Új Dunántúli Napló, 1991. szeptember (2. évfolyam, 239-268. szám)

1991-09-09 / 247. szám

1991. szeptember 9., hétfő oj Dunántúli napló 3 aranya újabb kapcsolatokat leeres Magyar népművészet - osztrák piacon Ipari, kereskedelmi kiállítást és vásárt rendeztek az auszt­riai Feldbachban az elmúlt héten, a vásáron most — a pécsi Bastei kulturális egyesü­let közvetítésével - magyarok is részt vettek. A kiállítást teg­nap este zárták, a megnyitó napján, a múlt héten csü­törtökön a grazi kereskedelmi kamarában magyar és osztrák szakemberek tárgyaltak arról, hogyan lehetne továbbfejlesz­teni Baranya és Steierország között a kereskedelmi és ipari kapcsolatokat. A négyezer lakosú Feld­bachban másfél évtizede me­rült fel a vásár megrendezé­sének gondolata, akkor inkább csak a város és környékének termékbemutatójaként. Az idén - már a tizenharmadik alka­lommal - a szabadidőközpont három nagy csarnokában és környékén 115 cég állította ki a látni- és eladnivalóit: autó­kat, mezőgazdasági gépeket és termékeket, ruhaneműt, di­vatcikkeket, építészeti eleme­ket, lakberendezési tárgyakat. Emellett a vásárban sok a büfé, étterem, borozó, söröző — a rendezők szemmel látha­tóan arra számítottak, hagy nézelődni, sétálni, enni-inni jön a többség: a gyerekeket rengeteg játék várta. Elég volt körülnézni, hogy lássuk: nehéz feladatra vál­lalkozik az, aki erre a nagy választékot, jó minőségű és szépen csomagolt árukat kí­náló piacra be akar törni. A magyarok baranyai specialitá­sokkal próbálkoztak: Gradwohl Zsolt népi fazekas, Boksa Gyöngyi keramikus, Szántó La­tos kovács, Sárdi János kék­festő munkáival, Gyenis János­áé népművészeti babákkal, a Bartex Szövetkezet szőttesek­kel, szőnyegekkel. A feld- bachiak az első napokban in­kább csak nézelődtek a ma­gyar pavilonban, de a hét vé­gén már sok volt a vásárló. A feldbachi vásárt egyébként- amelyet ők Leistungschau- nak hívnak — Fritz Luttenber­ger polgármester nyitotta meg a tartományi politikai élet és a gazdaság számos neves sze­mélyiségének jelenlétében. A kiállításon külön sarok mutat­ta be Siklóst - lévén a bara­nyai város és Feldbach test­vérvárosi kapcsolatban. A steierországi kereskedelmi kamara egyik feladatának te­kinti, hogy szemináriumokat szervezzen a tájékozódás, a hazai és külföldi kereskedelmi kapcsolatok elősegítésére. En­nek jegyében találkoztak a magyarok osztrák szakembe­rekkel a vásár megnyitásának napján Grazban. Dr. Kecskés László, a JPTE docense, igaz­ságügy-minisztériumi államtit­kár-helyettes a mai magyar gazdasági átalakulás jogi fel­tételeiről, dr, Sasvári András közgazdász, a JPTE docense a legsürgetőbb gazdasági ten­nivalókról tartott előadást; dr. Erdősi Ferenc, az MTA RKK kutatójának tájékoztatója Ba­ranya településpolitikájáról, Somogyvári Attila, Pécs város önkormányzata vállalkozási osz­tályvezetőjének információja a város ilyen irányú terveiről szólt; Berkes György, a Világ- kiállítás Baranya Megyei Iro­dájának vezetője az Expo pé­csi ötleteit ismertette a kis­számú, de élénk figyelmű és vitatkozó kedvű érdeklődő előtt, előtt. Ehhez a programhoz tarto­zott, hogy a Mecsek-Tourist, a Contrade Kft., a világkiállítási iroda, a Pécsi Bútorgyár, a vállalkozási osztály és a kiállí­tó mesterek, iparosok közül néhányon — a kamara szerve­zésében — találkoztak és fel­vették a kapcsolatot osztrák kereskedőkkel. A feldbachi polgármester és a kereskedelmi kamara expor­tot segítő előadója interjút adott az Oj Dunántúli Napló­nak a baranyai és steieror­szági kereskedelmi kapcsola­tok lehetőségeiről - az inter­jút lapunk szombati számá­ban közöljük. G. T. Források, közkutak vízminősége Pécs környékén Pécsett az Égervölgyben még nyár elején lezárták az autós pihenő kútját. A Petrezselyem forrás vize az erős nitrátosodás miatt nem fogyasztható, ezért ezt a kutat a városi vízvezetékrendszer- táp­lálja. Fotó: Szundi György Mi csordul a turista poharába? 53-ból I6 találtatott jónak Néhány hónappal ezelőtt egy más megyéből érkezett gyer­mek kirándulócsoport pórul járt a Pécs-környéki Mecseken: hazatérve a gyerekek körében megbetegedések fordultak elő. Hogy hol és mitőt kaptak fertőzést, azt a vizsgálat nem tudta egyértelműen tisztázni, mivel azonban a csoport ittjártakor az égervölgyi autóspihenő és a Jakabhegy ásott kútjának a vizé­ből ivott, a gyanú ezekre terelődött. A vizsgálat meg is állapítot­ta e két kút bakteorológiai szennyezettségét. Az égervölgyi parkoló kútját többszöri 'fertőt­lenítés után sem sikerült a szennyezettségtől megtisztítani: közelében nem kellően zárt szennyvíztároló van, amely fo­lyamatos utánpótlást biztosít. A kút kezelője, a Városgondnok­ság megelégelte a költséges küzdelmet; a kutat megszüntet­te és , helyébe a vezetékes víz­hálózatra telepített közkifolyót készíttetett a Pécsi Vízművel a forgalmas kirándulóhelyhez. Ez az új kút várhatóan a jövő hé­ten kezd üzemelni. A történet különösen tanul­ságos az őszi turistaszezon kez­detén, mint ahogy az is, hogy amíg 20 évvel ezelőtt Pécs köz- igazgatási területén és annak környékén 150 közkút és forrás volt, az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pécs Városi Intézete település­egészségügyi csoportjának idei nyilvántartása szerint számuk 75-re csökkent. Ez a tendencia folytatódni látszik, hiszen a 75 nyilvántartott kútból ezidáig 59- et ellenőriztek a szokásos éves vizsgálat keretében, közülük 53- ból vettek mintát, mert közben három elapadt, másik három pedig műszaki hiba miatt volt vizsgálhotatlan. A 75 kút és forrás területi megoszlása egyébként a következő:. 17 Pécs lakóterületén, 32 a Mecseken és a kirándulóterületeken, 7 F*écs külterületén és 19 a vá­roskörnyéken található. A mintavétel utáni laborató­riumi vizsgálat a vizek számta­lan kémiai és bakteorológiai jellemzőjére terjed ki. Az ed­dig ténylegesen vizsgált 53 kút közül jelenleg 16-nalk jó minő­ségű a vize. Ilyen például a hidegkúti, a mecsekszentkúti Kapcsai, a kantavári, a Zsol- nay, a Barátság, q Melegmá­nyi forrás, valamint Orfűn a Barlangkutatók forrása és a Zi- pernovsZky forrás, a kutak kö­zül pedig a Malomvölgyi Ki­rándulóközpont ivókútjai, a Me- csekszentkút 22. s;óm előtti ásott kút, a Nagydeindol 36/1. szám előtti kút. Bakteriálisán szennyezettnek találtatott 30 kút és forrós közül 20 fekálisan szennyezett. Jelenleg Is közülük 4 van lezárva fertőtlenítés mi­att: a mecsekszentkúti Harang­láb forrás, a Kisdeindol 23. és 42. szám előtti, illetve a 23-ós autóbuszjárat fordulójánál lé­vő. Tökéletes biztonsággal azon­ban egyetlen közkútból sem ihat a turista, hiszen alkalmi szennyeződés bármelyiknél elő­fordulhat, ugyanokkor a tájé­koztató táblák sem mindig nyújtanak helytálló informáci­ót. Egyrészt a vandálok elősze­retettel szerelik le a kutakról, forrósokról a ,,Nem ivóvíz" táb­lát, másrészt ilyen tábla olyan forrásra, kútra is felkerül, amelynek vize a nitráttartalma miatt csak csecsemőkre, ap­róbb gyermekekre veszélyes, felnőttek nyugodtan fogyaszt­hatják. D. I. Ősz Itt van újra. És nem szép most sem, énnekem. Kiül­I nék a dombtetőre, de nem ' merek, mert ha onnan néz- 0 nék szerteszét, nemcsak a lehulló levelek lágy neszét hallanám. Milyen érdekes, a két átmeneti évszak, a tavasz és az ősz ihlette meg leg­jobban költőinket. Az egyik évszak a melegből a hi- \ degbe, a másik a hidegből a melegbe vezet át, és Így, a két szélsőség között ta­lán ők lehetnek az igaziak. Rügyeznek a Iák, és hulla­nak a levelek. Furcsa idő- j két élünk. Az iskolások ilyenkor nem az iskolából, az isko­lába ballagnak. Nehéz és hiányos az iskolatáska. Ne­héz, mert drága, és hiá­nyos, mert azt a legköny- ; nyebb mondani, hogy nincs, benne minden. És közben csengetnek is. A csengetés, mint min-, den emberi motívum, vagy valaminek az elejét vagy a végét jelenti. Csenget­nek a szomszéd országok­ban folyamatosan, csen- ( gettek nálunk is sokat. Van, akinek tetszik a csen­getés hangja. Ősz van. Nyílnak á völgyben ugyan még a ker­ti virágok, de a bérei tető már nem p régi. Hónap hónapot, hó havat követ, de az olvadásnak jelét sem látni. Az ősz olyan mint egy regényeim: Elindult szep­temberben. Vajon meddig ' hullatja leveleinket? Vajon mikor adja át helyét a tél­nek, és szivesen teszi-e ezt? Vajon milyen tavasz jön el azután? Most még ősz van, és meglepődünk, hogy rövid­ujjú ingben lázunk. Megle- § pődünk, hogy ernyő nélkül ázunk. Egy valaminek örü­lünk: a Iák levelei a lehe- t tő legtöbb színben pom- 1 páznak, csak ki ne vágják őket. Bozsik L. A Nyugat készsége a magyar reformpolitika támogatására semmit sem változott Beszélgetés Hans-Dilrich Genscher német- külügyminisztérrel Magyarország a szabadságért vívott kelet-európai forrada­lom egyik élharcosa volt és ma is az. Természetes, hogy a Nyugat készsége a magyar reformpolitika támogatására sem­mit sem változott - jelentette ki Hans-Dietrich Genscher né­met külügyminiszter a Budapesten működő Ferenczy-Europress sajtóügynökség számára adott exkluzív nyilatkozatában. A német politikus megerő­sítette: az Európai Közösség­ben Magyarország, Csehszlo­vákia és Lengyelország tár­sult tagságára vonatkozó tár­gyalások éppen az ö szemé­lyes kezdeményezésére - gyor­sított ütemben lezárulnak. Kérdés: Hogyan ítéli meg miniszter úr a jelenlegi euró­pai változásokat? Melyek föld­részünk stabilitásának állandó és változó elemei, milyen régi és új veszélyek fenyegetik kontinensünk biztonságát? Me­lyek Németország Európa-po­litikájának prioritásai? Válasz: A közép-, kelet- és dél-európai népeknek a sza­badságért vívott forradalmai alapvetően megváltoztatták kontinensünket. Ez a folyamat - amelyben Németország visz- szanyerte nemzeti egységét -, egy olyan Európa látomását vetítette efénk, amelyet a szabadság, a demokrácia és az emberi méltóság nagy európai eszméi egyesítenek. A kollektivizmus zátonyra futott. Kéksisakosok Európában De nem veszélytelen még az egységes és szabad Európa útja. Kontinensünk azonban rendelkezik megfelelő struktú­rákkal, hogy szembenézzen az ilyen veszélyekkel. Egész Euró­pa stabilitásának keretéként rendelkezünk a Helsinki Zá­róokmánnyal, amely magába foglalja a két észak-amerikai demokráciát is. Ezeket az in­tézményes kereteket azonban tovább kell erősíteni. Német­ország sík rászáll egy európai Biztonsági Tanács megterem­téséért és európai kéksisakos egységek felállításáért csak­úgy, mint természeti létalap­jaink védelmére' európai zöld­sisakos 'alakulatok létrehozá­sáért. Másrészt fennáll az a ve­szély, hogy alábecsüljük a nagy kihívást Közép- és Kelet- Európa, valamint a Szovjet­unió gazdasági átalakítására, s Európa hosszú időre meg­osztott marad gazdag és sze­gény országok között. Az Európai Közösség meg határozó, stabilitást biztosító térsége lett Európának, s nyitva kell állnia keléti szom­szédaink előtt is. A folyamat­ban lévő tárgyalások Magyar- ország, Csehszlovákia és Len­gyelország társulására —kez­deményezésemre — gyorsított ütemben zárulnak le. Feltűn­tek a láthatáron a tárgyalá­sok más érdekelt országokkal is, beleértve a balti államo­kat. Sohasem hragvtam kétsé- ket az iránt, hogy a teljes jogú Európai Közösség-i tag­ság távlatának nyitva kell áll­nia minden ország számára, amely megfelel a politikai és gazdasági feltételeknek: az Európai Közösség ugyanis nerr korlátozódhat csak* Nyugat- Európára. Kérdés: Az ön megítélése szerint mennyire változott Ma­gyarország szerepe a kelet­európai térségben? Hogyan változnak a Nyugat céljai és eszközei Magyarország re formpol itiikó’j ónak tá m ogatá ­sóra? Válasz: Magyarország c szabadságáért vívott kelet­európai forradalom egyik él­harcosa volt és ma is az. Az egész világ visszafojtotta lé­legzetét, amikor a televíziók képernyői azokat a magyar határőröket mutatták, akik 1989-ben elsőként átvágták o vasfüggöny szögesdrótjait. Fe ledhetetlenek azok a képek is, amikor Magyarország első or­szágként megengedte az egy­kori NDK-beli németeknek a teljesen szabad és háborítat­lan kiutazást Nyugatra. Abban a beszédemben, ame­lyet. 1990. május 24-én, ab­ból az alkalomból mondtam, hogy Horn Gyula egykori ma­gyar külügyminiszter megkap­ta a nemzetközi Károly-díjat Aachenben, e két eseményt meghatározó váltó-átáilitásók- kent értékeltem az egész kö­zép- és kelet-európai reform- folyamat további alakulása szempontjából és Európa egy­sege egyik alapkövének te­kintettem. Németérszág szerepe az összeurópai bizottság megtéremtésében Abban a beszédemben ki­fejtettem azt is, hogy Magyar- ország példája mutatja, egy ország hozzájárulása Európa békéjéhez, szabadságához és jövőjéhez nem annak nagysá­gától, hanem attól függ, mennyire tekinti , irányadónak politikai magatartásában a szabadságot és az emberi jo­gokat. Ez ma épp úgy érvé­nyes, ahogyan akkor érvényes volt és természetes, hogy a Nyugat készsége a magyar reformpolitika támogatására semmit sem változott. Kérdés:- Hogyan ítéli meg Németország szerepét a nem­zetközi biztonsági rendszer megteremtésében? Válasz: Egy kooperatív euró­pai biztonsági rendszer kere­teiben a lényeg a stabilitás és együttműködés össz-euró- pai szerkezetének megterem­tése, amely minden tagjának védelmet kell, hogy nyújtson az erőszak alkalmazásával szemben. Egy ilyen összeuró­pai biztonsági struktúráiban a közép- és 'kelet-európai álla­moknak másokkal azonos rész­vételt kell biztosítani. A biz­tonság szempontjából nem lehetnek különböző övezetek. A biztonság és stabilitás poli­tikája nem szorítkozhat azon­ban csak katonai vonatkozá­sokra. Németország sílkraszál! azért, hogy a biztonság- és stabMitáspolitiikát mind na­gyobb mértékben tekintsék po­litikainak, gazdaságinak, szo­ciálisnak és ökológiainak is. Mindaddig, amíg nem sike­rül az e területen meglévő nagy egyenlőtlenségeket áthi­dalni, nem lesz biztonság és stabilitás sem Európáiban, sem a világban. Az ilyen értelemben vett biz­tonság- és stabilitáspolitikából adódó feladatok messze túl­mutatnak Európán. Európában a kétpólusú konfrontáció vége élesebben felvetette a globális kihívásokat, amelyek előtt ma állunk. Ferenczy-Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom