Új Dunántúli Napló, 1991. augusztus (2. évfolyam, 209-238. szám)
1991-08-10 / 218. szám
1991. augusztus 10., szombat aj Dunántúli napló V Magyar-olasz együttműködés keretebeit A közelmúltban újabb fordulóponthoz érkezett a pécsi ipari zóna ügye. A trieszti ipari zóna munkatársai mindennemű anyagi ellenszolgáltatás kérése nélkül elkészítették, és Magyarországon is bemutatták a pécsi vállalkozói centrum vázlatos megvalósíthatósági, műszaki tanulmányterveit. Az I. ütem Mint ismeretes, az elmúlt évben a Pécs M. Városi önkormányzat, a Baranya Megyei önkormányzat, a Déldunántúli Regionális Gazdasági Kamara, a VOSZ baranyai csoportja és a Pécsi Ipartestület, valamint olasz részről a BIC, oz EZIT, a SEED-ala- pítvány és a Friuli Tartományi Kamara 4,5 millió forinttal alapítványt hozott létre a pécsi ipari zóna megvalósítására. Miközben az alapítvány számlaszámára (OKHB 242- 88888-00792) folyamatosan jöttek a befizetések, az olaszok egymilliárd Urát (kb. 20 millió forint) ajánlottak fel o végleges megvalósíthatósági tanulmánytervek elkészítésére, és ingyen elkészítették az elképzelt pécsi létesítmény műszáki terveit. Ezek a dokumentumok nemcsak az érintettek körében arattak sikert, mindennél jobban minősíti őket az a tény, hogy Brüsszelben az EGK illetékes tanácsa pilot- projektnek fogadta el az előzetes tanulmányt. A végleges megvalósíthatósági tanulmány elkészítését októberi határidővel vállalták az olaszok. Az elképzelések szerint a pécsi ipari zóna létrehozásának első ütemében o központi épületegyüttes felépítésére kerülne sor. Ez a vállalkozói inkubátorházat, a kereskedelmi és konferenciaközpontot, valamint a lakónegyedet foglalná magába. Elkészültök után egymást követően lehet majd felhúzni magukat a termelőegységeket befogadó ipari épületeket. A tervek elkészítésén kívül a marketingmunkában is nagy szerepet vállalnak az olaszok. Ennek köszönhetően a magyar jelentkezőkön kívül élénk az olasz, osztrák, német, sót az egyesült államokbeli érdeklődés is a pécsi ipari zóna iránt. Az ipari létesítményben ugyanúgy helyet kaphatnak majd magánvállalkozók, mint nagyobb termelőcégek, akár vegyes vállalatok. Elektronika Ami pedig a tervezett tevékenység/' köröket illeti, szóba sem jönnek az Olaszországban levetett kisebb jövedelmezőségű profilok. Az elképzelések szerint az ipari zóna arculatát a helyi adottságoknak, szakmai erőnek, kultúrának megfelelően alakítják majd ki. Egy kitételnek azonban minA vállalkozások melegágya lehet Elkészültek a pécsi ipari zóna műszaki tanulmánytervei den vállalkozásnak meg kell felelnie. Nevezetesen a zóna csak magas technikai szinvo- nalon űzött, eladható terméket produkáló tevékenységeket fogad magába. Azok beindításához és eredményes működéséhez viszont minden segítséget - kiépített energia- ellátást, gazdasági, pénzügyi és marketing szolgáltatásokat, szervizt, belső á.ruforgást — biztosítanak. Eddig két fő terület, a környezetvédelmi és a modern elektronikai gyártás /neghonositása merült fel konkrétan, de természetesen további életképes tevékenységi körök, például belvárosi üzemek kihelyezése is lehetséges lesz. Az ipari zóna nem profitorientált vállalkozás lesz A létesítmény központja annyi szolgáltatói és bérleti díjat számol fel, amennyi a működéséhez szükséges. Nem vállalja viszont veszteséges tevékenység finanszirozását. Finanszírozás A zóna megvalósulásának anyagi feltételeit több forrásból kell biztosítani. Az olaszok a mór eddig felajánlott pénzösszegeken kívül kedvező kamatozású állami hiteleket ígértek. A magyar állam ilyen értelmű garanciát még nem adott, szóbeli Ígéret azonban már erről a részről is van. Tovább1 forrásokat jelenthetnek az ilyen témában • kiírt hazai és külföldi pályázatok, illetve alapítványok. A későbbiekre nézve az is biztató, hogy a termelőtevékenységeknek helyet adó ipari létesítmények felhúzását több hazai és külföldi bank is támogatná kedvező pénzügyi feltételekkel. A szervezőmunkában és a beruházásban a későbbiek során feltétlenül erősíteni kell a magyar szerepvállalást. Az olaszok október 15-ére elkészítik a végleges megvalósíthatósági tanulmányt, addig feltétlenül rendezni kell az objektum eddig tisztázatlan területi kérdéseit. A kiszemelt térség egy része ugyanis ma még a Pécsi Állami Gazdaság tulajdona. A zónával kapcsolatos legújabb hír, hogy a Pécsi Hőerőmű Vállalat is fölvette a kapcsolatot az olaszokkal, hogy csatlakozzon az energetikai tervezőmunkálatokhoz. Láncolat Az elképzelés kilátásait tekintve jó jel, hogy a megvalósítás alapötletét adó Trieszti Ipari Zónát most kellett bővíteni a bekerülésre váró sorban állók miatt. A kope- ri (Jugoszlávia) hasonló vállalkozás után az olaszok terveik szerint nem állnak meg Magyarországon. A kiszemelt területek között van Szlovákia és Lemngád is. Amennyiben Pécsett sikeresen megvalósulna a zóna beindítása, úgy a baranyaié* már közreműködhetnének a további hasonló objektumok tervezésében, kivitelezésében, elindításában. Kaszás E. Profilban NÉMETH ÁRPÁD, a Baranya Megyei Növényvédő Mérnöki Kamara elnöke 1952-ben született Mohó csőn. A középiskolát a mo- csi Kisfaludy Károly Gimnáziumban, felsőbb iskoláit pedig a Keszthelyi Agrártudo mányi Egyetem agrárkémia szakán végezte, ez utóbbit 1976-ban. 1982-84-ben ugyanott talajerő-gazdálkodási szakmérnöki képesítést szerzett. 1976-tól 1987-ig Kétújfaluban növényvédelmi és talajerőgazdálkodási ágazatvezetőként, 1987-től 1990-ig Magyarteleken főogronómusként dolgozott, jelenleg o KSZE Rt. Mohácsi TE alkalmazottja növényvédelmi szakmérnöki beosztásban. Ez év márciusában növényvédő mérnöki kollégáival megalakították a Baranya Megyei Növényvédő Mérnöki Kamarát egyéni egzisztenciális és szakmai érdekvédelmi feladattal, de egyáltalán nem titkolt céljuk az sem, hogy szakmai kérdésekben minden szinten segítséget kivannak nyújtani a döntések előkészítésében és meghozatalában. Kollégái egy héttagú vezetőség togjaként megbízták a kamaro elnöki teendőinek ellátásával, időközben a megalakított Országos Szövetség pedig elnök- helyettesként számít munkájára. DR. MOSZLOVACZ JUDIT, a Baranya Megyei Patyolat Mosoda Vállalat igazgatója Iporoscsaládban született 1946-ban. Gyermekéveit Vajsz- lán töltötte. A siklósi gimnáziumban érettségizett, majd a Pécsi Tudományegyetem Állomás Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. Férje kertészmérnök, három gyermeke van. Gazdasági jogászként dolgozott mindig, először termelő- szövetkezetben, majd 1978-tól a Baranya Megyei Patyolat Mosoda Vállalatnál. Szövetkezeti és vállalati joggal, igazgatással, mellette munkajoggal foglalkozott gyakorló szakemberként. A vállalati terület speciális szolgáltató jellegének megismerése segítette elsősorban a rendszerbe látását, amely az operatív munkában is rendkívül hasznosnak bizonyult. Jelenleg a sikeres gazdálkodás lehetőségét próbáljuk megteremteni a vállalati átalakulás folyamatában, ahol o célállomás talán kijelölhető, de a látható útvonalak, amelyek rendelkezésre állnak - egyértelműen bizonytalanok. NEMES ERZSÉBET, a Publicitás Média Képviselet irodavezetője A pályája igazából 1979- ben kezdődött a Dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalatnál, mint marketinges. Remek kollégákkal, de piac nélküli piackutatással. Szerencsének tartja, hogy a vállalat működési területe a Dunántúl hét megyéje volt, így a gazdasági kapcsolatok sokrétűvé váltak. 1987-ben egy pályázat elnyerésével lett az INTERPRESS Pécs - Baranya, Somogy, Tolna megyei — irodájának vezetője, ami egy új munkastílust követelő, új szemléletet váró feladat volt. Ismét szerencsésnek mondja magát, mert sikerült olyan munkatársakat találni, akik értették a célt, az ügyfélcentrikus magatartást, a szavahihetőséget. Igaz, abban az időben a szakma — a reklám és annak valamennyi műfaja — még nem figyelt fel erre ennyire, de cége pozíciójának megtartásában elengedhetetlen kelléknek tartotta e szempontokat. Munkája kapcsán 1990-ben a svájci székhelyű Publicitás kereste meg, ho"gy vállalja el a dél-dunántúli — Baranya, Tolna, Somogy, Zala - régió vezetését. A felkérés tetszett, de igent csak idén májusban mondott, mert ekkor már úgy érezte, hogy ez a feladat teljesen új. A munkastílus, a szemlélet - amit elvárnak — olyan, mint amilyennek maga is képzelte, vagyis segíteni a gazdálkodóknak a piaci színvonal elérésében. Gáldonyi Magdolna- Kaszás Endre I86 000-en munka nélkül! Féket! — A kormánynak a jövőben nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a munkanélküliség növekedésének fékezésére, s a privatizáció során ez az egyik legfontosabb szemponttá válhat - mondotto Kupa Mihály pénzügyminiszter, a minisztériumban megtartott tájékoztatón. A miniszter szerint a munkanélküliség alakulásában számottevő változás tapasztalható. Egyre több szakmunkás, szellemi alkalmazott marad állás nélkül, és igen veszélyes tendencia, hogy o pályakezdők is nagyon nehezen találnak munkát. A miniszter szerint jelenleg 186 ezren vannak az országban munka nélkül, ez a munkaképes lakosság 4 százalékát jelenti. A privatizációnál előtérbe kell helyezni azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik: egyre kevesebben veszítsék el állásukat. A kormány hajlandó arra is, hogy lemondjon a privatizációból várható állami bevételek egy részéről. így lehetővé válik, hogy úgynevezett tőkeemeléses privatizációra is sor kerüljön, amelytől eddig elzárkóztak. Ennek lényege, hogy a privatizációs bevétel bizonyos hányadát ismét befektetik a cégnél, hogy minél kevesebb munkahely szűnjön meg. így várható, hogy az állam- adósság a privatizáció eredményeként csak kisebb mértékben fog csökkenni. Ezért a kormánynak foglalkozni kell olyan módszerekkel, amelyek lehetővé teszik oz állam- adósság egy részének pénzpiacról történő finanszirozását. A pénzügyminiszter szerint a lakosság anyagi helyzete — az elmondottak ellenére ■ — a vártnál kevésbé romlik. Az év végéig jelentős gazdasági problémák nem várhatók, főleg akkor nem, ha a kormány újabb kötelezettségeket nem vállal az ez évi költségvetés terhére. A jövő évi adókoncepció még korántsem kiala kult. Kupa Mihály hangsúlyozta, hogy azok az információk, amelyek a sajtóban napvilágot láttak, csak a különböző elképzeléseket tükrözik. Ö egyébként nem helyesli a devizaszámlák megadóztatását, várhatóan erre nem is fog sor kerülni. Ugyancsak nem tartja megfelelőnek azt az elképzelést, hogy csökkentsék a mezőgazdasági kistermelők kedvezményeit. Jelenleg igen nagy a bizonytalanság az agrár- gazdaságban, felesleges lenne a helyzetet az adóztatás szabályainak megváltoztatásával tovább nehezíteni. Hozzáláttak már a Pénzügyminisztériumban a jövő évi költségvetés tervezetének elkészítéséhez. A javaslatot a kormány augusztus 31-éig juttatja el a Parlamentnek. Várhatóan a deficit jövőre 50—70 milliárd forint körül alakul. Az idei költségvetéshiány az előirányzottnál 10 milliárd forinttal nagyobb lesz, mivel az adóbevételek lényegesen elmaradnak a tervezettől. (Az ez évi költségvetés 78 milliárd forintos hiánnyal számol.)
