Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-30 / 237. szám

1991. augusztus 30., péntek uj Dunántúlt napló 3 A pécsi önkormányzat közgyűlésének ülése (Folytatás az 1. oldalról) Az első igazi napirendi té­maként a Pécs Városi Tele­vízió vezetőjének felelősségé­vel kapcsolatos ügyet tárgyal­ták, sürgősségi indítvánnyal! A kulturális bizottság nevében Állásfoglalás Hüller Istvánnak, a Pécsi TV vezetőjének állásából való fel­függesztésével kapcsolatban a Magyar Újságírók Országos Szövetsége baranyai csoportjá­nak vezetősége a következő ál­lásfoglalást teszi közzé: a szak­mailag illetékes fórum, a MUOSZ Etikai Bizottságának vizsgálata és értékítélete előtt melyet egyébként Müller Ist­ván maga kezdeményezett - nem látjuk indokoltnak a mun­káltató által indított fegyelmi eljárást, különösen pedig nem az állásából való azonnali fel­függesztését. A fentiek alapján kérjük, hogy a vizsgálat idő­tartamára Müller Istvánt Pécs Város Önkormányzata helyezze vissza állásába, különös tekin­tettel arra, hogy felfügqesztése esetén a Pécsi Városi Televízió működésképtelenné válik. A MUOSZ baranyai csoportjának vezetősége dr. Antalné Úz Éva terjesztet­te elő a tényállást, illetve a javaslatot. Ezek szerint Müller István, a Pécsi Városi Tele­vízió vezetője a nyár közepén Szlavóniában készített riportot, amely adásba is került. Azon részeivel együtt, amelyben mint riporter, a beszélgetőpart­nereinek megigérte, hogy ar­cuk, nevük nem szerepel. Az Ígéret be nem tartása miatt o hajdani Esti Pécsi Extrában e magatartást elítélő írások je­csi országgyűlési képviselő­nek, dr. Horváth Adoll Olivér nemzetközi hírű botanikusnak, dr. Óriás Nándor nyugalma­zott egyetemi tanárnak, a „Pro Civitate" Emlékérmet Csorba Győző költőnek és dr. Romhányi Györgynek, a POTE nyugalmazott professzo­rának. A tegnapi ülés napirendjén szereplő több más téma közül a város polgárait leginkább érintő a júliusban elfogadott és az önkormányzati tulajdonú bérlakások elidegenítéséről szóló 1991. évi 20. önkormány­zati rendelet módosítása volt, amelyet a Fidesz-frakció ne­vében Szabó Tamás képviselő terjesztett elő. Az elfogadott rendeletmódosítás értelmé­ben értékesítésre ki nem je­lölhetők azok a bérlakások, amelyekre a rendelet hatályba lépésekor érvényes szerződés alapján bérlőkiválasztási jog áll fenn. Kibővült a kijelölés megtagadhatóságának köre közgyűlési állásfoglalás alap­ján, ha a lakás műemlék jel­legű lakóházban van. A kár­pótlási törvényre is tekintettel volt a módosítás: a kárpótlás­ra jogosultat a volt lakástu­lajdonának elidegenítése, illet­ve a bent lakó bérlő lakásvá­sárlása esetén elővásárlási jog illeti meg. Pontosításokat ve­zettek be 3 millió forint feletti forgalmi értékű lakások vétel­ára meghatározásánál. Új ren­delkezés az is, hogy a vételár legalább 40 százalékának a szerződéskötés napján történő megfizetése esetén a fennma­radó összeget a mindenkori jegybanki alapkamat felével terhelten köteles megfizetni a Miért kell új vizsgálat? Matavovsxk, Ivánt, a közoktatási és sportbizottság elnökét kérdez­tük meg, miért van szükség a Táncsics Mihály Általános Iskolo ügyé­ben újabb vizsgálatra T — Nem szívesen nyilatkozom egy íolyamátban lévő fegyelmi ügyről. Meg kell várni az újabb vizsgálat eredményét s azt. hogy ennek függ­vényében a bizottságunk által tett jovaslat alapján a közgyűlés majd, hogy dönt. — Hisz én épp erre az újabb vizsgálatra céloztam a kérdésemmel. Miért van rá szükség, amikor úgy tudom, a tanév végén mór lezaj­lott egy, s akkor olyan információt koptunk, hogy ennek alapján hoz­nak önök döntést. . — Nos, ennek egyik oka, a hatásköri módosulás. Mi akkor a váro­si jegyző hatáskörébe utaltuk, azonban most a jegyző által kezde­ményezett intézkedéseket hatályon kivül kell helyezni. — Az akkori jegyzőkönyvek az önkormányzat rendelkezésére állnak. Még mindig nem értem, miért van szükség újabb vizsgálatra? — Azért, mert az igazgató az előző vizsgálatot végző bizottsággal nem volt hajlandó együttműködni.' Murai János a feltett* kérdésekre állampolgári jogára hivatkozva nem válaszolt. Volószinű, oz igazgató nincs tisztában azzal o ténnyel, hogy munkáltatója a pécsi* önkor­mányzat, és ho munkájával kapcsolatban kifogás merül fel, nincs jo­gában sem ennek kivizsgálását megakadályozni, sem a válaszokat megtagadni. lentek meg, utalva arra is, högy a városi televízió az ön- kormányzat intézménye. Az előterjesztő ezzel az utalás­sal indokolta, hogy a kulturá­lis bizottság miért indított vizsgálatot. A vádat megala­pozottnak találta. A közgyű­lésnek előterjesztett javaslat arról szólt, hogy indítványoz­zák vizsgálat lefolytatását a Magyar Újságírók Országos Szövetsége 'Etikai ■ Bizottságá­nál. Ezzel a- javaslattal azon­ban a vitában felszólaló kép­viselők túlnyomó többsége nem értett egyet: a vezetői al­kalmatlanság kimondását és elbocsátást, ‘ illetve . fegyelmi felelősségre vonást • láttak szükségesnek. A testület ille­tékességét a munkáltatói jog­ra alapozták. Végül olyan ha­tározat született, hogy a MUOSZ “megkeresésén túl,* Müller István ellen fegyelmi vizsgálatot indítónak, s an­nak időtartamára állásából felfüggesztik. A vizsgálat ered­ménye a következő közgyűlés­re várható. Döntött a közgyűlés a vá­ros ünnepén, szeptember el­sején átadandó* díszpolgári cím, illetve a „Pro Civitate" Emlékérem odaítéléséről. A díszpolgári címet adományoz­ta a közgyűlés dr. Matheo- vlts Ferenc, kereszténydemok­rata politikusnak, 1947-es pé­vevő. A módosító rendelet ki­hirdetése' napján folyamatban lévő ügyekre még a régi, 1989- es tanácsrendeletet kell alkal­mazni, kivéve, ha a szerződés nem jött még létre és ameny- nyiben a vevő ezt kéri, mert akkor az 1991. évi 20. számú önkormányzati rendelet a mér­vadó. Vagyis ebben a körben választási lehetőséget nyújt a mostani módosítás a lakásvá­sárlóknak: melyiket találják maguk számára kedvezőbbnek. Ha az újat, akkor a forgalmi érték újbóli megállapítására is sor kerül! Az önkormányzati ülés a pé­csi Táncsics Mihály Általános Iskola ügyével is foglalkozott. Az iskola igazgatója, Murai János ellen az elmúlt tanév végén bizalmatlansági indít­ványt terjesztettek be az ön- kormányzathoz. Akkor az* ön- kormányzat vizsgálatot rendelt el, majd az erről szóló jegy­zőkönyvet a jegyzőnek adták át további intézkedésre. Köz­ben életbe lépett az önkor­mányzatok hatásköréről szóló új törvény, amely szerint ez az ügy a közgyűlés hatáskörébe került. Ezért a közgyűlés köz­oktatási és sportbizottsága az­zal a javaslattal fordult a köz­gyűléshez, hogy indítsanak új vizsgálatot egy új bizottság­gal. A javaslatot a képviselők elfogadták. Dunai J. - Sarok Zs. Segített a lakosság Is Lakodalmas ház Bolvárdgyulán Szép kivitelű, új épület fa­lai emelkednek Belvárdgyulán, a művelődési ház mellett. Hiába jártuk körbe többször is az építményt, nem jöttünk rá, milyen célt fog szolgálni. Egy arra szaladó kisgyerek az­tán büszkén újságolta - La­kodalmas házunk lesz! A to­vábbiakat Németh lenö pol­gármestertől tudtuk meg. El­mondta, pályázatok útján már több mint egymillió forinthoz jutott a község. Ebből a pénz­ből kívül - belül kifestették az óvodát, felújították a pedagó­gus lakást, a ravatalozót, ku­tat fúrtak. Aztán fölvetődött az ötlet, építsenek egy olyan házat, ahol van viz, tűzhelyek és edények, elvégezhető a la­kodalmak előtti főzés-sütés. A község lelkesen vállalt . részt mind a munkából, mind az anyagi részből. Lakossági fel­ajánlásokból 50 ezer forint gyűlt össze és a közmunkát is ilyen értékben vállalták. A 60 négyzetméter alapterületű ház­ra 200 ezer forintot költöttek, és szeptember 12<ére át sze­retnék adni. A ház elkészültét már min­denki türelmetlenül várja, hisz a 200-300 fős lakodalmakat sok étterem nem is vállalja, n'em beszélve az egyre emel­kedő árakról. Reméljük ilyen lépésekkel közelebb kerülnek a falvak ahhoz, hogy a még megmaradt lakodalmi szoká­saikat, hagyományaikat tovább ápolják. Nyári Sz. Fotó: Läufer László A tanévkezdés gondjai Magyarmecskén Tavaly adták át a magyar- mecskei iskola új szárnyát, amelyről rövid idő alatt kide­rült, hogy alkalmatlan arra, hogy tanítsanak benne, hisz megrepedeztek a falak és be­ázott a tető. Az iskola igaz­gatónője szakvéleményt kért az ÉMI-től, melyből kiderül, hogy a hiba megszüntetésére az egész tetőt le kell bontani. Egész nyáron azonban semmi nem történt. A tanév kezdetétől viszont már csak percek választanak el. Mi a helyzet most? Bala- (bni Tamásné igazgatónő el­mondta; jelentkezett az építő cég és ígéretet tett, hogy fel- .vonul és kijavítva. Az alsóso­kat a régi iskolába költöztetik, ami nem más, mint egy elég­gé elhanyagolt parasztház. A felsősöket, mivel őket szak­tanári felosztásban oktatják, a mostani iskola régi szár­nyába költöztetik, így g taná­roknak nem kell annyit gya­logolniuk. Tehát végül is fa­lun belül tudták megoldani a diákok elhelyezését. Az átpa- kolóst a tanári testület vállalta és már meg is kezdte. Erinek elvégzéséig a diákok szabad­ságát 10 nappal meghosszab­bították. Emellett a Megyei Közgyűléstől is segítséget kér­tünk — mondja. Dr. Kurucsai Csaba, a Ba­ranya Megyei Közgyűlés alel- nöke közölte, Magyarmecske tagja annak a Megyei önkor­mányzati Társulásnak, mely olyan ügyben ad segítséget, ami meghaladja a kis falvak erejét. Ez ügyben is készek támogatni a község önkor­mányzatát. Amennyiben a ki­vitelező meghatározott időn belül nem állítja helyre az épületet, a megyei önkormány­zat szakértője jogi úton fog eljárni. Nyári Sz. Ez a reklám félresikerült! Közhelyszerűen szoktuk citálni hasonló esetekben: épül, szépül . . , Színházunk újjáépült és valóban megszépült - a közhely igazsága vitathatatlan. Ám . . . Ám a minap fel­szisszentem, és mint néhány telefonhívásból következtethe­tek rá, ugyanígy lehetett más pécsi polgár is, amikor meg­pillantottuk a szép épület sajátos új „dekorációját". A megszépült színház első évadjának műsorát hirdető táblá­kat, amelyek az erkélyt „díszítik”. Előrebocsátom: ugyanez a „régi" színháznál - amint megszokhattuk — senkit nem zavart, hiszen a lerobbant épület képét már semmivel sem lehetett tovább rontani. De most! ... És a mait! . . . Őszin­tén sajnálhatjuk, hogy a régi reflexek ily parádésan újjá­születtek, színházunk épületének és szépülő környezetének a rovására. És őszintén örülnénk, ha a színház vezetői na­gyon sürgősen megtalálnák a megújult környezethez illő - és természetesen szükséges - önreklám módját, hogy az épülettől idegen táblasort mielőbb el lehessen távo­lítani. ' . . H. I. Átalánydíj helyett melegvíz-mérés Túlszámláz-e a PÉTÁV? Hova megy a pénz? - kérdik a lakók Korszerű megoldást ígér az igazgató A pécsi Berek utca 1-3- ban lakók, bár számítottak rá, igen megdöbbenten fo­gadták a PÉTAV júliusi me­legvíz-számláját, a lakások­ban ugyanis április 1-je óta - úgy tudják - szakszerűen felszerelt vízmérő óráik van­nak (az erre vonatkozó ren- í delet nem írja elő, hogy ki- $ nek kell az órákat hitelesí­teni). Júniusban és júliusban a 19 lakásban lakók (egy üresen áll) összesen 203 köbméter meleg vizet fogyasztottak. Ez 53,40-el szorozva 10 840 forint. Ezzel szemben a PÉTÁV által számlázott összeg 418 köbmé­ter, 22 321 forint, a különbség 11481 forint. Ennyi a túlszám­lázás két hónap alatt egy 19 lakásos lakóépületnél. A ház lakói az Új DN-en keresztül kérik a magyaráza­tot — amire valószínűleg még sok távfűtéses lakásban élő kíváncsi - a PÉTAV igazgató­jától : Miről is van szó? A víz fel­melegítési díja június 1-jétől 70 százalékkal megemelkedett, a PÉTÁV továbbra is 11 köb­méter átalány mennyiséggel számláz, holott megközelítően sem fogy el havonta ennyi meleg víz. „Tudunk olyan nyugdíjasról, aki bár csak 2 köbméter meleg vizet használ el, nyugdíjának az egytizedét fizeti be csak vízfelmelegítési díjként." - írják. Nem fillé­rekről, forintokról van szó, ha­nem százas nagyságrendű túl­számlázásról illetve túlfizetés­ről, és ez érinti Pécs több tízezer állampolgárát. Milliós nagyságrendű az az összeg, amit a vállalat havonta be­szed. Jó lenne tudni hová ke­rül ez a nagy mennyiségű pénz, ráadásul a fűtés csak ezután következik. Nem lett volna helyénvalóbb előbb az átállás zökkenőmen­tes lebonyolításához kidolgoz­ni a Nyugat-Európában alkal­mazott üzemeltetési módszere­ket, s csak utána emelni az árakat? Nem lett volna tisz­tességesebb időben figyelmez­tetni a sajtón keresztül — s nem megkésve — az állam­polgárokat, hogy feleslegesen szereltetnek fel vízórákat, mert azokat úgysem fogadják el hi­teles mérőműszerként. így 'kel­lő tájékoztatás hiányában az év elejétől tömegesen szerel­tek fel vízórákat abban a hit­ben', hogy ezután annyit fizet­nek, amennyit fogyasztanak. Olvosóink idézik a *17/1991. (V. 30.) IKM rendelet 5. pa­ragrafus 2. pontját: „A meleg­víz-fogyasztást egyedi mérés esetén a fogyasztó tulajdoná­ban lévő, hitelesített, szaksze­rűen szerelt vízmérőkön tény­legesen mért melegvíz-mennyi­ség alapján kell elszámolni. E rendelet 1991!-június 1-jé- vel lép hatályba.” íme Fenyvesi Józsefnek, a Pécsi Távfűtő Vállalat igazga­tójának tájékoztatója: Elöljáróban szeretném eb mondani, hogy a fűtési és melegvíz-szolgáltatás díjtéte­leit mind ez ideig nem válla­latunk hanem amint az idé­zett 17/1991. IKM rendeletből is kitűnik az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium országosan, egységesen állapította meg (korábban az Országos Árhi­vatal). Sajnálattal vettem tudomá­sul, hogy a rendelet 2. pa­ragrafus (1) bekezdés b. pont­ját vették csak alapul, mint lehetséges megoldást a' fűtés és meleg víz, hődíj számlázá­sánál. A rendelet megjelené­sét követően (a vállalatunkhoz VI. 5-én érkezett) mind az Új Dunántúli Naplóban (VI. 12.), mind a Pécsi Extrában (VI. 13-án) terjedelmes tájékozta­tást adtunk a hődíjmérés sze­rinti elszámolásának lehetősé­géről, amely megfelel a 17/ 1991. IKM rendelet 2. parag­rafus (1) bekezdés a. pont­jának. Vállalatunk a fogyasztói hő­központokban már felszerelt hőmennyiségmérőkkel méri a fűtési melegviz-szolgáltatáshoz felhasznált hőmennyiséget, és csak a lakók összességének megállapodása szükséges a felosztást illetően. Ebben az esetben csak akkor-lett volna a lakóknak költségráfordítá­suk, ha lakásonként igénylik a költségmegosztók felszerelé­sét. A több épületet ellátó hő­központokról (szolgáltatói hő- közporft) ellátott épületeknél — amilyenre a Berek utcai épület is kapcsolva van - vál­lalatunk saját költségén épü­letenként (hőfogadóként) hő­mennyiségmérőt szerel fel az épület fűtési hőfelhasználásá­nak, valamint használati me­legvíz-mérőket szerel fel épü­letenként (hőfogadóként) a viz felmelegítéséhez szükséges hő­mennyiség meghatározására. Ebben az esetben is az épüle­ten belül tudnak a lakók ta­karékoskodni saját javukra. Vállalatunk elkészített egy lakossági tájékoztatót — jelen­leg nyomdában van ' - amit a fogyasztók rövid időn belül megkapnak, és amely a 17/ 1991. (V. 30.) IKM sz. rende­let alapján tájékoztat a meg­állapodás lehetőségeiről. A több évtizeden keresztül átalánydíj számlázásáról a mért fogyasztásra való átállás nehézségeinek nem a PÉTÁV rugalmatlan hozzáállása az oka. Utalnék arra, hogy a ren­delet is május 30-án kelt, így annak alkalmazása június 1- jétől nem lehetséges. Vállala­tunk már a megjelenése előtt felkészült a hőszolgáltatás mérés szerinti elszámolására. Az elszámolást nyugat-euró­pai mintára kívánjuk megol­dani, nevezetesen, hogy mind a fűtési, mind a használati meleg víz felmelegítési hő­mennyiségét az épületek fo­gyasztói számára egy összeg­ben számoljuk el. A íogyasz-* *tók közötti felosztást is nyu­gati minták szerint * javasoljuk elvégezni, vagy elvégeztetni. Áttérve az átmeneti időre történő számlázásra: vállaló- tunknak július 24-ét (ekkor kelt a szövetkezet adötszolgál- tatása) követően jutott tudo­mására a Bgrek utca 1-3. vízmérővel való „felszereltsé­ge”. A július havi számla eb­ben az időpontban már elké­szült (a díjbeszedők a díjakat a tárgyhó 1-je és 30-a kö­zött folyamatosan szedik). Augusztusban nem számláz­tunk sehol meleg vizet. A szep­tember havi számlánál vesszük figyelembe a „mérés alapján" a lakásszövetkezet által laká­sonként jelentett havi meleg­víz-mennyiséget augusztus és szeptemben hónapokra. Gáldonyi Magdolna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom