Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-16 / 254. szám
8 aj Dunántúlt napló 1991. szeptember 16., hétfő Húsz település geológiailag alkalmas atomtemető létesítésére B óta a páti bem vállalják Konvertibilitás — valóságközeiben fi lakosságnak meg uarnia kell A Paksi Atomerőmű Vállalat a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végső elhelyezésére tovább keresi a megoldást. Levélben fordult az érintett települések önkormányzataihoz. Ezt a vál- falat képviselője személyesen adta át 20 Baranya és Tolna megyei település polgármesterének. A több oldalas levélben — amelyet a nukleáris igazgató irt alá — többek között ez olvasható: Az Ofalura tervezett hulladéktároló 1989-ben lakossági tiltakozás miatt meghiúsult. A PAV azonban végső megoldást kíván találni a hulladék elhelyezésére, ezért olyan program kidolgozására törekszik, amelyik megfelel mind a lakossági, mind a hatósági előírásoknak. A PAV garanciát vállal arra, hogy a létesítmény miatt sem a természeti környezetet, sem az ott élőket egészségi károsodás nem éri. Csak abban az esetben épül meg a tároló, ha a lakosság beleegyezik. Enélkül, még a regionális vizsgálatok sem kezdődnek meg. 'Minden szinten lehetőség van a társadalmi ellenőrzésre az önkormányzat és az általa felkért szakértők részére. Ameny- nyiben a közösségnek a vizsgálat közben, vagy a későbbiekben kétségeik támadnának, úgy lehetőségük van a döntést módosítani, és azt a PAV tudomásul veszi. Egyben kérik az önkormányzatokat, Ihogy a lakosság körében kezdeményezzenek véleménykutató beszélgetéseket, és ennek alapján alakítsák ki az ön- kormányzat állásfoglalását. Az atomerőmű különböző tudományos és kutató intézetek szakértőivel közösen ez év júniusában tanácskozást tartott, ahol a szaktudományok képviselői kifejtették, hogy a fazekasboda—mórágyi gránit alapú röghegységet, és a tőle észak—északkeletre elhelyezkedő Szekszárdi dombságot tekintik vizsgálati területnek. Hogyan fogadták a településeken a PAV levelét? Bátaszéken Werner Mihály polgármester elmondta, hogy a Környezetvédelmi, Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményezte az Atomerőműtől érkezett levelet. Ezt követően került az képviselő-testület elé. Ha szükséges, akár helyi népszavazást is tartanak. Ebben a kérdésben a döntést nem vállalhatja magára a testület. — A magam részéről nem tudom igazán eldönteni, hogy mi a helyes megoldás—mondja Werner Mihály. - Ha bebizonyosodna, hogy nincs benne semmi kockázat, akkor a község fejlődésének érdekében lehet, hogy igent mondanék. De annyi a számomra bizonytalan pont. Hiába küldték el a szakértői véleményt, engem a laikust nem győztek meg ezzel. A szálkai polgármester Nagy Ferenc: „ — A községünkben a falusi turizmust szeretnénk fejleszteni. Egy ivóvíz tisztaságú tó található itt, és maga a környék is nagyon szép. A kutatásokhoz hozzájárulunk, hiszen nem is biztos, hogy alkalmas ez a hely a tároló megépítésére. Nem értek azonban egyet azzal, hogyha Tolna megyében van az Atomerőmű, akkor ott is temessék el az atomhulladékot. Az Atomerőmű állami vállalat. Szakértők döntsenek ebben a kérdésben, de legyen egységes az állásfoglalásuk. Mórágyon a képviselők kézhez kapták a levél másolatát, hogy a körzetükben élő emberek véleményét kikérhessék. Alsánáná n falugyűlést tartottak, ahova meghívták a PAV képviselőit. A testületi ülésen a képviselők közül többen egyből elutasították az atomtemetőt. Mások felvetették azt is, hogy mi lesz akkor, ha a szomszéd község igent mond a hulladéktároló megépítésére. — A pénz az jó lenne - mondja Kollár László polgár- mester akikor a község jobban fejlődhetne. Inkább éljünk szegényen, de biztonságban. A községben az elmúlt évben híre ment, hogy itt lesz az atomtemető, már akkor nagy volt a tiltakozás. Bátaapátiban több falugyűlésen is foglalkoztak a hulladéktároló ügyével. A képviselő-testület nem ellenzi a tároló megépítését, a regionális kutatások megkezdését. — A hulladéktárolót meg kell építeni, amihez ember kell — mondja Kraohum Szilárd polgármester. - falubelieknek lenne munkájuk. Kis, elmaradott település a mienk. Ha felvállaljuk az atomtemetőt. lehetőségünk nyílik a fejlődésre. A faluban élő emberek megkérdezése nélkül azonban nem hozzuk meg a ^égső döntést. Mindenkihez eljuttatunk egy levelet, amely alapján mindenki kialakíthatja a véleményét. A várdombiak úgy döntöttek, hogy az anyagi előnyökből ilyen áron nem kívánnak részesedni. A PAV-hoz küldött válaszukban kérték azt is, hogy még a regionális vizsgálatokat se végezzék el. A bonyhádi polgármester szerint, nem nekik, hanem szakértőknek kell dönteni ebben a kérdésben. Cikón falugyűlésen döntenek erről a kérdésről. Baranya megyében a települések elutasították a hulladéktároló megépítésének még a gondolatát is. A sze- bényiek pedig már két évvel ezelőtt aláírást gyűjtöttek az atomtemető létesítése ellen. Erdősmecskén a képviselőtestület egyhangúlag nemmel szavazott, ennek ellenére falugyűlést hívnak össze, a'hol a község minden lakója elmondhatja a véleményét. Fékeden, Ólaluban kitartanak a két évvel ezelőtt meghozott nemleges válasz mellett. Pusz- takislaluban szintén elutasították a PAV javaslatát. Kis- geresden, Geresdlakon várhatóan szintén nemmel szavaznak. A hidasi önkormányzat is eldöntötte, hogy szó sem lehet az atomtemető létesítéséről, még a geológiai vizsgálatokat se végezzék el. Trábert András véméndi polgármester nem érti, és csodálkozik is rajta, miért térnek vissza ezzel a kéréssel azokra a településekre, ahol már egyszer elutasították az atomtemető ügyét. Az atomtemető létesítése kockázattal jár, ezért minden településen félnek tőle. Az átlag ember keveset tud a radioaktivitásról, annak mérhetőségéről, hatásairól. A falugyűlések éppen ezért lehetőséget adnak arra, hogy az Atomerőmű munkatársai erről beszéljenek. Az embereknek maguknak kell dönteniük arról, hogy a környezetükben vállalják-e ezt a plusz kockázatot, amit a hulladéktároló jelent a falu fejlődéséért cserében, vagy sem. A nyílt tájékoztatás, a valós párbeszéd sokat segíthet. Dönteni előbb- utóbb kell .. . Sz. K. Soha ilyen közel nem volt a magyar gazdaságirányítás ahhoz, hogy egy 20 éve dédelgetett vágyálom, a konvertibilitás megvalósuljon — mondotta a közelmúltban Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. Szavait a minap megerősítette a pénzügy- miniszter, Kupa Mihály is, aki szerint akár 1992 végére is konvertibilissé válhat a forint. Közbeszólt az eladósodás A magyar pénz átválthatóságának szabaddá tétele már a 60-as években felmerült, amikor a szocializmus, a szocialista gazdaságirányítás megreformálásán gondolkodtak a magyar szakemberek. A tervet azonban hamar félretették, hiszen akkoriban nagyon sok feltétel hiányzott, sőt, 1968-at követően a 70-es években a magyar gazdaság külső egyensúlya jelentős mértékben romlott, s ennek következményeként megindult az ország külső eladósodása. Ahogy nőtt az adóssághegy, úgy kerültek egyre távolabb a konvertibilitással kapcsolatos elképzelések. Az elmúlt években egyre inkább úgy látszott, hogy ilyen jelentős adóssággal Magyar- ország évtizedekig nem lesz képes erős, szabadon átváltható nemzeti valutát megteremteni. Ráadásul a gazdasági rendszerváltás Magyarországon jelentős inflációval járt, és még tavaly is attól tartottak a szakemberek, hogy az áremelkedés elszabadulhat, hiszen azt a kormány szűkös eszközeivel nem tudja kordában tartani. A gazdaság helyzete azonban, ha összességében nem is, de több tekintetben a vártnál kedvezőbben alakult. így minden ellenkező jóslat ellenére az idén nem következett be a legrosszabb, sőt, az infláció a sokak által óvatosnak minősített kormánybecslésnél is kisebb mértékűnek ígérkezik ebben az esztendőben. Ez olyan jó hír, amelyre a pénzügyi szakemberek igazán nem számítottak, A külkereskedők már tapasztalják A másik kedvező tényező, hogy igen előrehaladt a külkereskedelem liberalizációja az elmúlt 2 esztendő során. Korábban évtizedekig elképzelhetetlennek tartották a szakemberek, hogy ilyen mértékben rászabadíthatok a külpiaci hatások a magyar vállalatokra. Most bebizonyosodott, egyáltalán nincs szükség a minisztérium közvetlen beavatkozására a külkereskedelmi tevékenység nagy részénél. Az import-engedélyezési rendszer drasztikus leépítése az állami tulajdonban lévő vállalatokra is igen ösztönzőleg hatott, s az egyre inkább magánkézbe kerülő cégek várhatóan az eddiginél is jobban fognak élni a lehetőségekkel. Ugyanakkor az importliberalizáció nemcsak szabaddá tette a külkereskedelemben is a vállalkozási lehetőségeket, hanem egyben hozzájárult a nemzeti valuta konvertibilitása feltételeinek fokozatos megteremtéséhez is. így kialakult az a kedvező helyzet, hogy amelyik vállalat forinttal rendelkezik, az szabadon importálhat külföldről, és az ehhez szükséges valutát korlátozás nélkül megvásárolhatja a hivatalos árfolyamon a kereskedelmi bankoktól. Ez a lehetőség már korábban adva volt a vegyes vállalatoknak, sőt, az ilyen vállalkozásban részt vevő külföldi tulajdonosok Magyarországon befektetett tőkéjük után járó hozadékot is kivihetik az országból kívánságuk szerint forintban, vagy külföldi valutában. Ha tartósan erős marad a forint Más kérdés a lakosság helyzete. Számukra egyelőre e téren semmiféle kedvező hatással nem járt a nemzeti valuta megerősödése. A kormányzat ugyanis nemhogy könnyített volna a helyzeten, hanem néhány éve szigorú korlátozó intézkedéseket vezetett be. Jelenleg minden állampolgár évente csupán 50 dollárt vehet hivatalos árfolyamon. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke úgy vélekedett, hogy az ország pénzügyi helyzetének fokozatos javulása már most lehetővé tenné e szigorú korlátozó intézkedések bizonyos oldását. A gazdasági helyzet ugyanis a vártnál biztatóbban alakul, ám még nem lehet tudni, hogy a kedvező folyamatok menynyire bizonyulnak tartósnak, így e kockázatos lépéstől egyelőre tartózkodik a Magyar Nemzeti Bank. Jelenleg nincs is olyan politikai nyomás, amely ilyen közérzetjavító intézkedésekkel kívánná a lakosság körében kialakult feszültségeket oldani, így várhatóan néhány évet még kell várni a lakosságnak, hogy számára is valamiféle előnynyel járjon a forint mind inkább szélesedő konvertibilitása. Várható azonban, hogy ha nem az idén, és nem is jövőre, de két éven belül fokozatosan növekedni fog a lakosság turistakerete, és ha tartósan erős marad a forint, a konvertibilitás bizonyos mértékben a lakossági szférára is ki fog terjedni. Addig csupán annyi a biztató, hogy Magyarországon a külföldi valuták fekete árfolyama nagy mértékben csökkent az elmúlt egy év során és a feketepiacon kialakult árak igen közel kerültek a hivatalos banki árfolyamokhoz. Ez, ha egyelőre törvény- ellenes módon is, de a lakosság számára széles körben hozzáférhetővé teszi a külföldi fizetőeszközöket, s emellett Magyarországon a világ egyik legliberálisabb rendelkezése lehetővé teszi a feketén megvásárolt valuták tisztára mosását, ha azok banki betétszámlákra kerülnek. Sőt, azt is, hogy ezekről a számlákról bárki külföldre is vihesse az így vagy úgy összespórolt pénzét. P. F. Új típusú szakmunkásképzés IPOSZ-osztályok Az ország 14 szakmunkásképző intézetében indult IPOSZ-osztály. Az Ipartestületek Országos Szövetsége autószerelés (villamosság és elektronika, karosz- széria javítás),- festés-mázolás és kőműves szakmáikban kezdte meg a képzést. Az új rendszerű oktatás elsődleges célja, hogy a leendő szakmunkások átfogó képet kapjanak egy-egy szakmáról, megismerjék a legújabb nyugati technológiákat, alapvető számítás- technikai, vállalkozási ismereteket szerezzenek, és megtanuljanak legalább egy nyugati nyelvet. Az IPOSZ- osztályokba elsősorban azok nyernek felvételt, akik iparosoknál végzik szakmai gyakorlatukat. Az első Iparos Egyesület ezelőtt 150 évvel jött létre, amely már akkor kiemelt feladatának tekintette a szakképzést. Az IPOSZ is fontos feladatának érzi a továbbképfcés, a szakképzés támogatását. Ebben az évben az ország több városában megkezdődik o Német Ipartestület támogatásával egy új típusú szakmunkásképzés, amelynek keretei köíotf elsősorban autós és építőipari szakmákban kezdik meg a képzést. Az oktatás egységes tanterv alapján folyik. A pedagógusokat Németországban készítették fel. Tankönyvek még nincsenek, de a tanári segédkönyvek már elkészültek. Az IPOSZ-osztá- lyokban a kötelező a német nyelv, ezen belül is elsősorban a speciális szaknyelvet sajátítják el a tanulók. A szakmai gyakorlatok jelentős részére külföldön, elsősorban német nyelvterületen, kerül sor. Az IPOSZ-osztályok létrehozásának elsődleges célja, hogy a modern piacgazdaságban szükséges vállalkozásalapítási és -vezetési, valamint az egyes szakmákban a nyugat-európai technológiai szintet megközelítő ismereteket kapjanak a diákok. Megismerjék azokat a legmodernebb technológiákat, amelyek minden egyes szakmáiban éreztetik hatásukat: a CNC-programozást, a számítógépek használatát, a modern grafikai tértervezést. Az IPOSZ- osztályökban az elmélet helyett a nagyobb hangsúlyt a gyakorlatra helyezik. Sz. K. Festői környezetben, szelíd dombok között bújik meg a kis tolnai falu, Bátaapáti Fotó: Proksza László
