Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-29 / 236. szám

1991. augusztus 29., csütörtök aj Dunántúlt napló 3 A pápai oltár szétszerelése Á költségvetés nem végleges A pápa látogatásának tisz­teletére megannyi építmény és hozzákapcsolódó egység épült a Pécs melletti helyszínen, Po- gányban. Kíváncsiak voltunka nem kevés befektetéssel létre­hozott egységek mai sorsára. Kőrútom, zömében nem vég­leges tényekkel, ám hosszú időre érvényes tapasztalatok­kal ajándékozott meg. Kiderült többek között az is, hogy min­denki másképp csinálja (több más magyarországi helyszínen például elárverezték, amit el­árverezhettek), fény derülhetett arra is, hogy volt, akinek meg­érte, volt, akinek nem. Nem maradhatott titokban termé­szetesen az sem, hogy vasár­naptól a Székesegyház, a Pé­csi Bazilika altemplomában megtekinthető lesz a pápai helyszín ' oltárának egy része. Nyilván, tényként könyvelhetjük el azt is, hogy végleges költ­ségvetés ez idáig nem készült a kiadásokról, továbbra is tisz­tázatlan, hogy az infrastruktú­rából; a vízvezetékekből, utak­ból, áramszolgáltatási eszkö­zökből mi marad, mi marad­hat, mi maradhatott volna és mi fog maradni végül is a vá­ros javára. Annyi látszik bizo­nyosnak, hogy a központi költ­ségvetési keretből Pécs váro­sának kiutalt 32 millió forint kevésnek látszik a megépítési,. a bontási, és a terület helyre- állításával összefüggő, vala­mint az értékcsökkenésből származó költségekhez képest. Kurilla Béla, a pécsi Szé­kesegyház (Bazilika) gondnoka: Mindenekelőtt még egyszer hangsúlyoznám, hogy a Bazili­ka altemplomában vasárnaptól mindenki megtekintheti a pá­pai misén messzebbről látott, 33 centi vastag téglalap alakú oltárlap-kompozíciót, és ugyan­itt megtekinthetik az erre az alkalomra készült dmbót (fel­olvasóhelyet) is. Ugyanakkor a Székesegyház főoltára mellett helyeztük el a pápai mise oltárától jobbra álló, múlt századi festett fafe­születet, amelyen, ahogy az er­re az alkalomra készült kiad­ványunk említi, népi corpus van. Tudomásom szerint, az ol­tárépítmény többi részének faanyaga visszakerült a készítő kisiparoshoz, a legmonumentá- lisabb része, a toronydaru törzselemeiből készített kereszt, leszerelése után visszajutott a 33 méteres építményt kölcsön­ző Építőipari Gépesítő Válla­lathoz. Lovas Attila, a pécsi polgár- mesteri hivatal munkatársa: A pápalátogatás helyszínének kialakításakor közreműködők túlnyomó többségével olyan megállapodást kötöttünk, melynek értelmében vissznyere- ményezésre tarthatnak igén-yt. Magyarán az anyaghányaddal maguk rendelkezhetnek, a megfelelő értékcsökkenésnek megfelelően, a pápalátogatást követően. Tisztázatlan pilla­natnyilag, hogy az áfa-vissza- igénylések miként alakulhat­nak, éppen ezért megemlíthe­tem, hogy a pápa látogatásá­nak pontos költségvetését csak jó néhány nap elteltével tudom véglegesen közölni. Szauer Józset, Ber-ing kit.. A beruházással kapcsolatos szervezési és lebonyolítási részekért mi voltunk felelősek; nagy hasznot nem is remél­tünk. Számunkra márcsak azért is megérte a közreműködés, mert forog a nevünk az üzleti életben. A pillanatnyi állás szerint a pápai szentmisén felhasznált oltárrész egyes darabkái meg­tekinthetők lesznek Pécsett, va­sárnaptól. A helyszínen bizto­sított szolgáltatások java­részének pontos jövője a to­vábbiakban dől el. A város költségvetési kiegészítése szint­úgy az elkövetkezendő hetek­ben kerülhet nyugvópontra. (bozsik) Jelenleg mindennél fontosabb a fegyelmezett haderő Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának ülése A Honvédelmi Bizottság il­letékes albizottsága 30 napon belül felülvizsgálja a Magyar Honvédség általános helyze­tét, különösen fegyelmét. Amennyiben szükségesnek lát­ja, meghallgatja a honvéd­ségi vezetőket is — erről ha­tározott szerdai ülésén az or­szággyűlési testület Kéri Kál­mán vezérezredes felszólalása nyomán. A képviselő a törökbálinti zendülés kapcsán hívta fel a plénum figyelmét arra: a je­lenlegi helyzetben mindennél fontosabb, hogy Magyaror­szágnak fegyelmezett hadere­je legyen. Márpedig a • zen­düléssel a fegyelem szem­pontjából a legsúlyosabb bűn- cselekményt követték el a tet­tesek. A testületet ezután a hon­védelmi tárca államtitkárai: Raltay Ernő, Annus Antal ab tábornagy és Lörincz Kálmán altábornagy tájékoztatták a honvédelem alapelveiről, ame­lyeket egyébként a kormány augusztus 15-i ülésén már el­fogadott, s hamarosan a Par­lament is tárgyal. Raffay Er­nő — megemlítve, hogy az alapelvek megfelelnek az al­kotmány, - az ENSZ alapok­mánya és más nemzetközi szerződések előírásainak — ki­emelte: a legfontosabb disz­ciplína az, hogy a Magyar Honvédség védelmi jellegű, tehát semmiféle ellenségképe sincsen. Továbbá a fegyveres testületnek a Magyar Köztár­saság függetlensége és terü­leti épsége megvédése mel­lett nem lehet n,ás feladata. Az alapelvek között szerepel még, hogy hazánk nem ren­delkezhet tömegpusztító fegy­verekkel. Más hatalom sem állomósoztathat ilyeneket az országban, s területünkről nem támadhat meg más államot. Annus Antal altábornagy az elhangzottakhoz hozzáfűzte, hogy készülnek a honvéde­lemre vonatkozó jogszabályok is. Remélhetően az év végéig az Országgyűlés elé kerül a honvédelmi törvény, a szolgá­lati törvény és a szolgálati szabályzat tervezete. Lörincz Kálmán altábornagy, a Magyar Honvédség pa­rancsnoka az előbbieket ki­egészítve rámutatott: a had sereg hosszú ideje' nélkülözi a kormány útmutatásait, azt, hogy a kabinet megszabja a testülettel szemben támasztott követelményeket és a szüksé­ges feltételeket. A honvédelmi bizottság ez­után zárt ülésen tekintette ót a jugoszláviai fejleményeket. Miként Keleti György ezre­des, a Honvédelmi Miniszté­rium szóvivője az ülést kö­vetően elmondta, a tárco ál­lamtitkárai és a honvédség parancsnoka tájékoztatták a bizottsági tagokat a szom­szédos országban kialakult helyzetről. Aláhúzták: az ot­tani helyzetet a honvédség vezérkara nem tekinti hazánk­ra nézve katonailag veszélyes- nelm,./nindenesetre ' - tekintet­tel a múlt heti súlyos légi határsértésre — megelőző in­tézkedéseket tettek. A rádió­lokációs rendszer megerősité- sével fokozottabban figyelik a határmenti légteret. Jelente« a magyar—jugoszláu Határról Újabb menekültek Drávaszabolcsnál (Folytatás az I. oldalról) den, lllocskán, Ivándárdán, ahol a múlt héten többször megjelentek a jugoszláv harci repülőgépek és hazánk légte­réből lőttek alacsonyan száll­va horvát célpontokra. A fegyverdörgést, az aknamorajt mór nemcsak éjjel, de nap­pal is hallják ezekben a fal­vakban. Az udvari határátkelő pár napja szinte kihalt, csak né­hányon- jönnek át rajta hoz­zánk és vissza naponta egy­két gazda siet a menekültek közül, hogy megetesse elha­gyott falujában az állatokat, fnnen átlátni jugoszláviai ha­tárőrhelyre, ahol annyiból sej­teni a változást, hogy a csil­lagos jugoszláv nemzeti zász­ló mellől lekerült a horvát lo-' bogó. Annyi biztos, hogy ezen a részen félnek átjönni az em­berek, de a zöld határon sincs mozgás és a Határőrség Pécsi Körzeti Parancsnokságán el­mondták, hogy augusztus 15. óta a zöld határon csak ha­tan léptek át. Drávaszabolcson nem ta­pasztalni, hogy megállt volna a menekültáradat. Naponta 1000—1200 személy lép be, majdnem kétharmaduk felté­telezhetően menekült, bár ezt a legtöbben nem mondják magukról, mintha restellnék ezt. A vámosok csak abból tudják, hogy menekült az il­lető, hogy gyerekekkel teli a kocsi tanévkezdés előtt, s erő­sen megpakolva a raktér. Egyébként tapasztalják, hogy estefelé a férjek, férfiak visz- szatérnek Jugoszláviába, vagyis ingáznak a menekülttábor és falujuk között. Köztudott és maguk, a csetnikek is megen­gedték, hogy Petárda hozzánk menekült horvátjainak az ál­latait a szomszédos falu, Bez- dán magyarjai etetik, itatják. Siklóson kedd óta fogadnak a gyűdi ferences kolostorban, ahol 125 személynek biztosí­tottak helyet, akik a lippói táborból kerültek ide. Sziget­váron lelassult a menekülők áradata, naponta 5-6-an ér­keznek, de ennyien el is tá­voznak. A legtöbben Német­országba és Ausztriába, ahon­nan eljönnek értük a rokonok. Várható, hogy Szigetvárról át­telepítik a menekülteket, még­hozzá Nagyatádra. A jugoszláv menekültek megsegítését újabb szerveze­tek, intézmények támogatják, így a pécsi Nevelök Háza na­ponta 9—16 óráig konzervet, pénzt gyűjt, ugyanezt teszi a MADISZ pécsi szervezete, na­ponta 8.30-16.30-ig a Mátyás király utca 20-ban. Fura hírt is kaptunk dr. Török Béla, Svájc­ban élő pécsi orvostól, aki egy szemészeti .konferenciára érkezett városunkba, hogy több mint két órába telt, mire be tudta fizetni pénzadományát. Hiába kopogtatott az SZDSZ- irodában; a Magyar Hitel Bank székházában, csak a Széchenyi téri Vöröskeresztnél sikerült a befizetés. Csuti J. n papai nuncius Mohácson II. János Pál 10 ezer dollárt küldött a rászorultak megsegítésére Angelo Acerbi, pápai nun­cius, a Szentatya magyaror­szági képviselője, Mayer Mi­hály pécsi megyés püspök, és társaságukban Velencéből Yosete Bartoloni látogattak tegnap Mohácsra, a mene­külttáborba. A Katolikus és Caritas mikrobusznyi ruhaado­mányát hozták személyesen, és miután tájékoztatót hallot­tak a városban és térségében ideiglenesen tartózkodó jugo­szláviai állampolgárok elhe­lyezéséről, beszélgettek a tá­bor lakóival. Egyúttal elmond­ták, hogy II. János Pál pápa 10 ezer dollárt küldött Bara­nyába, a rászorulók ellátásá­nak segítésére, s mint a püs­pök úrtól megtudtuk, a kato­likus egyház is gyűjtést kez­deményezett. Mohács után Szigetvárra, az ottani tábor­ba utaztak az egyházfők. A Menekültügyi Hivatal a megye három sátortábora kö­zül kettőből fűthető téglaépü­letekbe szállította át az em­bereket, s ma a harmadikat is felszámolják. Ezzel párhu­zamosan a két mohácsi kol­légiumot ugyancsak átadták, így a tanévkezdés idejére el­végzik a szükséges munkákat és időben fogadhatják a diá­kokat. Szerdán 80-an jelent­keztek Mohácson, a Mene­kültügyi Hivatalnál. Az udvari határátkelőnél mindössze 4—5 személy jött hazánkba, a több­ség Drávaszabolcsnál lépte át a határt. Knezsevónál válto­zatlanul a szerb milícia tag­jai adnak szolgálatot. Mohácson megkezdték a menekülők számítógépes adat­feldolgozását. A Menekültügyi Hivatal Hősök tere 10. szám A Baranya Megyei Fürdő Vállalat harkányi gyógyfürdő­je az ideiglenesen itt tartóz­kodó jugoszláv állampolgárok gyermekeinek oktatására, ta­nítására kb. 30 fő befogadá­sára alkalmas oktató helyisé­get ajánl fel. Bővebb infor­mációt a harkányi művelő­dési ház vezetőjénél lehet be­szerezni. A fürdő vállalat a jugoszláv állampolgároknak a. magyar nyugdíjasokhoz ha- --------------------------- * —........... a latti központjában a beje­lentkezettekről ezentúl gyor­sabban tudnak majd infor­mációt adni az egymást ke­reső családtagoknak. A felajánlások és adomá­nyok folyamatosan érkeznek. Szerdán Mohácson iárt a Vö­röskereszt nemzetközi ligájá­nak képviselője is, aki még aznap este az ENSZ mene­kültügyi főbiztosával, Thomas Biráth úrral tárgyalt Budapes­ten a konkrét segítségnyújtás módjáról. Egy amerikai ál­lampolgár, Szőke Pál 1000 márkát adott át tegnap a helyi Vöröskereszt vezetőjének, amelyen ■ élelmiszereket vásá­rolnak. B. M. sonló kedvezményt ad a für­dőn hétfői napokon. Lehető­séget kínál a fürdőn üzem­időn kívül tisztálkodásra. A fürdőn működő hangos­bemondót a hozzátartozók ke­resésére a jugoszláv állam­polgárok ingyen használhat­ják. A menekülttáborok lakói­nak — további egyeztetések után — alkalomszerűen fel­ajánlja a fürdő' szervezett igénybevételét. Lehetőségek a harkányi gyógyfürdőben Jugoszláviai menekültek - nemzetbiztonság Interjú dr. Gálszécsy András miniszterrel A jugoszláviai események­kel összefüggésben megkér*, deztük dr. Gálszécsy Andrást, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjét, tárcanélküli minisz­tert.- Miniszter úr, most a me­nekültekkel is terhelt magyar- jugoszláv kapcsolatokban mi a Nemzetbiztonsági Hivatal leiadata manapság?- Ugyanaz, mint, ami álta­lánosságban is a feladatunk. Tehát a területen, beleértve az ottlakókat és a menekül­teket, az alkotmányvédelmi, a kémelhárítási és a terrorelhá­rítási feladatok ellátása.- Ezek szerint önöknek sem­milyen külön leiadatuk nincs a jugoszláviai lejleményekkel kapcsolatban, nem is kaptak ilyesmire utasitást senkitől...- Külön feladatot nem kap­tunk, hiszen hivatalunk fel­adatát törvény szabályozza, ezt pedig csak alkotmányos úton, törvénymódosítással le­hetne módosítani. Úgy érzem, nem is lett volna erre szük­ség, hiszen mindhárom tevé­kenységünk amúgy is kiterjed egy adott rész lakosságára, legyen szó akár állandó la­kosról, akár menekültről. Ugyanakkor az is nyilván­való, hogy ahol koncentrál­tan sok külföldi jelenik meg, tevékenységünk intenzívebb.- Hadd tegyem hozzá, hogy én a határhoz közeli Sátor­helyen születtem . . . — Én pedig Mohácson él­tem ... — Félnek az emberek, meg lehet őket nyugtatni? — Nézze, a megnyugtató jelleget én abban tudom meg­adni, hogy amig .valaki Ma­gyarországon van, semmiféle attrocitás nem fogja érni. — Legyen bármilyen állam­polgár . . . — Igen. A magyar törvénye­ket érvényesítjük, a táborok­ban is, és akkor is, ha valaki- turistaként tartózkodik ha­zánkban. Arra nem tudok biz­tosítékot adni, mi lesz, ha visszamegy hazájába.. — Gondolom azért, hogy meglorduLt valamennyiünk le­jében, hogy lehetnek kinti, vagy benti ügynökök. — Igen, ez tökéletesen Így van. Ez a félelem él az em­berekben, én is tapasztaltam, mondanak is mindenfélét, hogy láttak ismerős arcokat, akik járnak-kelnek a táborok­ban. De a határaink nyitot­tak annyira, hogy mindenki átjöhessen, aki veszélyben ér­zi magát, ugyanúgy, mint 89- ben, Románia felől. A hatá­ron természetesen nem tu­dunk megszűrni minden em­bert, gondolatvizsgáló, hazug­ságvizsgáló gépünk nincs.- Akkor tárgyakról lehet csupán szó . . . — Igen. Maximálisan ellen­őrizzük ezeket. Bizony, elég sok fegyvert szedtek el azok­tól, akik átjöttek. Egyrészét önként adták át, a többit fel­szólításra, de esetenként ta­láltak olyat is a kollégák, amit nem akartak odaadni.- Említette, hogy Mohácson élt, hogy gondol most a vá­rosra? — Mohácsra mindig szíve­sen gondolok, ott éltem gye­rekkoromat. De a lakosokat most nem irigylem, mert szá­mukra ez a helyzet komoly megterhelést jelent. Nagyon remélem, átérzik ezeknek az embereknek a sorsát, és ven­dégszeretettel fogadják és lát­ják el őket. Nagyon sajná­lom az embereket, legyenek bármilyen nemzetiségűek, hi­szen őket egy tőlük' teljesen független politikai eseménysor kényszerít ide. Át tudom él­ni a helyzetet, 11 éves lehet­tem, amikor a II. világháború: ban nekünk is el kellett me­nekülnünk egy hónapra Mo­hácsról, főként ha — ellen­tétben akkori saját sorsom­mal — olyan helyre mennek, ahol a nyelvet sem ismerik. Átélem sorsukat. Bozsik László Vasárnaptól megtekintlietök Pécsett a pápai mise oltárának részei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom