Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-17 / 255. szám
IO üj Dunántúli napló 1991. szeptember 17., kedd Mind többen vannak, akik kérnek , lakos munkahely A pillantások ellenségesek. Minden újonnan érkezőt szemmel tartanak, nehogy az ajtó 'közelébe kerülhessen, nehogy soron kívül bemenjen. Mindenkinek a saját helyzete a legsanyarúbb, a maga ügye a legfontosabb. Húszan-harmincan állnak a Pécsi Polgármesteri Hivatal Irodája családvédelmi osztályának ajtói előtt, s bár az idő múlik, az elmenők heyett új várakozók érkeznek . . . Idebent egy középkorú asz- szony beázó albérletének következményeit részletezi. Saját otthont szeretne. Csak szükséglakást, mert másnak a fenntartására nem telik. Egyedül van a két gyermekével, a tavasszal munkanélküli volt. Áprilisban tudott elhelyezkedni. Bár rendszeres nevelési segélyben részesül, nehezen élnek.- Adtam magának munka- helycimeket, elment a lérje?- Az egyiket már betöltötték, a másik meg nehéz lett volna neki. Volt egy balesete, azóta sokat betegeskedik. Két telefon után újabb címeket kap: gépkocsivezetői, udvarosi állásokat.- De ezekre még most délután menjem el a térje Szinte állandó a zsúfoltság a Pécsi Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati irodáiban. Fotó: Proksza László — Hallottam egy üres lakásról, szerettem volna beköltözni, de nem tudtam, mi a módja — magyarázza. — Bejöttem megkérdezni.- Önkényes lakásfoglalónak tekintették volna, jó, hogy érdeklődött — erősiti meg dr. Bódi Csilla, a családvédelmi ssoport vezetője. — Egyelőre nem tudom mivel biztatni, várnia kell. A következő fiatal nő már délelőtt is itt járt. Nevelési segélyt kért, visszahozta a szükséges papírokat. Mérhetetlen csalódás tükröződik az arcán, amikor meghallja, hogy nem azonnal kapja. — A férjem munkanélküli, egy fizetésből nem tudunk létezni. Sorolná, hogy miért nem, de a csoportvezető közbekérdez: szól utána dr. Bódi Csilla, s a szeme egy pillanatra megakad a segélyt kérő asszony kezén: egy csomag Sopianae cigarettát szorongat. • Az újabb kérelmező nem pénzért jött. Megbukott a gyereke, nem akar abban az iskolában maradni, neki sem jók már a kapcsolatai a tanárokkal, kéri, 'hogy máshova mehessen a gyerek.- Nagyon sok ilyen és hasonló ügyünk is van — mondja a csoportvezető, miután megígéri az asszonynak, hogy közbenjárnak érdekében —, s o többféle problémákkal küszködő családoknak rendszeres találkozásokkal, tanácsokkal is tudnánk segíteni, de erre szinte nem marad időnk. • Mintha csak megerősíteni akarná a szavait, szemmel láthatóan feldúlt asszonyság fordul be az ajtón. Köszönés helyett lecsapja az asztalra a munkanélküliségéről szóló igazolást: itt van, amit délelőtt kért, most már ad pénzt?- Mondtam már, hogy azonnal nem tudunk Űzetni. Ez a papit a kérelemhez kell. Kimegyünk magukhoz, megnézzük, hogyan élnek, utána döntünk arról, hogy kaphat-e és mennyi segélyt. Az asszonyból kitör az indulat. Ordítva ócsárolja a hivatalt, az összes itt dolgozót, a le- és felmenő rokonságukkal együtt, aztán felkapja az asztalról az igazolást. A kitárt ajtóból kiabálja vissza: majd megtanulják, hogy kivel szórakozzanak! Megyek a polgármesterhez, írok a 'miniszternek, meg mindenkinek, hogy megtudják, milyen szemetek maguk! • Szinte üdítő hatású ennyi kesergés, illetve fenyegetőzés után az a nyugodt beszélgetés, aimi már a fogadónap vé- gefelé zajlik. Pedig ez a fiatalasszony is pénzért jött. Szeretné megkapni a rendszeres nevelési segélyt a még kiskorú féltestvére után, -akit évek óta ők nevelnek a férjével, két saját gyermekükkel együtt. — A nagyobb már önálló, ő is nálunk nevelkedett, szakmái tanult — mondja.- A lérje mit szólt ehhez? — Nyolc évvel ezelőtt albérletben kezdtünk, s mihelyt meglett a két és fél szobás lakásunk, ő mondta, hogy vegyük magunkhoz a gyerekeket. Különben intézetbe vitték volna őket. Édesapám meghalt, édesanyám utána férjhez ment, aztán elvált, ebből a házasságból születtek a féltestvéreim, akikről, sajnos, nem gondoskodik. Kevés a fizetésünk, öten vagyunk, ezért kérem a nevelési segélyt. Különben nem gondoltunk volna rá. • Más ez a hang, ez a mentalitás, csakúgy, mint a következő asszonyé, aki a kisebb fiával együtt jött. A telt, nyugodt, kimondottan szép arcú, új ruháiba öltöztetett kisfiú mellett szinte kiabál az édesanya soványsága, agyonimosott blúza, szoknyája. Ö egy földterület után érdeklődik, amely a lakásuk közelében van, mert azt 'hallották, hogy az önkormányzaté. Szeretnék bérbe venni, hogy megtermeljék maguknak a zöldségféléket. Pénz, lakás, munkahely. Bár nincs róla kimutatás, valószínűleg nem tévedünk, amikor az itt megfordulók kéréseit tekintve ezt a sorrendiséget ólllítjuk fel. És mind többen vannak, akik kérnek. Meg olyanok is, akik követelőznek. A fogadónapok rohamát egyre nehezebb állni . . . T. É. Kettőszá zhatva na n a Lenau-ház kárrendezési tanácsadásán Mi a teendő most? A Magyarországi Németek Szövetsége a németek kárrendezésének segítése érdekében tanácsadó szolgálatot hozott létre. A pécsi Lenau- háziban két fogadónapunkon 260 károsult kért felvilágosítást. A 600/1945., illetve a 21 330/1945. ME. sz. rende- rettel kapcsolatos jogsérelmek itt szóba se kerültek, hiszen a Baranya megyei 9115 család többsége - 1945-ben elkobzott földbirtok 44 366 kát. hold — a kitelepítés sorsára jutott még 1946 tavaszán, illetve őszén. A most is itt élőket akkor inkább a belső telepítések következtében történt elkobzások sújtották, mert csak 10 kát. hold földet hagytak meg egy családnak. A németek kitelepítésének második szakasza 1947-1948- ban a magyar—csehszlovák lakosságcsere-egyezmény Végrehajtásával volt szoros ösz- szefüggésben. Az akkor kitelepített 54 000 németen kívül az itthon maradottakat is súlyos megpróbáltatások érték: 3453 német családtól lakóházát 'kobozták el, valamint 5192 német családot költöztettek össze, illetve kényszeritet- tek szülőfalujának elhagyására. A felvidéki magyarokat szállító utolsó szerelvények 1948 decemberében érkeztek meg. így a kitelepítéseket átvészelő németek lakóházának, továbbá szántó- és egyéb földjeinek elkobzása túlment az 1949 június 8-i határnapon. A német családoknak maximálisan 10 katasztrális hold földet hagytak meg, de kötelezték, hogy az elkobzott földjüket tavasszal felszántsák és bevessék, és csak ezt követően került földjük az áttelepülő felvidéki család tulajdonába. A hivatalos telekkönyvi átvezetések 1949. nyarára, őszére fejeződtek be, így ezekre a földekre a kárrendezési igényt most kell benyújtani I Vannak más esetek is, amelyekben most kell intézkedni. Például az egyik, németek által lakott, faluban a tanács vb-elnöke 1962-ben „államo- síttatta" egy német család lakóházát. Ez az ügy még napjainkban sem nyert törvényes megoldást. Az államosítási hullám a németség más tulajdonára is kiterjedt. Malom, fűrészüzem, cséplőgép, a 6 szobánál nagyobb lakóházak kerültek állami tulajdonba. A tájékoztatókon nagyon sokan volt erdőjük után érdeklődtek. Ma úgy látjuk, hogy az erdők nem kerülnek vissza volt tulajdonosaik birtokába. Mi a teendő most? © Tisztázni kell, hogy 1949. június 8-a előtt vagy után érte a jogsérelem. Ez egyértelműen kitűnik a megyei- városi földhivatalok dokumentumaiból, illetve egyes levéltári forrásokból. A hortobágyi, illetve más helyre való internáláskor az ÁVH leltárakat készített, melyekből a volt megyei pártarchívumokban is megtalálható egy-egy példány. © Az 1949. június 8-a utáni jogsértések esetében — hangsúlyozzuk: a felvidéki magyarok áttelepítésével a telekkönyvi átvezetések 1949-re átcsúszhattak — szükséges beszerezni az ingatlanaikról szóló igazolásokat (földhivatal, levéltár stb.). © A dokumentumok beszerzése után vegyük meg a kárigények bejelentéséhez a helyi postán a szükséges adatlapokat tartalmazó borítékot (50 Ft). Ezenkívül annyi ,,F’’ jelzésű adatlapot vegyünk még 'külön, ahány földingatlanunk volt. Általában a németek földjei nem egy tagban, hanem szétszórva, több helyen voltak a határban. © Igazolnunk kell jogunkat a tulajdonhoz. A német családoknál az volt szokásban, hogy a szülők nevén volt az ingatlan. Életükben csak kevés helyen osztották ki az örökséget a gyermekek között. Jogosultságunk igazolása házassági, születési és halotti anyakönyvi másolatokkal történik. Több családban rendelkeznek régebbi anyakönyvi kivonattal. Ilyen esetben ne váltsunk ki újabbat, hiszen egy anyakönyvi kivonathoz 300 Ft-os illetékbélyeg kell. A korábbi anyakönyvi kivonatról olcsón fénymásolat készíthető, s ezek hitelesítése 30 Ft-ba kerül csupán! © A ház, lakás elvétele miatti kárpótlási igény bejelentéséhez ,,H” jelű adatlap szükséges. Felhívjuk a figyelmet az alapterület igazolására. Itt a földhivatalok nem tudnak segíteni, mert csaik általános adatok szerepelnek nyilvántartásukban (pl. 150 négyszögöl ház és udvar, továbbá 250 négyszögöl kert, 4 K. értékben). Itt minden esetben a megyei levéltár fog segítséget nyújtani. © Eddigi tapasztalataink az mutatják, hogy a németek esetében kevés „V” jelű adatlapra lesz szükség az üzem, vállalat, vállalkozás elvétele miatt. Itt minden esetben szükséges oz alkalmazottaik számának a meghatározása. Minden tulajdonos köteles volt munkásait, alkalmazottait az OTI-nál, illetve az SZTK-nál bejelenteni. A társadalombiztosítási igazgatóságok a korábbi selejtezések miatt nem rendelkeznek minden dokumentummal, de segítségünkre lehetnek az alkalmazottak számának igazolásánál. A Magyarországi Németek Szövetsége 1991. október első felében a sajtó által közlésre kerülő időpontban a Lenau- házban a közben felmerülő kérdések segítéséhez újabb tanácsadást fog tartani. Dr. Zielbauer György, a történelemtudomány kandidátusa Tőzsdetechnikai magyarázat A tőzsdei műveletek még sok üzletembernek újdonságot jelentenek. Ezért érdeklődött a Falutévé riportere a brókereknél az egyik jellemző szerződéskötési forma, a hatásr- idős üzlet lényegéről. — Mit jelent az, hogy határidős ügylet? — Azt, hogy ma meg tudok állapodni egy későbbi szállításban és ma meg tudom mondani, hogy milyen áron fogok majd, egy adott időpontig szállítani. — A budapesti árutőzsdén 17 hónapra is lehet előre üzletet kötni, vagyis egy esztendőnél nagyobb távlatokban is. Ez lehetőséget ad arra, hogy például egy mezőgazdasági termelő a vetés előtt eldöntse, mit lesz érdemes vetni? — Igen. Kalkulációs lehetőséget kínál a termelőnek, felhasználónak egyaránt. — Mi a határidős üzlet megkötésének technikája? — Az üzletkötéskor az eladó és a vevő között egy magánjogi szerződés jön létre, ám ez rögtön az első tőzsdenapon módosul. Itt lép be egy nagyon fontos eszköz: ugyanis a tőzsde fogja átvállalni mind a két fél felé a szerződő partner szerepét. Tehát az eladó a tőzsdével kötött üzletet, a vevőnek pedig a tőzsde lesz a szállítója, egy későbbi határidőre. Két’ dolog lehetséges: aki eladott a tőzsdén — mondjuk: egy termelő új termésű kukoricát kínált októberi szállításra —, annak a lejáratig pénzügyileg karban kell tartania pozícióját. Ezen belül viszont választhat lejárat előtt bármikor, hogy ő ezt valóban áruszállítással vagy pedig ellentétes üzlettel, lik- vidációval kívánja rendezni. Tolflsepru Rosszból is megárt a sok Beszédünkbe gyakran elegyednek olyan kifejezések, amelyek messze elrugaszkodnak eredeti jelentésüktől, s átvitt értelmű állandósult szó- kapcsolatként vonulnak be értelmező szótárainkba. Használatuk nem kifogásolható, bár gyakoriságuk szegényíthe- ti nyelvünket. Ezért néhány ilyen „felkapott” szólásmondásra, jelzős kapcsolatra szeretnénk felhívni a figyelmet, A buszban hallottam ikét „ti- nis” lány beszélgetését: — Képzeld, tegnap a diszkón halálosan belém esett a Pista! Nem akartam beavatkozni a dologba, de ajánlani akartam, vizsgáltassa meg magát Pista, nem AIDS-es-e vagy valamiféle halálos nyavalyában leledzi'k-e. Mert a halálos szó eredeti jelentésében halált okozó, hozó jelzőiként szoktuk használni különböző változataiban. Persze, itt csak a szerelmi érzés „mai nyelven" történt kifejezéséről volt szó - nyomott hangulatot keltő módon. Kétségtelen, hogy a halálos melléknévnek van átvitt értelme is, amikor valamit bizonyos túlzással igen nagyfokúnak, rendkívüli méretűnek tartunk. Ekként lehet valaki halálosan komoly, fáradt, ijedt, s beszélhetünk halálos szerelemről, kínról, rémületről, szégyenről, bűnről. Tolnai Lajos írja: „Rosszat reá még a halálos ellensége sem mondhat.” Másik, gyakran használt jelzős kapcsolaté szavunk a fantasztikus. A sportrovatban olvastam : „Az úszóversenyen fantasztikusan erős a mezőny, s ezért fantasztikus nagy hajsza alakult ki." Egy reklámból: „Fantasztikus hír a vásárlóknak!" Ma már sok minden lehet fantasztikus: a 'ruha, a frizúra, a női szépség, egy könyv, film. Maga a szó a görög fantázia (= tünemény, torzkép, álomkép) szónak ellatinosodott formája. Jelentése is ki'bő- bült: hihetetlenül érdekes, elképesztően rendkívüli, különös. De fantasztikusnak nevezzük a képzelet alkotta, mesébe illő, regényes, egzotikus tájat, szertartást lis. Azt az írót, aki a való élet talajáról elrugaszkodva képzeletében olyan új világot teremt, amellyel néha az erős társadalombírálat is együttjór. Fantasztikusak voltak Poe Edgár versei vagy Agatha Christie regényei. Az ilyen regényekkel kapcsolatosan osztom Juhász Gyula nézetét: „Sokan azért szeretik, és azért írják a fantasztikus regényt, mivel nincsen fantáziájuk.” A félelmetesen, megrendítő- en hatalmas méretű, rettenetesen nagy dolgot irtózatosnak mondják sokfelé. A rádióban hangzott el: „Az előadásokat irtózatos boldogan hallgattam" - Maga a szó valószínűleg származákszó: az irt igéből keletkezhetett -z visszaható képzővel. Eredeti jelentése „gyötrődik" lehetett. Feleslegesen használjuk néha a borzasztó melléknevet is. Régebben a hajat „fölmeresztették”, fölborzolták, ma: valaki vagy valami lehet borzasztóan szép, kedves, megnyerő. Szerintünk: elég, ha valaki megkapóan (?) gyönyörű, de ne legyen soha borzasztó! Beszédünket jogunk van érzelmileg színezni, de ne félreérthető szavakkal! Dr. Tóth István
