Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-31 / 238. szám

1991. augusztus 31., szombat uj Dunántúli napló 3 Csökkent az infláció növekedési üteme tFolytatás az 1. oldalról) A polgári használatú kézi lőfegyverekről, valamint a gáz- és riasztófegyverekről alkotott új rendelést értelmében bizo­nyos munkakörök betöltőin kí­vül csak azok kaphatnak fegy­vertartási engedélyt, akik bi­zonyítják, hogy a lőfegyver szükséges testi épségük védel­méhez. A korábbi szabályozás­tól eltérően ugyanakkor a jö­vőben hatósági engedélyhez kötik a gáz- és riasztófegyve­rek tartását is. A kárpótlási törvény végre­hajtási rendeletével kapcsolat­ban a szóvivői tájékoztatón László Balázs a rendelet, egy ponton történt korrekciójáról számolt be az újságíróknak. A módosítás —, mint elmondta - kötelezi a levéltárakat a kár­pótlási ügyintézéshez szükséges okiratok kiadására. A szóvivő végezetül beje­lentette, hogy a kormány mó­dosította egy korábbi rendel­kezését, amely az MSZMP pártszékházával, pontosabban a párt elhelyezésével foglal­kozott. A 'kormány most úgy döntött, hogy a Munkáspárt jelenlegi székházát — a IX. kerület, Köztelek utcában lé­vő ingatlant — más célra hasz­nosítja, és az MSZMP számá­ra egy szerényebb ingatlant biztosít, amely - a szóvivő szavai szerint — arányban van a párt választásokon elért eredményével. Indoklásként László Balázs utalt arra, hogy az MSZMP-nél 'ényegesen na­gyobb szavazó bázist magá­nak mondható Kisgazdapárt, vagy Fidesz központja jelen­leg kisebb alapterületű iro­daházban tevékenykedik, mint a Munkáspárté. Ennek kapcsán a szóvivő el­mondta még, hogy a kormány a pártok elhelyezésének átfo­gó rendezésére egy törvény- tervezetet készül az Ország- gyűlés elé terjeszteni. Ennek értelmében a választásokon 1 százalék alatti eredményt elért pártok részére központilag nem biztosítanának székházat, az 1 és 4 százalék között sze­repelt pártok esetében pedig csökkentenék vagy megszün­tetnék a kedvezményes bérle­ti lehetőséget. Esküt tettek a tisztifőorvosok Megyei és fővárosi tiszti fő­orvosokat nevezett ki szeptem­ber 1-jei hatállyal pénte­ken a Népjóléti Minisztérium­ban Surján László miniszter. Az új tiszti főorvosok hivatali esküt tettek a miniszter előtt. Megbízatásuk egy évre szól. Az új szolgálat névsora a korábbi és a pénteki kineve­zésekkel együtt tehát a követ­kező: országos tisztiorvos: dr. Kertai Pál; országos helyettes- tisztifőorvos: dr. Pápay Dénes, dr. Várfalvi Vilma; országos tisztifőgyógyszerész: dr. Paál Tamás; fővárosi tisztiorvos: dr. Lun Katalin. Megyei tiszti­főorvosok: Baranya megyében: dr. Morava Endre; Bács-Kin- kun megyében: Kovácsné dr. Molnár Ilona; Békés megyé­ben: dr, Kiss Viktória; Borsod megyében: dr. Sedlák Mária; Csongrád megyében: dr.Zimá- nyi Mária; Győr-Moson-Sop- ron megyében: dr. Bajtay András; Hajdú-Bihar megyé­ben: dr. Erdő Gyula; Heves megyében: dr. Müller Erzsé­bet; Jász-Nagykun-Szolnok megyében: dr. Kicsi lenő; Ko- mórom-Esztergom megyében: dr. Grosschmid Sándor; Nóg- rád megyében: dr. Dömsödy Péter; Pest megyében: dr. Molnár Kornélia; Somogy me­gyében: dr. Koncz Gábor; Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében: dr. Kovács Attila; Tolna megyében: dr. Hangay István; Vas megyében: dr. Molnár László; Veszprém me­gyében: dr. Piri Ida; Zala me­gyében: dr. Papp Elemér. Jancsó Miklós kitüntetése A Magyar Köztársaság el­nöke lancsó Miklós Kossuth- díjas, kiváló művész filmren­dezőnek filmművészeti tevé­kenysége elismeréseként 70. születésnapja alkalmából a Magyar Köztársaság Arany Ér­demkeresztje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést Göncz Árpád pénteken g Parlament Nándorfehérvári termében nyújtotta át. Egy nap a Hatósági irodában Dr. Somorjoi Miklósné igaz­gatási osztályvezető egyetértett azzal, hogy a Hatósági Irodá­ban két nap ügyfélfogadási idő rettenetesen kevés, de a dolog másik oldala az -, mondta —, hogy az ügyeket in­tézni is kell, határozatokat hozni, sokszor helyszínelni is. A hosszabb ügyfélfogadási időt a meglévő létszámmal nehezen tudnák megoldani. A mozgás- korlátozottak esetében a mos­tani nagy tömeg annak köszön­hető, hogy a 91/1991/VII. 18. számú, közlekedési kedvezmé­nyekről szóló kormányrendelet alig több, mint egy hónap végrehajtási határidőt szabott, eredetileg szeptember 1-jéig. Ennyi idő- alatt több száz ké­relmező ügyét elrendezni kép­telenség. Si. L I. Mozgáskorlátozottak hosszú sora Nagy volt a tolongás szer­dán a Kossuth téri Polgármes­teri Hivatal Hatósági Irodájá­nak I. emeleti folyosóján, ahol a közlekedési kedvezményeket igénybe venni szándékozó moz­gássérültek várakoztak. Sorba kell állniuk a formanyomtat­ványért, fénymásoltatni a szük­séges iratokat (valahol a vá­rosban, mert az épületben nem lehet), sőt az sztk-ba is el kell menniük, még akkor is, ha a legutóbbi zárójelentésen az áll, további felülvizsgálat nem szükséges. Ha szerencséjük van, az sztk-ból visszaérnek aznap —, szerdán 8—18 óráig —, mert ha nem, a legköze­lebbi ügyfélfogadás hétfőn délután lesz. „Szívderítő" látvány, ahogy beteg emberek az ajtónál egymást tiporják. A fal mellett idős emberek ülnek- csendesen, ünneplő ruhában. Megadják a hivatalnak (is) a tiszteletet. Reggel óta várunk — mondta a bácsi —, tülekedni nincs erőm. Majd talán sorra kerü­lünk. A határidő sürgeti az embe­reket. Kis haladék, mint tegna­pi számunkból megtudhatták, hogy gépkocsi szerzéséhez, il­letve átalakításához szolgáló támogatási kérelmeket szep­tember 1. helyett legkésőbb szeptember 10-ig lehet be­nyújtani a lakhely szerinti il­letékes jegyzői hivatalban. Hoffmann egyik meséjének hőse beleszeret egyelragadó leányba, ám ró kell döbben­nie, hogy a szép Olympia nem egyéb, mint automata bábu, a gonosz varázsló, Cop- pelius mester alkotása. Tán­col és énekel, a megtévesz­tésig olyan, mint egy hús-vér ember, pedig mozgását forté- lyos szerkezet irányítja. Mind­ez Alek Keshishian Madonná­val az ágyban című filmjének megtekintése során jutott eszembe. Azt hiszem, nem vé­letlenül. A címszereplő sztár ugyanis elbizakodottságában túl közel engedi magához a leleplező kamerát, így aztán a műanyagok és drótok foly­ton elő-előtűnnek a bőre alól, s minduntalan kihallatszik a fogaskerekek kattogása. Pedig az ötlet maga, be­lesni egy híresség magánéle­Jelenetek tébe, már sokszor bevált. De kinek kedves egy automata magakelletése? Ezért míg ko­rábban a Beatles- és az Ab- ba-filmek kellemes szórako­zást jelentettek, a John Len­nont bemutató Imagine pedig felkavarta nézőit kendőzetlen- ségével és önkritikájával, e film inkább csak viszolygást kelt. Úgy vagyunk mi is, mint az a néhány filmcsillag, akik kénytelen-kelletlen megjelen­nek néhány másodpercre az egyik jelenetben, hogy hama­rosan elpárologjanak, szegény AI Pacinót kivéve, akinek Ma­donna partnere volt a Dick Tracy-ben, így neki mégsem illett csak úgy kereket oldania. A képek akkor a legmester- kéltebbek, amikor az énekes­nő úgynevezett hétköznapi ar­cát bemutatva a közvetlenség és keresetlenség látszatát kí­vánják kelteni. Ilyenkor Ma­donna bizonyára azt hiszi, hogy egyszerű és őszinte, pe­dig többnyire csupán közön­egy bábu életéből séges és gátlástalan. A felve­vőgéphez való viszonya is eléggé hivalkodó: ahelyett, hogy magától értetődően tu­domásul venné a jelenlétét, rámenősen megköveteli, hogy mindenütt a nyomában le­gyen, s időnként szinte nya­kon önt bennünket sületlen­ségeivel. Bizony, Elvis Presley idejében egy efféle lányt még az előszobáig sem engedtek volna. Néha meg is sajnál­juk azt az egykori olasz- amerikai fruskát, akiből az elektronika mai Coppelius mesterei létrehozták ezt a táncoló-éneklő gépezetet. A minden hájjal megkent tervezők kétségkívül hatásos munkát végeztek. A figura csupa ravasz ellentmondás: lágy szőkeség, sötétlően ha­tározott szemöldökkel, szende, szív alakú arc, de olyan éles és kemény vonásokkal, mint egy kocka. Kislányos megje­lenése pedig egy jéghideg és érzéketlen üzletasszonyt rejt. Személyisége, már amennyi­ben erről egyáltalán beszélhe­tünk, meglehetősen kiábrán­dító, legalábbis a magánélet­ben, vagy ahogy a film címe mondja, az ágyban. Nem szeretném Madonna honi rajongóit megsérteni, te­hát sietve hozzáfűzöm, hogy fent a színpadon azért jobb ennél. Fellépése nem válasz­tékos ugyan, mégis dekoratív jelenség, tánca erőteljes, bár nem igazán képzeletgazdag, legjobb dalaiban szokatlan indulatok izzanak. Élesen fel­szárnyaló, majd tompán elful­ladó hangja kiváló nyersanya­got kínál az erősítőknek és keverőpultoknak. Azaz nem lehet tudni, hogy mindebben mennyi a technika. Az ember úgy van vele, mint az egysze­ri paraszt, amikor cilinderes urat látott, s megkérdezte tő­le: Tessék mondani, ebben végig van a fej? NAGY IMRE Iskolaköszöntő Az 1991-92-es tanévkez­detén tisztelettel és meg­becsüléssel köszöntőm első­sorban a pedagógusokat és mindazokat, akik az óvodá- ; tál az egyetemig tevékeny ; részesei, segítői lesznek a most induló oktató-nevelő munkának. Köszöntőim a szülőket ab­ban a reményben, 'hogy a pedagógusokkal együtttmű- ködve az iskolarendszerű ok­tatás mind fokozatában és intézményében a közösen vállalt és végezhető munka eredményes lesz. Külön köszönöm a pályá­jukat e tanévben kezdő pe­dagógusokat, s kívánom, hogy legyen sok örömük vá­lasztott hivatásuk gyakorlá­sában, hogy legyen kitar­tásuk a nehézségek leküz­désében, 'hogy 'hálás tanít­ványok nemzedékeiben lás­sák viszont pedagógiai mun­kájuk eredményeit. Szeretettel köszöntőm az első osztályos gyerekeket, akik írni, olvasi, számolni most tanulnak, s a világ birtokbavételében az első lépéseket most teszik meg. Köszöntőm az óvodába ke­rülő legkisebbeket. Köszön­tőm a felvételin, sikerrel túl­jutott középiskolásokat és egyetemistákat. Egyszóval köszöntőm mindazokat, akik szeptember elején új tan­évet kezdenek. Ugyanakkor elismeréssel és köszönettel gondolok mindazokra a pe­dagógusokra, okik több év­tizedes keménv munka után nyugállományba vonultak. Kívánom, hogy megérdemelt pihenésüket jó egészségben töltsék, valamint azt, hogy tanítványaik ezután is ke­ressék fel. Az oktatás-nevelés kulcs- szereplője o pedagógus és a gyermek, a tanár és a diák: őket kell szolgálnia az iskolarendszer minden más elemének, őket kell szolgálnia • minden önkor­mányzatnak. Éppen ezért bí­zom az önkormányzatok fe­lelős döntésében és támo­gatásában. Az oktatásra fordított pénz, a kultúrával való törődés nemzeti érdek. Éppen ezért azt tartom, hogy minden plusz forint, amit az önkor­mányzatok a kultúrára — ezen belül elsősorban az oktatásra — fordítanak, jó helyre kerül, nem adomány- kényt kell feltüntetni, hanem — ha lassan is — megtérülő beruházásnak kell tekinteni. Az iskola a helyi társa­dalom, a helyi közösség, a település oktatási-nevelési és első számú művelődési intézménye. És egyben a helyi társadalom demokra­tizmusának, a társadalom nyitottságának biztosítója. Pontosabban lehet a bizto­sítója. Gondolom, mindenki által könnyen belátható össze­függésről és társadalmi ér­dekről van szó. Minden — legyen az falu, város' vagy más — közösség elemi ér­deke: okos, nyitott, a to­vábbhaladásra képes diák hagyja el az iskola padjait. A szakképző intézmények­ben 'és a felsőfokú oktatási I ____z.___ i ntézményekben pedig jól 'felkészült, színvonalas mun­kavégzésre képes diákok, hallgatók végezzenek. Mindehhez mire van szük­ség? Kézenfekvő, hogy azt válaszoljuk, pénzre van szük­ség. Nos, ez igaz, de nem elég. Meggyőződésem, az is­kola erkölcsi megújhodásá­ra is szükség van. S most az iskolát széleskörűen ér­tem: tanár, diák, szülő! Nem véletlen, hogy koráb­ban az együttműködésre cé­loztam. Arra gondolok, száműzni kell az elégséges szemléletet, preferálni kell a minőségi munkát. Most, amikor kinyílt a magyar társadalom előtt Nyugat-Eurápa, s a turista is felfigyelhet arra, hogy a nyugat-európai gazdaság nem egyszerűen a fejlettebb gép- és eszközállomány, ha­nem mindenekelőtt a ma­gasabb színvonalú munka­kultúra terméke. És a nyu­gat-európai települések, a házak, a kertek gondozott- sága egy magasabb környe­zet- és viselkedéskultúra ré­szei. A napi szorgalom, a csinosítás, az emberi igé­nyesség köszön vissza az utazóra. De vaijon hol tar­tunk mi ebben? És hol tar­tanak a gyermekeinket 6—18 éves korig nevelő iskoláink? S hol a főiskolák, az egye­temek? Egész oktatási rend­szerünk vajon ösztönöz-e a szorgalmas munkavégzés megbecsülésére? Elég szigo­rú-e a számonkéréshez, az igényességhez a mi iskola- rendszerünk? S az igényes, a színvonalas, a következe­tes munkát követelő peda­gógust, . iskolát hogy prefe­rálja a társadalom? Ezt a szándékot elfogadja, követe­li, vagy elutasítja,' lejárat- ja-e a szülői társadalom??? Bár hihetnem, hogy kér­désemre az olvasó megér­téssel keresi a választ, s nem a negatív példák özö­nével válaszol, hanem a szándékaimmal egyezően igényes munkát követel gyer­mekétől, a pedagógustól és az iskolafenntartótól egy­aránt. Meggyőződéssel vallom, hogy a pedagógust törekvé­seiben, munkájában szülői és tanulói bizalom kell, hogy övezze. 'Mint, ahogy szük­ség van a pedagógus ré­széről a másik irányba meg­nyilvánuló bizalomra. Bízom abban, valamennyi gyermek tehetséges valami­ben, s ezt csak közös, tü­relmes, következetesen igé­nyes munkával lehet felszín­re hozni. Új eszményekre, a becsületes, szorgalmas mun­ka szigorú számonkérésére és ugyanakkor megbecsül- tetésére van szükség. Ez szolgáltatja leginkább a ta­nári hivatás tekintélyének emelkedését, a tanári • tár­sadalom. 'felemelkedését. S kívánhatok-e ennél többet a tanév kezdetén? Dr. Szűcs József, a Baranya megyei közgyűlés elnöke Még 150-en kaphatnak végkielégítést A Mecseki Ércbányászati Vállalat dolgozói számára el­különített 500 millió forint ál­lami végkielégítésből a MÉV belső számításai szerint imég mintegy 70 millió forint meg­maradt. Az ügyészségi vizsgá­lat ugyanis hosszabb időre le­állította a kifizetést, s azt csak a múlt hónapban enge­délyezték újra. A munkaügyi központban jelenleg is az összesítő számítások folynak, de a bányásznap után vár­hatóan további 150 dolgozó veheti igénybe a végkielé­gítést. Sorukra várók a pécsi önkormányzat Kossuth téri ügyfélszolgálati irodáiban Fotó: Proksza László Egy határidő velejárói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom