Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)

1991-08-13 / 221. szám

6 ui Dunäntüii napló 1991. augusztus 13., kedd Strukturális infláció Magyarországon Közel 70 fele ok A „tücsöknemzet” meséje sajnos újra felbukkan A közgazdasági szakirodalom közel 70-féle okát tudja felso­rolni az inflációnak. Ki gondolná például, hogy önmagában a nagy külkereskedelmi aktivum is kifejezetten inflációgerjesztő hatású. Pedig a külkereskedelmi többlet azt jelenti, hogy pénz áramlik az országba és áru áramlik ki, vagyis relativ pénztöbb­let lesz, és vele szemben relativ áruhiány. Japánban évente több tizmilliárd dollár külkereskedelmi többlet képződik, ez azonban mégsem vezet inflációhoz. Ha ez a többlet fizetőké­pes keresletté alakulna át, vagyis bérek, jövedelmek formájá­ban realizálódna, akkor bizony megjelenne a pénzromlás, vagyis az infláció jelensége. Csakhogy a felkelő Nap országá­ban a külkereskedelmi aktivum nem belföldi fogyasztóképes kereslet formájában csapódik ki, hanem bankok trezorjaiba kerül és hitelek formájában újra külföldre áramlik. Nem vélet­lenül vált Japán a világ első számú hitelezőjévé. II. Dános Pál pápa enciklilcái KÖSZÖNET A KÖNYV­ADOMÁNYOKÉRT Befejeződött annak a 10 ezer kötetnyi könyvnek a feldolgozása, amelyet az erdélyi magyarok szá­mára gyűjtött o Pécs szék­helyű Magyar-Román Ba­ráti Társaság. A közel fél­millió forint értékű könyv dobozokba rakva várja el­szállítását Romániába. A szükséges formaságok el­intézése után augusztus második felében indul el a több mint négy tonna könyv a Szamosújvár és Déva környéki falvakba. A könyvek zöme mese­könyv és ifjúsági könyv, ki­sebbik része a felnőtt ol­vasóknak szánt szépiro­dalmi és szakmai (techni­kai, egészségügyi, gazdál­kodási, művészeti, stb.) mű. A társaság tagjai 20 kis­könyvtárat alakítottak ki 500-500 kötetnyi könyv­vel, ami alkalmas lehet arra, hogy megvessék az alapjait egy-egy állandó magyar nyelvű könyvtárnak a befogadó erdélyi tele­püléseken. Többnyire olyan helyekről van szó, ahova 50 éve nem jutott el ma­gyar nyelvű könyv. A társaság vezetősége ezúton is köszöni az áldo­zatkészségüket mindazok­nak, akik hozzájárultak az akció sikeréhez és saját könyveik közül ajánlottak fel köteteket az erdélyi magyarok számára. Továb­bi könyvadományokat nem kérnek, mert lezárták a dobozokat és véglegesítet­ték a könyvlistákat. TANÉVKEZDÉS A DOLGOZÓK GIMNÁZIUMÁBAN A Dolgozók Gimnáziu­ma Igazgatósága az aláb­biakról értesíti tanulóit és a még beiratkozni szán­dékozókat. PÓTBEIRATÁS: augusz­tus 22-én 8—12 és 16—18 óráig. JAVÍTÓVIZSGÁK: au­gusztus 26-án 13—18 órá­ig (esti lev. tagozat). TANÉVNYITÓ és ELSŐ TANÍTÁSI NAPOK: TANÉVNYITÓ: esti leve­lező tagozat valamennyi osztályának 1991. szep­tember 2-án 15.30 órakor. A tanévnyitó ünnepség helye: a Leöwey Klára Gimnázium díszterme. ELSŐ TANÍTÁSI NAPOK: esti tagozat I—IV. és le­velező tagozat I—II. osz­tályok szeptember 2. Le­velező tagozat III. és IV. osztályok: szeptember 3- án 15.15 ónakor. A Dolgozók Gimháziumo Igazgatósága A tömegkommunikáció, a po­litika, de még a gazdaságpoli­tika képviselői is gyakran köve­tik el azt a hibát, hogy leegy­szerűsítik az infláció problémá­ját a bér-ár spirálra, vagyis ar­ra, hogy a túlzott bérkiáramlás miatt kell növekednie az árak­nak. Emlékszünk még, hogy hányszor megkapta ez a nép az olimposzi istenektől a dör­gedelmet: többet fogyaszt, mint amennyit megtermel. A „tü­csöknemzet" meséje sajnos új­ra meg újra felbukkan. Téves diagnózis Az infláció valójában nem az alapbaj, hanem csupán jelző­indikátor, amely a pénzügyi szférába kivetíti a reálszféra zavarait. Olyan, mint a láz, amely csak jelzi a betegséget. Ha a beteg lázas, nagyon jól tudjuk, hogy nem elég a lázat csillapítani. Márpedig az álta- ános restrikció, a nadrágszíj- meghúzás nem több, mint láz­csillapítás. Ugyan teljesen eredménytelen, de azért szívó­son próbálkozunk vele immár több mint egy évtizede. Magyarországon az infláció és általában a gazdasági ba­jok alapvető oka nem a lakos­sági túlfogyasztás, nem is a • „hanyag munka", a „lógás", a „szervezetlenség", hanem az elavult gazdasági szerkezet. A halálozási és közegészségügyi statisztikák egyenesen ellent- mopdanak a felelőtlenül viga­dó, nem dolgozó „tücsöknem- zetről" terjesztett mesének. Se­hol ennyien nem halnak meg infarktusban a középkorúak kö­zül a világon, sehol ennyi ön­gyilkos, agyonhajszolt, leszáza­lékolt ember a 30-asok, 40- esek korosztályában, mint ná­lunk. Éppenséggel egy önki­zsákmányoló életmód képe bontakozik ki e statisztikákból és a szociológiai felmérésekből. A magyar lakosság a befekte­tett munkamennyiséghez képest kifejezetten alulfogyaszt. Ebből következően nem a fogyasztást kell tovább csökkenteni, nem a nadrágszijat kell újra meg újra összébb húzni, hiszen a restrik­ció csak a rövid távú tartalékok mozgósítására alkalmas, a ben­ne rejlő lehetőségek az átme­neti zavarok leküzdésére és nem egy tartós, strukturális vál­ság leküzdésére alkalmasak. Elavult szerkezet A magyar gazdaság többnyi­re konzervatív, nyersanyag- és energiaigényes termékeket kí­nál a világpiacon a moderr technika ellenében. Ebből kö­vetkezően termékstruktúránkat a viláqgazdaság folyamatosan le­értékeli, egyre több magyai munkát, verejtékcseppet kótya­vetyélünk el a világpiacon egyre kevesebb termékért. A i infláció-indikátor nálunk az el­avult gazdasági struktúra létét jelzi, semmi mást. Amikor tehát a pénzromlást akarjuk megállí­tani, akkor a reálszféra elavult szerkezetén kellene változtat­nunk először is. 1990-ben még mindig a beruházásoknak 80- 90 százaléka áramlott a kon zervatív energia- és nyers­anyagfaló szférába, illetve az azt kiszolgáló kitermelőiparba és az energetikába. Sajnos alaposan összekever­jük a vállalati szintű termék­szerkezet-váltás és taz ágazati szintű makrostruktúra váltás fo­galmát. Ha a kohászat szerke­zetet vált, vagyis rúdacél he­lyett lemezt gyárt, az vállalat szinten termékszerkezet-váltás, ágazati szinten valószínűleg struktúrakonzerválás. Nyugaton nagyon jól tudják, hogy a baj­bajutott ágazatokat nem meg menteni, hanem felszámolni, le­építeni, esetleg drasztikuson karcsúsítani kell. Nemrég magyar. kormánykül­döttség tárgyalt Nyugat-Euró- oában a borsodi kohászat .megmentéséről". Bizonyos va­gyok benne, hogy rengeteg „jó tanácsot" fogunk kapni, sőt, ha pechünk van, még nyugati töke is beszáll ebbe a „megmentés­be". A környezetszennyező, nyersanyag- és energiaigényes termelést a fejlett országok már a múltban is szívesen helyezték ki a harmadik világba, most örülni fognak, ha erre közelebb is találnak balekokat. Miért nem azzal foglalkozunk inkább, hogy miként építsük k a hazai csúcs- és húzóágoza tokát, miként fejlesszük európa színvonalra az infrastruktúrát? Rendbe tenni a makroszférát A fejlett nyugati országok ai 1970-es években úgy küzdötték le a strukturális válságot, c magas inflációt, a stagnálást a nagy munkanélküliséget hogy drasztikus kormányzati ké- ziverzérléssel rendbe tették a makrostruktúrát. Csak amikoi .ezzel végeztek, vehette át újrc a piac a szerepét, következhe­tett a folyamatos vállalati szin­tű termékszerkezet-váltás, a pi­ac által vezérelve. Ezt a sor­rendet nem lehet felborítani Amíg nálunk elavult a gazda­ság makroszerkezete, addig hiába beszélünk piacról, priva­tizálásról, az csak a kőbalták piaca és privatizációja lesz. Tudatos állami kézivezérléssel kell végigvinni a konzervatív, nyersanyag- és energiaigényes szféra leépítését, karcsúsítását, odáig, hogy évente ne kösse le az erőforrásoknak legfeljebb egyhormadát. Ez egyszeri, lö­késszerű aktus, amit kb. egy év­tized alatt be kell fejezni. Ha sikerült végigvinni, akkor jöhet a piac vezérelte, folyamatos termékszerkezet-váltás. Illúzió viszont abban reménykedni, hogy még egy-két nehéz év és jön a fellendülés, vagy hogyha meglesznek a szükséges törvé­nyek, akkor a magyar gazda­ság csodákra lesz képes. Gazdag László A katolikus egyházfő meg­nyilatkozásainak legjelentő­sebb, legrangosabb dokumen­tumai az ún. pápai körleve­lek, közülük is az enciklikók (További körlevélfajta még az apostoli levél és az apostol buzdítás.) Az enciklikát (az „enkükliosz" körben való, mindenkire kötelező görög szóból) a pápa rendszerint o világ összes püspökéhez inté­zi és időszerű, társadalmi, po litikai, erkölcsi kérdésekben od a katolikusok számára el­igazítást, vagy belső egyházi, vallási problémákat érint. Az enciklikók általában latin nyelvűek, a latin szöveg, vagy az abból készített hiteles for­dítás az autentikus. ‘Az encik- likáknak nincs címük, a pápa nevével és a címzettek felso­rolásával kezdődnek. Az encik- tikókat az érdemi szöveg kez­dő szavairól szokták elnevez­ni, és idézni. II. János Pál pópa encikli- kái: © „Redemptor hominis" („Az ember megváltója") 1979. március 4. II. János Pál pápa felvázolja pápasága programját, amely­ben a hit bizonyosságát kínál­ja a modern világban élő hí­vőknek. Ezen gondolatai már papi és püspöki szolgálaté éveiben érlelődtek, de főlec egyetemes szolgálata idején szerveződtek egységes egésszé. Az enciklikát a pápa saját ke­zűleg írta, lengyelül. Az en- ciklika modern nyelvű fordítá­sokban kereken száz oldal, a latin fordítás 68 oldal. @ „Dives in misericordia"- („Gazdag az irgalomban")- 1980. november 30. Kiegészíti az 1979-ben meg­jelent „Redemptor hominis" kezdetű körlevelet, és a prog­ramadó enciklika második .ré­szét, a megváltás titkát fejt ki bővebben. © „Laborem exercens" („A munkát végző") - 1981 szeptember 15. II. János Pál első szociális ehciklikája a munkáról és a munkásokról szól, s -egyben megemlékezés is a Rerum no- varum kezdétű szociális en­ciklika megjelenésének 90. év­fordulójáról. Továbbfejlesztve a katolikus Egyház- szociális tanítását, a hagyományos esz­mék alapján a modern társa­dalom problémáira keresi o választ. © „Slavorum apostoli" - („A szlávok apostolai") — 1985 július 2. Ebben az enciklikában a pppa a szlávok apostolai, c szláv írásbeliség, az ószláv egyházi nyelvet megteremte Szent Cirill és Metód evange- lizáló tevékenységéről emléke­zik meg Szent Metód halálá­nak 1100. évfordulóján. © „Dominum et viviHcan­tem" („Hiszek az Úrban és Életadóban . . .") - 1986. má- jus 30. II. János Pál pápának ez az enciklikája az első <ettő- vel együtt („Redemptor homi nis" és „Dives in misericor dia") a Szentháromságról szó­ló trilógiát alkot. Szigorúan vallási kérdésekkel foglalko­zik. a keresztényi irgalmasság és igazságosság témáját fejti ki. © „Redemptoris mater" („Megváltónk Anyja") - 1987. március 25. II. János Pál hatodik en- ciklikáját Szűz Máriának szen­telte a meghirdetettt Mária-év alkalmából, amelyet a közel­gő 2000. év. Jézus Krisztus születésének 2000 éves jubi­leuma tett időszerűvé a Be­vezető indoklása szerint. © .,Solicitudo rei socialis" („A társadalmi kérdés gond ja") - 1988. lebruár 27. II. János Pál második szo­ciális enciklikája a. VI. Pál pápa által kiadott „Populorum progressio" kezdetű, a népek fejlődéséről szóló körlevél megjelenésének 20. évforduló­ja alkalmából született. Az enciklika folytatja és ki­egészíti az Egyház tanítását a fejlődésről, az új világhely­zetnek megfelelően elemzi a fejlődés gazdasági, kulturális, erkölcsi- és egyetemes szem­pontjait, különösen hangsú­lyozza őz emberek és népek szolidáris fejlődését. A második fejezetben az Egyház szociális tanítása kri tikus álláspontot foglal el mind a liberális kapitalizmus­sal, mind a kollektivista mar «izmussal szemben. A pópa etikai követelményként hang­súlyozza: az egyes nemzetek nyíljanak • meg egymásnak. ® „Redemptoris missio" - („A Megváltó missziója") ­1991. január 21. Az enciklika elsősorban o fi. Vatikáni. Zsinat (1962—65) missziós dekrétumára tekint vissza, s annak alapján elem z! az Egyház küldetését. A pó­pa derűlátóan ítéli meg az emberi együttélés jövőjét, és hisz abban, hogy lehetséges történelmi párbeszéd az iszlám vallás követőivel, és lehetsé ges a keresztény elvek és ér­tékek képviselete más vallást követő népek körében is. A hitterjesztés egyetlen eszköze­ként a szabad lelkiismereti meggyőzést jelöh meg. * © „Centesimus annus" — („Századik év") — 1991. május 2. II. János Pál pápa az en­ciklikát XIII. Leó pápa „Rerum novarum" (Új dolgokról) kez­detű híres szociális encikliká- jának 100: évfordulója alkal­mából adta ki, és az 1991. évet a keresztény szociális ta­nítás évének nyilvánította. Tutto lUlobílí A nyugati kocsi ’ könnyed eleganciával, szinte észrevét­lenül gördült be a magas dróthálóval körülzárt parkoló­ba. Méltóságteljesen foglalta el helyét szerényen meghúzó­dó, kopottas keleti társa kö­zött. Elegáns vezetője néhány másodperc múlvo hasonló eleganciával lépett be a ha­talmas kiállitóterembe, az olasz bútorcsodák közé, a plüss-, selyem- és bőrgarni­túrák, a háló- és dolgozószo­ba-berendezések, meg egyéb iakberendezési luxustermékek zavarbaejtő sokféleségének világábo. Nyilvánvaló helyis­merettel, pillanatok alatt ott termett a futballpályányi üzlet egyik „slágerénél", egy fával kombinált bőrgarnitúránál, amely feltehetően már koráb­ban rabul ejtette. Az anyag természetes puhasága, a fo­tel süppedő kényelmének va­rázsa most is magával ragad­ta. Ismét o korábbi élmény. Gyorsan döntött tehát. A pénz­tárhoz sietett. Készpénzzel fi­zetett: még itt sem szokvá­nyos módon, háromszázötven darab ezerforintost tett le a pénztárosnő elé. Majd aho­gyan érkezett, úgy távozott. Gyorsan, könnyedén, elegán­san. A többi már nem az ő dolga. A kifizetett bútor ugyanis egyenesen Olaszországból, egy hónapon belül érkezik. Pon­tosan - és sérülésmentesen. Mert a Tutto Mobili olasz bú­torház, fővárosunk egyik új nevezetessége, ny'lván erre is ügyel, üzleti filozófiájának ez is szerves része. A minőség és a pontosság. Persze ezt okkal feltételezhetjük is róla, hiszen az árak*itt önmagukért beszélnek: két-háromszázezer ‘forintos ülőgarnitúrák mellett egy jobb minős”egű és kom- fortú konyhaberendezés már megközelíti a milliót. S a hi­bája miatt" leértékelt szekrény sem az átlagfogyasztót csá­bítja - itt a legolcsóbbnak látott — közel félszázezer fo­rintjával. Másnap - budapesti csatan- golások közepette — ismét eszembe jutott az előbbi tör­ténet, amikor a budavári sik­ló kis csoportunkat röpítette fölfelé a Budai Várba. A ki­rándulás során ismét megle­petésekben volt részünk. Meg­tudhattuk például azt, hogy csak tízéves koráig gyermek a csemete, azaz csak eddig jo­gosult a kedvezmény igénybe vételére, ezután már őt is „megilleti" a negyvenforintos felnőtt jegy. öten tehát potom kettőszázért „repültünk" Buda­pest fölé- a túlzsúfolt kabin­ban, amelynek foltos ablaka persze még a fotózást is lehe­tetlenné tette. Igaz, erre "túl sok idő sem kínálkozott: az út tán egy percig tarthatott. Ismételt dohogásom persze most egészén más forrásból faka'dt, mint annak előtte. Hi­szen az olasz szaküzlet sokunk számárg, gondolom, inkább amolyan látványosság, amelyet az elérhetetlenség realitása tesz mégiscsak elfogadhatóvá: különlegességként szemléljük, amolyan delicatesként fo­gyasztjuk a látványt, amit ter­mékei nyújtanak, meg az olasz ipar minőségi produktumainak csodájaként gyönyörködünk benne. A gondolati játék, hogy egykor, valaha, talán hasonló birtokába kerülhetünk, legitimálja számunkra, nyilván a többség számára a ma még elérhetetlent. Igaz, tudjuk meg a szolgálatkész alkalmazottól, havonta mintegy tucatnyian­másfél tucatnyian megjelennek itt azok is, akik — vállalkozói irodájuk, vagy lakásuk — min­dennapos használati tárgyává tehetik az átlagember számá­ra elérhetetlen, vagyont* érő termékeket. A sikló azonban, úgy gondolom, egészen más. Naponta használatos eszköz. Látvány és praktikum egyszer­re. Mégis - tudom meg a pénztárostól — felújítása és is­mételt megnyitása óta már kétszer emelték a viteldíját Igaz, ezen az áron oda röpít fel, ahol a tizenhárom (orin- tbs fagylaltgombóc és a fes­tői panoráma mellett más is található. Például a Mátyás templom, az Országos Széche­nyi Könyvtár, Lotz Károly és Zichy Mihály meg Székely Ber­talan és Munkácsy Mihály festményei. A hatvanas évek művészetét bemutató ideigle­nes kiállításon pedig, ott van Gyarmathy Tihamérék mellett például Martyn Ferenc is. És ugyancsak itt fent — igaz száz­forintos belépővel -látható o níres mongol • dinoszaurusz, omelyet mi felnőttek persze csak a' gyerekek elbeszélésé­ből ismer(het)ünk. És egyálta­lán, mjndezt már csak más­nap nézzük amúgy is meg. hi­szen akkor a Nemzeti Gálé riq ingyen látogatható. önfeledt pihenés és bősz szántó' élmények percei Így váltogatják egymást a nyara­lást is helyettesítő hétvégi ki ránduláson. A gyermekek nem vagy alig értik az állandó szü­lői meditációt az árakról, c kényszeralkalmazkodást a pia­cosodó viszonyokról, és így to­vább. Feltehetően nem is ér­dekli őket. A gyermek ezért kétkedő tanúja a matematikai alapműveletek napi haszná­lata szüntelen kényszerének, a gondtalanul induló vikendel mételyezö élményeknek. A gyermek sok mindent nem ért abból, ami körülötte történik Ezzel gyakran szüleik is így vannak. Szirtes Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom