Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-22 / 229. szám
IO aj Dunántúli napló 1991. augusztus 22., csütörtök Ez a Start még nem az a S Bemutatjuk Felosztották a Start-hitel ez évi pénzét. Na nem a vállalkozók, hanem a bankok között. Tizenhat bank kapott belőle. Mindegyik, amelyik részt akart venni ebben a konstrukcióban. Végeredmény: egy-egy bankfióknak alig több mint 8 millió forint jut, amit ha jól beosztanak, elég is ahhoz, hogy egy vállalkozót elindítsanak. A német kormány idei Startfolyósítása 40 millió márka. A magyar pénzzel kiegészülve összesen 3,5 milliárd forint jut ez évre. De ezt el is kell költeni még 1991-ben. Most, hogy minden bank tudja, mennyi is az ö kerete, lassan indulhat a hitelezés. Lassan, hiszen a résztvevő 16 bank közül vállal'kozósfinanszirozá- si tapasztalata jó, ha a felének van. Az első nagy kérdés tehát, hogyan lett az eredeti két bankból 16. Mert bizonyára emlékeznek még arra olvasóink, hogy az első hírek szerint két érdekképviselet és két bank neve forgott a köztudatban. A VOSZ-szal a Postabank, az Iposz-szal pedig a Budapest Bank neve fonódott össze. Két nagy, hálózattal és nagy vállalkozásfinanszírozási tapasztalattal rendelkező pénzintézet. Később az MNB elnöke a tárgyalásokba bevonta e két bankon kívül az OKHB-t és az MKB-t. Majd úgymond megkérdezték az OTP-t - is, részt kiván-e venni a hitel- konstrukcióban. És ezzel nagyjából meg is telt a pálya. Legfeljebb egy-két bank maradt, melyek nevei úgy csengenek a vállalkozók körében, hogy az ő bankjuk. Például ilyen a kicsik közül a Duna- bank, amely az eddigi két vállalkozói hitelkonstrukcióban is részt vett. És ekkor jött a nem várt fordulat. Tudniillik, a magas kezelési költségek és a kis haszon miatt a legtöbben arra gyanakodtak, hogy nemigen lesz olyan bank, amelyik szívesen beszállna o konstrukcióba. Kis, néhány milliós folyósításokról van ugyanis szó, melyeket nagy körültekintéssel kell végezni. A vállalkozói szféra, s főleg az indulók pénzéhsége ugyanis többszöröse a rendelkezésre álló hitelforrásoknak. A nyilvánosság nyomása pedig túl nagy. A bankok aztán más szempontokat is mérlegeltek, amikor végül is belevágtak. De mielőtt ezek elemzésébe belekezdenék, álljon itt egy egyszerű matematikai művelet. Osszuk el a rendelkezésre álló 3,5 milliárd forintot a folyósítóhelyek számával, ami 464. Az eredmény valamivel több, mint 8 millió forint. Ha tehát a bankok a pénzek arányos leosztása mellett voksolnak, úgy másnapra el is fogy a pénz. Minden hátsó gondolat nélkül ugyanis nehezen tudom elképzelni azt, hogy egy banki vezető vagy akár egy hitelező ne ismerne valakit, aki ne tudná azonnal induló vagy már meglévő üzletében remekül hasznosítani a hitelt. S nincs is ezzel semmi baj — az egyik oldalról. Mert ugye, minden vállalkozás alapja a megbízható vállalkozó, akit, ha ismerünk, annál jobb! Végül is, cseppet sem lóg ki az egész pénzfelosztási konstrukció szelleméből egyik, Start-hitelt folyósító bankunk vezérigazgatójának a bankközi egyeztetések során elhangzott azon megjegyzése, hogy minek erről az egészről annyit beszélni, amikor olyan elenyésző összegről van szó, hogy azt - akár becsukott szemmel — oda lehet adni egy vállalkozónak és el is lehet felejteni az egész történetet. De lássuk, miért is van nagy igazság ebben a radikális, de kétségtelenül gyors megoldásban? Mert jön ugye a vállalkozó, az, aki mór hónapok óta várja a beharangozott Start-hitelt, hogy végre pénzhez jusson. Tegyük fel, hogy már kitöltötte’ vagy súlyos ezresekért kitöltette az Iposz által összeállított hitelkérelmi adatlapot. (Itt jegyzem meg, hogy mivel 42 ezer példányban az el is fogyott, a bankok végül is amellett döntöttek, hogy befogadják a zöld lapokat, fenntartva azt a jogukat, hogy kiegészítő adatokat leérjenek be saját szájuk ize szerint.) Szóval, elindul o vállalkozó, a 16 bank valamelyikének egyik fiókjához. Ha ott elfogyott a pénz, mehet egy másik fiókhoz vagy egy másik bankhoz. Legjobban teszi, ha mind a 16 bankhoz benéz, elkészíti az adott banktól kért kiegészítőket, sokszorosítja azokat és gyorsan körbeszaladja a 464 folyósítóhelyet. Villámgyorsan, hiszen úgy két hónapja van minderre, ha bele akar férni még az 1991. évi keretbe — s az óra elindult. Persze, a bankoknak jogukban áll úgy dönteni, hogy nem osztják le a pénzt a fiókoknak, hanem minden hitel- kérelmet központilag bírálnak el. S bár cseppet sem vagyok hive a centralizmusnak, esetünkben nem csak azonosulni tudok, de üdvözlöm is azokat a bankvezetőket, akik a vállalkozók érdekeit szem előtt tartva nem a gyors osztogatás, hanem az átgondolt hitelezés mellett voksolnak. S ez utóbbi a jelenlegi konstrukcióban bizony csak központosítva képzelhető el. így van mód orra, hogy össze lehessen vetni például egy zalai meg egy békési vállalkozó üzleti elképzelését, számításba véve, hogy adott régióban egy vállalkozás megfinanszírozása hány munkahelyet teremt, s ennek mekkora jelentősége van. S cseppet sem ellenszenves az a bürokrácia, amely előírja, hogy nemcsak amolyan pofaviziten kell megjelennie a vállalkozónak, hanem „helyszíni szemle" nélkül nem is lehet hitelezni. De végül is lássuk azt a sokszor emlegetett elvet, amely szerint elosztották a pénzt a bankok között. Minden bank 'apotí 60 millió forintot, melyet fiókonként 5 millióval egészítettek ki. A listát nézve ez körülbelül érvényesült is, azzal a kiegészítéssel, hogy aki jó értelemben erőszakosabb volt, aki harcosabban védte vállalkozói érdekeit, annak több jutott. Mert ugye csak akkor lehet, s érdemes begyűjteni a pályázatokat, értékelni, összehasonlítani azokat, ha a cél is megvalósul, ami esetünkben a hitelezés. S ehhez nem elég néhány millió, százmilliókra van szükség. Erre már érdemes felkészíteni egy csapatot, érdemes profivá válni. És ezzel visszatértünk az alapkérdéshez. Miért kellett 16 bank ahhoz, amit 5—6 el tudott volna játszva intézni, sőt még azt is meg merem kockáztatni, hogy egy biztos finanszírozási háttér esetében van csak esély arra, hogy átgondolt hitelezés történjék. S a biztonság, a legtöbb bank esetében nem alakult ki. Az igazi vesztesek azonban nem ők, hanem a vállalkozók, akik megintcsak futhatnak a pénz után. Azt ugyanis senki nem tudja majd megmondani nekik, melyik fiókban van még oda nem ígért pénz. A bankok közötti koordinációra pedig még kevésbé lehet számítani. Mindehhez képest részletkérdés, van-e garanciaalap. Mert azt minden vállalkozó tudja, hogy ennek igénybevétele mindenképpen lassítja a hitelezés folyamatát, s így egyben az ő hitelhez jutási esélyét. Annak ellenére, hogy szakértők szerint minden esély megvan arra, hogy a Stajt- hitel indításának feltétele, a Garanciaalap gyorsan és jól működjön. A kezdő vállalkozók azonban nemigen rúghatnak labdába. Ez a Stort még nem az a START . . . GALLAI ANDREA (FIGYELŐ) A BANKOK START-HITELKERETEI Bankok Folyósító Keret összesen. helyek száma millió forint Takarékbank 15 135 Postabank * 20 300 Általános Vállalkozási Bank 2 70 Külkereskedelmi Bank 6 90 OKHB 71 470 Budapest Bank 52 375 OTP 160 810 Agrobank 17 145 MHB 80 515 Mezőbank 20 160 Európai Kereskedelmi Bank 1 55 Dunabank 6 90 Investbank 1 65 Reálbank 1 50 Ipari Fejlesztési Bank 4 70 Iparbank 8 100 Összesen: 16 464 3500 Újonnan vállalkozók figyelmébe Húsz százalék hirdetési árkedvezmény A kéthetente jelentkező „Vállalkozások — üzlet" mellékletünk jelen oldalát elsősorban az újonnan vállalkozók figyelmébe ajánljuk. Az itteni bemutatkozással széles körű nyilvánosságot célozhatunk meg, hiszen az Üj Dunántúli Napló naponta csaknem 95 ezer példányban jelenik meg, lapunkat több százezren olvassák. Ha önt érdekli ez o reklámlehetőség, és az általunk nyújtott gazdasági információk, kérjük, fizesse elő lapunkat, ami önnél költségként elszámolható. Amennyiben vállalkozását a kéthetente megjelenő „Vállalkozások — üzlet" mellékletünkben kívánja bemutatni, első alkalommal 20 százalék hirdetési árkedvezmény mellett teheti. Ezzel kapcsolatosan kérjük, keresse meg marketingvezetőnket, Baranyai Józsefné (telefonja: 15-000/160-as mellék), aki segít a hirdetés megszervezésében, megírásában, szükség szerint újságíró és fotóriporter biztosításával is. Kérdőjelek Kontárkodunk? Az egykor válogatott labdarúgó még valahol a másodosztályban kergeti a labdát, de ma már kereskedelmi kft.-k sorában ügyvezető, a neves színész pedig úgy döntött, hogy szabad perceiben nem szinkronszerepért kilincsel, hanem autóalkatrésszel kereskedik. Értem is őket, meg nem is. Szerintem akkor vonnak helyén a dolgok, ha kereskedik a kereskedő, ha gyógyít az orvos, tervez a mérnök, él-haf a színpadért a komédiás, de nem szeretem, ha összekeverednek o szerepek. Megrészegített mindonnyiunkat a lehetőségek mákonya? Ez kerget egyre többünket a hozzá nem értés zsákutcájába? Miért nem tudunk ellenállni I a kísértésnek, ha pénzszagot érzünk, holott eleve tudjuk, hogy csak kontárok lehetünk azon a másik területen? Lehet, hogy ezért kerül csőd be olyan sok újsütetű kisvállalkozó? Ezért fordít hátat a magyar üzleti ajánlatnak számos külföldi partnerünk? Lehet, hogy egyre többen érzik - látják - rajtunk a kontár- ság — már-már országos méretű bélyegét? SOMFAI PÉTER Ferenczy—Europress A Knauf együttműködik a Lasselsbergerrel Magyarországon A veszprémi székhely A sikeres alsó-ausztriai A. és J. Lasselsberger vállalkozó család 1990 augusztusban Veszprémben ultramodern kézi és gépi vakolotgyárat helyezett üzembe Lasselsberger Kft. cégjegyzéssel. A Knauf cég, Európa legnagyobb ‘vakolatgyártóinak egyike és a gépi vakolat feltalálója Joint-Venture keretében kooperál a magyar vállalattal. Már jóideje tárgyalásokat folytat a Knauf Magyarországon annak érdekében, hogy vakolatérdekeit kiterjessze, és most már valamennyi magyar vakolatipari tevékenységét társi viszony érdekében a Lasselsberger családdal is kiépítse. A magyar Join-Venture-t Lasselsberger Knauf Kft. elnevezés alatt jegyzik be. Magyar- országon kerül gyártásra a mész-, cement-, mészcement- és nemesvakolat belső és külső használat, valamint száraz habarcsok és száraz ragasztó- anyagok. A cég jelentős vo- kológép-szállitó a magyar feldolgozó üzemek számára. Az első exportokat máris megvalósította Jugoszláviába, a Szovjetunióba és a Cseh és Szlovák Köztársaságba. A magyar építőipari válság áthidalása érdekében a teljes volumen 15— 20 százalékának exportját tervezik. A Joint-Venture Lasselsber- ger-Knauf Kft. székhelye a veszprémi kézi és gépi vakolatgyár. A gyártási programhoz az alábbiak tartoznak: mész-, cement-, mészcement és nemesvakolatok belső és külső használata, valamint más száraz habarcs és száraz ragasztó- anyagok. 8202 Veszprém, Házgyár út 9. Pf.: 24. Tel.: (80) 29-827. 22-049, 24-024. Telefax: (80) 29-827 Magyar termékek olasz vásáron Baranyai kiállítók Pordenonéban A Pécsi Ipari Vásár Vállalkozásszervező és Tanácsadó Kft. szervezésében szeptember első napjaiban több baranyai cég is részt vesz a Pordenonei Ipari Vásáron. Az észak-olasz kisváros ősz elején hagyományosan megrendezi vásárát, amelyen az utóbbi időben már nem csak a helyi ipar és mezőgazdaság mutatja be legújabb termékeit, a rendezvényen egyre több külföldi résztvevő is kiállít. Pordenone most a Baranyához, Pécshez és Siklóshoz fűződő jó kapcsolata révén biztosított bemutatkozási lehetőséget megyénk vállalkozó cégeinek. A PIV Kft. közvetítésével szeptember első hetében utazik a Baranya Megyei Zöldért Vállalat, a siklósi Pannon-Márvány Kft., a komlói Carbon Részvénytársaság, a Pannonvin Részvénytársaság, a Modul Kft., a Garancia Részvénytársaság, az Alkotó Részvénytársaság, a Pécsi Dohánygyár és a Mecsekfüszért. A Pordenonei Ipari Vásár szeptember 7-től 15-ig tart, a felsorolt cégek mintegy 35 négyzet- méteren, egy vegyes kiállításon mutatkoznak be. A „VÁLLALKOZÁSOK - ÜZLET” oldalainkkal legközelebb szeptember 5-én jelentkezünk
