Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-17 / 255. szám

1991. szeptember 17., kedd új Dunántúli napió 3 Fesztivál lesz Szigetváron Meghökkentő videotrükkök állíthatók elő számítógéppel Film, világ, video A Warema cég bemutatója Würtzburgi vendégek Pécsen (Folytatás az 1. oldalról) A kiállítás, amelyet tegnap nyitott meg Theodor Zens kon­zul, két hétig látható a fő­iskolán, s azután vándoroltat- ják a főiskola társintézményei­ben. Dr. Wollgang Fechner, o Würtzburg-schweinfurti Szakis­kola elnöke és Hans-Wilhelm Renkholl, a Warema igazga­tója elmondták, ők már a közös Európára készülnek, s ennek értelmében tartják fenn egymással a kapcsolatot, il­letve támogatnak külföldi fel­sőoktatási intézményeket. így a pécsi főiskoláról is fogad­tak ösztöndíjasokat, akik a nyári gyakorlatot a Waremá- nál töltötték, s akiknek a költ­ségeit is a cég fizeti. Renk- hoff úr a hosszú távú együtt­működésekben lát értelmet. A pécsi főiskolán a würtz­burgi kapcsolatot annak ide­jén Bachman Zoltán tanszék- vezető kezdeményezte, aki ma is igen hasznosnak, fontosnak tartja az együttműködést, a hallgatók, oktatók cseréjét, esetleges közös kutatásokat. — A würtzburgi főiskolán ki­adott diplomát elismeri a FEANI, az Európai Mérnök Szövetség épp úgy, mint az Európai Gazdasági Közösség. A mi főiskolánknak is csak az tehet a célja, hogy majd eu­rópai értékű diplomát adjon a hallgatói kezébe. Ezért szük­ségesek az együttműködések, az oktatási irányelvek, a szín­vonal, a feltételek tanulmá­nyozása — jelentette ki Bach­man Zoltán. b. a. Győztes fúvószenekar A Reicht Brüderlicht die Hand néven harmadik alka­lommal meghirdetett német nemzetiségi fúvószene-fesztivá- lon vett részt vasárnap Pilis- vörösváron a Dobos József ve­zette Palotabozsok-Mohács- Somberek Ifjúsági Fúvószene­kar. ' A Bányai Bádor József emlékére olapított vándordijat ezúttal 9 fúvósegyüttes közül immár harmadszor nyerte el o Mohács és térségében élő gyerekekből álló 56 fős zene­kar. Megkapták o fesztiváldíj­jal járó 35 ezer forintot is. melyet hangszervásórlásra for­dítanak. Ezúttal sem kíséreljük meg, hogy bármilyen pontos vagy kevésbé pontos meghatározá­sát adjuk oz olyan fogalmak­nak, mint kísérleti video, anti film, videoszobor vagy home movie, hogy ne is soroljunk fel mást. Tény, hogy o videó- művészet határterületeit vizs- gálgatva, az az érzésünk tá­mad, hogy kizárólag határte­rületek léteznek, és ennél iz­galmasabb témát keresve se találnánk. A tapasztalat sze­rint még azokat is érdeklik valamennyire a videoart újabb eredményei, akik például vi­deofilmmel is csak akkor ke­rülnek kapcsolatba, ha kive­szik a kölcsönzőből, mint friss horrorújdonságot. A videomű- vészet iránt komolyabban ér­deklődőknek bizonyára jó hír, hogy idén november végén újra lesz lehetőségük arra, hogy megismerkedjenek a ha- zoi és külföldi kortárs videó- művészet legújabb alkotásai­val, hiszen a két évvel ez­előtti I. Nemzetközi, kísérleti­film- és videoszemle után a szigetvári Retina-Workshop új­ra fesztivált rendez. A majd tíz éve indult, előbb galéria, majd stúdió, s mára műhely profilja mo is a képzőművé­szeti-kísérleti film, és annak határterületei, Hanczik János, o műhely vezetője szívesen be­szél a fesztiválról, s bár én inkább elméletibb síkro terel getném a beszélgetést, vísz- szatérünk a novemberi nem zetközi találkozóhoz.- Közel százharminc ver­senyző mutatkozik be, egy-kél perces anyagtól akár hetven’ percig is. Jönnek többek kő zött Berlinből, Tokióból. Kio tóból. várunk zágrábiakat, skóciaiakat, jelentős a ha­zaiak közt a televízió részvé­tele, de o Retina Műhely is képviselteti magát természete­sen Minket egyébként nem úgy kell elképzelni, hogy egy helyhez kötött csoport va­gyunk, vannak köztünk kapos­váriak, makóiak, szarvasiak például. A műhely az én la­kásom egyik szobája . . A Retina '91 fesztivál elő­zeteseként Pécsett, a Művé­szetek Házában a múlt héten bemutatott összeállítás egyéb­ként alkalmat adott a tájé­kozódásra is. A „határesetek" közül érdekes volt o riportnak induló, de videoművészeti ak­cióvá váló „Népszínmű", vagy a hagyományos dramaturgiá­val dolgozó videók közül a fekete-fehér alapfilmbe vágott színes videobejátszás egycsá- szármetszéses szülésről, de o táncfilmekre hasonlító, a moz­gásszínház elemeivel dolgozó produkció videós megfogalma­zása is. Vagy mondjuk né­hány videoszobrászati alkotás, melyekről Hanczik János el­mondta : — Sok művész, és nem csak szobrászok, szívesen nyúlnak ehhez az eszközhöz, hogy ki­fejezzék magukat. Az első jegyzett. 1963-os videoszobor óta sok minden történt. A monitorszobrászati alkotás se nem film, se nem video. se nem szobor, borotvaélen tán­col, és mint a mai avantgárd, sebezhető és támadható is, de nagy kalandja az emberi szellemnek! Hogy hol vannak a határok? A mi tudatunkban. A művészet határtalan, de hát ez már egy filozofikus- kér­dés . , . Hodnik I. Kilakol­tatás Tengeri­ben Szolgálati lakásokban — jogtalanul Tengeriben az önkor­mányzat egyhangúlag úgy döntött, hogy a Kossuth Lajos utca 19-ből és 13- ból kiköltözteti a cigány családokat, mert a benn élők most már jogtala­nul használják az önkor­mányzati tulajdoniban lé­vő épületeket, amelyek egyébként szolgálati la­kások. A bennlakók szü­lei, nagyszülei kapták a lakásokat, mert csordás­ként, disznápásztorként dolgoztak a község meg­bízásából. Az utódok már nem végeznek semmiféle munkát a község javá­ra. Az egyik épület élet- veszélyessé vált, minden­képpen el kell hagyni, a másik is erősen lerom­lóban. A három család közül csak az egyik távozott, a ■másik kettőnek a tagjai jogtalanságot emleget­nek, védelmükre kelt a Baranya Megyei Cigány Ifjúsági Szövetség, a fa­luból is néhány lakó. Tengeri lakóinak többsé­ge az önkormányzattal tart. Kiss János polgár- mester elmondta, hogy a kilakoltatást kimondó tes­tületi ülés jegyző-könyvi anyagát rég megküldték a Köztársasági Megbízot­ti Hivatalnak, ahonnan eddig nem érkezett se jó­váhagyó, se elmarasztaló válasz. Az önkormány­zat biztos a dolgában, döntését jogilag is meg­alapozottnak tartja, s egyik testületi tagot sem vezette cigányellenes elő­ítélet. . — ítélkezni sem akarunk — mondja a polgármes­ter —, csupán azt akar­juk, hogy ismét dolgozza­nak ezek az emberek, ne tegyék tönkre orz önkor­mányzati vagyont. Hi álba volt. hosszú időn át a szép szó, kérés. Egyébként az .önkor­mányzat még mindig tü­relmes, de szinte biztos­ra vehető, hogy rendőr­ségi segítséggel sor ke­rül a kilakoltatásra. Cs. J. Beözik a tető Mohácson Először a tavaszi nagy esőzé­sekkor észlelték a leázást a mohácsi kórház I. számú bel­gyógyászatán, aztán a kiadós nyári záporok alkalmával már vödrök, lavórok szolgáltak kel­lékként a tetőn át bejövő víz gyűjtésére. Természetesen la­postetős az épületszárny, sőt, miután ilyen építészeti megol­dással készült a gyermekosz­tály. annak a mennyezetén is megjelentek a vizfoltak. A betegellátás biztosítását, □ lehetetlen állapot megszün­tetését szakemberek és kevés­bé hozzáértők szerint egyaránt o cseréphéjazatú magas tető állítása jelentené, ami 5,5-6 millió forintba kerülne. Ekkora összeget képtelenség előterem­teni, így marad az egészség­hozzá a környező települések is. Mások azt követelték, a megyei közgyűlés adjon pénzt, vegye ki részét a kiadásokból. Nem hinnénk, bármelyik út járható, hiszen pénzük nekik sincs. Talán inkább a kormány­zatnak, azon belül az egész­ségügyért felelős szakminiszté­riumnak és a társadalombizto­sításnak lenne a feladata ezeknek a gondoknak a meg­oldása. A települések lakói, akik munkahellyel rendelkez­nek, megfizetik minden hónap­ban a járulékot, hát ne kény­szerítsék semmilyen fórumon arra, hogy esetleg a hejyi adók emelése révén duplán sarcoljanak az egészségügy fenntartása ürügyén is! B. M. A lyoni egyetem professzora Pécsett Órák franciául a közgazdaság- tudományi karon A lyoni egyetem professzora keleten még soha sem járt; csak hírből ismerte a volt szo­cialista országokat. Udvarias­ságból már a beszélgetésünk elején jelesre vizsgázott, hi­szen mint mondotta, igen jól érzi magát, keresve sem tu­dott volna olyan kollégákra- diákokra lelni, mint itt. Pro I. dr. Claude Mouchot az első külföldi, aki órákat ad o JPTE Közgazdaságtudományi Karán, franciául tudó diákokat gyűjt­ve maga köré. A kérdés kézenfekvőnek lát­szik: — Miért éppen Magyaror-. szágra, Pécsre jött? rájön, a gazdasághoz nem tu­dományos prognózisokra von szükség, hanem jó orra. Meg kell érezni az általános poli­tikai tendenciákból, hogy mi a teendő.- Jövőre egyesült Európa..- Szokatlan lesz, főleg o nyugati nagyok, Franciaország. Anglia vagy éppen Németor- szág számára, az bizonyos. De végül is, minden szokatlan dolgot meg lehet szokni, ugye? Közös parlamenttel, po­litikával és gazdasággal fo­gunk együtt élni, s egy per­cig sem vitás, hogy az USA és Japán ellenpólusaként. Ta Ián sikerülni fog.- Magyarország régóta vonz - mondotta —, hiszen éppen 18 éves voltam 1956-ban, s akkoriban kezdtem érdeklődni a politika iránt. S ami talán nem véletlen: a magyarorszá­gi’ forradalom után némileg megcsömörlöttem a nagyhatal­mak furcsán igazságosztó ke­gyeitől . . Pécs úgy került a tarsolyba, hogy mindössze in­nen érkezett érdeklődés fran­cia közgazdász iránt, Pintér József barátom révén. A professzor időről időre kéthetes időtartamra jön o pécsi egyetemre, miközben odahaza is oktat a francia „dupla tanszék” keretében, amit a francia állam finanszi roz. Nálunk bevezetőnek Ri­cardo, Marx, Pareto, Walras és Keys tanairól tartott a múlt héten foglalkozásokat, nyilván saját szemüvegén át nézve o dolgokat. Amúgy a téma ku­tatója is: a mikroökonómia a területe.- Nagyvállalat vagy kisvál­lalkozók, állami vagy magán szléra. ön szerint mi a he lyes út?- Jó volna tudni. Vallom, hogy egy ország gazdasági arculatának kialakítására nincs kész recept: önök se hallgas­sanak a közgazdászokra. Sem­miféle joguk sincs tanácsokat osztogatni. Higgye el, borsó zik a hátam, ha gazdasági kutatóintézetek ötleteiről hal lók. '- Furcsa, hogy ezt éppen ön mondja . . .- Meglehet. De ha valaki egy kicsit is ismeri a világot,- Magyarország esélyei? — Ahogyan én látom, mini­mum tíz év, amíg integrációs törekvései megvalósulhatnak Nyugat-Európa is kemény ki­hívások előtt áll, s lehet, hogy nem éppen szimpatikus, amit mondok: egyelőre kikristályo­sodott elképzelései nincsenek a keleti országokkal kapcso­latban. Az aktuálpolitiká sze­lein ígérnek, adnak, hiteget­nek. Biztosan ön is tudja, o világ szempontjából most fon­tosabb Szovjetunió sorsa . . . Persze, bármi történhet, én nem vagyok hozzáértő politi­kus, s egyetlen politikai párt­nak sem a tagja: amit mon­dok, magánvélemény.- lgy is köszönöm. Evezzünk könnyebb vizekre; mondana magáról valamit?- Nős vagyok, öt gyerme­kem van, két fiú és három lány. Feleségem a karításnál dolgozik; Lyonban otthon ér­zem magam. — És a magyarok . . .? — Egy hét nem nagy idő. A konyha jó, időnként bisztró­ban reggelizem, s talán az első benyomás egy kicsit bi­zarr volt számomra, láttam, volt, aki reggelire égy kupica töményt ivott. Én belehal­nék . . . Időnként, az utcán sé­tálva, nézem az arcokat, s igen kevés a mosoly, a vidám arc. Igaz, szomorú sincs. In kább a közöny dominói. Amikor búcsúzunk, prof. Mouchot magyarul mond jó napot. . . Kozma Ferenc Kórházfelújítás - kinek a pénzéből? szerkezet javitósót. És ez akkor még csak a belgyógyászat. A pénzt, mint említettük, megszavazta a képviselő-testü­let, de nem minden sző nélkül. Ismét felvetették, hogy a 470 ágyas kórház ápoltjainak pon­tosan a háromnegyede nem mohácsi lakos, a térség közsé­geiben él. Akadt, aki e tényből kiindulva indítványozta, az in­tézmény fenntartásaihoz, mű­szerbeszerzéséhez járuljanak ügyi intézmény számára a tol- dozás-foldozás módszere, s még ehhez is kuncsorogni kel­lett a nem egészen 1 millióért. A mohácsi önkormányzót a fel­újítási tartalék keretéből meg­szavazta a kórház számára o 913 ezer forintot, amelyből a beérkezett árajánlatok közül, mint legolcsóbbat kiválasztva, egy szekszárdi vállalkozó el­végzi a 664 négyzetméteres fe­lület szigetelését és a bádog­

Next

/
Oldalképek
Tartalom