Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-26 / 203. szám

1991. július 26., péntek uj Dunántúli napiö 3 Erkölcstan az általános iskolákban Küzdelem az infláció ellen (5J Gazdasági örökségünk A rendszerváltást nem látványos gazdasági összeomlás idézte elő. A gazdaság, ha számtalan problémával küszködve is, de még működőképes volt, amikor bekövetkezett a korábbi politikai rendszer látványos összeomlása. A gazdaság ma is működőké­pes, tehát nincs szó gazdasági összeomlásról. A helyzet azonban válságos, ami a korábbi problémák következménye. Mohácson a képviselő-testü­let mellett működő közművelő­dési és oktatási bizottság el­nöke, Lajdi Antalné, továbbá a hét bizottsági tag - valameny- nyien pedagógusok — a nyári szünidő egy részét munkával tölti. Készülnek az augusztus elejére tervezett pedagógus összejövetelre. Addig is önként jelentkezőkből és felkéri taná­rokból álló külön munkabizott­ságot szerveznek, amelynek fel­adata lesz előzetesen megvi­tatni, majd részleteire lebontva kidolgozni az általános iskolák­ban bevezetésre szánt erkölcsi nevelés tematikáját. Az elmúlt évben hittanórákat már minden általános iskolá­ban tartottak. A bizottság meg­ítélése szerint a gyerekek szá­mára megterhelőek voltak a délutáni foglalkozások, haté­konyságát is megkérdőjelezik, főleg miután ismert, hogy az egyéb iskolai elfoglaltságok mind délutánra szorulnak. Ezért is keresik a módot a hittan óratervbe történő beépítésére, és amelyik gyerek ezen nem kíván részt venni, az erkölcs­tant hallgatna. Az európai értékrendnek megfelelően, például a német iskolákban évtizedek óta okta­tott polgári erkölcstan tan­könyvei szerint tudnák elkép­zelni az általános műveltség­hez nélkülözhetetlen ismeretek elsajátítását. Hogy végül is Mohácson milyen feltételek mellett kezdhetik tanulni mind­ezt szeptembertől a kisdiákok, az a következő hetekben dől el. B. M. Kiállítások a pápa- látogatás tiszteletére Két kiállítással is várja a pápalátogatásra érkező ven­dégeket a Janus Pannonius Múzeum. Pécsett, a Várostör­téneti Múzeumban „A pécsi harangöntőműhely" cimmel készült válogatás vasárnap nyitja meg kapuit, a népi val­lásosság emlékeit összegyűjtő tárlat pedig, „ Belépek Krisz­tus nyomába" címmel a jövő hét péntekjétől a Néprajzi Múzeumban lesz látható. Melyek e válságos helyzet főbb jellemzői? A helyzet válságos Legfontosabb, hogy gazda­ságunk egészében nézve, nem­zetközi mércével mérve ala­csony hatékonysággal műkö­dik. Tömören fogalmazva a ha­tékonyság javítása a legfonto­sabb gazdasági célunk. Igen tetemes és még mindig nő .a külső (konvertibilis vi­szonylaté) adósságállományunk, mely kamataival megnövekedve terheli a közvetlen és a közép­távú jövőt. Túl nagy a nehézipar aránya a gazdaságban. Tovább kell folytatni arányának csökkenté­sét. Nagyon jelentős a belső ál­lamadósság. (Sorozatos költ­ségvetési deficit.) Ennek csök­kentésére kell törekedni. Termelő kapacitásunk jelen­tős részét eleve a szovjet (vi­szonylag igénytelen) piacra történő termelés (szállítás) cél - .jóból hoztuk létre. De a szov­jetek egyre kevésbé tudnak fi­zetni. Az eleve ide szánt ter­mékeket pedig ■ máshol alig, vagy egyáltalán nem tudjuk el­adni. Sok vállalatnak csökken­tenie kell termelését (és Így a munkások számát is!), s bizo­nyára néhány vállalatot fel kell számolni. Változtatni kell a gazdaság struktúráján és a kül­kereskedelmi orientáción. Az egyébként piacképesek között is sok a veszteséges vál­lalat.. A veszteség oka a pia­con elérhető árhoz viszonyított magas költség. Van sok nyereségesnek tűnő, de valójában veszteséges vál­lalat. Ez azzal függ össze, hogy az eddigi számviteli rendsze­rünkben a „könyv szerinti” nye­reség nem valóságos többletet takart. A pótláshoz szükséges amortizációs összeg egyre na­gyobb hányada nyereségként jelent meg a könyvelésben. Er­re mondják szakemberek, hogy így a vállalat és a nyereség adóztatásán keresztül az állam szép lassan „feléli" a vállalati vagyont. Fejletlen az ország infra­struktúrája (telefon-, úthálózat stb.). Ezek fejlesztésére sok pénz kell! Igen sok a környezetromboló technológiával működő üzem. Ezeknél szükséges a technoló­gia váltása, vagy a környezet­kímélés más módon való bizto­sítása. Ez is nagyon költséges! A jelenlegi tulajdonviszonyok nem biztosítanak kellő érde­keltséget a hatékonyság, a hosszú távú eredményesség ja­vítására. Amit célszerű, mi­előbb privatizálni kell! Még mindig sok a monopo­lista helyzetben levő nagyválla­lat és kevés a közepes és kis­vállalatok súlya a gazdaság­ban. Erős piacfelügyeletre van szükség és törekedni kell arra, hogy - ahol ez gazdaságilag célszerű — versenyhelyzetbe hozzuk a vállalkozókat. Lehetne sorolni, szinte vég nélkül, de nem teszem.. Egyet azonban még megemlítek. A paternalista állam képe bele­ivódott az emberek tudatába. Természetesnek tartják, hogy ha emelkednek az árak, akkor az államnak ezt bér-, nyugdíj stb. emelés formájában kom­penzálni kell; hogy az áraknak „méltányosaknak" kell lenniük a fogyasztók szempontjából, hogy a mezőgazdaságban megtermelt (megtermett) ter­mékeket az államnak fel kell vásárolnia stb. Ha nem teszi ezeket, akkor „rossz” (netán „gonosz”) az állam, a kormány. A piaci viszonyok hatékony működéséhez az emberek tu­datának is meg kell változnia. Talán a piaci viszonyok gyor­sabban kialakíthatók, mint' a működésükhöz szükséges szem­lélet- és magatartásforma. Az emberek sokaságánál ez nehe­zen fog változni. A fogyasztást csökkenteni kell A fentiekben tömören ás váz­latosan összefoglalt feladatok­ból következik, hogy a gazda­ság hatékonyságának gyors, je­lentős javulására nem számít­hatunk. Sok-sok pénz kell adósságunk törlesztésére, ugyancsak sok pénz kell, hogy megteremthessük a hatékony­ság javításának feltételeit. Eb­ből következően, legalábbis - szerencsés esetben — rövid ide­ig az országban a belső fo­gyasztást csökkenteni kell. Ezt az állam az adók növelésével érheti el legegyszerűbben. Nö­veli a fogyasztók és/vagy a vál­lalkozások adóját. Egyre megy, mert a vállalkozások adójának növekedése árfelhajtó hatású, bár utóbbi esetben nem az ál­lam vesz el a lakosságtól, ha­nem a piacon keresztül a vál­lalkozók. A tipikus az, hogy ilyen helyzetben az árak gyor­sabban növekednek, mint a bé­rek és egyéb jövedelmek. Az örökölt problémákból fa­kadó inflációs nyomás mellett néhány új, inflációt erősítő té­nyező is jelentkezik. így: min­denféle kárpótlásnak, mert ke- ' resletnövelő, reprivatizációnak, mert kínálatmérséklő lesz infla­torikus hatása (bárhogyan is Ítéljük meg ezek jogos, ill. méltányos voltát). Inflatorikus hatású lesz a helyi adók beve­zetése, ill. növelése is, mert végeredményben költségnövelő hatású (akkor is, ha ezt jogos­nak és szükségesnek ítéljük). Infláció erősítő hatása van an­nak is, hogy forintban nem ér­demes megtakarítani, mert bár „szép" kamatot is kapunk, így sem őrzi meg vásárlóértékét. (Nincs pozitív reálkamat.) Ha megtakarítani szándékolt fo­rintunkért devizát veszünk és azt tesszük a bankba, bizton­ságosabbnak véljük megtakarí­tásunkat (bár nem biztos, hogy jobban járunk). De, aki kapta a forintot, azt el fogja költeni, tehát forintban a kereslet nem csökken. A piac, a kereslet szempontjából olyan, mintha nem takarítottunk volna meg. Jobb lenne forint megtakarítás­ban érdekeltté tenni az embe­reket. Tóth Lajos főiskolai docens (PMMF) Szombaton bucsuest lesz Borbála-telepen n nemzetközi jóakarat jegyében A munkát ma, pénteken befejezik, de vasárnapig ma­radnak Pécsett. Utána Buda­pesten töltenek néhány na­pot, aztán mindenki megy vissza a hazájába: Ausztráliá­ba,' Indiába, Izraelbe, Len­gyelországba, Olaszországba, Romániába, az Egyesült Álla­mokba . . . Folytathatnánk a felsorolást, hisz az a 29 fia­tal, aki két hétig Pécsett1 tar­tózkodott, a világ 20 országá­ból érkezett. Mindannyian a New York-i székhelyű RYS - Vallásos Fiatalok Szolgálata Alapítvány '— tagjai, s minden évben más-más országban-töl­tenek két-három hetet. Költ­ségeiket az alapítvány állja. Mindenütt szociális létesítmé­nyek építésén, felújításán munkálkodnak. Pécsett a haj­léktalanok Gomba utcai és á Borbála-telepi női átmeneti •szállás rendbe tételén, . szépí­tésén, illetve az orvosi rende­lő kialakításán dolgoztak. Mi Borbála-telepen találkoztunk velük. A csoport vezetőjét, az in­dián származású John Eag- leadyt - aki az Egyesült Ál­lamokban, Spokane város egyetemén közgazdaságtant tanít — először az alapítvány céljáról kérdeztük. — A ■ legfontosabb, hogy minden különbözőséget le­küzdve képesek legyünk egye­temes kapcsolatokat teremte­ni. A szolgálaton keresztül szeretnénk egy újfajta világ­béke megalapozói lenni. Ezért jövünk össze a világ számos országából. Együtt dolgozva erősítjük a barátságot, illetve újakat kötünk. — Pécsett is sikerült? — Igen. Sok kedves ismerő- sünk van -már. Elsősorban azok a fiatalok, akik a sza­badidőnkben segítettek meg­ismerni a várost és a környé­két. De voltak olyan csalá­dok, akik vendégségbe hívtak minket és mindig itt van ve­lünk a környékről több kis­gyerek. Személy szerint annak örülnék, ha ez a kapcsolat szervezetten tartós maradna Pécs és az alapítvány között. — Bizonyára tudnak arról, hogy ezt a szállást, amelynek a szépítésén fáradoznak, a környékbeliek a mai napig nem fogadták el. Másutt mit tapasztalták? — Nem lehet mindenki ked­vére tenni. Vannak," akik meg­értik az ilyen intézmények lé­tének fontosságát, vannak, akik tiltakoznak eflene. Ez mindenütt így vön. — önök eddig két helyen dolgoztak, most viszont az egész csoport, itt van Borbá­la-telepen. Miért?- Azért, mert ez női szál­lás, és úgy tudjuk, hogy ide gyerekes anyákat is befogad­nak. Szeretnénk, ha minél előbb rendezett, mutatós len­ne. A női átmeneti szállás épü­lete és udvara valóban meg­változott. Ezt mondják a bu­szon _ a környékbeliek is, akik azonban a héten megint fel­háborodtak. Az egyik szállás­lakó fél éjszakán át' ébren tartotta a közeli házak lakóit. Ordítozott az utcán, beverte a szállás ablakát. Azok a kül­földi fiatalok, akik jószándék­ból jöttek, ide erről nem te­hetnek, s remélik, hogy • szom­bat este 7 órakor többen megtisztelik őket részvételük­kel a búcsúestjükön. T. É. Pici, magyar dezinformáció Ügy látszik, Thürmer Gyu­la hiába erőlködik. Mint a lapok hírül adták, moszkvai- tartózkodása idején felhívta őt Mihail Gorbacsov, s ti­zenötperces beszélgetésük alatt Thürmer ígéretet ka­pott a szovjet elnöktől arra, hogy a Szovjetunió — a ma­gyar parasztságot segíten­dő — két-hárommillió tonna gabonát átvesz a magyar feleslegből. Eddig a jó hír. Már ami a hazai mezőgazdászokat illeti. Ami már nem annyira jó hír, az az, hogy a Külügy­minisztérium pillanatokon belül cáfolta a hírt. Mint a Jeszenszkynféle tárcának az MTI-hez eljuttatott közle­ménye — szovjet szervekre hivatkozva — állítja: „a hír teljes egészében kacsa”. Mint utóbb kiderült, Thür­mer állítása igaz, a Külügy­minisztérium közleménye vi­szont úgy ahogyan van . . . Nos, nem kacsa — csak dez- info.máció. Kár, hogy a magyar ve­zetés még mindig nem is­merte fel: mindegy, hogy ki segít, csak az ország ér­dekében tegye. S ha meg­tette, nem lejáratni kell az illetőt, inkább köszönetét mondani munkájáért. Még ha Thürmer Gyulának is hívják, s még ha a kom­munista párt vezetőjeként is ismeri az ország. Azzal együtt is, hogy Thürmer nyilván politikai célzattal, saját pártja, az MSZMP népszerűsítése ér­dekében (is) teszi, amit tesz. De hát mivel politikus -ez a dolga. Ezért fizetik. — pauska — Nagy Bandónak elege lett a polgármesterségből Ultimátum vagy saját döntés? Ügy tűnik, hosszú után­járást igényel majd, amíg tiszta képet nyerhetünk ar­ról: mi volt az oka, hogy teljes váratlansággal — leg­alábbis ami a közvéleményt illeti — lemondott polgár- mesteri funkciójáról Nagy Bandó András. Mint emlé­kezetes, a helyhatósági vá­lasztások idején, amikor szerte az országban várták a voksok eredményeit, első­ként Orfűn szállt fel a fe­hér füst: Nagy Bandó And­rás lett az üdülőfalu pol­gármestere. Lapunk ettől kezdve fo­lyamatosan figyelemmel kí­sérte a közismert ember működését. A választásokat közvetlenül megelőző kor­tesbeszéde azonban sok. jót Ígért a körzet népének. Túl sok jót — s amikor ennek hangot adtunk, a humorista megvádolta a tudósítót el­fogultsággal. Idő közben az is nyilvánosságot kapott, hogy a helyi önkormányzat, illetve a területen telek- és üdülőtulajdonnal rendelke­zők képviselete között ko­moly háború dúl, mégpe­dig a részönkormányzati jo­gokért. Ezt Nagy Bandó kö­vetkezetesen késleltette, amig a köztársasági megbízott megyei hivatalától figyel­meztetést nem kapott: tör­vénytelenséget követett el a részönkormányzat megalakí­tásának elmulasztásával az orfűi képviselő-testület, pol­gármesteri hivatal. Azután az is „közhírré té­tetett", hogy NBA - zöld kocsiján a rendszámtábla betűi is' ezek - bikacsökkel próbálta nézeteltérését tisz­tázni. Ami NBA-tól is sok. különösen pedig egy pol­gármestertől. Ám nem csak a felsorol­tak késztették egy alapo­sabb beszélgetésre — mint­egy két héttel ezelőtt — az önkormányzat néhány tagját Nagy Bandával. E beszél­getés lényege: kényszerhely­zetbe hozni a polgármestert, hogy a továbbiakban fon­tolja meg lemondását. NBA ezt megtette, s a szerda esti képviselő-testületi ülésre egy levelet küldött, amely­ben bejelentette lemondá­sát. Itt felhívjuk a figyelmet a vonatkozó törvény egy ér­dekességére: ha valahol körjegyzőség működik, akkor a jegyző az apparátusok fő­nöke, alárendelve a polgár- mestereknek. Ahol önálló községi jegyző van, ott a polgármester egy személy­ben a munkaadó. Azaz: a törvényesséq betartására ügyelő szakember a polgár- mester beosztottja. vagyis fügq tőle a jegyző. Ebből az említett „búcsú­levélből” nem sok szivárgott ki. Talán csak a lényege: NBA panasza szerint senki sem segítette tervei meg­valósításában, se a falu, se a képviselő-testület. Vissza­cseng itt egy rádióbéli nyi­latkozata, amelyben NBA úgy vélte — szűrhető le sza­vaiból —, hogy őt Orfű meg sem érdemli. S hogy az Orfűi Alapítványba tett 50 000 forintját ezért vissza is kéri. Itt már sikamlósabb terü­letekhez értünk, amennyi­ben mindezekkel szerettük volna szembesíteni a pol­gármestert. Annyit üzent: nem kíván nyilatkozni a sajtónak. Mészáros A. Újabb török roham várható A hét végén ismét fennakadások várhatók a határforgalomban, mi­után Bajorországban 202 ezer török vendégmunkás kezdi meg nyári szabadságát - mondta az. MTI érdeklődésére csütörtökön Zubek János határőrségi szóvivő. Hegyeshalomnál befele már pénteken csúcsforgalom lesz, ami 60-90 perces várakozást jelent, de akiknek nincs vízumuk, dzoknak három órába is telhet, míg beléphetnek az országba. A határőrség ezért a hazánkba érkezőknek azt ajánlja, hogy vegyék igénybe Kópházo, Kő­szeg, Búcsú, Rábafüzes átkelőket, illetve a bozsoki és a szentpéterfai határállomást, amelyet csak magyar és osztrák . állampolgárok hasz­nálhatnak. Röszkénél péntek délutántól várhdtó torlódás, a Jugoszláviába uta­zóknak 3—4 órás várakozásra kell számítaniuk. Ajánlott Tompa, Herceg- szántó átkelő igénybevétele. Nagylaknál már csütörtökön két' órába, á hét végén pedig 4—6 órába telik majd az átlépés. Gyulánál és Artáftdnál- ennél jóval kisebb lesz a várakozás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom