Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-06 / 183. szám
1991. július 6., szombat uj Dunántúli napló A bronz: évezredes üzenet A pécsi Székesegyház Basilica Minor, ‘rangra emefese és a közelgő pápalátogatás emlékére egy mindössze negyven példányban készülő bronz emlékérmet forgatok a kezemben. Az ilyen műfajban szokottnál némileg, nagyobb: egyik oldalán a pápa portréja, a másikon a pécsi Bazilika. — Latin nyelvű a körfelirat - mondja az alkotó, Soltra Elemér festőművész. — ‘Először gondoltunk magyar nyelvű szövegre is, de mert_ a katolikus egyházzal annyira összenőtt a latin, emellett döntöttünk. Még azt is hozzáteszi: az érem első változata saját örö- ■ mére készült. Vagyis, nem megrendelésre, A véletlen hozta, hogy a tervezet — akkor még gipszből készítetten — eljutott a pécsi megyéspüspökhöz, akinek megtetszett az ötAz erem két oldala Aktualitás: a Székesegyház centenáriuma és a pápai látngatás let és természetesen az érem. — Nem foglalkoztam ezzel a műfajjal korábban — mondja a művész —, amíg eszembe nem ‘jutott egy gondolat: „Velük éltem egy korban”. A szememben nagy, neves emberekről kezdtem portrékat készíteni érmeken, plaketteken, végül egy ‘kiállítás' lett az anyagból a Kisgalériában. Ma az érmeim szánba 300 körül mozog. Az emlékérmek ezek a portrék mellett készültek, s ennek a legutóbbinak valóban kettős az aktualitása: a Székesegyház újraszentelésének 100. ‘évfordulója a Basilica Minor ranggal, illetve a pápai látogatás. ,1 I í : > it i e & Soltra Elemér szereti az érmeit. És különösen anyagukat, a bronzot. — A bronz ezeréves üzenet. Időtálló, csodálatosan megmunkálható fém, s nekem ezzel a felelősséggel kell készítenem az érmeimet. Az éremművészet nálam nem hobbi, sokkal inkább hitvallás, de még azt is mondhatnám: életem naplója. És szól munkatársáról, a pécibónyai öntőmesterről, Balogh Imréről is, aki „laboratóriumi munkát végez, nagyszerű szakember." — Tudja, kérem — mondja a festőművész Kolozsvár utcai műtermében -, nem születik mű, ha csak rideg megrendelésre készül. A belülről induló motívum nem hiányozhat.- Kíváncsi árra, mit szól a pápa majd az emlékérméhez? — Nagy megtiszteltetés len-, ne, ha véleményt mondana. Én úgy vélem, őszinte bennem az a törekvés, hogy megérlelt gondolatokat 1000 évre bronzba fogalmazzak. Annyi nagy ember, annyi híres esemény, annyi megörökítésre méltó történelmi évforduló van, hogy gyakorta kell nyúlnom a szerszámaimhoz. Mindig megkérdem magambán, hd egy-egy téma előtolul belőlem: miért? Miért ne csináljam? Miért ne készítsek érmet? M. A. Szégyenteljes nap egész Dél-Dunántúl történetében július 4-e. 1944-ben ezen a napon deportálták a környék zsidóságát Auschwitzba, ahonnan csak nagyon kevesen tértek vissza. Ezért jelent meg már korán a Könyvek Könyve, amelyben fölsorolták az ismert áldozatok hosszú sorát. — Dr.'Schweitzer József pécsi főrabbi komoly kutatásokat folytatott e témakörben — minden év júliusának első vasárnapján pedig délután gyászistentiszteletet tartanak a zsinagógában, amelyet az izraelita temetőben meqemléke- zés követ az ott létesített emlékműnél. Az '1980-as évek közepén elhatároztuk a Pécsi Városszépítő és Városvédő Eqyesület keretében, hogy emléktáblát állítunk a volt gettó központiában, a mai Mártírok útja 42. számú ház falán, a MÁV-bérházon. Tervünk szerencsésen találkozott a HNF Pécs Városi Bizottsága tervével, és megkezdődött a szervezőmunka. E sorok íróiával együtt vett részt a munkában fodor Zsigmond és Maros- vári László (HNF), dr. Sebők Imre (MEASZ Nácizmus üldözöttek Bizottsága), dr. . Vidor György, a hitközség képviselőié. nagy támogatást adott dr. Marton István, egyesületünk elnöke. A prózai szöveq mellett egy vers is szerepel az emléktáblán, dr. Zeleni Ferenc levéltáros, a téma helyi kutatójának műve. A Pécsi Városszépitő és Városvédő Egyesületen kívül a többi résztvevő jórészt elvi, de kevesebb anyagi támogatást tudott adni a tábla megvalósításához, de segítségünkre jött a város akkori vezetése: Szabó Nándor elnökhelyettes a körzet tanácstagja volt, így nagy része volt abban, hogy a város anyagi támogatásával fölavathattuk a táblát 1988. július 3-án. A fölavatásnál közreműködött a MÁV Koncert Fúvószenekara és a pécsi Mecsek Kórus. Természetesen nem szabod kihagyni a MÁV támogatását sem, az igazgatóság is csatlakozott tervünkhöz. Két férfiúról kell még külön szólnom: az azóta elhunyt Kotos Jánosnak nagy szerepe volt a szervezésben, az azóta Ybl-díiat kapott Dévényi Sándor pedig művészi kivitelű tervet alkotott anyagi ellenszolgáltatás nélkül. A kivitelezést a Műemléki Felügyelőség ki- rendeltségének köfaragómű- helye végezte. Sok ember erőfeszítése valósult tehát meg egy jó cél érdekében. Azóta városi emlékhelye is. van e tragikus évfordulónak, s • reméljük, minden évben összegyűlnek majd itt az emléke- zők. Ez évben július 7-én, vasárnap délelőtt 10 órára várjuk 'Pécs és a környék emlékező polgárait. Dr. Vargha Dezső A dél-dunántúli deportálás évfurdulúján Emléktábla a volt gettó falán Dr. Tekeres Miklós Új pozíció a Pécsi Orvostudományi Egyetemen a gazdasági rektorhelyettesé. ütközőpont két szakma között. Nem revizor és nem teljhatalmú fő- irányító, akinek szimpátiáján múlik vagy sem egy új berendezés megvétele vagy utazás egy konferenciára. Legalábbis így vélekedik új munkájáról dr. Lekeres Miklós egyetemi tanár, a POTE Anaesthesiológiai és Intenzív Terápiás Intézetének igazgatója. — Az okos kompromisszumok híve vagyok, a reális intézkedéseké, amelyek mögött szilárdan állnak a pénzügyi megfontolások — vallja dr. Tekeres Miklós. — ön egyszemélyben dönt a beérkezett igényekről? — A legtöbb kérdésben konzultálok a rektorral, -a gazdasági főigazgatósággal és a gazdasági bizottsággal, a klinikai bizottsággal. Elképzelésem, hogy amint azt az angliai intézményekben is láttam, fontos kérdésekben tanácsadó testület határozzon, így a hozott- döntések objektívebbek lehetnek. — Mik voltak az első teendői gazdasági rektorhelyettesként? — Képezem magam közgazdasági ismeretekkel, s megpróbálok rájönni, milyen problémák jelentkeztek az elmúlt időszakokban. A költségvetés szűkös volt, s most sem lesz -tó- gabb, de saját magam tapasztaltam, hogy bár az egyetem maga előtt tolta adósságait, mégis voltak, akiknek csak jutott pénz, vagyis az egyik zsebből a másikba rakosgattak az összegeket. Ez a bázis szemléletű költségvetés nem volt jó, s a gazdasági rendszer hibái az egyetemek pénzügyi automatizmusából eredtek, amelyek ráadásul némi politikai ízzel fű- szeréződtek. Az egyetemnek van saját bevétele, s a különböző pályázatokból is jut plusz pénzekhez. Ezeket is fel kell használni arra, hogy ne fedhesse egymást a fejlesztésre és az elhasználódott eszközök pótlására hivatott összeg. Nem akarok én a gazdasági főigazgatóságra sem rátelepedni, de szeretném, ha a továbbiakban nem egy anyag- beszerző döntené el, mit is vesz meg a szűkös pénzből. Az is a realitásokhoz tartozik ugyanakkor, hogy a jelenleg érvényben levő gazdasági szabályzókat nekem is be kell tartanom, tartatnom, ha nem is értek mindegyikkel egyet. Én is-várom az „Az okos kompromisszumok híve vagyok” lesznek-e gazdasági, pénzügyi következményei ? — Közvetlen gazdasági vonatkozása nincsen. Ezek az intézmények valaha is az egyetemÉletmentő munka folyik az Anaesthesiológiai és Intenzív Terápiás Intézetben új társadalombiztosítást, mert döntéseinkben majd ahhoz is igazodnunk kell. — Adományokban, alapítványokban, szponzorokban bíznak sokan. A gazdasági rektorhelyettes is számol ezekkel a lehetőségekkel? — Inkább a pályázatokkal, örülünk természetesen az adományoknak, de olyan helyzetben vagyunk, hogy arra is gondolnunk kell, milyen célra szóló adományt fogadunk el. Aki az adományt adja. ' kikötheti ugyanis, mire fordítsuk, s nekünk biztosítani kell, hogy az adott berendezést működtetjük, fenntartjuk. Mindenképpen egyeztetni kell az adományozó jószándékát a mi belátható lehetőségeinkkel és az egyetem fejlesztési elképzeléseivel. A gyógyítás szponzorálásában nagyon nem hiszek, de meg lehet próbálni. Ezen a téren talán a társadalombiztosítás hozhat változást. Más a kérdés a kutatásokkal. Az alapítványok segíthetnek. De olyanokban is bízom, mint az OTKA pályázat vagy az Universitas támogatásában, mely fellendítheti kutatásainkat, beruházásainkat. — Napirenden levő, mielőbb megoldandó kérdés az egyetem és a megyei kórház integrációja. Amennyiben ez megvalósul. hez tartoztak, s részben oktatókárházaink. Az a természetes, ha együtt dolgozunk. A fejlesztéseknek viszont mór vannak gazdasági kihatásai, s terveznünk is kellene ezeket, de amíg nincsen döntés, hogyan? Az ön- kormányzatokra természetesen számítunk a pénzügyi feltételek' megteremtésénél.- A POTE szakmai profiljából számos terület hiányzik, míg mások fejlesztésre várnak, összeállítottak egy sorrendet a létrehozásukra? — Az önálló traumatológiai klinika kialakítása már elkezdődött, de a többi ügyében még nem határozott az Egyetemi Tanács. Elmondanám viszont, hogy az egyetem önálló importjogot szerzett, így a folyóiratok közvetlen rendelésétől kezdve, játsszunk a képzelettel, a saját gyógyszertár kialakításáig több mindent olcsóbban, gyorsabban megvalósíthat az egyetem I- Az a hir kering egyetemi berkekben, hogy ön Budapestre pályázik, s akkor faképnél haqyja új leiadatkörét is. Igaz ez?- Valóban hívtak és pályáztam Budapestre, de végül is maradok. Leírhatja nyugodtan, most már nem tervezem, hogy máshova megyek dolgozni. Ötvenöt éves elmúltam, itt folytatom a munkámat.- Mi tartozik az ön kutatási területéhez? —. Két szakvizsgám van, sebészi és anaesthesiológiai. Az élettan is. érdekelt, de amikor 1969-ben egy évet Angliában töltöttem, elköteleztem magam az anaesthesiológia mellett. Itt a klinikán 1984 óta vezetem az intézetet. - Foglalkozom a vér- viszkózitással, az újraélesztés kérdéseivel, a pacemaker-kezeléssel. Szeretek gyógyítani és oktatni. Fennmaradó időmet fiatal munkatársaim menedzselésére fordítom, s ehhez nemzetközi kapcsolataim is segítséget nyújtanak. B. A. Számítógéppel támogatott tervezés Az „Építés fejlődéséért” Alapítvány pályázatán hároméves támogatást nyert ej a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Bajai Vízgazdálkodási Intézete, egy IBM—AT alapgép köré épülő interaktív műhely létesítésére, amelyben a műszaki tervezés számítógép segítségével történik. Az alapítvány kuratórium ma felismerte, hogy a műszaki fejlődésben való elmaradásunk behozásának legegyszerűbb, . leghatékonyabb módja a műszaki főiskolákkal, egyetemekkel való együttműködés, az ott jelentkező konkrét fejlesztési elképzelések támogatása. így kapott zöld utat a bajai kéz1 deményezés is. Gaidasági rektor helyett Dr. Tekeres Miklós
