Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-31 / 208. szám

1991. július 31., szerda aj Dunántúli napló 11 A gomb, a cipzár, a kapocs már a múlté Fagylaltért: halál Naplóinkban, amikor csaknem minden utcasarkon fagylaltozók várják a felfrissülni vágyókat, szinte hihetetlen, hogy úgy két­ezer évvel ezelőtt néhány római polgár életébe került ez a fi­nom csemege. Néró, a Római Birbdalom rettegett császára az albán he­gyekből havat hozatott udva­rába.. A havat gyümölcsökkel, rózsavízzel és mézzel ízesítet­ték, és meleg nyári napokon fogyasztották. Ha a -forró itáliai napsütés elolvasztotta a be­raktározott havat, akkor a csá­szár stafétákat küldött az Alpok gleccsereibe, akik onnan ro­hamtempóban szállították a je­get Rómába, hogy Néró fel­frissítse magát. Ha az utolsó staféta a császári palotát csak felolvadt, langyos vízzel érte el, akkor minden bizonnyal ez volt az utolsó útja. Néró megölette. A régi görögök már sokkal korábban ismerték az úgyneve­zett „édes hó” kellemes, jóté­kony hatását. Szimonidész, a költö időszámításunk előtt a 6- 5. évszázadban egyik versében azt kéri, hogy poharát az Olimposz csúcsán lévő hóval töltsék meg. Hippokratész, a hires orvos pedig azért aján­lotta a fagylaltot, mert ezáltal növekszik az általános jó köz­érzet. Nagy Sándor császárról pedig azt mesélik, hogy csaták előtt édes havot szolgáltatott fel tisztjeinek. Az első igazi fagylaltot az olaszok készítették, Medici Ka­talin esküvőjén a díszvacsora fénypontja a málnából, citrom­ból és narancsból készített fagy­lalt volt. Medici Katalin a fagylaltkészítés receptjét állam­titokként őrizte. A 17. században megnyílt Párizsban az első, úgynevezett jegcukrászda. Ettől kezdve már az egyszerű polgárok is élvez­hették a fagylalt finom izét. A párizsi jégcukraszdát sok híres­ség látogatta, többek köpött Rousseau, Voltaire és Napóleon Száz évvel ezelőtt jelentek meg az olasz fagylaltosok Nyu- gat-Európóban, és kezdték áru­sítani pompás ,,geloto”-jukat. A 19. század vége felé ná­lunk is sorra nyíltak a lágy loltszalOnok és cukrászdák. K. Gy. Fűzve, fonva keresztezve Néhány évvel korábban a gomb, a díszgomb volt a ruhn éke. Óriási színes, arany, ezüst csillogásé gombokat vi­seltünk, ha kellett, ha nem. Ha olykor be is gomboltunk velük valamit — szoknya elejét, kosztüm kabátját —, a cél nem ez volt. Sokkal inkább a deko ráció. Nos, most már csak a meg rögzött konzervatívak gombol- koznak. Nemcsak be, ki is. Mert a begombolt vagy nyitott ingváll, blúz, ruha csak a ha­gyományőrzőknek tetszik. Aki divatozik, az most lelkesen fűz, fon, kötöz. Színes madza gokkal, selyem szalagokkal, fémszálas pamutszálakkal passzítja össze szoknyája, blú­za elejét, hátát, de még cipő jét, papucsát, szabadidőhol miját is. . Ezek az összefűző wálak igen praktikusak. Miközben valamennyire eltakarnak, any nyira szexisen ki Ls mutatják azt, amit éppen nem szégyell viselőjük. De praktikus azért is, mert jótékonyan elfedi a szűkké vált holmi feszességét, tlsak egy eresztés a zsinóron, és máris eltűnik néhány kiló felesleg. No, persze ezt a di vatot azért nem a telteknek találták ki. Egyáltalán nem esztétikus látvány ugyanis a fonatod közül kitüremkedó súlytöbblet. Aki maga akarja a hagyó mányos zárást divatossá alaki tani, legjobb, ha egy ka peso zó, ringliző mesterhez fordul Aki fémszegélyű lyukakat il leszt az anyagba. De elkép zelhető, hogy gomblyukakat varrunk ki a zsinór számára. Ez ugyan több munkával jár, de házilag megoldható, ősz szekötö szálnak pedig hasz naihatunk a ruha anyagából szabott és beszegett (!) vagy duplán összevarrt szalagot. De jól mutat az elütő színű mas­ni, pamutszálakból fonott zsi­nór, bőrcsik, sőt még a színes cipőfűző is. Természetesen nem a cipőbe. Csakis a felső öltő zékhez. ügyeljünk arra, hogy puha, rugalmas szálat a I k a I rrrazzunk, különben könnyen feltörheti az érzékeny bőrt. Növényakupunktúra Valószínű, a régi kínaiak is tudtak róla, hogy a növények nek is vannak akupunktúrás pontjai, amelyek megszúrásá val rendbe hozható a beteg •-növény, azonban ők még nem csinálták. Az elmúlt 15-20 év­ben fedezték fel újra a nö­vényakupunktúrát. Kísérletezé­sek Kínában, Németországban és hazánkban folynak. A ma gyarországi kutatások megho­nosítója és vezetője dr. Eőry Ajándok biológus. A növény- akupunktúrás kísérleteket az Egészség, Biztonság Alapit vány szponzorálja. Ez az ala pítvány a hagyományos kínai orvoslás tudományos hatás- vizsgálatának a támogatásá­val foglalkozik. v Az akupunktúrát használni lehet a szobanövényeknél, a haszonnövényeknél és egyéb zöld társaiknál is. Gazdasági jelentősége nem abban van hogy nagyüzemileg el lehet terjeszteni, hanem a növény nemesítésnél, moodla dr. Eőry Ajándok, azonban hozzá tette, mindez még gyermekcipőben jár. Az akupunktúrával kezelt növények védettebbé válnak a fertőzésekkel szemben. A ku­tatások arra irányulnak, hogy ez a szerzett immunitás átörö­kölhető-e. Ha genetikailag át örökíthetők az akupunktúrával szerzett tulajdonságok, a no vénynemesítés során az utó dók ellenállóbbak lesznek. Sz. J. Hőhullám nélkül Nem akarom részletezni, hogy mily mértékben romlik az élet minősége, úgy 50 év körül, a hőhullámok, a leküzdhetetlen fáradtság, az egyre csökkenő teherbírás hatására, mert akik a gya­korlatból nem ismerik, nem alkothatnak reális képet, akik pedig ismerik, az ő számukra nem tudok újat mondani. Kezdődött tehát, mint mil­liónyi nő életében. Néhány gyötrelmes hónap után or­voshoz fordultam, aki meg­értéssel hallgatott, és jó ta­nácsok mellett hormontor- talmú gyógyszereket java­solt. Okkal vagy ok nélkül, de irtózom a hormonos ké­szítményektől, a tanácsokat viszont (rendszeres életmód, mozgás stb.) maradéktala­nul megfogadtam. A hely­zet nem változott. Öt percig Ez év márciusában hal­lottam, hogy Kaposváron van két gyógyító, különös képességekkel. Meg kell jegyeznem, hogy én is nagy érdeklődéssel fi­gyeltem a hajlongó kanala­kat, a paraképességek kü­lönféle megnyilvánulásait az­zal, hogy minden bizonnyal van benne valami, ha más nem, hát egy zseniális trükk. Ennek ellenére elha­tároztam, hogy fölkeresem a kaposvári gyógyítókat, bízva abban, hogy ártani leg­alább nem fog. Tudtam mások elbeszélé­séből, hogy. öt percig be­hunyt szemmel zenét fogok hallgatni, mialatt, a gyógyí- -tó néz. Igen, ülők velük szemben 2—3 méter távol- ságrdf és néznek öt percig, hét napon keresztül napi öt percig néznek. És ez min­den. Hogy ettől miért és hogyan múlt eT minden gyöt­relmem, nem értem ponto­san, de elmúlt. Négy hónap telt el azóta, és kezdem hinni, hogy a megoldás hosszú távra szól. öten jártunk át egy ko­csival Pécsről Kaposvárra. Egyik útitársam 70 éves, akit bombatámadás ért 1944-ben. Jobb lába súlyo­san sérült, fájdalmai — kü­lönösen az utóbbi években — egyre fokozódtak, az or­vosa műtétet javasolt. A já­rás nagyon nehéz, a lépcső valóságos ősellenség, ez volt az első napon. Az utol­só napon, a hetediken előt­tem gyalogolt, korát is meg­hazudtoló fürgeséggel a har- madik emeletre. A másik útitárs 87 éves. Folyamatos szédülése gyógy­szerekre nem reagált, önál­lóan már csak a lakásban, falak és bútorok mentén kapaszkodva tudott közle­kedni. Szédülése egy hét után elmúlt, nagyothallása lényegesen javult, szoba­fogsága véget ért. A harmadik útitárs 68 éves. ízületi bántalmai, ma­gas vérnyomása, anyagcse­rezavarai súlyosak, nehezen kezelhetőek voltak, a gyógy­szerek gyomorbántalmakat okoztak. Jelenleg mozgása könnyed és fájdalommentes, egyéb panaszai is megszűn­tek A negyedik útitars 30 éves, panasza szívritmusza­var. Állapota nem igazán súlyos, de nem is kívánatos. Ma panaszmentes, tevékeny, energikus. Önjavító rendszer A két gyógyító, Jelenő Orlova és Jura Jacko. Lena végzettségét tekintve mate­matikus, Jura fizikus, kandi­dátus. Mindketten egy szov­jet-osztrák közös intézet tu­dományos kutató laborató­riumának munkatársai, kuta­tási területük a parapszi­chológia. Felmenőik között nemze­dékeken keresztül voltak gyógyítók, születésüktől együtt élnek mindketten a gyógyí­tás lehetőségével, de a je­lenlegi módszerük hosszú, tudatos önképzés eredmé­nye. Ez a módszer abból áll, hogy beavatkozásukkal fnunkára bírják a szervezet saját. önjavító rendszerét. Ahol ez a rendszer sérült vagy hiányos, ott először magát a rendszert állítják vissza eredeti állapotába. Minden élő szervezet alap­vető, önmagából fakadó tö­rekvése az egységes, har­monikus működés, az egész­ség. Ha a gyakorlatban más valósul meg, ez ellen­tétben áll az élő szervezet lényegi tulajdonságaival, és ebből számos dolog követ­kezik : — Az élő szervezet köny- nyen tudomásul veszi, mint­egy engedelmeskedik a hi­bák kijavítására, a harmo­nikus működésre való ..fel­szólításnak", mert ez azonos a saját, ősidőktől kódolt tö rekvéseivel, és mert meg­számlálhatatlan esetben ,,fel­szólítás" nélkül is ezt teszi. Gondoljunk csak mindenna­pos esetekre, pl. elvágjuk a kezünket. Szervezetünk elál­lítja a vérzést, általában ki­védi a fertőzést, „összevarr ja" a szakadást, és új bőrt növeszt. Vagy egy csonttö­rés; az orvosi beavatkozás ugyan nélkülözhetetlen, de nem a gipsztől, síntől, sze­gecstől forr össze a csőn tunk, hanem a szervezetünk hoz létre egy sajátos anya got, és ezzel forrasztja ősz sze a törött részeket. — Ártó szándék nem ér­vényesülhet éppen az előb­biek miatt, mert a folyamat ellentétes lenne a szervezet ősi alapelveivel, és ilyen ér­telmű ,,felszólítást" a szer­vezet nem hajlandó elfo­gadni.- Miután — jóllehet, „fel­szólításra" - maga a szer­vezet gyógyít a saját gyó­gyító rendszerével, teljesen mindegy, hogy milyen be­tegségről van szó; magas vérnyomás, szívpanaszok, idegrendszeri vagy anyag­cserezavarok, daganatok vagy bármi más, a siker az addigi leépülés mértékétől függ. Nem lett egészséges pl. egy 34 éves férfi, aki nyolchónapos korában gyer- mekparalízisen esett at, csu pán közérzete, aktivitása javult. Léteznek jelenségek A módszer, a mechaniz­mus működése jól követhe­tő, ha adottnak tekintjük a gyógyítók különös képesse­geit. Ez utóbbi viszont a ké­pesség, és főként ennek va­lamiféle materiális vagy metafizikus alapja, háttere számomra egyszerűen felfog­hatatlan. Lena és Jura meggyőző­dése szerint az emberiség és az egVes ember kitün­tetett szerepkör nélküli része a világmindenségnek, léte . zését, annak mikéntjét a mindenség bonyolult, eddig csak kis részben ismert tör vényei határolják. Ha érte­nénk a mindenség törvé­nyeit, a parajelenségek meg értése sem okozna nagyobb gondot, mint pl. egy tele­vízió működésének megérté se. De mindez — gondo­lom - a jövő század fel­adata. Századunkban viszont be kell érni annyival, hogy lé­teznek jelenségek, melyeket a mai ismereteink szintjén megmagyarázni, megérteni nem tudunk, de ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy e különös jelenségek eredményeit a magunk hasz­nára, egészségünk helyreál lítására igénybe vegyük. Or. Kaufmann Andrásné Pattanjunk kerékpárra! Pattanjunk kerékpárra! — szokták mondani, milyen egészséges! Most azonban tu­dományos kimutatás is igazol­ja: a szívet és a keringést kí­mélő sportok közül a kerékpá­rozás a második helyen áll, közvetlenül a kocogás után. A súly-felesleget cipelők számára viszont még a joggingnál is hasznosabb a kerékpározás, mert kevésbé erőlteti meg qz ízületeket és a gerincet. Mind­ez persze csak akkor igaz, ha a kerékpározás rendszeres: legalább hetenként kétszer- háromszor szükséges az egész­ségjavító hatáshoz az intenzív biciklizés — minimum 20 per­cig kell erősen taposni a pe­dált. Ho persze orvosi kísérletről van szó, akkor a csuklóra erő­sített masina számlálja a pul­zust - és ha valakinek önma­ga egészségével vagy teherbí­ró képességével kapcsolatban aggályai vannak - bizony nem árt, ha az első „kerékpá. ed­zés" után konzultál az orvo­sával. Legalábbis ezt tanácsolja dr. Klaus-Dieter Kolenda, a schönbergi (Schleswig-Holstein tartomány) Holm klinika or­vosa. Tőle származik az az in­formáció is, hogy a szívbete­gek is nyugodtan bicilkizlTet- nek, csak persze kicsit lassab­ban. Az idősebbeknek pedig egyenesen ajánlott, még azok­nak is, akik korábban nem sok időt fordítottak sportolás­ra. Az aktív sportolóknak, akik amúgy is edzéseken fejtik ki erejüket, az orvos nem taná­csolja, hogy szabad idejükben még plusz edzéseket is telje­sítsenek kerékpározással - azért infarktus ellen senki nincs védve, ha túlterheli ma­gát. A népszerű-tudományos ma­gyarázat arra, miért olyan ajánlatos a kerékpározás, az, hogy a friss levegőn az oxi­génfelvétel nő, a szív vérellá­tása javul, süllyed a koleszte­rinszint, nem utolsósorban pedig a kerékpározás erősen fogyaszt. Nagy előny, hogy az erőkifejtés, az ahhoz felhasz­nált testi energia közvetlenül sebességgé alakul; nem mind­egy, hogy az ember testmoz­gás közben egyhelyben marad, avagy előrehalad. Ez -utóbbi értéke például úszásnál 0,5— 0,7 százalék; futásnál 20, ke­rékpározásnál azonban 28 szá­zalék. Eközben statikailag az erőfeszítés kevésbé terheli a szívet és a keringést - éppen ezért egészségesebb a kerék­pározás a kocogásnál a szív­beteg számára. S mivel az idő múlásával még kisebb a meg­terhelés, könnyedén kidolgoz­ható a terhelés növelésének „receptje". Akinek 20 perc intenzív ke­rékpározás már nem okoz fá­radtságot, az a következő négy hétben emelheti napi 30 percre az adagot, azután a tizedik hétig 45 perc, és a 11.-től akár 90 perc is követ kezhet. Persze mindez kicsit másként alakul a nagy nyári kániköla idején, de a hosszú, szép őszi időszakban mindenki megpróbálhatja! Szászi Júlia

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom