Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)
1991-09-14 / 252. szám
1991. szeptember 14., szombat uj Dunántúli napló 11 J79I. szeptember 2l-én született Széchenyi István gróf Széchenyi és Európa A 200 éve született Széchenyi már személyében is szinte predesztinálva volt arra, hogy megtestesítse a kapcsolatokat Magyarország és Európa között. A „legnagyobb magyar”, de Bécsben született, a magyar nyelv művelésére alapítja meg a Tudományos Akadémiát, de naplóját mindhalálig - angol és francia idézetekkel tarkítva - németül írja és stílusán mindvégig érezhető a németül gondolkozó, hosszú magyar mondatok távúszójának erőfeszítése, ahogyan Németh László mondotta volt róla. Tagja az első felelős magyar minisztériumnak, de élete utolsó 12 évében lábát sem teszi, teheti magyar földre. Milyen tanácsokat adhat a ma emberének, az Európához felzárkózni igyekvő magyarnak Széchenyi István? Gróf Széchenyi István Első és legfontosabb a nyelvtudás és o közvetlen emberi kapcsolatok teremtése. Mint ahogyan az alvó Gullivert a liliputiok hajszálai, úgy tudja korunk fő veszélyét, az idejétmúlta sovinizmust, nemzetiségi ellentéteket gúzsbo kötni a személyes barátságok és kapcsolatok millió szála. Á békecsiszolás művészete Széchenyi korán megkezdette ennek a feladatnak a megvalósítását. 22 évesen, o lipcsei csata előestéjén ismerkedett meg a poroszok híres hadvezérével, Biücher marsaitól, majd Napóleon hajdani tábornokával, az egykori jakobinusból lett svéd trónörökössel, Bernadottal, oki sansculotte érzelmeinek olya- ténképpen adott kifejezést, hogy magára tetováltatta: halál a királyokra! Ezt a lelkesítő feliratot a jelenlegi svéd dinasztia megalapítója király korában is viselte. Katona voltára utalnak későbbi ismeretségi köréből Murát nápolyi király, a francia lovasság bálványa, Windischgraetz herceg, a szabadságharc balsikerű császári fővezére, de együtt ebédel — egyedüli magyarként a történelemben — o Waterlooi győzővel, Welling- tonnal, a Vas-herceggel. Pompás alkalom nyílott számára ismeretségek teremtésére o bécsi kongresszuson. Sokan szeretik lekezelőleg emlegetni a táncolókongresz- szust. A valóságban azonban o feudális Európa tudott valamit, amit száz esztendő alatt elfelejtett: a békecsinálás művészetét. A Bécsben létrehozott rendszer, az európai koncert egy évszázadon át biztosította a kontinensen a nagyhatalmak egyensúlyát. Pedig közel negyedszázadon át tartó háborúskodást kellett lezárnia, amikoris o Grande Armée hódító csapatai sem bántak kesztyűs kézzel az elfoglalt területekkel. Madridot és Moszkvát felégették, Rómát, Bécset, Berlint módszeres alapossággal kifosztották. A Laakoón-csoport és a bel- vederei Apollo éppenúgy Párizsba került hadizsákmány- ként, mint a San Marco lovai Velencéből vagy Nagy frigyes Quadrigája a Brandenburgi kapu tetejéről. Francia- országot megszállták a győztes nagyhatalmak, hadisarc fizetésére kötelezték, de senkinek nem jutott eszébe, hogy megszállási zónákra tagolja, ahol minden hatalom a maga politikai rendszerét hozta volna létre. Mennyire különbözött ettől a derűs, dinasztikus kabinet- politikától az 1919-es párizsi békekonferencia félszegsége, a rettenetes papirosáradat, a szakértőknek és tanácsadóknak groteszk, helyenként irreálisan döntő, helyenként megalázóan szolgai szerepe, a nyílt diplomácia hangzatos, de teljesen gyakorliatlan jelszavának hatása és a rengeteg hipokrita formula. Nem csoda, hogy — Bfbó Istvánt idézve — a versailles-i béke- szerződés a kezdete volt a legnagyobb félelemnek, mely volaha a világot gyötörte. Nos, Széchenyi a bécsi kongresszuson mint Schwarzenberg herceg hadsegéde, majd a bajor király kamarásaként megismerte többek között az ancien régime utolérhetetlen diplomatáját, Talleyrand herceget, aki elárulta vallását, királyát, császárát, de hű maradt Franciaországhoz; a jövő emberét, a sápadt, borotvált- képű, spleenes angol külügyminisztert, Castlereagh-ot, akinek feleségét két nagy magyár juhászkutyával is meglepi, s a nagy koncert igazi karmesterét, Metternich herceget. A liberális magyar történetírásban Metternich az elnyomó bécsi politika legjellemzőbb képviselőjeként szerepel, pedig tulajdoniképpen elsősorban külpolitikával foglalkozott, s mindig bizonyos atyai érzelmekkel viseltetett Széchenyi iránt, akiben mindvégig az életvidám, fiatal huszártisztet látta. Nyomban segítségére sietett, amikor az már a döblingi intézet leki- ismerettől üldözött lakója volt, s bölcs írásával igyekezett lecsillapítani ön'kínzó gondolatainak viharát. A bécsi kongresszus után bekövetkező békeévek alatt ismételten bejárta Széchenyi Németországot, Franciaországot és Angliát, megfordult Közel- Keleten, Görög- és Törökországban. A Carlton House-ban fogadta őt s vagy négy órán át borsos adomákkal szórakoztatta az angol régensherceg, ebédelt Chateaubrianddal, Rheims- ben az utolsó Bourbon koronázásán Esterházy herceggel a Dunai-monarchiát képviselte. Hallgatta Paganini hegedűjátékát és látta vezényelni Beethovent. Személyi ismeretségek sorát szerzi megvesztegethető török basáktól kezdve angol gyári munkásokig, akiktől olajtól szurtosan a gépek működését lesi el, s általa s rajta keresztül ismerte meg Magyarországot Európa nem egy nagysága. Ehhez természetesen nyelvtudásra is szüksége volt, a német és francia mellett Tassából megtanult olaszul és Shakespeare-ből angolul. Ha Ausztria megingattatik Fontos tanítást nyújt korunknak. hogyan keli kezelni o hazánkkal határos orosz birodalmat. Széchenyinek és kor- társainak megrázó élménye volt az orosz rohamos iramú terjeszkedése. 1809-ben megszerzi Finnországot, 1812-ben Besszarábiát s 1814-ben hatalma csúcspontjára jut el Sándor cár kozákjainak párizsi bevonulásával. A cárt ekkor még valami bizonytalan és alaktalan szláv boldogitani-vágyás éltette, reform-gondolatokat táplált, de ezek hamar elhervadtak a megvalósítás kezdeti nehézségei között, így rövidesen hátat fordított az ideális eszméknek, s egyedül a nagy katonai parádék tudták felvillanyozni. Az őt követő Miklós cár pedig legszívesebben az egész országát katonai táborként kezelte volna. Széchenyi feljegyez egy korabeli anekdotát, amely szerint az angol a szegénységtől, a francia a nevetségessé válástól, a spanyol az ördögtől, az orosz pedig Miklós cártól fél. Az orosz katonai hatalom rövidesen megjelent a Balkánon is és Driná- poly elfoglalásával bebizonyította, hogy az Európa beteg emberének ekkor elnevezett Törökország képtelen az orosz nyomás feltartóztatására. 1831- ben pedig a lengyel felkelés leverése volt újabb babér az orosz hadi dicsőség koszorújában. Ne gondoljuk azt, hogy akkoriban, televízió és rádió hiányában, a gyéren csordogáló újságok korában Magyarországon mindez ismeretlen maradt a politikai nemzet hangadói előtt. Úgyszólván minden jobb udvarházra jutott egy lengyel menekült, aki dohányt vágott, bort fejtett, vadászott és kártyázott a háziúrral, zenére vagy francia nyelvre oktatta a család fiataljait s közben hazája sorsát siratta. Slágerként énekelte akkor az egész ország, hogy „búsul a lengyel most hona állapotján". Nyugodtan mondhatjuk, hogy a tradicionális lengyel-magyar barátság ezekre az évekre vezethető vissza. Kölcsey a diétán emelte fel tompán hangzó komor szavát a lengyelek érdekében, Vörösmarty „észak rémes árnyairól" és a „bérért ölök csordájáról" versezett, Wesselényi röp- iratot adott ki a pánszlávizmus veszélyeiről s az örök-optimista ifjú üstökös, Petőfi magabiztosan zengette lantján: M/ ne győznénk? hisz Bem a vezérünk, A szabadság régi bajnoka! Bosszúálló lénnyel jár előttünk, Osztrolenka véres csillaga. Széchenyi, oki már a lipcsei csatában személyesen is meggyőződött az orosz gyalogság helytállásáról, sokkal reálisabban látott. „A muszkát oly igen közeli szomszédságban tudni nem igen kellemes tudat — írja —, s a muszkával ujjat húzni nem egyenlő játék. Ö nagyot nem veszíthet, míg a vele viaskodó vajmi könnyen vallhat kudarcot". Amikor az az alaptalan híresztelés járta a húszas években, hogy 145 000 orosz vonul át Magyarországon, aggódva jegyzi fel naplójába: „Nem trójai ló ez vajon?". Miniszter korában rémülten jegyzi fel Kossuth nagyhangú orosz- ellenes fenyegetőzéseit s magyarul szakad ki tollából a kiáltás: „Jaj nékem, Istenem!" Széchenyi kifejtette, hogy nemzeti fennmaradásunkat csak az ausztriai birodalom szilárd fönnállása biztosítja. Ha Ausztria megingattatik, többkevesebb, hosszobb-rövidebb átmeneti stádiumok után Oroszország zsákmányává lennének a dunamenti tartományok. Kiemelte a különbséget, amely még az elnyomási rendszer tekintetében is Ausztria és Oroszország között létezik. „Az nádpálca - ez vasvessző. Ausrtria alatt nemzetiségünk még a nyomásnak következtében is fejlődik, de a 60 milliós orosznak anyagi és szellemi nyomása alatt hirtelen végünk volna." A nádpálca a korabeli tanítok eszköze volt, amellyel a rakoncátlan nebulókat fegyelmezték, de a bibliai eredetű vasvessző kifejezés a politikai és gazdasági elnyomás eszközét jelképezte. Széchenyi egész életében igyekezett, hogy féltett magyar népét egy ilyen konfrontációtól megóvja, mondván: „üssük csak lágyvelejű és fenyítéket érdemlő gyermekként gyenge fazekunkat egyszerre minden fazék, sőt a szláv és német kőedény ellen is és ne kételkedjünk, rövid idő alatt törött cserép lesz a magyar". Mélyen megszívlelendő tanács mindenkinek, aki külpolitikával foglalkozik. Páva István Trischler Ferenc szobrászművész érméje gráf Széchenyi Istvánról r Uj távlatokat ígérnek a szemészeti kutatások Prof. A. F. Deutman munka közben, a pécsi szemészeti kli- nikón Műhelytalálkozó Pécsett A szem ideghártyájával, a retinával foglalkozó első nemzetközi megbeszélést, műhely- találkozót Pécsen tartották. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikája volt a találkozó fő rendezője. A. F. Deutman, a holland Nijmegen Egyetem szemészeti klinikájának vezetője is eljött a tapasztalatcserére. Deutman professzor a lézer- technika jó ismerője, elismert szaktekintély, számos nemzetközi szövetség vezető tagja, így többek között az Európai Szemészek Szövetségének. Klinikájuk élen jár a szemészek képzésében és továbbképzésében. A találkozó egyik szünetében tudtam vele néhány szót váltani. — Örülök ennek a szimpóziumnak, amelyre a világ számos országából eljöttek a szemészet jónevű orvosai. Én a pécsi szemészeti klinikát már ismertem, hiszen dr. Kovács Bálint, a klinika igazgatója hosszabb időt töltött a mi klinikánkon, tanulmányozta a legújabb lézerkezelési eljárásokat — mondta Deutman professzor, s hozzátette, tapasztalatai szerint a pécsi klinika a gazdasági nehézségek ellenére jó színvonalon működik, s ha továbbra is figyelemmel kísérik a szemészet alakulását, továbbképezik orvosaikat, s a hallgatóknak korszerű oktatást nyújtanak, a jövőben is emelkedhet a színvonal. — Melyek a retina megbetegedésének lő kiváltó okai? — A cukorbetegség, az érelmeszesedés, a magas vérnyomás. Talán furcsának találja, de ehhez néhány „népnevelői" meqiegyzést szeretnék fűzni. A lakosság körében jobban kellene ismertetni a retina látásvesztéshez vezető betegségének a megelőzési lehetőségeit. A cukorbetegségben szenvedők legalább évente egyszer menjenek el szemorvoshoz, aki figyelemmel tudja kísérni állapotukat, mert az időben elkezdett lézerkezelések sokat segíthetnek, egyes esetekben meg is állíthatják a betegség további előrehaladását. — Ha már az ismeretterjesztésről beszélünk, milyen fontos tudnivalót említene meg a szem betegségeinek megelőzéséhez? — Nagyon nagy problémát jelent a glaukóma kialakulása. A szemnyomás mérése egyszerű művelet, s aki elhagyto a harmincötödik évét, időnként méresse meg, hiszen ezen múlik, hogyan alakul a későbbiekben a látása. Vannak figyelmeztető jelek is. Ilyen például, ha valaki időnként úgy érzi, függönyön keresztül látja a világot, vagy fekete pontok ugrálnak a szeme előtt. — Önök milyen típusú lézerkezeléseket alkalmaznak a nij- megeni klinikán? — A lézerek különböző típusai különböző szembetegségek gyógyítására alkalmasak. Az Argon-lézert Magyarországon is jól ismerik, talán kevésbé a YAG-lézert, mellyel operálni lehet a szem felnyitása nélkül, s a vérzés megfékezésére is használható. Az Egyesült Államokban most kezdik el kutatni annak az ultraviolafénynek o használati lehetőségeit, amely a szaruhártya felszínét kezeli, s ezáltal bizonyos esetekben kiküszöbölhetővé válik a kontaktlencse és szemüveg használata az arra egyébként rászorultaknál. Ez egy igen drága lézer, mi még nem dolgozunk vele, keveset is tudunk róla, mert az amerikai kollégák is a kutatás elején tartanak. Csakúgy, mint annak az óriási fejlődéssel kecsegtető kutatásnak, melynek célja a retina egyik rétegének beültetése szövettenyészetből. B. A. Gyógyászati segédeszköz mozgássérülteknek A mezőfalvai Pócs Elemér és a németországi Lob'bach- béli Manfred Sauer cég közösen alakított ki mozgás- korlátozott emberek részére vizeletfelfogó készüléket, amelynek a forgalmazását a mezőfalvai kisüzem végzi. A segédeszközből már húsz európai országba szállítanak, szervezik a magyarországi terítést. Újdonság, hogy orvos is felírhatja receptre a „Sauer- Kondum-úrinál" nevű, egyszer használatos vizeletlevezető eszközt, amiből a gyártó Fejér megyei, családi vállalkozásban működő üzemben is lehet rendelni.
