Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-21 / 228. szám
1991. augusztus 21., szerda uj Dunántúli napló 7 A mezőgazdaság nem lehet a nemzetgazdaság motorja Interjú dr. fiaskó Györggyel, az FM közigazgatási államtitkárával Nagyabb munkaterületen, kisebb létszámmal Átszervezés után a Bányászati Aknamélyítő Vállalat- Államtitkár Ür! lönt akkor nevezték ki a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárává, amikor a magyar mezőgazdaság a benne dolgozók érzete szerint- mély válságban van. Megítélése szerint, .milyen állapotban van az ágazat?- A világ (ejlett régióiban- a dolgok természetéből adódóan - általában kínálati pozícióban van a mezőgazdaság. Ennek következménye, hogy mindenhol tetten érhető a nyomott értékesítési árszínvonal. A mezőgazdasági termékekre világszerte nagyobb adminisztratív kötöttség jellemző, mint más termékekre. A termék- és terményfölöslegek értékesítése előtt ily módon számos akadály van: vámok, kvóták, fokozott egészségügyi előírások, minőségi követelmények, stb. Ezért, ha egyes régiókban a piac radikálisan megváltozik, korlátozottak a lehetőségek arra, hogy más piacokon, más régiókban a felszabaduló feleslegeket érfékesiteni lehessen. Magyarország esetében a kelet-európai térség, elsősorban a Szovjetunió vásárlóképessége erőteljesen csökkent, illetve gyökeresen megváltozott a kereskedelem technikája is. Ennek következtében számos termékből átmeneti feleslegek keletkeztek. A szocialista állam hagyományos eszközei és technikái nem alkalmazhatók. A szigorú és tiszta piaci értékítélet alapján számos termelői, vállalkozói és gazdaságpolitikai döntés változik, átmeneti időszak alatt alakul ki, majd új, elfogadható egyensúlyi helyzet jöhet létre a magyar agrártermékek kínálatában és keresletében. Ezért egyes termékek értékesítésében kisebb válság tapasztalható, amelynek levezetésére a kormány már eddig 'S számos intézkedést hozott. A termelői magatartásban is pozitív vonások tapasztalhatók, ami a piaci alkalmazkodást segiti elő. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági termelésben a ciklusidő legalább egy év, vagy még ennél is hosszabb.- A világ 24 .leglejlettebb ipari állama évente 299 '.milliárd dollárt lordit az agrárágazat leikarolására. A támogatás következménye, hogy növekszik az agrártermékek fölöslege a világban. Ebből kikövetkeztethető, hogy Kelet- Európa egyre inkább kirekesztődik a nyugati agrárpiacról. A magyar agrártermelés egy- harmadára a hazai fogyasztóknak nincs szüksége, a keleti export viszont a fogadó országok fizetésképtelensége miatt hanyatlik. Milyen mértékű az agrár-túltermelés Magyarországon? — Az élelmiszergazdaság jelentősége, a biztonságpolitikai megfontolások, és a mindenütt működő agrárlobbik tevékenysége nyomán a fejlett országokban a mezőgazdaság jelentős támogatásban részesül. Azt az álláspontot azonban nem osztom, hogy a világban agrártermékek fölöslege növekszik, hiszen például a világ gabonakészletei az utóbbi években csökkenő tendenciát mutattak. Egyes gazdasági övezetekben bizonyos termékekből azonban a fölöslegek valóban növekednek, Kelet-Európának rendkívüli akadályokkal (agrárpiaci rendtartás, kvóták, lefölözések, vámok) kell megküzdenie, hogy az Európai Közösség országaiban növelhesse eladásait. Hasonló a helyzet Dél- Kelet-Azsiában is. Reményeink szerint azonban a Közös Piaccal megkötendő társulási szerződés, illetve más országok kilátásba helyezett kereíkede- lem-liberációs intézkedései következtében a korábbi agrárexport a jövőben is folytatódhat. A kormány szándéka mindenképpen az, hogy ehhez megfelelő politikai, gazdaságdiplomáciai és jogi kereteket nyújtson. A magyar agrártermelés az ország adottságaiból és kultúrájából következően mindig is magán hordozott egyfajta exportorientációs jel leget. A múltban ez mennyiségi növekedésben mutatko zott meg; agrárpolitikánk céljai szerint a jövőben minőség- javulást jelent. Mindent megteszünk azért is, hogy a kétségtelenül csökkenő keleteurópai agrárkivitel számára a piaci pozíciókat megtartsuk A hazai fogyasztás csökkenése és a kelet-európai értékesítési nehézségek miatt a magyar agrártermelésben átme neti túltelmeléssel kell számolni. A mérték megítélésekor az újrarendeződő kelet európai piac potenciális vá- sárlóképességét is figyelembe kell venni. Mindezek mérlege lésével 4-5 százalékos túltermelés számszerűsíthető. — A nyugati export nemcsak az ottani korlátozások miatt illúzió. Miközben a támogatás a világnak azon a részén nő, nálunk 55 milliárd forintról 29 milliárdra csökkent. A túltermelés az ágazó tok és a gazdaságok egész sorát teheti tönkre, veszélyeztetve a hazai élelmiszerellátást is. ön szerint milyen irányba lehet elmozdulni a mélypontról? — Nagyon gyakran szóba kerül, hogy a világ mezőgaz dasági kereskedelmét az ag rártámogatások határozzák meg. Nem tagadva azt, hogy a támogatás fontos, determináló tényező; a világ agrárkereskedelme azért inkább a minőség, az óramű pontosság gal szervezett és a hatékony mezőgazdaságban előállított termékek versenye. Magyaron szágon a fejlődés mostani szakaszában a jobb szervezésre, a kisebb ráfordítások kai történő minőségi termelésre kell koncentrálnunk. Ezt se gíti elő a gazdaság széles körű liberalizációja, beleértve a ke reskedelmi korlátok feloldását is. Ami a kérdésben említett támogatási adatokat illeti, a csökkenés jóval kisebb mér tékü, mivel a kelet-európai ke reskedelmi elszámolás megvál tozása miatt a tavalyi támogatás egy jelentős, technika jellegű tétellel, egyébként is mérséklődött volna. Érdekesség az is, hogy az egyáltalán nem támogatott agrártermékek exportja az átlagos kiviteli növekedést meghaladó mértékben emelkedett, például a Közös Piac országaiba is. A tavalyi aszály kedvező jpasztalata az, hogy a vállalkozói, gazdálkodói szervezetek életképessége sokkal nagyobb, mint azt sokan várták. Ugyanakkor a sikertelen vállalkozások és vállalatok csődje természetes jelenség a piacgazdasági fejlődés során, s egyben fontos eszköze a tőkeallokációnak, a szerkezeti átalakításnak, más szóval a piaci alkalmazkodásnak. A hazai élelmiszerellátás veszélyeztetéséről természetesen szó sem lehet, hiszen az exportunk a termelés egyharmada, gondjaink inkább ellenkező előjelűek. A mélypontról való elmozdulás irányát a kormány agrárpolitikai programja jól mutatja. Gyors privatizációval, a tulajdonviszonyok korszerű átalakításával, az agrárpiaci rendtartás és az infrastruktúra megteremtésével, a magyar agrárgazdaság külpiaci jogainak növelésével, megfelelő befektetési politikával, modern információs és szaktanácsadó rendszer kifejlesztésével alakítható ki a verseny- képes áru- és szervezeti struktúra. Ez a mostani hazai piaci pozíciók megtartásán túl a kivitelt is fenntarthatja, illetve növelheti, s ezzel elégséges jövedelmet nyújt a mezőgazdasági vállalkozóknak, termelőknek.- Az agrárexport - a támogatás növekvő igénye miatt - fékezhető, de az nem lelejthető el, hogy nincs még egy olyan ágazata la nemzet- gazdaságnak, amely akkora devizatöbbletet termelt volna, mint a mezőgazdaság. Ha az élelmiszergazdasági export elsorvad, honnan lehet pótolni az így keletkező devizahiányt?- Az élelmiszergazdaság nettó devizatöbblete az elmúlt évben meghaladta az 1300 millió dollárt, és az azt megelőző esztendőben is 1 milliárd dollár körül volt. A belföldi piac pangása miatt a termékek egyharmada mindenképpen kivitelre kerül. A közeljövőben tehát az agrárexport értékének drasztikus csökkenését kínálati oldalról nem támasztja alá semmi. A kormány, gazdasági programjában az egyik fontos stabilizáló tényező éppen az élelmiszergazdaság. Azonban a külföldi tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy századunk utolsó évtizedében az élelmiszergazdaság nem vállalhatja a nemzetgazdaság motorjának szerepét. A bányák válsághelyzete nem hagyta érintetlenül a Bányászati Aknamélyítő Vállalatot sem. 1991. január elsejétől az összevonások következtében a bakonyi terület az les számú üzemigazgatósághoz, a borsodi, dorogi, ta- tatbányai munkák a ll-es számú üzemigazgatósághoz, míg az ország déli része a volt mecseki körzethez, a Déli üzemigazgatósághoz tartozik. Az átszervezés létszámcsökkenést is hozott. Igaz, ez nem jelentetje a dolgozók elküldését, csupán a szociális lehetőségek igénybevételével távozók — korengedményes nyugdíj, 63 százalékos bányászati keresetkiegészítés, új rehabilitációs rendelet, mely már nem teszi kötelezővé a munkavégzést — helyét nem töltötték be. Ez egy év alatt közel harmadával csökkentette a létszámot, s a vállalat jelenlegi állománya — 1400 fő most optimálisnak mondható. De még ez sem végleges, mert a vezetőség gazdaságos- sági vizsgálatot végeztet a SZENZOR MC vezetési tanácsadó kft.-vei. Ez a vagyonértékelésre, külföldi partnerek bevonására, az egyes részlegek kft.-vé alakulási esélyeire is kiterjedő elemzés még jelentős változásokat hozhat. Erre többek között azért volt szükség, mert a bánya- bezárások és leépítések egyre kevesebb aknamélyitési és aknaszerelési munkát igényelnek, Így a profilváltás döntő szerepet kapott. Egyúttal nagyértékű speciális aknamélyítő berendezések váltak szükségtelenné. Ezeknek a gépeknek piacot káli keresni, vagy új területeken, a körülményeknek megfelelően elsősorban külföldön kell munkát találni. A vállalati koncepciót jól példázza a Déli üzem munkáinak alakulása is. Erről ad képet Pákozdi Zoltán igazgató: — A tavalyi 340 fővel szemben idén 250 a létszámunk. Az uránbányában befejeztük a munkát, ezt a részlegünket meg is szüntettük. Ugyancsak befejeződött június 10-én a Bakonyban, Balinkán egy 493 méteres aknamélyítés. Itt pillanatnyilag a bányászati munkák is szünetelnek finanszírozási gondok matt. Az elvonuló 60 emberünk várhatóan a jövő évben tudja majd az aknaszerelvényezést elvégezni. Addig a vasasi üzemrészben foglalkoztatjuk őket, ahol a Keleti-aknát mélyítettük további 145 méterrel. A munka vastag acélvédő padozat alatt zajlott, mert közben az akr Alagútépítés után Ágoston téri csatornázás előtt nában folyamatosan üzemelt a szállítás. Szerencsére bányaveszélyek — víz- vagy gáz betörés — nem hátráltatták a művelést. Most az aknaszálli- tás, a víz- és energiaellátás szerelvényeit építjük be. Az aknarakodók kialakítását is figyelembe véve, a befejezés határideje 1992. december 31., de a jelenlegi ütemben fél évvel hamarabb elkészülünk. Látható tehát, hogy bányászati tevékenységünk dobén korlátozott, bár vannak ígéreteink mindkét mecseki bányavállalattól a későbbiékben vágathajtásra, ha ezt a bányák jövője lehetővé teszi. Ezért nagyobb szerepet kívánunk betölteni a város köz- műfelújitási. programjában Ennek első lépéseként említeném a Tettye-forrás rekonstrukciót. Ez egy 4 millió forintos szerződés a Pécsi Vízművel. Célja a tettyei tározó- kapacitás növelése oly módon, hogy egy vágatot hajtunk a hegy belsejébe, és különböző helyeken vízzáró gátakat építve a hegy felső üregeit is alkalmassá tesszük víztárolásra. önkormányzati megrendelésre végzünk az Északi összekötő úttal kapcsolatos előkészítő munkákat is. Az Ágoston tértől északra folytatjuk a mélyszinti csatorna lefektetését. Itt gyűlik majd össze a Tettyéről lezúduló csapadékvíz. Ehhez tar- otzik az Ágoston téri skolá- nál az elöregedett csatorna tömedékelésének elvégzése is. A pincefelújításokra, megerősítésekre az önkormányzat az idén már nem tudott keretet biztosítani, így szükség esetén ezt egyéni megrendelésekre végezzük. összegezve azt mondhatom, hogy 1992. végéig folyamatosan van munkánk, dolgozóinknak nem kell tartani a létbizonytalanságtól. Emellett igen vonzók a külföldi munkavállalása nk is, melyeket a budapesti központban szerveznek, főleg német területre, de Cseh-Szlovákiában is dolgozik egy brigád. Elsősorban építőipari tevékenységről van szó, útburkolásról, támfalépítésekről és célmunkákról. Az igazgatóságok alkalmas emberei természetesen soron kívül juthatnak ki és visszatérésük után is garantált az újrafoglalkoztatásuk. A legújabb tárgyalások afrikai ércbányákkal folynak. így a kínálat dolgozóink .számára remélhetőleg újabb lehetőséggel bővül majd. 11 magyar alumíniumdöntés megnyugtatta a piacokat Három kohó leáll Javította a nyomott piaci hangulatot az a magyar döntés, hogy két-három éven belül bezárják az ország három alumíniumolvasztóját — írta szerdán a Financial Times, a brit gazdasági napilap. — A kereskedők már a saját torkukat akarták elvágni, de most eltették a borotvát, mert úgy érzik, hogy az alumínium ára már nem eshet sokat, sőt, hamarosan javulni fog - idézte a lap a Banque Indo- suez Group piacfigyelő elemzőit. Augusztus 13-án a londoni fémtőzsdén (LME) a 99,7 százalékos tisztaságú alumínium tonnánként 1265 dolláron zárt azonnalra és 1296 dolláron 3 hónapra, ami a kereskedők halvány bizakodását jelzi. A tőzsdei jelentés szerint az ár kezdi tartani magát, miután a magyar bejelentést hasonló, kapacitáscsökkentésről száló hírek előzték meg Ausztriából, Olaszországból és az Egyesült Államokból. A Financial Times értesülései szerint az állami tulajdonban lévő három magyar alumíniumkohó bezárása miatt évi 75 ezer tonna termelőkapacitás és évi 42 ezer tonna nyugati export tűnik majd el a piacról. Nyugati elemzők szerint a magyar timföldgyártás sem lesz életképes a kilencvenes évek vége felé. A magyar Hungalu cég évi 850 ezer tonna timföldet gyárt jelenleg és bányáiból évi 3 millió tonna bauxit termelhető ki. A tavalyi termelés 2,33 millió tonna bauxit, 848 ezer tonna timföld és 74 ezer tonna alumínium volt. Miután a Hungalu meggyőződött róla, hogy a magyarországi alumíniumter- melés költségei nem csökkenthetők nemzetközileg versenyképes szintre, elhatározta, hogy még az idén bezárja évi 17 ezer tonna kapacitású tatabányai olvasztóját. Az évi 22 ezer tonna kapacitású ajkai olvasztó jövőre következik, az évi 36 ezer tonna kapacitású ino- tait pedig 1993-ban zárják be. A döntés a Hungalu 30 ezer alkalmazottjából ezret érint. A három olvasztóból került ki eddig a magyar alumíniumszükséglet 40 százaléka. A hiányt több hulladékfeldolgozással, szovjet timföld-alumínium cserével és külföldi alumínium- termelésbe való befektetésekkel akarják pótolni - írta a Financial Times. V. Farkas József Mészáros E. B. A pécsi Ágoston tér, ahol csatornaépítést végeznek majd az aknamélyitők
