Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-01 / 209. szám

1991. augusztus 1., csütörtök uj Dunántúli napló 9 Huszonötezer cigány él Baranyában Közösségi Ház Pécsett Huszonötezer cigány él Ba­ranyában. Életviszonyaik, kép zettségi szintjük erősen dif­ferenciált. Vannak közöttük analfabéták, de egyetemet, főiskolát végzettek is. A skála tehát igen széles, s ez meg­határozza a teendőket. Érdekeik képviseletére az el­múlt hat—nyolc évben több szervezet jött létre. A Cigány Kulturális és Köz- művelődési Egyesület 1989 ta­vaszán alakult meg Pécsett, tisztán, alulról induló kezde­ményezésre. Az alapitó 36 fő mellé napjainkra több mint 500 csatlakozott, ami nem kis eredmény. A szervezet kultu rális. közművelődési érdekkép­viseletet lát el, bár egyéni igény esetén szociális problé­mák megoldását is felvállal ja. Fő célja a baranyai ci­gányság megőrzésre érdemes hagyományainak ápolása, újab­bak feltárása és bemutatása. Vallják, hogy égető problé­mák esetén lehet, sőt kell is tűzoltó munkát végezni. de hosszabb távon csak szívós, mindennapi tevékenységgel az oktatás és a kultúra területén lehet eredményeket elérni. Mivel a kisebbségi szerve­zetek sem tudnak intézményi háttér nélkül létezni, az egye­sület már a kezdet kezdetén hozzálátott egy közösségi ház kialakításához. Gyűjtésből és jelentős külső támogatással megvásárolták a József utca 4. szám alatti épületet, és ünne­pélyes keretek között felavat­ták a neves cigány zenészről elnevezett Rácz Aladár Kö­zösségi Házat Rácné Kalányos Gyöngyi augusitus 10. kiállításának az anyagából Fotók: Kóródi Gábor A házban, mint szakmai, módszertani központban, amely első volt az országban, belső programokat szerveznek, rend­szeresek Pécs városi kihelye zett rendezvényeik, ugyanakkor segítségnyújtás és tanácsadás szintjén a megye több telepü­lésén is dolgoznak. Közel két esztendeje adnak otthont a Cigány—Magyar Ba ráti Társaságnak, amelynek cigány és nem cigány tagjai a kisebbség és többség kö­zött meglévő előítéleteket igye­keznek feloldani. Orsós Teréz kiállítása Megszervezték a Középisko- lás Cigányfiatalok Klubját. Keretében azon munkálkod nak, hogy összefogják az ap­rófalvakból a városba, kollé­giumi környezetbe kerülő ta­nulókat, tanulmányi nehézsé­geik esetén a szervezet költ­ségén korrepetálásokon vehet­nek részt, egyesületi ösztön­díjban részesülnek, de más hasznos információhoz is hoz­zájutnak. Az egyesület zenei és mű­vészeti stúdiót működtet, gi­tár- és szintetizátoroktatással Közösen alkotnak a naiv fes­tők és o fafaragók, sőt lehe­tőség nyílik zenekarok, együt­tesek próbáira. Tanfolyamaik népszerűek, kü­lönösen a szabás-varrás, a lovári cigány-, a beás cigány-, a német és angol nyelvórák. A korrepetáló napköziben főiskolás és egyetemista hall­gatók foglalkoznak gyengébb tanulmányi előmenetelü cigány tanulókkal, minden ellenszol­gáltatás nélkül. Beindították a cigány tanulók olvasó- és ké­pességfejlesztő táborát, amely 5 éves szakmai programra épül, és 30 vidéki gyermeket kíván az általános iskola 4. osztályától a 8. osztályig fi­gyelemmel kísérni. Fenyvesi lózsel, Magyar- mecskén élő cigány naiv festő képeiből állandó kiállítást nyi­tottak. Ezek már több hazai és külföldi bemutatón vettek részt. Baranyában több cigány- szervezet működik, amelyek vi­déki tagszervezeteket hoztak létre. A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület által indított vezetőképzés kísérletet tesz arra, hogy a tagszerve­zeteknek megmutassák, miként kell szervezni, koordinálni, ve­zetni. A dolgok legfőbb is­mérve, hogy e képzési formá­ban mindenki részt vehet, füg­getlenül attól, melyik szervezet tagja. Egyébként is általános vélemény körükben, hogy ne tagszervezetek legyenek, ha­nem minél több önálló helyi egyesület. Az egyesület közelebbi és hosszabb távú tervei között szerepel egy kisebbségi jog- és érdekérvényesítő szolgálat beindítása, cigány nyelvű tol­mács- és fordítóiroda működ­tetése, közösségi házuk tető­terének berendezése galériá­nak, könyvtárnak és cigány kisszínháznak. Kiadásukban a pápalátogatásra jelenik meg igen szép és igényes kivitel­ben a biblia cigány nyelvű változata. Or. ifj. Erdődi Gyula Ha majd jön a pápa Augusztus közepén — pontosabban 16-a és 20-a között — ha­zánk vendége lesz II. János Pál pápa, a római katolikus egyház feje. Magyarországi tartózkodása során Budapesten kívül Esz­tergomban, Pécsett, Debrecen­ben, Máriapócson, Nyíregyhá­zán és Szombathelyen vesz részt nyilvános rendezvénye­ken. A lakosságot talán leg­jobban érintő kérdések a pá­palátogatás időtartama alatt életbe léptetendő közlekedés­szervezési intézkedésekkel kap­csolatosak, hiszen ezek nem­csak a rendezvények helyszí­neire igyekvőket, hanem az ougusztus 16—20-a között az ország útjain utazni szándé­kozókat, például a nyaralni indulókat, vagy szabadságuk­ról hazatérőket is érinthetik. Ezért a közlekedési tárcánál érdeklődtünk: milyen forga­lomkorlátozásokat és egyéb intézkedéseket léptetnek majd életbe II. János Pál magyar- országi tartózkodása idején? Ideiglenes határátkelők Időrendi sorba állítva az egyes helyszíneket, a pápalá­togatás programja a római katolikus egyházfő Ferihegyre érkezésével kezdődik. Innen azonban nyomban helikopter szállítja őt az esztergomi Ba­zilikában tartandó szentmisé­re. Aki már Esztergomban lát­ni szeretné a pápát, jól te­szi, ha idejében a városba érkezik, mert ez az a helyszín, ahol a legnagyobb forgalom­torlódásokra lehet számítani. Emiatt 16-án reggel 10 órától a városban teljes forgalomkor­látozás lesz, s akkor már gép­kocsival behajtani sem lehet Esztergomba, amíg csak tart a Szentatya programja. így a kijelölt parkolókban — az esz­tergomi repülőtéri, a Táti úti, a Dobogókői úti és a basaharci parkolóban — ajánlatos elhe­lyezni a városba érkező ven­dégeknek járműveiket, s innen különbuszokkal lesz lehetősé­gük beutazni Esztergom köz­pontjába. Mivel a pápalátogatás vár­hatóan nagyszámú külföldi vendéget is hazánkba vonz, számos ideiglenes határátke­lőhelyet is nyitnak augusztus 15. és 21. között az utasforga­lom minél zavartalanabb le­bonyolítására. A Nyugat-Du- nántúlra szervezett programok­hoz Letkés, Ipolytarnóc, Mo- sonszentjónos, Albertkázmér- puszta, Cered, Felsőszölnök, Tornyiszentmiklós és Pornó­apáti számíthat rendkívüli ha­tó rforga lomra. A Dél-Dunán- túlon Beremenden nyílik ide­iglenes határátkelőhely. Vala­mennyi nyitva tartási idejéről érdemes előre informálódni. Forgalmi változások Esztergomból — augusztus 17-én - Pécsre vezet II. János Pál útja. A baranyai megye­székhelyen az istentisztelet helyszíne és a pápát szállító gépkocsi útvonalának körze­tében kell jelentős forgalom­eltérítésekre, útelzárásokra, megállási és várakozási tilal­makra felkészülni, várhatóan a kora délutáni óráktól estig. A pápalátogatás a harma­dik napon Kelet-Magyarorszá- gon folytatódik. Várhatóan a máriapócsi mise lesz az egész program legnépesebb rendez­vénye, amelyet a délelőtti órákra terveznek. Reggel há­romnegyed 10-től a ,,pápamo­bil" körbejár a több százezer néző befogadására kialakított szektorok között, majd 10 óra 15-kor megkezdődik a szent­mise, amely előtt egy órával a közönségnek mór el kell foglalnia a helyét a templom­tól mintegy 600 méterre felál­lított pápai oltár 20 hektáros körzetében. A gépkocsival Kis- léta, Pócspetri vagy Nyírgyu- laj felől érkező vendégeket hat nagy parkoló várja, itt he­lyezhetik el a kocsikat, buszo­kat. A szentmise és szentbe­széd után a pápa zárt autó­val előbb a sekrestyéhez, majd a helikopter felszálló pólyájá­hoz hajtat és - várhatóan 13 óra tájban — tovább indul Nyíregyházára. Tekintettel a több százezres gyalogos és több tízezres gépkocsiforga­lomra, a területet, illetve a szektorokat csak meghatáro­zott rendben hagyhatják el a hívők. Debrecenben a Szentatyát látni kívánók tájékoztatására elmondjuk, hogy a „pápamo- bil" várhatóan 17 és 17.15 óra között halad végig a Simonyi utca—Péterfi utca útvonalon. Ez az egyetlen lehetőség a városban az egyházfővel való találkozásra. A várhatóan nagy tömeget itt is különjá­ratú autóbuszok szállítják a parkolóhelyekről a belváros­ba délelőtt 10 és este 22 óra között, vagyis az ideiglenes parkolók nyitva tartása idején. Szigorú parkolási rend Az egyházfő augusztus 19- én újra Nyugat-Magyarország- ra, ezúttal Szombathelyre uta­zik. Akik szeretnék őt már a repülőtéren látni, azok a sop­roni és a kőszegi út felől ér­kezhetnek, ahol a kijelölt par­kolóhelyeken már hajnali 5 órától katonák és rendőrök se­gítik a besorolást és őrzik a járműveket. Azokat a -járműve­ket, amelyeket nem a kijelölt helyeken hagy tulajdonosuk, s így akadályozzák a forgal­mat, elszállítják. Szombathelyen a helyi autó­busz-közlekedés a program befejeztéig, 19-én szünetel. A város belterületéről kilenc Vo­lán-buszjárat közlekedik a reptérre. A pápa a délelőtti szentmise után a püspöki pa­lotába hajtat. Délután 3 óra után az épület erkélyéről kö­szönti a hívőket, majd heli­kopterbe száll és az est hát­ralévő részét, valamint a kö­vetkező napot Budapesten töl­ti. A budavári Mátyás temp­lomban kispapokkal találkozik, majd a Népstadionban a fia­talok tömegével. A húszadikai többszörösen is ünnepi napon délelőtt a pesti Bazilikában kezdi programját imádsággal és a betegekkel, idős hívők­kel szervezett találkozással, amely körmehettel és a Hősök terére érkezéssel folytatódik. Ott délelőtt 10 órakor kezdő­dik a szentmise és a szentbe­széd mintegy déli fél egy óráig tart. Azután a pápa már nem lesz a közönség számára lát­ható, mert zárt kocsiban a bi- borosi rezidenciára hajtat, ahol a magyar katolikus püs­pöki kar tagjaival találkozik. Végül Szent István napján 16 óra 45 perckor a repülőtérre érkezik, ahonnan rövid búcsú- zási ceremónia és beszéd utón tovább indul a Vatikánba. Ha lehet: busszal, vonattal A pápalátogatás helyszínei­nek megközelítése a várható­an nagy forgalom miatt sze­mélygépkocsival igencsak kö­rülményes lehet. A szervezők ezért ajánlják, hogy aki csak teheti, inkább a tömegközle­kedési eszközöket válassza. A MÁV a legtöbb helyszínre a belépőjeggyel rendelkezőknek 33 százalékos, csoportos uta­zás (50 fő) esetén 50 száza­lékos díjkedvezményt ad, 500 fő jelentkezése esetén külön- vonatot is indít. A belépővel rendelkező személyek gépko­csiját a pápai címert ábrázoló kocsibelépővel látják el. Csak ennek birtokában engedik át a járművet a kijelölt ellenőrző pontokon, ahol egyéb bizton­sági ellenőrzésekre is sor ke­rülhet. A zárt parkolókban parkolá­si díjat kell fizetni, ez sze­mélygépkocsik esetén 30—200, autóbuszok esetében pedig 100-1000 forint között lesz. A forgalomeltereléseket a hely­színek jellegének figyelembe­vételével, az adott úthálózat jellemzőinek megfelelően ter­vezte a közlekedési tárca. A látogatás időszakában a köz­úti igazgatóságok - a rend­őrséggel szorosan együttmű­ködve — megerősített ügyele­tet és útellenőrző szolgálatot működtetnek. Az Utinform az érdeklődőknek a közlekedési lehetőségekről, a határátkelők nyitva tartásáról és a helyszí­nek megközelítésének legcél­szerűbb módjáról a 22-76-43 és a 122-70-52-es telefonon ad felvilágosítást. Egy ember a tengerben H a Horvátország és Szlovénia kiválik Jugo­szláviából, a csonka országnak nem marad tengerpartja. Pontosabban Szerbiának nem lesz, mert a Dubrovniktől az albán határig húzó­dó Adria-part Crnagórához, a Dubrovniktől az olasz határig terjedő rész pedig Horvátországhoz és Szlovéniához tartozik. Amint egy 600 kilomé­ter hosszan húzódó horvót tengerpartból Kardel- jevo alatt csak egy 20 kilométeres szakasz tarto­zik Bosznia-Hercegovinához. A tengerpart pedig hatalmas érték. Elég csak r. szállodákra, az üdülőkre, az idegenforgalmi nevezetességekre, a kikötőkre, a hajójavítókra, az olajfinomítókra, a flottára emlékeztetni, nem is beszélve a halászatról, s mindenki előtt világos, gazdasági értelemben micsoda óriási jelentősé­ge, következményei vannak Horvátország elsza­kadási törekvéseinek. Nem csoda, hogy Belgrád minden tőle telhetőt megtesz a kiválás késlelte­tésére. A szlovén és a horvát függetlenségi dön­tések végrehajtására elrendelt moratórium három hónapja alatt talán felmérni sem lehet, hogyan működjön ,,a szuverén köztársaságok gazdasági érdekközösségen" alapuló új Jugoszlávia. A két köztársaság függetlenedése olyan gaz­dasági csődhalmaz közepette érte a szövetségi vezetést, amelyre nem valószínű, hogy gyors megoldást tudnak találni. Az OECD adatai sze­rint Jugoszlávia ma az európai „ranglista" élén áll a munkanélküliek arányát tekintve. Idén már a munkaképes korúak több mint 20 százalékának nincs munkája, az infláció havi 10 százalék kö­rül alakul, az iparcikkek óra egy év alatt meg­duplázódott, az előző évihez viszonyítva idén már kb. 17 százalékkal csökkent az ipari termelés. M indezekhez jönnek még a háborús károk. Csak Szlovéniában közel 3 milliárd dollár­ra becsülik a károkat, az idegenforgalom veszteségeit talán prognosztizálni sem lehet. A Dubrovniktől Rijekáig húzódó mintegy 600 km-es horvát tengerparton végig autózva, a magyar megfigyelő alig találkozott turistával. Néhány osztrák, német és holland rendszámú személy- gépkocsi közlekedett csak vasárnap délelőtt a rekkenő hőségben, de a volán mögött talán ezekben is jugoszláv vendégmunkások ülhettek, akik több százezer sorstársuk közül „vállalták a veszélyt" és hazalátogattak. Az Adria gyöngyszemének tartott Dubrovnik óvárosában, a fehér várfalak közötti szűk utcács­kákban a szállodák és az éttermek többsége zár­va van. A turistaroham elmaradása miatt a ki­tartóbb szállodások a jobb helyeken fél áron kí­nálnak éjszakai szállást, mintegy 40 dollárért, sok étterem, falatozó ajtaján kint lóg a tábla: Árengedményt adunk mindenből! A Dubrovniktől Rijekáig vezető Adria-út men­tén csaknem konganak az ürességtől a motelek, az éttermek, az üdülők, üresek a strandok, a csónakkikötők, nem indulnak bitorlás és sétaha­jók sem. Vasárnap kora délutánig csak egyetlen fürdőzőt látott az Adria hullámaiban a magyar megfigyelő, bár később az idő elromlott és időn­ként szakadt az eső. A csaknem minden jelentősebb útelágazásnál posztoló horvát rendőrök sátorlappal védekeznek 3Z időjárás viszontagságai ellen. Dubrovniktől Zadarig legalább egy tucat rendőri ellenőrző pont működik. A nagyobb településeknél útaka­dályokkal szűkítik ecjy sávra a forgalmat. Split és Zadar környékén golyóálló mellényt viselnek a horvát rendőrök és néhol terepszinű ruhába búj­tatott, karabélyokkal felfegyverzett, „policija" feliratos öltözékű fegyveresek segítik munkájukat. Elsősorban mindenütt a befelé irányuló forgal­mat ellenőrzik, a személyi okmányokat, a cso­magtartókat. Az MTI szolgálati kocsiját Dubrovniktől Rije­káig mindössze kétszer állították meg. Az első helyen csak az útlevelet és az újságíró-igazol­ványt kellett felmutatni, a második ellenőrzésnél már kiváncsiak voltak a csomag- és kesztyűtartó tartalmára is. A horvát rendőrök határozottan, de nagyon udvariasan viselkednek a külföldiek­kel. Köszönnek, majd az ellenőrzés végeztével jó utat kívánnak. T izenkét óráig tartott az út végig a tenger­parton a Dubrovnik—Split—Zadar-Rijeka út­vonalon, majd onnan Ljubljanáig. A hor­vát—szlovén határon mór a tengerpartiaknál ko­molyabb útakadályt építettek fel a szlovén olda­lon. Az út két oldalát acéloszlopokkal zárták el, amelyek között a forgalmat egyszerre csak egy irányban engedik, az út mentén pedig figyelmez­tető tábla áll: „Vigyázat, akna!" felirattal. A szlovén rendőrök ügyet sem vetettek a köztársa­ságuk fővárosa felé igyekvő autósokra, Ljublja­náig sehol semmiféle ellenőrző pont nincs. Keller Tivadar

Next

/
Oldalképek
Tartalom