Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-29 / 236. szám

IO aj Dunántúli napló 1991. augusztus 29., csütörtök Érdekességek a nagyvilágból Tényleg boldogít? lélektanácsa Meteorit a konyhakertben Arthur Pettifer nyolcvanéves nyugdíjas kezében a konyhakertjében talált, mintegy fél kilónyi súlyú meteoritdarabbal 1991. május 10-én. Szakértők szerint a fekete, lyukacsos kőzetdarab a Mars bolygón túlról érkezett és 4500 millió éves lehet. Huszonhat éve ez volt az első észlelt meteorit, amely Nagy-Britannia területén ért földet. MTI TELEFOTO A pénz A pénz többféleképpen je­lenik 'meg a gondolkodásunk­ban. Egyrészt mint elvont köz- gazdasági jelenség: értékmé­rőként, forgalmi és fizetési eszközként, a kincsképzés esz­közeként, világpénzként és még sorolhatnánk. Ugyanak­kor sokak szemében a pénz valamiféle misztikus, titokza­tos, az ember fölött álló ha­talom. Ahogyan Mefisztó éne­keli Gounod Faustjában: „. . . All a bál a pénz körül, járja koldus és király . . . min­den ő előtte hódol, mindenki hitvány pénzt imád." Ritkán gondolunk arra, hogy a pénzhez fűződő viszonyunk­ban — csakúgy, mint az élet más dolgaiban — lélektani té­nyezők is közrejátszanak. Nem látszik haszontalannak ebből a szempontból is körül járni a pénzzel kapcsolatos szokásain­kat, magatartásformáinkat, cselekedeteinket. A pénz könnyebbé, kelle­mesebbé teheti életünket, de boldogságot nem ad. Nem­csak azért, mert nem lehet mindent pénzért megvenni, hanem az emberi természet egy lényeges sajátossága miatt sem. Természetünk ugyanis megkívánja, hogy bizonyos fe­szültség legyen a vágy és an­nak teljesülése között. Az is rossz, ha kívánságunk epesztő sóvárgás, ha valamiért re­ménytelenül küzdünk, de az is, ha minden vágyunk küzde­lem nélkül teljesül. Nincs ugyanis szemünkben igazi ér­téke annak, ami korlátlanul áll rendelkezésre. Tudunk na­gyon híres és gazdag embe­rekről, akik boldogtalanok vol­tak. Pár éve halt meg fiata­lon Tina Onassis, a multi­milliomos görög hajómágnás leánya. A hatalmas vagyon örökösnője boldogtalanul és céltalanul ténfergett az élet­ben, nem tudott mit kezdeni Az aranyér ma már népbe­tegségnek számít. A végbélcsa- torna környékének értágulatait a régi magyar nyelv aranyat érő elváltozásnak tartotta, mert vérzése segített a magas vér­nyomásban szenvedőkön. Hazai statisztikák szerint évente mint­egy 6-7000 beteg több mint 130 ezer napot tölt kórházban, és tekintélyes összeggel terhe­li egyre szűkösebb költségveté­sünket. Az elváltozás korszerű szemléletéről és új kezeléséről beszélgettünk dr. Zorn Antallal, a Zala Megyei Kórház sebész szakorvosával, aki néhány éve specialistaként, szakrendelésen fogadja a betegeket. — Mitől népbetegség az aranyér? — A betegség előfordulását 50—70 százalékra becsülik az 50 év feletti lakosság köré­ben. Bacon az alábbi etiológiai tényezőket említi: veleszületett vénafalgyengeség, vénás bil­lentyűk hiánya; a táplálkozás minősége (rosthiány); székreke­dés, székürités közbeni erőlkö­dés: az egyén foglalkozása; terhesség; emelkedett hasüregi nyomás; a végbél daganatos betegségei stb. Már csak a fel­sorolásból is érzékelhető: egy­re többen szenvednek végbél- táji panaszokkal. Minden tö­rekvésünk arro irányul, hogy csökkentsük a betegek számát, s minél korábbi stádiumban gyógyítsuk őket. Eddig Zala­egerszegen 3100 betegen több azzal a roppant vagyonnal, amit apja halmozott fel szá­mára. Ö nem tett érte sem­mit, ezért nem is értékelte. Időnként vásárlási tébolyba esett, kocsi derékszám vette a ruhákat, amiket fel sem vett, lompos göncökben járt. Más­kor mohón habzsolta az éle­tet, agyon ette-itta magát. Egyszóval, szerencsétlenül élte meg a hatalmas gazdagsá­gát. A helyes egyensúly: ha van remény céljaink teljesülésére, de nem kapjuk ingyen. Hiszen mindennek éppen azért van értéke, mert szükségletet elé­gít ki és annál nagyobb az értéke, minél nagyobb szük­ség van rá. Voltaképpen az érték meg­határozója az egyén számára az előbb említett feszültség. A pénz értékelése attól is függ, hogy mekkora fáradsággal ke­restük meg. Aki könnyen ke­resi vagy éppen más kereste meg számára, az könnyen is adja ki. Ezért a gyermeket nemcsak arra kell megtanítani, hogy becsülje a szülei által meg­keresett pénzt. Jó volna alkal­mat találnunk neki valamilyen módon a pénzkeresetre is. így tanulja meg a pénz értékét azzal a fáradsággal mérni, amellyel azt megkereste. Érdemes megfigyelni, hogy ki miért ad ki pénzt. Vannak, akik a maradandó tárgyakért nem sajnálják a pénzt. Szíve­sen vesznek drága bútorokat, értékes képeket, arany- és ezüsttárgyakat, mert ezeknek az értéke megmarad, sőt nö­vekszik. Ök voltaképpen a pénzüket egy másfajta, mara­dandó valutává alakítják át, illetve a pénzük értékét az infláció elől mentik át. Bizo­nyára a hiúságnak is van eb­ben szerepe, mert a pénzt mint tízezer kezelést végeztünk, közte több mint kétezer gumi­gyűrűs leszorítást alkalmaz­tunk. — Mit jelent ez konkrétab­ban?- A ma ismert legkorszerűbb eljárás. Lényege, hogy a be­teg számára minimális kelle­metlenséggel jár, hiszen fájda­lommentes. A speciális néhány milliméteres gumigyűrűt a meg­felelő műszerrel kitágítjuk, fel­helyezzük az érző zóna fölé, majd az összeszorított részt mí­nusz 89 fokon — ugyancsak egy igen praktikus készülékkel — le­fagyasztjuk. A fagyasztás el ron­csolja az aranyeret, a vegeta­tív rostmaradványok néhány nap alatt lepotyognak. Termé­szetesen maga a gumigyűrű is lelökődik. Helyén mindössze egy kis heg marad. A módszer bevezetése óta kórházunk se­bészetén ötödére csökkent az aranyérműtétek száma. A ko­rábbi gyakorlat szerint, amíg lehetett, végeztük a konzerva­tív kezelést, s ha nem sikerült meggyógyítani a beteget, meg kellett műteni.- Nyilván senkinek sem mind­egy, mennyi időt tölt kórház­ban, milyen műtétet kell elvi­selnie, meddig tart a gyógyu­lása. — Ide akár munka közben vagy után is eljöhet a páciens, beutaló nem kell, a beavatko­zás minimális kellemetlenség­gel jár. Nem kell napokat kór­nem mutogathatják másoknak, ezeket a tárgyakat viszont szemük elé állíthatják. Álta­lában az ilyen beállítottságú emberek sajnálnak ipénzt adni múlandó dolgokért, például drága italokért, ételekért, költ­séges szórakozásokért. Több­nyire azok között találunk ilyen szokásokat, akiknél erő­sek a családi hagyományok, az értékes tárgyak nemzedék­ről nemzedékre szálína'k. Mások viszont szivesen köl­tenek múló élvezetekre. Náluk az alapérték nem a tárgy ma- radandósága, hanem az öröm­szerzés, gyönyör. Szeretik a fi­nom, különleges ételeket, már­kás italokat, a szórakozást és kényelmet. A maradandó, ér­tékes tárgyakban éppen az állandóság nem tetszik nekik. Főleg olyanoknál tapasztaljuk ezt, akiknek nincs családjuk vagy a családi’ kötődéseik gyengék, Így nincs kire hagyni a javaikat. Úgy gondolkoznak, hogy az értékes tárgyakat nem tudják teljesen magukévá ten­ni, szemben a pillanat élve­zeteivel, ami teljesen az övék. A mának élnek, a holnap már érdektelen számukra. Nyilván­való, hogy gyakran az önzés­nek is van szerepe ebben a magatartásban. Az emberek másik csoportja inkább a látszatra ad. Ruhá­zatuk drága, különleges, mert azt mindenki látja. Lehet, hogy a látszat kedvéért, ha nyilvá­nos helyen étkeznek, a leg­drágább ételt vagy italt is megrendelik, s busás borra­valót is adnak. Otthon viszont nem egyszer szegényes körül­mények között élnek, silány élelemmel is beérik és szűk­markúak. Mások befelé élnek. Szeretik a szép otthont, a rendes élelmet, a tisztaságot, de sajnálnak minden fényű­zést és kifelé nem akarnak előnyösebb látszatot kelteni. házban töltenie, hetekig az ágyat nyomnia betegállomány­ban. Forgalmunkat növeli, hogy nincs még minden megyében proctológiai szakrendelés. Szí­vesen látjuk a szomszédos me­gyékből érkezőket is; a kórház és a sebészeti osztály vezetése ehhez maximálisan biztosítja a feltételeket. — Milyen a szakmai vissz­hang? — Tavaly májusban részt ve­hettem a szakterület nemzetkö­zi kongresszusán Törökország­ban. Magyarországot öten kép­viseltük. A tudományos össze­jövetel alkalmából rendezett kiállításokon pedig megismer­kedhettünk a legmodernebb műszerekkel, gyógyászati se­gédeszközökkel. Nem dicsek­vésként mondom: ezekhez ná­lunk is egyre többen hozzájut­hatnak. — Mégis jobb lenne meg­előzni az aranyeret, a vég bél­rákot. — Egy Afrikában dolgozó ku­tatóorvos felfigyelt arra, hogy ott aranyérbetegséggel nem ta­lálkozott. Tehát a betegség ci­vilizációs ártalom. Megelőzésé­ben nagy szerepe van a helyes életmódnak, a kedvezőbb étke­zési szokásoknak. A korpa, a rostdús diéta segíti az egészsé­ges élettani folyamatokat. Ha pedig székürítési zavarokat ér­zékelünk, jobb mielőbb felke­resni az orvost. Az emberek keveset törőd­nek a gyomrukkal — állítják világszerte. Nincs idejük a megfelelő étkezésre. A büfék­ben bekapott gyors ebédek nem fedezik a szervezet bal- lasztanyag-szükségletét. Ez gyomorpanaszokhoz vezet (te­lítettségérzet, felfújódás, gör­csös fájdalmak). Van egy természetes anyag, mely a gyomrot fiatalítja és erősiti: ez a fahéj. Naponta kétszer 1—1 csésze fohéjtea — valóságos áldás a gyomornak. Recept: 1 teáskanál össze­tört fahéjat 1 csésze forró víz­zel leöntünk. 10 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Gyo­mor-. vagy bélfekély esetén a fahéjtea - izgató hatása miatt — nem fogyasztható. Négy jótanács: © Együnk sok zöld és sár­ga zöldséget és fogyasszunk kevés zsírt. (2) Keveset dohányozzunk, de még jobb, ha egyáltalán nem dohányzunk. Ezáltal a káros benzopyren nem kerül be a szervezetbe. Ez az anyag bizonyítottan öregiti a sejte­ket. (3) Napozásnál olyan na­pozókrémet használjunk, mely véd az ultraibolya sugaraktól. Ezek a sugarak ugyanis öre- gítik a szöveteket. © Sportoljunk, tornázzunk rendszeresen így javitjuk a szervezet oxigénellátását. Fogszuvasodás nélküli 21. század? Egy, Londonban szerdán nyilvá­nosságra hozott tanulmány szerint a fogorvos fúrójának legtöbbünk számára félelmetes berregése rövi­desen a múlté lehet. A tanulmány, amelynek elkészítését egy vezető angol fogpasztagyáros finanszírozta, azt állítja, hogy a fogszuvasodás, a nyugati világ egyik legelterjed­tebb csapása, a 21. század elejére gyakorlatilag megszűnik probléma lenni. Ebben a tanulmányban szakértők azt jósolják, hogy 20—25 éven be­lül a fogak tömése szinte ismeret­len lesz és a fogorvosok dolga fő­leg abban áll majd, hogy meg­tanítsák pácienseiket, miként mos­sanak fogat, és hogy elvégezzék a szükségessé váló fogpótlásokat. A helyenként már ma is alkalma­zott vagy még kísérleti stádiumban levő eljárások közé tartoznak o fogfelület védelme különféle mű­anyagokkal és olyan tartósan be­helyezett gyógyszerek, amelyek fo­lyamatosan bocsátanak ki fluort. Martin Curzon professzor, a Leeds-i Egyetem Fogászati Tanszé­kének gyermekfogászatban különö­sen járatos tanára szerint nap­jainkban az angolok mintegy húsz százaléka szenved fogszuvasodás­ban, c(e a megelőzés tökéletesíté­sével ez az arány öt százalékra csökkenthető. Ifjú Milliomosok Klubja A megújulás félreismerhetetlen jelei mutatkoznak a tespedésböl ébredő szovjet társadalomban. Ahogy az lenni szokott, a progresszió letéteménye­sei legtöbbször a fiatalok. Ez idáig rendjén is vol­na, de ha ez így megy tovább, idestova át kell rendeznünk tudatunkban a jól ismert nemzeti szte­reotipiákat. Lehetséges, hogy pár éven belül nagy keleti szomszédunk lesz a korlátlan lehetőségek ha­zája? A 24 éves German Sztyerlingovnak 5 hónapja még azért főtt a feje, hogyan teremtse elő a betevő fa­latot kis családja, a pár liter benzint pedig kivén- hedt kocsijo számára. Négy hónappal ezelőtt meg­alapította a SZU eddig egyetlen magántőzsdéjét és megkereste vele az első milliót. Sztyerlingov jelen­leg az Ifjú Milliomosok Klubja elnökeként sikeresen irányítja az „Alisza" névre hallgató tőzsdét, mely­nek napi forgalma 12 millió rubel. Az „Ogonyok" hetilap kérdéseire válaszolva a fia­tal üzletember elmondta, hogy sikereinek titka - ha van egyáltalán — a gyorsaság és az egyszerű­ség. Egy szabályt keményen megtanultam — mondja Sztyerlingov -, ha nálunk valaki sikeres akar lenni, akkor igen gyorsan kell . lépnie. Az a baj, hogy ebben az országban mindent túlbonyolítanak. A prosperáló üzlet családi alapokon áll. Lényege a pénzügyi spekuláció, a szó jobbik értelmében. Pontosabban az ,,Alisza" csupán a spekuláció szer­vezésével foglalkozik: rövidre zárja a kört a kíná­lat és a kereslet között, miközben minden tranz­akcióból részesedik. Az Ifjú Milliomosok Klubja igen merész terveket szövöget. Moszkvától pár száz kilométerre ország­résznyi területet kívánnak felvásárolni az államtól, hogy nyugati mintára ,,csodaországot" hozzanak létre. Jelenleg az előzetes tárgyalások folynak a ható­ságokkal. Mihelyt megtörténik a dokumentumok alá­írása, a társaság pályázatot ír ki. Mindenki jelent­kezhet, aki képes a tisztességes munkára. A ma még pusztulóban levő orosz falvak helyén pár év lefor­gása alatt virágzó települések jelennek meg. Terve­ink valósággá válnak I (Ogonyok) Ma már népbetegségnek számít Aranyér ellen gumigyűrű László Mária Hogy fiatalok maradiunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom