Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-03 / 211. szám

1991. augusztus 3., szombat aj Dunántúli napló 7 Vihar a víz körül Üti»*»« a hatékony betegellátás felé Tizennégy új orvosi körzet Pécsett Milyen szomorú, amikor még az ivóvíz is békétlenséget ka­var, pedig mindenki törekszik arra, hogy egészségeshez, illa­tához jusson. Nyugotszenterzsébeten is nagyvállalkozásba kezdtek az emberek: vízvezetéket építe­nek. A családok áldozata nem kevés, ötvenezer forint por­tánként. Ha mennél többen vállalják most a terhet, annál nagyobb az esélye a melóbbi megvalósításnak. Kova Dezső polgármester érvel mindenki­nek, az ötvenezer forintot tíz­éves részletben lehet fizetni, a kedvezményes kamat felét átvállalja az önkormányzat, és aki most nem lép be, a jog­szabály szerint kötelezhető a hozzájárulásra, úgy, hogy el­esik a részletfizetés kedvezmé­nyétől. Nagyon igaza van a pol­gármesternek, valószínűleg el­hiszik neki a falubeliek egy hónap múlva, amikor már áll a glóbusz, a közös vállalkozás első látható eredménye. És mégis van, akinek ez az öröm ma elérhetetlen. Három- gyerekes apuka jön, és pa­naszkodik, mindketten munka­nélküliek, tele OTP-részlettel, képtelenség még egyet vállal­ni, lehet, hogy a pénzintézet szóba sem állna velük. Rá­adásul Huszka László amiatt kesereg, hogy a polgármester csak azokat engedi a közkút­hoz ivóvizet venni, akik belép­nek a társulásba A szomszéd faluba mégsem küldheti a gyerekeket, ha innának . . . Kova Dezső nem tagadja, védik a közkutat, de csak a szőlősgazdáknak tiltják, ne hordják permetezésre, öntözés­re o falu ivóvizét. Azt sem ta­gadja, hogy a Huszka csalá­dot is igen csak ösztönzi a társulásba, sorolva az ezzel járó előnyöket, az önkormány­zat segítőkészségét, és persze, állítja, szó sem lehet arról, hogy a falubelieket bármiben korlátoznák . . Nem tisztünk o vitában nyo­mozni. Hiszen érezhető az ér­zékenység mindkét oldalon. A polgármester jót szeretne a falunak, nehezen érheti, ha nem talál mindenkiben társat, és milyen szörnyű annak a családnak, aki akarná o jót, de nem képes vállalni. Valószínűleg, ezzel a dilem­mával egyik fél sincs egyedül mo Magyarországon, sok kis­településről mondhatnánk ha­sonló történeteket. És csak re­ménykedhetünk, hogy mégis csak túljutnak o nehézségei­ken együtt. G. M. Pécsett 14 új körzeti orvosi rendelő kezdi meg működését szeptember 1-jétől. Hogy mi indokolta ezt az intézkedést, s mi van ennek az átszerve­zésnek a hátterében, erről kérdeztük dr. ütő Tamást, oz Egyesített Egészségügyi Intéz­mények igazgató főorvosát.- Talán kezdeném azzal, hogy biztosan a lakosság előtt sem ismeretlen tény ma már — hiszen oly sokszor volt róla szó —, hogy a magyar egész­ségügy megérett az átalaku­lásra, halaszthatatlan, egy, a betegellátást hatékonyabban szolgáló rendszer kialakítása Az egészségügyi kormányzat szakbizottságok segítségével dolgozta ki az új egészségügyi rendelettervezetet, amely ren­delet első lépésk^fit az alap­ellátás megerősítését írja elő. Ennek egyik lépcsőfoka lesz, hogy év végéig országosan növelik a körzetek számát, be­vezetik a szabad orvosválasz­tást, s ezzel együtt megszűnik a jelenlegi belgyógyászati fe­lülvizsgáló főorvosi rendszer, így megszűnnek a felülvizsgáló csoportvezető főorvosi állások is. — A rendelet feltehetően ez év októberében lép érvénybe. Mi, ismerve o programot, a Népjóléti Minisztérium és a társadalombiztosítás igazgató­ságának előzetes hozzájárulá­sával már most fokozatosan megkezdtük ezt az átalakítást. Az önkormányzat határozata szerint a városbon 14 új or­vosi körzetet alakítottunk ki, a felülvizsgáló csoportvezető belgyógyász főorvosok, vala­mint a szakrendelők belgyó­gyászai pedig lehetőséget kap­tak, hogy visszamenjenek az alapellátásba, vagyis a körze­tekbe dolgozni.- Ez azt jelenti, hogy a hő rom rendelőintézetben ezentúl nem lesz belgyógyász szakren delés?- Tulajdonképpen igen. De nem moradnak belgyógyász szakorvos nélkül ezek az inté zetek, hiszen az itt működő körzeti rendelőkben nagy szak mai ismerettel és szakvizsgá vol rendelkező belgyógyászok látják el a feladatot, csak most körzeti orvosként.- Milyen fogadtatása volt ennek az átszervezésnek az érintettek körében, és a 14 új rendelő kialakitásának milyen költségvonzata van?- Mielőtt ennek az intézke­désnek az előkészítését meg kezdtük volna, összehívtam az érintetteket — körzeti orvoso kát, a csoportvezető belgyó gyász főorvosokat -, s ismer tettem a minisztérium állás foglalását. Feltettem a kér dést, tegyük-e meg már most azt a lépést, amit hamarosan mindenképp meg kell tenni, vagy várjunk a központi in tézkedésre? Egyöntetű volt a válasz, cselekedjünk minél előbb. Az átszervezésnek költ ségvonzata nincs, hiszen nem kell új rendelőhelyiségeket építeni, új státusokat terem teni. Az eddigi rendelőkben váltótársként fognak dolgozni az új körzeti orvosok.- Az újítás haszna már rö­vid időn belül mutatkozik. Hi szén a rendelet előírása sze­rint egy körzeti orvoshoz - az új, bővített feladat szerint csa­ládorvos - legfeljebb 1500 beteg (plusz—mínusz 10 szá­zalék eltéréssel) tartozhat. A közelmúltban felmérést készí­tettünk Pécsett, s kiderült, hogy jelenleg körzetenként 2500­2700 beteg tartozik egy orvos­hoz. Ezért volt a zsúfoltság, és az egy betegre fordított idő olyan minimális volt, hogy már ezért is változtatni kellett ezen o rendszeren. Most re­méljük, több ideje lesz oz or­vosnak a beteggel foglalkozni, s így hatékonyabb lesz a munkája.- Ezzel a lépésünkkel, azt hiszem, az országban elsők vagyunk, külön engedélyt is kellett kérni a minisztériumtól, hogy egy még, a hatályban lévő felülvizsgálati rendszert megváltoztassunk úgy, hogy közben e rendelet által elő­írtaknak őzért még eleget te­szünk.- Ügy tudom, Pécs néhány körzetében kísérletre is vállal­koztak.- Igen, az új egészségügyi rendelettervezet szerint az ed­digi finanszírozási rendszer is megváltozik. A társadalombiz­tosítás -teljesítményorientált bé­rezést vezet be. Ehhez az egész betegforgalom és o ke­zelések adatrögzítő mecha­nizmusát meg kell változtatni. A minisztériumnak az volt a javaslata, hogy az országos be­vezetés előtt négy—öt helyen ki kell próbálni az új rend­szert, és véleményezni. Nos. így vállalkoztunk erre mi is. öt felnőtt- és három gyermek­körzetben folyik ez o kísérlet. Ez azért jó, mert időben meg tanuljuk alkalmazni, a hibáit mi szűrhetjük ki, és a saját tapasztalataink alapján adha­tunk javaslatot a miniszté riumnak o változtatásra. így amikorra már mindenütt be­vezetésre kerül - 1992. január 1-jétől —, mi már gyakorlottan tudjuk alkalmazni. Sarok Zsuzsa Hol folytatódik az MO-ás körgyűrű? Nem építik meg az MO-ás autóút keleti - az M5-ös és az M3-as autópályák közötti - szakaszát, ha a lakosság, illetve az önkormányzatok nem fogadják el a közlekedési mi­nisztérium által támogatott, s egyszerre több funkciót is el­látó útvonalhálózatot — tájé­koztatta az MTI munkatársát Kálnoki Kis Sándor, a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes állam­titkára. Kálnoki Kis Sándor elmond­ta: az MO-ás körgyűrű tovább­építésé - az M1-es és az M5- ös autópályákat összekötő dé­li szakasz után — az eredeti elképzelések szerint a keleti szektorral folytatódna, mely az M5-ÖS és az M3-as autópá- 'yók között teremt kapcsola­tot. Közismert azonban, hogy a nyomvonalkijelölés nem ment könnyen, hiszen az út érzékeny területeket is érint. A tervezőknek azonban - egy olyan optimális útvonalat kel lett találniuk, amely azonkí­vül, hogy az átmenő tranzit- forgalmat levezeti, egyben a gyűjtő-elosztó funkciónak és a kerületek közötti szektorforga­lomnak is megfelel. Az autó­pálya megépítésének ugyanis csak e három feladat együttes ellátása esetén van értelme. Számítógépes tervezéssel végül sikerült ilyen nyomvona­lat találni, ám ennek elfogad­tatása heves lakossági reak­ciókat váltott ki. A miniszté­rium álláspontja szerint sem vitás, hogy a környező lakos­ságnak bizonyos szempontból teher az autópálya, ám azt is feltétlenül mérlegelni kell, hogy cserébe mit tehermente­sít a tervezett szakasz. A kör­gyűrűnek a várostól távolabbi vezetése ugyanis a 3 funkció kö­zül csak az elsőt, az át­menő forgalmat tudja kiszol­gálni, ami viszont a forgalom­nak mindössze az egyhorma­dát jelenti. A fennmaradó két­harmad, vagyis a gyűrű irá­nyú forgalom számára előbb- utóbb mindenképpen meg kell építeni egy, a Hungária kör úton kívüli körgyűrűt. Akkor pedig lehet, hogy a lakosság részéről már a mostaninál sokkal komolyabb kompro­misszumokra is szükség lesz. Az MO-ásnak a tárca által tervezett nyomvonala mellett szól viszont, hogy építése né­hány éven belül megkezdőd­hetne, s elkészülte után a kör­nyező kerületek forgalmát, ez­által meglévő környezeti ártal­makat csökkentené. Ez a pá­lyavezetés ezenkívül bekap­csolná a Ferihegyi nemzetközi repülőteret is a magyarországi autópálya-hálózatba. A tárca véleménye szerint tehát autópályaként csak ezt a nyomvonalat szabad meg­építeni, a várostól távol eső, külső var áció ugyanis a vág­ható forgalmát tekintve nem igényel ilyen nagy kapacitású pályát. Ha nem sikerül kompromisz- szumot találni a fővárosi és kerületi önkormányzatokkal, il­letve a lakossággal, akkor a tárca a fővároson kívül eső nyomvonalon, már meglévő utak felhasználásával teremti meg a gyűrű irányú forgalom lehetőségét, s lemond az autó­pálya körgyűrű e szakaszának megépítéséről. Mint Kálnoki Kis Sándor elmondta: a nem autópálya jellegű összekötte­tésre elegendő két és fél mil­liárd forint, az autópálya vi­szont 15-18 milliárdot igényel­ne. Ennyi pénzt csak akkor szabod elkölteni, ha van ér­telme. Azt" azonban látni kell, hogy ha az autópályaépítés elmarad, a kerületek közötti forgalom megoldása teljes egészében a fővárosra hárul. Kárpótlás Milyen okmányok kellenek? A kárpótlási törvény al­kalmazása számos részlet- kérdést vet föl. Ezek közül emeljük ki azokat, amelyek­ről a Kárpótlási Hivatal il­letékeseként dr. Tütős Sán­dor és Nagy Ferenc adott tájékoztatást. — Mikortól él a kárpót­lási törvény? — A július 11 -i kihirdetést követően 30 nap múlva, augusztus 12-én fog hatály­ba lépni - válaszolta Tütős Sándor. Ez az a nap, ami­kortól kezdve az igényeket be lehet jelenteni a kárpót­lási hivataloknál. — Az űrlapokat is attól a naptól lehet megvásárolni és kitölteni? — A hivatalokhoz csak 12- én reggel lehet bemenni. Ezek a hivatalok minden me­gyeszékhelyen működni fog­nak, a „kárrendezési hiva­tal" nevet viselik. Az emlí­tett adatlapot egyfajta út­mutató egészíti ki, s ez rög­zíti, hogy melyik ponthoz mit kell beírni. Illetve, hogy milyen okmányokat kell csa­tolni. — Tehát az útmutató tám­pontot ad például ahhoz is, hogy ha ilyen kérdés áll az adatlapon: ,,Hányán vannak testvérek?", okkor az egyes igénylőre mennyi rész esik? Ennek függvényében kell ki­tölteni az adatlapot? — Elégséges az okmányo­kat egy testvérnek beszerez­ni és benyújtani. A többiek­nek az adatlapon csak utal­ni kell arra, hogy a testvé­rük mór minden dokumen­tumot benyújtott a hivatal­nak. — És ha nem beszélnek a testvérek egymással? — Akkor is meg fogjuk őket találni és nem fogunk tőlük hiánypótlást kérni, hi­szen valamennyi tulajdon­hoz minden személyt hozzá fogunk kapcsolni és minden személyhez minden tulaj­dont. — Akinek nincs meg a pa­pírja, az hogyan értelmezze ezt a jelentkezési lapot, és egyáltalán hogyan vegye lel önökkel a kapcsolatot? — Mindenféleképpen ér­demes fölhasználni azt a né­hány napot is, ami a tör­vény hatályba tépéséig még hátravan — ajánlotta Nagy Ferenc, a hivatal munka­társa. — Keressék fel például — ha földről van szó - azt a földhivatalt, amelyhez la­kóhely szerint tartoznak. A földhivatalok fölkészültek arra, hogy az eredeti tulaj­donról a szükséges adato­kat és igazolásokat kiadják. Lehet, hogy előkerülnek olyan bizonyítékok is, ame­lyeket a tájékoztató nem említ. Például adóívek és más bizonyítékok, ezek szin­tén segíthetnek a földtulaj­don aranykorona értékének meghatározásában vagy a tulajdonos személyazonossá­gának felderítésében. — Például örökösödési végzés, vagy tárgyalásról szóló dokumentum is? — Igen. A hagyatéki vég­zés természetesen nagyon fontos bizonyító okiratként szerepel majd, nemcsak a tulajdonos személyét illető­en, hanem arra is, hogy a tulajdoni arányok miképpen oszlottak meg. — Például egy válóperes okirat? Ez okmánynak szó mit az önök szempontjából? Hiszen nagyon lényeges, hogy ugyanaz a férje még, vagy a feleség a felesége maradt-e. A törvény szerint ugyanis az elsőági leszár mázott örököl, nem pedig o házastárs. — Ez teljesen így van, ezért fontos okiratnak kell tartanunk. A törvényben olyan kitét van, hogy a sé­relem elszenvedésekor és a házastárs haláláig együtt kellett élniük. Bár a földhi­vatalok nagyon részletes do­kumentációval rendelkeznek, előfordulhat, hogy még- sincs adat. Ebben az eset­ben sem kell elveszteni a re­ményt. El kell menni példá­ul a levéltárba. S talán he­vesen gondolnak arra is. hogy például földek eseté­ben felkereshetik azt a gaz­daságot is, ahol a földtu­lajdonuk található. Ott er­ről nyilvántartást vezetnek. — El tudja képzelni, hogy egy nyolcvanéves, idős em­ber bemegy a levéltárba? — Azt hiszem, talán ebben is segítséget lehet adni. Te­hát fordulhatnak a hivatal­hoz is, azonban ez az intéz­mény az államigazgatási el­járás általános szabályai szerint „hivatalból” kevés esetben fog eljárni. — Meddig kell beadni a jelentkezési lapokat? — A hatályba lépés nap­jától kezdve 90 nap áll ren­delkezésre. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag novem­ber 10-ig tehetik meg oz érintettek. Az MNB véleménye Négymilliárdos hitel ✓ A Magyar Nemzeti Bank­kal augusztus elsejéig a Magyar Hitel Bank, a Ma gyár Külkereskedelmi Bank, a Reálbank és az Iparbank irt alá szerződést a Start­hitel tovább kölcsönzéséről. Várhatóan a napokban még számos bank megegyezik az MNB-vel a Start-hitelek nyújtásáról. Az MNB meg­ítélése szerint e hitelfajta igen kedvező forrást jelent a kereskedelmi bankok és vállalkozók számára, mivel kamata lényegesen alatta van a jegybanki alapkamat­nak, egyúttal hosszú távra és jelentősen bővítheti a ke­reskedelmi bankok, pénzin­tézetek ügyfélkörét — mond­ta Lovász Károly, az MNB főosztályvezető-helyettese. Lovász Károly szerint a Start-hitelek 16,5 százalékos refinanszírozási kamatlába igen kedvező a kereskedel­mi bankok számára is, mivel 75 százaléka a jegybanki 22 százalékos alapkamatnak, egyúttal a vállalkozások fi­nanszírozása számára pótló­lagos pénzforrást jelentenek. Emellett e refinanszírozási hitelek a bankoknál elhe­lyezett betéteknél olcsóbb forrásnak számítanak. Az egyes pénzintézetek természetesen üzleti érdekei­ket szem előtt tartva, hozzák meg a döntést arról, részt vesznek-e a hitelek kiközve­títésében. A jegybank célszerűnek ítéli azt, hogy azok a ban­kok, pénzintézetek minden­képpen vegyenek részt a ki- közvetítésben, amelyeknek egyébként is van vállalkozá­sokkal foglalkozó igazgató­sága, osztálya, illetve kiter­jedt fiókhálózata. Lovász Károly külön hang­súlyozta, hogy a hiteleket magánszemélyeknek nyújtják egzisztenciájuk megteremté­séhez, így ezt a hitelkonst­rukciót magánszemélyek ál­tal alapított gazdasági tár­saságok nem vehetik igénybe. Fotó: Proksza László Vizsgálat a pécsi Lánc utcai körzeti orvosi rendelőben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom