Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-01 / 239. szám

Mem Cicciolina neue ffemjelxi... Mit akar a Radikális Párt Magyarországon Beszélgetés Olivier Dupuis-val, a budapesti iroda vezetőjével Magyarországon a nyár fo­lyamán több ezren kaptak pos­tán egy ingyenes kiadványt ,,Az új párt" * címmel, melynek feladója a Radikális Párt. Ed­dig a honi olvasók legtöbbje Cicciolina közszereplései révén értesülhetett a Radikális Párt létezéséről. De mit is akar Magyarországon a Radikális Párt? Erről kérdeztük Olivier Dupuis urat, a párt Szövet­ségi Tanácsának tagját, a budapesti iroda vezetőjét. — Dupuis úr, hogyan szüle­tett meg az elhatározás, hogy Magyarországon is berendez­kedjenek? — A dörüés, hogy irodát nyissunk Budapesten, már egy következő lépés volt azután, hogy 1989-ben itt rendeztük meg a párt éves kongresz- szusát. Pedig akkor még nem ment divatszámba a vasfüg­göny leomlásáról beszélni. Ezt megelőzően éveken keresztül nomád életet éltünk a szovjet hatalom országaiban. Magyar- ország volt az első közép-ke- let-európai ország, ahol nyíl­tan folytathattuk működésün­ket. A céljaink mindig is a következőek voltak: demokrá­cia, emberi jogok védelme, az ökoszisztéma védelme, az Európai Egyesült Államok lét­rehozása, a kábítószerhelyzet szabályozása. — Miként próbálnak terjesz kedni, népszerűsíteni magu­kat? — Nem szokásunk kifejezet­ten a népszerűséget keresni. Ugyanakkor ügy véljük, hogy céljaink különösképpen nép­szerűek a szó legszorosabb értelmében. A harmadik világ népei jóformán éhhalálra van­nak ítélve, bolygónk léte ve­szélyeztetett — csak európai egység szintjén lehet ezekkel a problémákkal szembenézni. — Mennyire lehet egy párt manapság nemzetközi? Tud-e ennyiféle ország polgárainak közös célt, eszmét adni - túl a jelszavakon? — A transzcendentális párt csak azok által létezhet, akik valóságra akarják változtatni azt, ami ma még inkább csak ötlet vagy megérzés. Nagy a veszély, hogy mondatainkból üres szlogenek lesznek. ha céljainkat az embereknek csak •felületesen sikerül megismer­niük. De értünk már el ered­ményeket, gondolok itt a ha­lálbüntetés eltörlésére Cseh­szlovákiában, a katonai szol­gálat megtagadásáról folyta tott vitára a Szovjetunióban. — Mennyire jó vagy rossz reklám Magyarországon a párt számára Cicciolina?- Lehet, hogy csalódást kell okoznom, de nem szoká­sunk reklámot csinálni. Ezalól Cicciolina sem jelent kivételt. Hogy volt egy Cicciolina-rek- lámkampány, az egyedül a médiáknak köszönhető. De a Bonyhádon már egy nemes­veretű szálloda tulajdonosa a Panghy család: az Arany Oroszlánt üzemeltetik. Talán in­nen az ötlet. Rövidesen magán­zálogházat nyitnak, ahová egyéb arany holmit, régisége­ket, miegymást lehet majd idő­legesen pénzre cserélni, sőt* elsőként az országban személy- gépkocsik elzálogosítása is le­hetséges. Erről beszélgettünk a tulaj­donosok egyikévei, Panghy Gáspár 18 éves fiatalemberrel. Nyilván a kíváncsiság vitte a kérdéseket, s az élen: honnan az ötlet? Mint említette, az édesapa—édesanya maguk is évek óta a vállalkozói ötletek között mazsoláznak, a megél­hetés után futva. Nem volt ne­héz észrevenni, hogy ma, ami­kor mindenütt csökkenőben a fizetőképes kereslet, leginkább pénzre van szüksége a ma­gyarnak. Hóvégén átsegítő fo­rintokra és nagyobb befektetni- való summákra. A kölcsönhöz jutás -, gondoljunk csak a Radikális Pártnak, legyen szó akár Cicciolináról vagy a párt legtekintélyesebb képvi­selőiről, nincs joga az embe­rek erkölcseit megítélni. Ezzel együtt meg kell mondanom, sosem hittük, hogy Cicciolina tevékenysége bármilyen mó­don is közelebb vinne egy pénzintézeti procedúrákra, ke­zesekre -, nem néhány perces művelet. Innen a zálogház öt­lete, ahol gyorsan megkapha­tok az életmentő forintok. Az üzlet portálja —. amely hirdeti a zálogház szeptembe­ri megnyitóját —, a Lenin ut­cára néz. Itt egyben olcsó áruk boltját is társítanak a zálog- dához, s itt értékesítik majd a benthagyott holmikat is. Há­rom becsüst alkalmaznak, hi­szen kell, aki a régiségek ér­tékét meg tudja állapítani, kell, aki az aranyhoz, brillhez ért, s kell személygépkocsi­becsüs is. A zálogházi törvé­nyek alapján dolgozhatnak, csak, s több bank segíti majd a vállalkozás működését, biz­tosítva a forgótőkét. így semmi külön kiváltságot nem tud biz­tosítani majd a magán-zálog­ház, kemény feltételek mellett viszik a boltot. A bevitt holmi értékének egyharmadát tudják készpénzben az ügyfélnek át­adni, havi 10 százalékos ka­matra. Lehetőség van a zálog­A párt egyik alapítója: Ciccio­lina szabadabb és felelősebb szexuális magatartáshoz. ba adott holmi ,,bentiétének" meghosszabbítására is, de egy idő után, ha nem váltják ki, átkerül a vállalkozó tulajdo­nába, aki azt szabadon érté­kesíti. K. F. Gázprogram A Tolna megyei gázprog­ramról. A napokban megkez­dődött a Szekszárdot Sióagárd- dal. Harccal és Zombával ösz- szekötő gázvezeték építésének előkészítése. Mivel a csöveket nagyobb mélységben kell el­helyezni, a talajelökészítést a Közép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság kotrógépei végzik. Bonyhád-Majoson, a gázveze­ték építésével és bekötésével kapcsolatos az önkormányzat által szervezett fórum, amit szeptember 4-én rendeznek az érdékelt utcák lakóinak rész­vételével. M. K. Ide lehet hozni a zálog-aranyat Fotó: Proksza László Személygépkocsi a zaciban Árverőház Szekszárdon Szerdánként háromszor koppon a kalapács Hétfőn behozza - szerdán már el is adhatja Az emberek nagy részének van otthon olyan régóta nem használt ruhája, gyerekjátéka, rádiója, tv-je és még hosszan lehetne folytatni mi mindene, ami csak a helyet foglalja. Az egy hónapja Szekszárdon meg­nyílt Kalapács Általános Ar- verőházban ezentúl mindez eladható. Az első árverésre szeptember 11-én kerül sor. — Szinte nincs olyan család, ahol ne hányódna a szekré­nyek mélyén, a padláson, a garázsokban egy-két megunt ruha, cipő, játék és még na­gyon sok minden — mondja Fenyvesi Jenő, a Kalapács Bt. egyik alapítója. — Ebből szü­letett meg az ötlet, hogy nyit­ni kellene a városban egy árverőházat, ahol mindenki túladhatna ezeken a tárgya­kon. Eddig még mindenki, akivel beszéltünk a világ leg­jobb ötletének tartotta. Hiszen ez egy olyan vállalkozás, amely kevés alaptőkével elindítható. Az árut nem nekünk kell be­szerezni, hanem azt a meg­rendelőink hozzák. Nekünk csak megfelelő helyet kellett keresnünk, amit meg is talál­tunk. A város közepén, a volt pártház harmadik emeletén bérelünk két raktárhelyiséget. A nyitás óta sokan jöttek ér­deklődni, de még kevesen hoz­tak elárverezhető tárgyakat. Az első árverést augusztus közepére terveztük, de a meg­rendelőink kérésére inkább szeptemberben tartjuk meg. A Kalapács Bt. vállalkozik bőr, szőrme, ruházati cikkek, játékok, szőnyegek, háztartási elektromos berendezések, szó­rakoztató elektronikai cikkek, ékszerek, szerszámok, porce­lántárgyak, festmények, szob­rok, bútorok, ingatlanok, vala­mint cégek, vállalatok készle­teinek elárverezésére is. Min­denre, amit megrendelnek tő­lük. 100—200 000 forintértékig 4 százalékos közvetítési díjat számolnak fel, amiért kétszer vehet részt árverésen a meg­rendelő. Ennél nagyobb ősz- szeg esetében külön megálla­podást kötnek a százalék nagyságáról. Az árverőházban minden árverésre kerülő tárgy megtekinthető, kipróbálható. Minden alkalommal katalógus is készül az aukción részt vevő tárgyakról, amelyek szavatos­ság nélkül, minden hibájukkal együtt, abban az állapotban kerülnek eladásra, ahogyan az árverőhóz átvette őket. Az árveréseken minden a valósá­gos piaci értékén kel el. Min­denki jól jár, a vásárló és az eladó is. Sz. K. Baja ellenzi a Déli autópályát Duna-híd Mohácson? összejövetelre hívta az érde­kelt önkormányzatokat a hét­végén Mohácson a CO-NEXUS Rt. és a Déli autópálya építé­sére létrehozott Debrecen Kft. A megjelent szakemberek a Déli autópálya eredetileg ter­vezett nyomvonala bővítésének, úgynevezett leágazó ágának megvalósítása lehetőségeit is­mertették. Gyakorlott előadók­hoz méltóan, hallatlan mennyi­ségű információval szolgáltak. Az érvek egész tömkelegét so­rolták, miért jó és kell Auszt­riát, Jugoszláviát, a Szovjet­uniót, Romániát e tervezett, ha­zánkat keresztbe átszelő gyors- forgalmi útra fűzni. Megnyug­tattak minden kétkedőt: kör­nyezetvédelmi szempontokat nem sértenek, messzemenően mindenki érdekeit figyelembe véve, nyugati normák előírásai szerint, nagyon alaposan elő­készített kivitelezés részesei le­hetnek mindazok, akik a már meglévő több mint 170 ön- kormányzat mellé belépnek tagnak a kft.-be. A mohácsi tanácskozás részt­vevői közül senki nem állt föl, amikor azt kérték, jelentkezzen, aki úgy érez, mint Baja polgár- mestere, vagyis ellenzi az autó­pálya építését. Tehát meggyő­ződtek arról, hogy komoly kül­földi tőke áll az építkezés ren­delkezésére, s bár igaz, a szak­minisztérium és egy sor főha­tóság nem támogatja az autó­pálya ügyét -, azért mégis­csak lesz belőle valami . , . 1993-ban kezdődik a nagy­szabású munka, legkésőbb 1996 elejére elkészül, Baranya minden jelentősebb települé­séről elérhető lesz és ami ta­lán itt Mohácson a legnagyobb érv volt: hidat kap a város! B. M. Az „információáramlás" — o Földművelésügyi Minisz­tériumnak címezve — tulaj donképpen alig-olig áram­lik. Már tavaly sem tudták megközelítő pontossággal sem, milyen darabszámot mutat például a sertésál­lomány, ám szólt a vészha­rang: csökken az állomány, a gazdák már az anyako cákat mészárolják es jövő re húshiánnyal örvendeztet­jük meg a lakosságot Nem így történt, tanúsíthat ja az idei húsokciá. (És a hozzáfűződő — szerintem mesterséges - botrány.) Ahány felelős szakember, annyiféle számadatot adtak közre. Tavaly ősz elejen étolaj­hiány idegesítette a fo­maróba tömörült, amely minden év őszén felméri — termékenként - a betakarí­tási eredményeket, majd annak alapján, még az ősz szel! - informálja a gazdó kot: jövőre mit érdemes termeszteni, minek van pia­Hirlap Írja, hogy tavaly 5,4 millió hektoliter borunk ter­mett, omelyből 3 millió hek­toliter még vevőre vár. S közben itt a szüret és a becslések szerint az idén is várható 5,3 millió hektó liter. Nem a tarolással lesz gyásztól, az idén — a na­pokban elhangzott rádiós­interjú szerint - belefullo dunk az olajba Szerződést kötött a feldolgozóipar 770 ezer tonnára, de várhatóan közel 800 ezer tonna étolaj ígérkezik az őszre, ami rész ben annak is köszönhető, hogy 8—10 ezer hektárral bővült a napraforgó vetés- területe. Más példa is fel­hozható arra, hogy a terme­lés—feldolgozás—forgalmazás egyáltalán nincs összhang­ban és a gondokat még tetézi a külpiac elsorvadása vagy a termesztési költségek mór-mór pimasz mértékű növekedése. A nyilatkozó szakember németországi ta pasztalatait mondta el.: a német parasztság zöme ka­„nagy partnerek", mint a szovjet és a volt NDK —, kiesett, holott e két ország nagyjából 1 millió hektoli­tert vásárolt tőlünk a korábbi években. A tavalyi termésből mindössze 300 ezer hektót vásárolt meg a nyugati Borok, olajok, disznók... ca, mire van kereslet, és mire nincs A hazai mező gazdaság termel -, de nincs kinek eladni a por tékát. A klasszikus példa, vagyis a „túltermelt brazil kávé tengerbe döntése" is mét jelentkezik -, ezúttal nálunk ... A hazai mező gazdaság „szabaddá" lett és mindjárt le is bénult — többekközött az információ áramlás szétszabdalása miatt. Aztán a bor. A Magyar gond, hanem azzal, hogy a boripar, — amelyet mint­egy 4 milliárd forint hitel terhel 40 százalék körüli kamattal (elképesztő!) - nem tud fizetni az átvett termésért, csak fél, vagy háromnegyed év múlva, márpedig a termesztőnek — akár nagyüzemi, akár ma- gántermesztö - nincs ki­tartása egy napig sem, hi­szen eladósodott éppen a megnövekvő árak miatt. Nincs piaca borunknak. A partner. Kilátástalan az idei export is, hiszen a borkész­let szinte az egész világon tetőzött. A közelmúltban - erről egyébként hírt adtunk - Zsíros Géza kisgazdapárti képviselő számolt be a rá­dióban egy kezdeményezés­ről - Dél-Alföldön -, amely összhangba hozná a zöld­ség-gyümölcs termesztést a közvetlen és szinte órára pontos és gyors exportszál­lításra keményvalutáért. A piackutatást is a szervezet venné kezébe. De - ez a rendszer még nem terjedt el az országban, egyelőre kísérlet. Hazánkban terem kitűnő bor is. Világszínvonalról is beszélhetünk egyes történel­mi borvidékek (Tokaj, Ba­dacsony) termésénél. De még a legelemibb üzleti fogást is mellőzzük: a rek­lámot. Sem külföldön, sem itthon. Itthon? Valakik egy­szer kitalálták, hazánkban meg kell tiltani a szeszes italok propagálását. (A fo­gyasztás ugyan csökkent, kismértékben, de inkább a megnövekedett árak miatt.) A töményszesz reklámozá­sát nem kell szorgalmazni, de a borét, ugyan miért ne? Ne nézzék dedósnak a fel­nőtt embert. Semmiben, semmikor. Ezt én mondom, — sok közül egy szintén eu­rópai. JLX vasárnapi 3 Radio mellett...

Next

/
Oldalképek
Tartalom