Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-25 / 202. szám
a üj Dunántúli napló 1991. július 25., csütörtök IMLLALK0ZA50K — ÜZLET Jo tanácsol« adózóknak Előző cikkeinkben már foglalkoztunk azzal, milyen esetben kell számlát, illetve nyugtát adni, illetve a számla és nyugtaadási kötelezettség elmulasztása milyen szankcióval jár. A számla és a nyugta kitöltéséről - arról, hogy milyen tartalommal kötelező ezeket a bizonylatokat kiállítani - az alábbiakra szeretnénk felhívni az adózók figyelmét. A számla alaki és tartalmi követelményeiről az általános forgalmi adóról szóló, többszörösen módosított 1989. évi XL. törvény 10., 11. és 12. számú melléklete az alábbiak szerint rendelkezik: Az adóalany köteles az értékesítésről a) számlát, b) készpénzfizetés esetén a vevő kérésére egyszerűsített számlát, vagy c) nyugtát kibocsátani. A számlának tartalmaznia kell — a számla sorszámát, — a számlakibocsátó nevét, címét, adóigazgatási azonosító számát, — a számla kibocsátásának keltét, — az értékesítés teljesítésének (részteljesítés) időpontját, — a vevő nevét és címét, — a termék, szolgáltatás megnevezését, jellemzőit (mennyiségi egység, összes mennyiség, egységár), — a termék, szolgáltatatás statisztikai besorolási számát (az alanyi adómentességet választott adóalanyok esetében csak a vevő kérésére), — az adó alapjának forintban kifejezett összege, — a számla forintban kifejezett végösszege. Az egyszerűsített számla tartalma : — „készpénzfizetési számla” megnevezése, — számla sorszáma, kibocsátásának kelte, — számlakibocsátó neve, címe, adóigazgatási azonosító száma, — a vevő neve és címe, — a termék, szolgáltatás megnevezése, iellemzői (meny- nyiséqi egység, mennyiség, egységár, stb.). — a termék, szolgáltatás statisztikai besorolási száma (alanyi adómentességet választott adóalanyok esetében csak a vevő kérésére), — a felszámított adó százalékos mértéke (25% helyett 20 százalék, 15% helyett 13,04%), A számla alaki és tartalmi kellékei- a számla forintban kifeje- tál jóváhagyott más azonosító, zett végösszege. _ 5 nyUgt3 sorszáma, kiboA nyugta tartalma: ... . . . ,. j.r ... csatasanak kelte,- aaoigazgatasi azonosító szám, vagy az adóhatóság ál- - az ellenérték összege. A leggyakrabban előforduló hibák Vizsgálati tapasztalataink szerint az adóellenőrzés során az árbevétel, illetve a költségek elszámolásánál a leggyakrabban előforduló hibák: a számlakibocsátó, adatainak hiányos kitöltése, nem szerepel a számlán a vevő neve és címe, a termék vagy szolgáltatás statisztikai besorolási száma, a vásárlás időpontja, a számla kelte, Egyszerűsített számla esetében nem tüntetik fel az általános forgalmi adó százalékos mértékét. Sok esetben elavult, régi számla, illetve blokknyomtatványt használnak, amelyen csak a fizetett összeget és az áru megnevezését tüntetik fel, és a vásárlás időpontját nem lehet megállapítani, Ezekben az esetekben, a jogszabályi előírások be nem tartása miatt a bizonylatok elszámolását nem fogadiuk el sem személyi jövedelemadó, sem általános forgalmi adó vonatkozásában, ami adóhiányt eredményez. Az adóhiány megállapításának jogkövetkezménye az 50 százalékos adóbírság és késedelmi pótlék felszámítása és megfizetése. A késedelmi pótlék mértéke a mindenkori jegybanki kamat kétszeresének a 365-öd része, melyet az adóbefizetés esedékességétől az adóhiány keletkezéséig minden naptári napra fel kell számítani. Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy „számla’'-kiállítás esetén, amennyiben a vevő nem készpénzzel, hanem átutalás teljesítésével egyenlíti ki a számlát, vevőnyilvántartást kell vezetni. A vevőnyilvántartásban fel kell tüntetni a számla számát és keltét, a vevő nevét, a számla véqösszegét, a ki- egyenlítés keltét és összegét. A kifizetés időpontjában a követelést a kifizetés adatainak bejegyzésével kell kivezetni a nyilvántartásból, a pénztár- könyvben pedig bevételként kell elszámolni. Az év végén a vevőnyilvántartást le kell zárni. A kiegyenlítetlen számlaértékek összeadásával megállapítja a fennálló követelések összegét és ezt az összeget ................ év dec ember 31-én a vevőkkel szemben fenálló követelések összege megjelöléssel a nyilvántartásba feljegyezni. A szállítók követeléséről ugyanezen adattartalommal kell nyilvántartást vezetni. A tartozások kiegyenlítésére átutalt összeget a kifizetés időpontjában a nyilvántartásból ki kell vezetni és ebben az időpontban kell elszámolni a pénztárkönyvben költségként. Év végén a fentiekben leírtak szerint a nyilvántartást le kell zárni. A számla, az egyszerűsített számla és a nyugta szigorú számadási kötelezettség alá eső nyomtatványnak minősül, melyről az adóalanyoknak nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik a felhasználó személy, a felhasznált mennyiség sorszám szerint, és a fel- használás időpontja is megállapítható. Számlát helyettesítő okmány Számlát helyettesítő okmány bocsátható ki a távolsági és helyi taxiszolgáltatásról, a személygépkocsi-kölcsönzésről, termék vagy szolgáltatás exportálásáról, a tárgyi adómentes értékesítésről, saját vállalkozáson belüli tárgyi adómentes szolgáltatás nyújtásánál, saját vállalkozáson belül végzett beruházás esetén, saját termák reprezentációs célra történő felhasználása esetén, ellenérték nélkül egyéb, az adott vál- lalkozásorf kívüli célra történő felhasználás esetén. A számlát helyettesitő okmány kötelező adattartalmát a számvitel bizonylati rendjéről szóló 53/1988. (XII. 24.) PM. rendelet állapítja meg. DR. DUTHWEILER ISTVÁNNÉ, a Baranya Megyei Adófelügyelőség főrevizora Kislexikon - vállalkozóknak Az iparengedély kiváltása-Adózás Mielőtt vállalkozásba kezd valaki, sok mindent meg kell fontolnia. Mindenekelőtt azt, hogy van-e, lesz-e igény a tervezett tevékenységre? Gyakran tapasztalható ugyanis, hogy egy utcában 2-3 cukrászda, butik, fodrász, stb. üzemel, rontva egymás üzletét, miközben néhány utcával odébb mindebből esetleg hiány van. Érdemes olyan tevékenységet választani, amiből nem telített a piac. Ha ez a feltétel adott, még mindig számolni kell azzal,' hogy egy kezdő vállalkozás általában egy-két évig veszteséges. Ettől azonban nem szabad visszariadni — csak megfelelő anyagi tartalékokat kell előzőleg fölhalmozni. Aki nulláról indul, annak minimum 3 év alatt térül meg a befektetése, s aki ezt a nehéz időszakot átéli, az hosszú távon sikerre számíthat. A vállalkozások nagy része azért hal el még az indulás évében, mert ezt a természetes piaci törvényt nem veszik figyelembe a vállalkozók. A sikeres vállalkozó egyszerre jó szakember, menedzser és üzletember. Ami a gyakorlati teendőket illeti: először is érvényes — három hónapnál nem régebbi — erkölcsi bizonyítvány kell. (A nyomtatvány a postán szerezhető be.) Ennek birtokában a vállalkozás székhelye szerint illetékes önkormányzati Hivatalban váltható ki a vállalkozói igazolvány. Fontos tudni, hogy a tevékenység végzéséA gazdaságossági számítások elvégzése után legtöbben a személyi jövedelemadót választják, ezért a továbbiakban eszerint követjük nyomon az ügymenetet. A szükséges nyomtatványok (pénztárkönyv, készpénzfizetési-átutalási számlatömb, nyugtatömb, szigorú számadási füzet, vásárlók könyve, nyílt árusítási üzlet esetében ellenőrzési napló) a nyomtatványbolhez nem feltétlenül a vállalkozónak van szükséges szak- képesítésre, elég, ha az alkalmazottja rendelkezik vele. Ha viszont egyedül kívánja végezni az adott tevékenységet, feltétlenül megfelelő képesítéssel kell rendelkeznie. Erről az 5/90 KEM-rendelet (1990. IV. 5. 31. sz. Magyar Közlöny), valamint a 7/91 IKM-rendelet (1991. IV. 9. 37. sz. Magyar Közlöny) rendelkezik. A vállalkozói igazolvány birtokában az adószámot az illetékes adófelügyelőségen kapja meg a vállalkozó, miután bejelentkezik a személyi jövedelemadó, illetve a vállalkozói nyereségadó („VÁNYA”) hatálya alá, valamint választ az általános forgalmi adó és az ez alól történő mentesség között. Ezek érdemi eldöntéséhez néhány dolgot tudni kell. Ha például a „ványát" választjuk, akkor is szükséges személyi jövedelemadót fizetni; az ÁFA alóli mentességet csak 300 ezer forint éves bevétel alatt lehet kérni. Aki viszont bejelentkezik az ÁFA hatálya alá, annak valamelyik bankban számlát kell nyitnia. A különféle adófajták fizetésének eldöntéséhez előzetes gazdaságossági számításokat kell végezni (várható bevétel, kiadás, forgalom, megtérülési idő, stb.), amelyeket ugyan külön senki nem kér, de a vállalkozás első nagy buktatója lehet az ennek hiányában hozott fossz döntés. Tehát: mielőtt elmegy az adóhivatalba, számoljon! tokban szerezhetők be. Ezenkívül az induláshoz szükség van még cégtáblára és bélyegzőre. Az előbbin csupán a pontos névnek és a szakmának kell szerepelnie, az utóbbin viszont a cég nevén kívül a telephely címének és az adószámnak is. A vállalkozás legfontosabb alapdokumentuma a pénztár- könyv. Ennek vezetése bizony komoly szakértelmet igényel. Néhány szervezet ma már vállalkozik arra, hogy a könyvelés rejtelmeibe bevezesse az iparosokat, pl. az IPOSZ helyi szervezetei. Ezeken a tanfolyamokon mindenképpen hasznos részt venni, mert egy esetleges adó^lenőrzéskor elsősorban ezt a dokumentumot vizsgálják át! Az ellenőrzés kapcsán érdemes megjegyezni, hogy minden bizonylatot öt évre visszamenőleg kérhet a hatóság. Hogy mikor jönnek ellenőrizni, az természetesen kiszámíthatatlan. A könyvelés külön szakma (képesített könyvelő) s aki végképp úgy találja, hogy alkalmatlan ennek elsajátítására — és anyagi lehetőségei megengedik — még mindig rábízhatja egy erre hivatott szakemberre ezt a feladatot. Ilyenkor a megbízási szerződésben célszerű kikötni, hogy ha könyvelési hiba miatt rónak ki büntetést, az a könyvelőt terheli. A könyvelési előírások sajnos igen gyakran változnak, s ezpket az Adó- és Ellenőrzési Értesítő közli. Csupán érdekességként: ez év májusáig 179 rendeletmagyarázat (állásfoglalás) jelent még, amelyek figyelmen kívül hagyása komoly pénzügyi következményekkel jár a vállalkozóra nézve. Ezért célszerű előfizetni a bevezetőben idézett Magyar Közlönyön kívül az előbb említett kiadványra is. Az önkormányzat automatikusan értesíti a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságot az új vállalkozásról, a TB pedig törzsszámot ad a vállalkozónak. A kezdés évében 1200 forintot kell fizetni havonta, ami jelentős kedvezmény a későbbi 43 százalékkal szemben. Az ügymenet azonban a tapasztalatok szerint igen lassú, ezért aki teheti, ne várja meg az önkormányzat intézkedését, hanem menjen be és személyesen ké jen számot a biztosítótól. Még mindig kényelmesebb egyszer végigvárni a sort, mint 6-8 hónap elteltével befizetni a felhalmozódott biztosítási ösz- szeget. FERENCZY-EUROPRESS Könyvelés, ellenőrzés Az adóíeliigyeloseg felhívása A Baranya Megyei Adófelügyelőség felhívja a személyi jövedelemadó kötelezettségüket önellenőrzés útján módosítók figyelmét, hogy az önrevízió bevallására szolgáló 35. számú önrevíziós nyomtatvány formája 1991. július elsejétől megváltozott (APEH 46. r. sz.). A felesleges levelezések elkerülése érdekében kérik, hogy a régi nyomtatványt ne használják, az önrevíziókat az új nyomtatványon nyújtsák be. Az önreviziós lap beszerezhető a Baranya Megyei Adófelügyelőség ügyfélszolgálati irodáiban, ahol a kitöltés módjáról is készséggel adnak felvilágosítást. Magán téglagyár Lakitelken Hat évre bérelte ki a lakitelki Szikra tsz évek óta ráfizetéses és ezért bezárásra ítélt téglagyárát Deák István agrármérnök, aki mint egyéni vállalkozó, fiával és menyével működteti ezt a gyárat. A vállalkozók bíznak benne, hogy jövőre már tisztes haszonra tesznek szert. A vád: bürokratizmus jr Lassú-e az Állami Vagyonügynökség? „Kétezerre meg kell szűnnünk!” Az Állami Vagyonügynökséget 2200 állami vállalat privatizációjával bízták meg, a múlt év február—márciusában megalakult hivatal eddig 160 vállalatot privatizált, mintegy 350 milliárd forint értékben. Az ÁVÜ jövőjéről, felépítéséről beszélgettünk Gelényi Csabával, az ÁVÜ Külső Kapcsolatok Igazgatóságának a vezetőjével, különös tekintettel arra, hogy a vagyonügynökséget bürokratizmussal, és azzal vádolják, hogy lassan dolgozik. — ügynökök vagyunk, nem politikacsinálók, nem a mi dolgunk eldönteni, hogy szükség van-e az ellenőrzött privatizációra, a mi feladatunk piaci szempontok alapján, üzleti jelleggel privatizálni az állami vállalatokat. Jelenleg több száz vállalat értékesítésének az ügye van folyamatban. A nulláról indultunk, az igazán komoly munkát fél éve csináljuk, decemberig szétszórva, többször költözve kellett dolgoznunk. Százhúszon vagyunk összesen, a gépírónőket is beleértve, és nem is lesz nagyobb Itészáma az ÁVÜ-nek, sokáig csak harmincötén voltunk. — Nem is terveinek megyei kirendeltségeket szervezni 0 hatékonyabb, gyorsabb privatizáció érdekében? — Nem, így is bürokratizmussal vádolnak minket, de erről nem az ÁVÜ hivatott dönteni. Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy két—három hónap alatt lezajlik egy vállalat értékesítése. Természetesen felfelé és lefelé is mozog ettől az időtartamtól például egy 6—8 milliárdos nagyvállalat, illetve egy 33 négyzetméteres bolthelyiség értékesítése. Nem lehetünk lassúak, mert 30 napos válaszadási kötelezettségünk van a privatizációs javaslatokra, ha elmulasztjuk a határidőt, a privatizációt megtörténtnek kell tekinteni. Harminc nap alatt tisztán kell látnunk milliárdos vagyonokat, és adott esetben meg kell vizsgálnunk a külföldi partnereket.- Ró-e plusz leiadatokat a vagyonügynökségre a Kárpótlási Törvény? — Igen, de a pontos teendőket a törvény végrehajtási rendeleté fogja meghatározni. Megoldottunk már ennél nehezebb feladatokat is: tavaly ősszel az előprivatizációs törvény. Derült égből a villám- csapás, 10 034 üzlethelyiség szakadt a nyakunkba. Gelényi Csaba végezetül elmondta, hogy az ÁVÜ jelentősége fokozatosan csökkenni fog, két-három év múlva ez rohamos lesz: „Kétezerre meg kell szűnnünk!” SZÍJÁRTÓ JÓZSEF 1
