — Mi az oko? — érdeklődtem o Pécsi Sütőipari Vállalat igaz­gatójától, főmérnökétől és szál­lítási üzemvezetőjétől. Somogyvári Róbert igazgató elmondta, hogy az utóbbi évek­ben közel kétszázféle terméket készítenek o fogyasztóknak. A vevőkör is megváltozott és nőtt az üzletek száma is. Jelenleg 600 élelmiszerboltot, ABC áru­házát szolgálnak ki naponta. Partnereik kívánságára már hajnali háromtól indítják jára­taikat: van bolt, amelyik már jóval nyitás előtt, mások nyi­tásra vagy utána kapják a ren­delt árukat. — Átfedések voltak egyes já­ratainknál, ezért átvizsgáltuk a teljes szállítási útvonalat Pé­csett - tette hozzá Holtmann Pál szállítási üzemvezető. - El­sősorban a kertvárosi járatain­kat változtattuk meg' nyár kö­zepétől. Akkor késésekről, szál­lítási csúszásokról nem panasz­kodtak a boltvezetők. E hétfő­től sorra futnak be a pana­szok: elment egy sofőrünk, aki belépett helyette, az most ta­nulja az útvonalat és az időbe­osztást. Ugyancsak most hétfő­től a belváros, Uránváros és a mecseki rész szállítását is át­szerveztük, így naponta több­ször viszünk ugyanabba a bolt­ba, üzletbe friss árut. Sőt, fel­készültünk, ha a belváros for­galmát átszervezik - két kisebb teherautóval, milyen útvonalon juttassuk el a tőlünk rendelt kenyeret, péksüteményt.- Legnagyobb gond azt hi­szem, a boltvezetők rendelésé­vel vagy a vevők szokásával van ... — töprengett el Fónai László főmérnök. - Mindenki ugyanabban az időben, reggel 5—7 óra között szeretné meg­kapni az árut. Eszükbe jut-e, hogy azt este, éjjel kell sütni. Mi fontossági sorrend szerint próbáljuk a rendeléseket telje­síteni. Elsőbbséget élveznek a bölcsődék, óvodák, iskolák. Az­tán következnek a boltok. De miért szükséges a munkahelyi büfékbe is reggel 6—7 órára a friss kifli, zsemle? Nem otthon étkeznek az emberek? A boltok akkor kinek kérik a hajnali sü- tésű pékárut? Szerintem nincs annyi nyugdíjas, aki pont nyi­táskor venné meg a mindenna­pi kenyerét . . .- Azt hiszem, mindenki attól tart: ha reggel nem kapta meg a Iriss kenyeret, killit, zsemlét, munka után már nem jut hoz­zá.- Mi Összehívtuk a velünk kapcsolatban álló kereskedő­ket. Felajánlottuk, hogy sző­kébb választékban — kifli kivé­telével - zsemlét, kilós vekni házi kenyeret, rozsos terméke­ket a délutáni sütésből — 2 óra után — szállítanánk. Sőt, a va­sárnap is nyitva tartó boltokba is vinnénk friss sütésű árut. Ed­dig huszonhárom üzlet élt a lehetőséggel - tájékoztatott Somogyvári Róbert igazgató. — Igaz, a kis boltok néhány kilós kenyér és 10^20 darabos pék­sütemény rendelését nem tud­juk kiszállítani délután. Telje­sen ráfizetéses lenne. Beszélgetésünkkor Fónai László főmérnök hangsúlyozta: előfordul, hogy a szállítókocsi meghibásodik — nemrég Kozár- mislenyben történt ez - vagy áramkimaradás miatt valame­lyik sütöde — most éppen a Perczel utcai — leáll. Emiatt is késhet a mindennapi friss pék­áru, kenyér. A „kiflivonallal" is baj volt - gyakran kellett át­állni kézi gyártásra, esetenként pedig zsemlével pótolni. Az ezekből adódó késést az új szállítási átszervezéssel meg­próbálják kiküszöbölni. De mint újat ezt ki kell a gyakor­latban is próbálni. Amíg ez nem sikerül, kisebb késések, szállítási csúszások előfordul­hatnak . . . Adóm Erika Jegyzet: Hol vagytok, ti régi játszótársak? L assan belénk ivódik egy hamis feltételezés: apolitiku- sok az emberek, nem érdekli őket semmi, főleg nem a mai demokráciánk menete. S mindezt már van is mivel alátámasztani: megcsőmörlöttek a szavazástól, s akad az országban olyan szava zó körzet, ahol lassan egy éve nem sikerül új honatyát választani. Pedig ez nem így van. Igen is érdekli az embereket a mai világ, csakhogy rájöttek, nem tudnak abba beleszólni. S ilyen a magyar — gondolom, más is —, azonnal észreveszi a dolgok hiábavalóságát, s fölösleges energiáit másra fordítja. Szőlőszomszédom igen rendes ember; nem csak a maga telkére figyel. Vele mindig jóízűen lehet beszélgetni, hiszen már több mint 10 esztendeje nyugdíjas, ha valaki ráér, ő mindig. Apró örömeit, gondjait máso'kkal megosztja; élettörté netéből fejezeteket mesél akár a bor mellett, akár a kiskapu­ban állva. Fiatalon kulákként kezdte - apja helyett vállalt 19 hónap börtönt feketevágásért -, s az őt bekísérő ÁVH-st is rendes embernek mondja, hiszen kivárta, míg átöltözik, meg- vacsoráziik. Munkát Komlón kapott a bányánál, s szerinte Vas Zoltán is megkalapolni való ember volt. Hiszen Feri bácsinak tehetsége van a föstéshez; szép képein naiv ecsetmozgatással az életöröm. S ezt már akkoriban Vas Zoltán is fölfedezte. Feri bácsiék heten voltak testvérek; volt, aki belépett a pártba, volt, aki nem. Nem inkább hitből, csak úgy, hiszen az igy volt természetes. Előny nemigen származott belőle, hú­ga, ki tanárnő, most inkább a hátrányokat emlegeti, de úgy kell neki. Tudhatta volna; a parasztember maradjon a föld közelébe, ne járjon fellegeket, s főleg a politikát kerülje. Feri bácsi, hangulatától függőn, vagy éppen szidja a kommunis- tálcát, vagy éppen elnézően legyint, s kiszámolja, a 800 ezer­ből aligha lehetett mindenki haszonélvező, legföljebb néhá­nyon, a tűz közelében. Ö maga, jó kedvűén ment választani, de mára a rendszerváltásra adott voksától messzire került, s véli, többet nem megy ünneplőben urnaközelbe sem. Legföl­jebb, ha temetésen. Mert úgy véli, része van abban, hogy ma a pártok egymás torkát harapják, s mindennel törődnek, csak éppen vele nem. A hozzá hasonlókkal nem. A koránál fogva jegyzi meg: így hetven fölött az ember már inkább nyugalomra vágyik. S ha máshonnan nem remél, megadja azt a kert, vagy az ecset és a paletta. Bár az igaz. hogy a hegyben egyre több a kóválygó, rossz arcú ember - a minap a szomszédot is kirámolták -, s ő tudja, hogy ki lehetett, de inkább arról is hallgat. A sötétedés előtt a busz­ra ül, s hazamegy a panelbe. Pedig régebben sokszor kint aludt, s az álmatlanság sem zavarta: elnézte a csillagos eget. S el-el gondolkozott: vajon hol vannak a régi játszótársaik, barátok? Kit elvitt a front, kit az ötvenes évek, ki magasra emelkedve zuhant a földre, ki ott botlott meg, nem a maga szándékából. Ki félre állt. Mondom én is: apoliti'kusak az emberek. A hosszú, forró őszre készülő pártoknak ugyan semmi része sincs benne: ők miattunk, Feri bácsi miatt ugranak egymásnak, pro és kontra. S nyilvánvaló, hogy nem értik, miért nem veszi észre ezt az öreg ott fenn, a Mecsek-oldal legszebb dűlőjében. Hogy időn­ként a politikus köpönyeget cserél? Hogy választási program­jának csontváza sem marad, s régi játszótársait keresi új párt­ban, vagy új honatyai székben? Zászlót és programot cserél- ni - ez a dolgok természetes velejárója. Formálódik a demok- rácia. Pártköntösben osztódnak regi baráti körök, így szele­telődik a tömegkommunikáció, s lassan már az óvodai kis­csoportok is. Pártszínek viliózzák a szakértelmet, s dominál az erő, miközben átmentenénk magunk mind a 10 millióan. Ne­héz lépest tartani. Ütitársnak lenni. Pedig 1991 ősze van, és Európába igyekszünk. Kozma Ferenc jr Uj emlékmű Szentlőrincen Szentlőrincen, a polgármes­teri hivatal előtt 1848-as em­lékmű állt. Azt kicserélik, és jövő év tavaszán a Március 15. téren avatják. Helyére a község második világháború­ban elesett hősei tiszteletére emlékművet terveztek, amely elkészült. Két éve dr. Brandtner Ottó kezdeményezte az elesettek nevének felkutatását és a pénzgyűjtést. A Lőrinci Figye­lőben megjelent felhívására jelentkezett Kovács lánosné Kiss Piroska, aki 1945-ben anyakönyvvezető volt Szentlő­rincen. Az ő segítségével ösz- szeállt a százhárom nevet tar­talmazó lista. A nyugdíjas­klub tagjai járták a falut ház ról házra. Az eredmény: 140 000 forint adomány. A családok általában 100-150 forintot adtak, de többen vol­tak, kik ötezret fizettek. Egy kadarkúti kőfaragó jutányos áron belevéste a siklósi már- ványlapokba a neveket. Az építmény tetején álló turulma­dár dr. Brandtner Ottó körze­ti orvos, polgármester-helyet tes öröksége, ki szívesen oda­adta szülőfalujának. Az első olyan emlékművet, amelyet igazán magukénak érezhetnek a lőrinciek, október 23-án csendes ünnepséggel avatják. K. J. A. 0 nagy névadó ünnepe a Széchenyi István Gimnáziumban Tegnap este háromnapos ünnepség kezdődött a pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskolában a névadó nagy történelmi személyiség, gróf Széchenyi István születé­sének 200. évfordulója alkal­mából. Pénteken fél tízkor ki­állítás nyílik a könyvtár olva­sótermében, majd előadásokra és szavalóversenyre kerül sor. A diákok 17 órakor az alsó- mocsoládi Széchenyi-szobor koszorúzásán vesznek részt, 18 órától ünnepi szentmise lesz a Lyceum templom­ban, majd a nap fél nyolctól fáklyás felvonulással zárul a Széchenyi téren. Szombaton délelőtt az iskola Széchenyi- szobrát koszorúzzák meg, majd Grosch Szilárd grafikus mun­káiból nyílik kiállítás ugyan csak az iskolában. A három­napos ünnep a Széchenyi Ca­sino emlékére rendezett bállal zárul, amelyet 19 órától tar­tanak a Pannónia Szállóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom