Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-07 / 215. szám

1991. augusztus 7., szerda új Dunántúli napló 11 9Jj működési modell Gyónó László r. zászlós eligazítást tart a vajszlói rendőrállomáson Proksza László felvételei Rendőrállomások a siklósi térségben A vajszlói tapasztalatok biztatóak Mint arról már a kinevezé­sét követő interjúnkban is szólt dr. Schmidt Henrik, a Siklósi Rendőrkapitányság vezetője, nem híve a túlzottan közpon­tosított rendőri szervezetnek. Programjában kifejtette de- centralizálósi elképzeléseit, sőt, az elmúlt egy évben már a gyakorlatban is megkezdte munkatársaival a hagyomá­nyos szervezeti keretek felszá­molását. — Éppen egy éve, hogy lét­rehoztuk a vajszlói rendőri csoportot, a jelenlegi rendőr- állomást - tekintett vissza a kezdetekre a kapitány. - Az ott dolgozó 16 rendőr feladata az, hogy o megszokottnál jó­val gyakoribb járőrözéssel o közbiztonság szempontjából elfogadható helyzetet teremt­sen a Baksa—Sellye—Kémes ál­tal határolt területen. A mű­ködési szisztéma lényege, hogy feloldják a körzeti megbízot­tak közötti merev határokat, hogy csupa olyan rendőrből szerveződjön o térségi állo­más, akik helyben laknak, akik ismerik a környék sajátossá­gait. Az említett térséget az el­múlt években gyakorta emle­gették romló közbiztonságáért. Szinte mindennaposak voltak a bolti betörések, a lopások, és nem voltak ritkák az erő­szakos bűncselekmények sem. A rendőrállomás beindulását követően a gyakoribb járőrö­zések, éjszakai ellenőrzések eredményeképpen azonban már egyre kevesebben úszhat- ták meg cselekedeteiket bün­tetlenül. Mindezt az elfogások számának megszaporodása is alátámasztja.- A régi szervezeti keretek között az egyik körzeti meg­bízott lényegében nem dol­gozhatott, nem intézkedhetett a másik területén. Voltak ap­rófalvak (például Siklósbo- dony, Hirics, Vejti, Pisko vagy Tengeri), melyekben hónapokig nem fordult meg rendőr. Nem csoda hát, ha szinte szabadon garázdálkodhattak a bűnözők. Az Ormánság kedvenc vadász- területe volt a pécsi, a komlói bűnözők számára. Amíg nem voltak a meglepetésszerű éj­szakai igazoltatások, könnyű­szerrel felszívódhattak zsákmá­nyukkal az éjszakában. A kö­zelmúltban két jelentősebb csoportot is tettenértünk betö­rés közben. A Deák Ferenc alezredes ál­tal vezetett vajszlói rendőrál­lomás a helyi önkormányzat jóvoltából munkájuk ellátására kiválóan alkalmas épületbete­lepülhetett. Az érintett önkor­mányzatok erejükhöz mérten támogatni kezdték a térségi rendőri csoportot, amely a kör­nyéken gazdálkodó termelő- szövetkezetek segítségét is igénybe vehette. A Vajszló határában fekvő dinnyeföldek közelében (a ka­pitánnyal való beszélgetést kö­vetően) éppen egy olyan jár­őrkocsit intettem le, melyben egyik ismerősöm teljesített szol­gálatot. Ő, ha csak néhány mondatban is, de megerősítet­te mindazt, amit dr. Schmidt Henrik lényegesnek tartott az új szervezeti felállás kapcsán:- Ismerünk itt mindenkit. Ha történik valami bűncselekmény, általában sejtjük, hogy hol kell kopogtatni. Az már más kér­dés, hogy ekkora területen na­gyobb létszámra lenne szüksé­günk a még eredményesebb működéshez. A vajszlói minta alapján ez év júliusától hivatalosan is foly­tatódhat az új működési mo­dell elterjesztése. A siklósi ka­pitányság keretében jelenleg szervezés alatt áll a harkányi és a siklósi rendőrállomás. (Balog) Sikláson közös ellenőrzést tart a helyi rendőrállomás és a kapi­tányság közlekedésrendészeti csoportja A Siklási Önkormányzat Istókovics Kálmán valló si témájú festményeinek reprózásával képeslapo­kat ad ki a pápalátogatás tiszteletére. A tízezres példányszámokban árusításra kerülő lapok a fővárosi Mátyás templomon kivül búcsújáróhe lyeken lesznek kaphatók. Testvérvárosok pecsét nélkül Egy nappal az erdélyi diákcsoport hazaindulása előtt találkoztam Simon Já­nossá/, a nagyenyedi Beth­len Gábor kollégium (líceum) matematika-fizika szakos ta­nárával. Dr. Szepesvári Zsolt polgármestert kerestem a Siklósi Diákotthonban, ami­kor Nagy Pál diákotthon­vezető és a polgármester társaságában a kedves er­délyi vendéggel összehozott a véletlen.- A kezdetek a román „forradalom" idejére tehe­tők - emlékezett vissza Si­mon János. - Akkor kaptuk Siklósról azt a meghívóleve­let, melyben tíznapos nyári táborozásra invitáltak ben­nünket. Diákok és tanárok egyaránt örömmel vettük a meghívást, ám be kell valla­nom, hogy először annak kellett utánanéznünk, hogy hol is fekszik Siklós. Nagy Pál öt éve járt elő­ször Nagyenyeden, akkor látta a „sivatag szélén álló" Bethlen Líceumot, melybe a hátsó udvaron keresztül ju­tott be csoportjával, hogy kerülje az akkor nem túl­zottan kívánt feltűnést.- Természetesen jöttünk is egy évvel ezelőtt, mihelyt be­köszöntött a vakáció. Azóta terebélyesedett a két város közötti kapcsolat. Tanárok és gyermekek tucatjai ismerhet­ték meg egymást, jönnek- mennek az egymástól 520 kilométerre' lévő települések között a levelek — folytatta visszaemlékezését a nagy­enyedi tanár, aki a Siklós­ról szerzett első benyomá­sait ekképpen foglalta ösz- sze: — Nagyon meglepett, hogy milyen melegszívű emberek élnek ezen a vidéken, mint ahogy az itt tapasztalható magas színvonalú borkultúra is. Ez utóbbi már csak azért is érdekes, mert Nagyenyed ugyancsak híres bortermő vi­dék. Szakmai szempontból megragadta tanártársaim fi­gyelmét a Zsolnay-féle taní­tási módszer, melynek be­hatóbb tanulmányozására három kollégám az idén ta­vasszal egy hetet fordított Siklóson. Ugyanakkor szomo­rúan tapasztaltam, hogy ezen a vidéken is találha­tóak hanyatló állapotban lé­vő, kihalással fenyegetett te­lepülések. A nagyenyediek látogatá­sának viszonzására egy év elmúltával, ez év júliusában került sor. Továbblépésnek számított az eddigiekhez ké­pest, hogy a siklósi „kül­döttségben" a tanárokon és diákokon kívül már a helyi önkormányzat is képviseltet­te magát. — Úgy gondoltuk, hogy ez­zel mintegy legalizálhatjuk, egyszersmind hivatalossá is tehetjük a két település kö­zötti kapcsolatot — mondta dr. Szepesvári Zsolt —, és te­hetünk valamit a román- magyar viszony közelítése ér­dekében is. A 25-26 ezer lelket számláló Nagyenyed lakosságának csaknem egy­negyede magyar. A siklósiak felvették a kapcsolatot az ottani pol­gármesteri hivatallal, s töb­bek között abban is meg­egyeztek, hogy mindkét fél boltot nyit vállalkozóinak bevonásával a testvérvárosá­ban. A remélhetőleg egy éven belül megnyíló, nagy­enyedi árukat kínáló üzlet­ben lábbeliket, ruhaneműt, népművészeti és háziipari termékeket, valamint bútoro­kat kereshetnek majd a siklósiak. Az idei július egyébként az oda-vissza történő láto­gatás jegyében telt, ugyanis alig tért haza a siklósi cso­port, 46 diákkal és 7 tanár­ral már érkeztek is Bara­nyába a nagyenyediek. Most persze egészen mások jöttek, mint eddig. Simon János mondta, hogy szinte versen­genek az ottaniak a cso­portba kerülés lehetőségéért. A két település között hiva­talos testvérvárosi, pecséttel hitelesített szerződés nem köttetett. Mint mondották, ez nem is fontos. A lényeg az, hogy a tábortűz ég to­vább .. . Balog Nándor M siklósi strand Sok német turista keresi fel a tágas siklósi strandot Fotó: Proksza László Tavasszal még igencsak bi­zonytalan volt a siklósi strand megnyitása. A harkányi ter­málvíz védelmére, a köbmé­terenkénti 43,80 forintos víz­díjfizetési kötelezettség meg­kérdőjelezte nyereséges üze­meltethetőségét. A városi ön- kormányzat csak abban bízha­tott, hogy egy ügyes vállalko­zó . mégis megteremti a nyitás lehetőségét. Ez a remény jú­nius 15-é.vel valóra válhatott. Kalmár Józseffel - egy tölgyfa árnyékában beszélget­tünk a strand bejáratánál. A rendezett területen főleg fia­talok szaladgáltak, viháncol- tak körülöttünk. Hétköznap leginkább ők veszik birtokuk­ba a városi fürdőhelyet.- Természetesen nem kerget­tem olyan naiv álmot, hogy már az idei szezonban nyere­séghez jussak a strand üze­meltetéséből. Ez a vállalkozá­som egyelőre viszi és nem hozza a pénzt. Az üzleti el­képzeléseim több évre szól­nak. A strand tisztaságát, kul­turáltságát, a büfé kínálatát tekintve már szemmel látha­tóan sikerült előrelépni, annak ellenére, hogy a különböző in­tézmények és vállalatok által ígért támogatósok rendre el­maradtak. A gaztengert ren­dezett pihenőhellyé változtat­ták, s bár a vendéglátóegy­ség építését még nem kezdték ef, a gyermekmedence mögöt­ti gyepes részen mór- elkészí­tették a majdani lábteniszpá­lyák szilárd burkolatát.- Itt jövőre minden más lesz — mondta Kalmár József. — Szeretnénk teljesen rendbe­rakni a hátsó részt és a láb- tangópólyók mellett teniszpá­lyát is létesítünk. Remélem rövidesen lesz csúszdánk is, s ha mindent rendberaktunk, kiépítettünk, bízom benne, hogy az ötéves szerződés le­jártával nem kell visszaadnom az üzemeltetői jogot. A siklósiaknak tehát — ha már van saját strandjuk — nem kell Harkányba utazniuk egy kis felfrissülés érdekében. A helyi úszószakosztály tagjai ingyen használhatják a meden­cét a strand rendbetételében való közreműködésükért, de a „fizető” vendégek számára is bizonyára elviselhető az egész napra szóló 50 forintos .felnőtt- és 40 forintos gyermekjegy ára. Aki munka után szeretne felfrissülni, az délután 4 órá­tól 30 forintos belépőjegyet válthat. — Mindenáron igyekszünk megfogni a vendégeket. Egy- egy iskolai csoport esetében inkább lejjebb megyek az ár­ral, de nem hagyom őket el­menni. Tudom, hogy a kiren- duló csoportnak van egy adott kerete, amiből gazdálkodniuk kell, így hát rugalmasak va­gyunk. A rugalmasság az ígéretek szerint érvényesülni fog a sze­zonzárás időpontjának megvá­lasztásában is. Jó idő esetén szeptember 1-je után is vár­ják a vendégeket. Balog N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom