Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-18 / 195. szám

1991. július 18., csütörtök uj Dunántúlt napló 9 Pécsi körkép A bizonyítvány ÁCIÓ - KACIÓ - AKÁCIÓ - VAKÁCIÓ: minden diók és hajdan volt diák jól ismeri ezt a naponként egy elem­mel bővülő betűcsoportot. Még mielőtt bárki is ezzel gyanú­síthatna, hogy elvétettem a naptárt, hiszen július közepén emlegetek fel hagyományosan június eleji diákszokást, a dolgok közepébe vágva, el­árulom az apropót: nyári szü­netet tart a pécsi közgyűlés. Akárcsak az iskolákban, a közgyűlés is nagyjából 9 hó­napos ténykedés után vonult számukra mindenképpen meg­érdemelt pihenőre. E kilenc hónap alatt az önkormányzati képviselők, tisztségviselők any- nyiszor hozták fel az olykor furcsa, akadozó, csekély ered­ményt hozó testületi működé­sük mentségére, csak most ta­nulják ezt a szerepet, hogy az iskolával való analógia aligha erőltetett. Más kérdés, hogy meddig jogosult egy önkor­mányzati közgyűlés a kímélet­re, a hibák elnézésére kérő, figyelmeztető „T" megkülön­böztető jelzés viselésére. Az általában kellemesnek ígérkező vakációt azonban mindig megelőzi a nem min­dig és minden tanuló számá­ra kellemes aktus: a bizo­nyítványosztás. Az ebben fog­lalt minősítéstől függ ugyanis, hogy a tanulónak mennyire lesz vidám a nyári szünidő. Ismeretes a két véglet: a jó bizonyítvánnyal büszkélkedő diáknak csak a szünidő végén kell némi ismétlésre, illetve pótvizsgára készülnie. Milyen is tehát a pécsi közgyűlés bi­zonyítványa? Leginkább az olyan diákéhoz hasonló, akivel sok baj volt tanév közben, akinek a bizonyítványa mellé azt a tanácsot adják, hogy szedje össze magát a szün­időben, gondolja végig, mire akar jutni, mert különben ké­sőbb még komoly gondok is lehetnek. Indokolatlanul sok volt a lógás, a tanórák alatti, semmire sem vezető fecsegés. Általában eléggé dekoncent- rált volt a figyelme, túl sok mindenbe fogott bele egyszer­re, s ehhez képest persze, hogy kevésre jutott. Gyakran meg­feledkezett arról az alapsza­bályról, hogy a megkezdett ügyeket végig kell vinni, mert az elvarratlan szálak rendsze­rint összekuszálódnak. Hajla­mos volt az önfejűségre, a bí­rálatokban csak elfogultságot látott, és ellenséges érzületet. Tanácsokat még szakértőktől is ritkán fogadott el, egyébként is erre a szóra szinte allergiás. Legalább azt a tanácsot meg­fogadhatta volna, hogy az ön- kormányzat nem parlament aoróban, a kommunális poli­tika nem egyenlő a pártok politikáidnak matematikai ösz- szegével. S ahogy alkotmá­nyunk is leszögezi: a hatalom forrása a nép. és a pártok „csak” közreműködnek a la­kosság politikai akaratának megfogalmazó sóban. Ezen azért nem ártana el­töprengeniük a vakációzóknak. Dunai Imre Rekonstrukció a tanárképző karon IJj aula és könyutár A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Tanárképző Ka­rának az épületegyüttesén megkezdett nagyarányú rekon­strukció a közelmúltban elér­kezett első jelentős állomásá­hoz: az ún. szenesudvarban el­készült az aula->könyvtár-étte- rem épülete Soltész László építész (PÉCSITERV) terve alapján, a KOMPLEX Magyar- Német Építő Kft. kivitelezésé­ben. Az Ifjúság úti neoromán épületegyüttes — a Pius — 1914-ben épült, tervező építé­sze Pilch Andor volt, az ugyan­csak neoromán stílusú templo­mot 1927-30 között építették, Fábián Gáspár műépítész volt a tervezője. Ezután hosszabb szünet következett, s a 60-as években a gyakorló iskola kö­vetkezett Tillay Ernő Ybl-díjas építész terve szerint, majd Kö­ves Emil Ybl-díjas építész ter­ve alapján épült a Pacsirta utcai kollégium és az ún. C- épület. Az utóbbiak — a mos­tanihoz hasonlóan — új építé­sek voltak, miközben maga a Pilch-féle épület rég megérett az általános felújításra. Ennek a megvalósítására lépett a nagy elődök nyomába Soltész László, aki így foglalja össze a mostani, több szakaszra üte­mezett munka lényegét: — Az épületegyüttes az 1914-es építés óta alapos fel­újításon még nem esett át, napjainkra már teljes műsza­ki, épületgépészeti felújításra szorult. Az eltelt háromnegyed évszázad alatt bekövetkezett változások, valamint a hallga­tói létszám növekedése szük­ségessé tették, hogy a kapa­citásnövekedés is létre­jöjjön. A több évig tartó re­konstrukciót üzemszünet nélkül kell végrehajtani, ez pedig azt sugallta, hogy az átköltözé­sekhez szükséges tartalékterü­let egy része a belső udvar­iban valósuljon meg. Ennek az átadása történt meg. Praktikus étterem, a korsze­rű követelményeknek megfele­lő könyvtár, elegáns aula van a környezetéhez illeszkedő új épületben. Az aula itteni el­helyezése keltette azt a gon­dolatot, hogy a kar főbejára­tát a következő ütemben át­helyezzék a templom és a C- épület közötti épületszárnyba, s o célból a középrizaiit elé az épülethez igazodóan neo­Teljesen berendezve várja a szeptemberi avatást az új szárny aulája Fotó: Läufer László román stílusban kapuépítmény kerül. A következő ütemben a kar központi 'laboratóriuma épül meg, később pedig csekély mértékben meg emelik majd a régi épület te­tőszerkezetét, hogy hasznosít­hassák a tetőteret is. H. I. Utcáról utcára Bosszantó apró-cseprő Felszólaltak a patacsiak — Ellenőrzik-e a plakátszövegeket? JELENTÉS AZ ÁTJÁRÓBÓL. Szinte rögeszmésen —, ám tel­jesen hiábavalóan -, térek vissza időről időre a kertvárosi (megyervárosi) piros ABC mel­letti átjáró hányatott sorsára. 12 jobb sorsra érdemes ki­rakat van ott, amelyek az utóbbi időben az Egészség- nevelési Központ propaganda- eszközeiként szolgálnak. E ki­rakatok, amióta csak léteznek, vandál pusztítás céltáblái. Most arról tájékoztathatom a T. olvasót, hogy a 12 közül 9 betört állapotban van (töb­bet elöntött már a szemét). Vajon az erős emberek úgy vélik: így kell taccsra tenni az egészségnevelést? • SÉTATÉRI ERŐS FIÚK. Há­rom hete is már, hogy fel­háborodott női hang közölte szerkesztőségünkkel: micsoda dolog, hogy egy szobrot csak úgy' megfordítanak, nézzük csak meg a Szent István térj „Régészet" szobrot. Megnéz­tem. Nem „hivatalos" megfor­dításról volt szó, hanem ar­ról, hogy néhány, magát erősnek hivő fickó kimozdí­totta a helyéről a nem egé­szen jól rögzített szobrot, és felbillentett helyzetben hagyta. A bazilika centenáriumi ün­nepségére —, minthogy mások is észrevették az anomáliát —, a helyére tették a szobrot. Ezután láttam, hogy a szökő­kút középső részén, fent, a vízsugarak alatt, egy pad ék­telenkedik. Ismét azok az erős fickók ... De a szökőkútnál másra is érdemes odafigyel­ni. A tisztátalanságára. A szé­pen megmunkált halványsárga köveket sötétszürkére rondítja az alga. Időnként —, lehet, hogy elég sűrűn -, bizony át kellene sikálni az egészet drót-' kefével, hogy fintorgás nél­kül gyönyörködhessék a szö- kőkútban a város polgára, és idegenből jött vendége egy­aránt.. • EGY RÉGI FÉNYKÉPRŐL. A pécsi Szent Péter Bazilika centenáriumi kiállítása kata­lógusának a borítója egy, a kiállításon is látható fénykép, ill. annak a hihetetlenül pon­tos grafikai másolata. A ka­talógus így mutatja be: „Az újjáépített székesegyház és környéke. - Légifelvétel 1907- ből. Ennek alapján az osztrák Weeser-Krell cég nagyított rajzi változatban 1910-ben ké­szítette el." A felvétel lég­hajóról készülhetett (az- időtájt álmélkodtatta el a pé­csieket —, akárcsak a maia­kat -, egy léghajó), a bazili­kát délkeleti irányból, talán a Széchenyi térről, vagy attól kissé nyugatabbra fényképez­ték le. Különleges élmény ma szembesülni a századforduló utáni Péccsel, a város hegy­oldali, akkor még javarészt beépítetlen részével. A mai „ház ház hátán” állapot he­lyén hatalmas kertterületek vannak, a székesegyházat kö­rítő házak többsége jól fel­ismerhető, hisz napjainkig fennmaradtak, s a távolabb ritkásan lévő házak némelyike is ismerős. • PATACSI PETÍCIÓ. Az utca­névváltoztatás körüli „viharok" még nem ültek el. Ezt bizo­nyítja egy minapi telefon. Lengyel Ilona, a patacsi Patak utca 20-ból telefonált már másodszor. Először csak közölte, hogy az utcabeliek nagyon tisztelik Kovács Bélát, az emlékét kegyelettel őrzik, de azt szeretnék, ha -, az utcanévbizottság javaslata szerint —, a Fő utcát nevez­nék el róla. A következő tele­fon már arról szólt, hogy — feltehetően a Hársfa utcaiak sikerén felbuzdulva —, 66 aláírással ellátott petíciót adnak át az említett kívánság megvalósítása érdekében a polgármesternek. Kíváncsian várom az eredményt. ISMÉT A PLAKATOK. Hár­man állunk a Széchenyi téri IBUSZ-saroknál, és méltatlan­kodunk a várost gátlástalanul elárasztó plakátözön miatt. Méltatlankodásunk helyszínén is plakát plakát hátán a falon. Most már beletörődünk ab­ba, hogy az ígéretek elle­nére -, sokfelé még mindig ott vannak a tavalyi válasz­tási plakátok, mert azóta masszív plakátrétegek vastagit- ják a falakat. Miért nem lép az önkormányzat? Miért olyan elnéző? Miért hiányoznak a plakátok felragasztására al­kalmas táblák? Miért nem büntetnek? Hiszen pillanatok alatt kideríthetők a plakátok gazdái. Kemény büntetéssel pedig bizonyára megálljt le­hetne parancsolni. Ideje vol­na! És vajon kiragasztás előtt be kell-e mutatni valahol a ragasztványokat? Mert olyan szövegek jelennek meg . . . Égy fülbelövő több tucat kis cé­dulán hirdeti magát, megje­lölve a fülbelövés helyét és idelyét (sic!), egy másik pla- kátocskán pedig a legszem­beötlőbb betűkkel valamely női testrész . . . hm . . . szóval nem a szalonképesebbik meg­nevezése olvasható. Hársfai István Viharkárok Milliós nagyságrendű káro­kat okoztak Pécsett a júliusi viharok, különösképpen a 3—4-i, kiadós esővel járó vi­har. Mintegy 3000 négyzet- méter út javítása vált szüksé­gessé. Leginkább a föld és a zúzalékos utak mentek tönkre. A legtöbb kár a Bálicsi úton, a Völgyi-dűlőben, a Rácvárosi és a Tiborc utcában keletke­zett. A helyreállítási-javítási munkák befejezésének várható határideje augusztus 10-re te­hető. A költségek elérhetik a 1,5 millió forintot is. Tíz kilo­méternyi hosszú nyílt vízfolyás, illetve árok tisztítását, helyre- állítását is el kell végezni. A legnagyobb kárt a magyar- ürögi és a Fábián Béla úti árok szenvedte el. A 600 000 forint költségű helyreállítás határideje július 30. Kereken 100 000 forintba került 25 víz­nyelő tisztítása és hordalék­mentesítése. A járdákon és az utakon 150 köbméter hordalék és iszap gyűlt össze. Ennek 80 000 forintba kerülő elszál­lítása e héten fejeződik be. Fák is lesznek a Kossuth téren Megkezdődött a Kossuth tér gyalogos forgalmának a ren­dezése, a rokkantkocsi lejárók építése. A forgalomrendezéssel együtt a kivitelező, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Válla­lat a nyár folyamán előkészí­ti a tér fásítását is. A tervek között szerepel, hogy a mos­tani aszfaltsivatagot felvágva, apróbb zöldövezeteket alakí­tanak ki a téren. Határidők! A helyre nem állított közmű­nyomvonalak között ezúttal csupa gázbekötés szerepel. A Felsőhavi dűlő gázbekötésénél július 6., a Kakukk utca 1. előtti gázbekötésnél június 15., a Barázda utca 11-nél júni­us 30. volt a be nem tartott határidő. Mindhárom esetben Vigh Zoltán a felelős. A Tál­tos utca 3-nál sem készült el a gázbekötés, illetve a nyom­vonal helyreállítása a június 10-i határidőig. Ezért a MÉLY­ÉP Gmk., illetve Katies Józsel felelős. Ilarosuedo orjarat A gépkocsik parkolási helyzete az egyik legtöbb gonddal járó feladata a városnak. A fizető parkolóknál is jelentkeznek gondok, hogy csak ezekből kettőt említsünk: a parkolási dí­jakból befolyt összegek hovatovább nem fedezik a rendszeres takarítási díjukat, a Kossuth térinél pedig számtalan esetben elállják a taxik a be- és a kijáratot. Rosszabb a helyzet a nem fizető parkolóknál, ugyanis nincs belőlük elég, és ezért sokan a tiltott helyet választják. A til­tott helyet választják még akkor is, ha nem nagy távolságban ott van a kijelölt parkolóhely. Az első helyszínen, az Iparosház előtt egy kijelölt parkolóhelyet örökítettünk meg, a második a Rákóczi úti ^villanyrendőr” utáni tömb előtti áldatlan állapot: tilosban várakozó autók! FARKAS MÁRIA, VAJGERT GYÖRGY, VÁRHIDY GYÖRGY, DR. VARGHA DEZSŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom