Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-22 / 199. szám

8 aj Duncmtaw napló 1991. július 22., hétfő Hoppon maradt diplomások Ösztöndíj még van - állás már nincs Tizenkét társadalmi tanul­mányi ösztöndíjban részesült hallgató szerzett diplomát az idén, valamennyien a Bara­nya Megyei Tanács műve­lődési osztályával kötöttek szerződést, amikor tanulmá­nyaikat megkezdték. Rajtuk kívül 11-en várhatóan jövőre, négyen 1993-ban, ketten pe­dig 1994-ben szerzik meg ok­levelüket. Egy félévismétlésre utasított hallgatóval együtt 30 ösztöndíjasa van jelenleg a megyének. Az ehhez szüksé­ges, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium által biztosított pénz 385 000 forint ebben az esztendőben.- A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozatán tanu­ló hallgatókkal kötött szerző­dés célja eredendően az — mondja Bertha Vazul, a Me­gyei önkormányzatok Társulá­sának művelődési referense —, hogy a megye területén belül és elsősorban a kisköz­ségek számára biztosítsa a megfelelő szakember-után­pótlást. Az idén végzettek közül csak háromnak van ál­lása a megyén belül, kilenc­nek egyelőre nincs. A tanács az esetek egy részében ugyan­is nem egy-egy községgel egyeztetve kötött annak ide­jén szerződést, másutt pedig a megváltozott közigazgatási helyzet, a vidéken is jelent­kező pedagógus munkanélkü­liség miatt álltak el a szer­ződésben vállalt kötelezettsé­gük teljesítésétől. Egyébként külön kikötés volt, hogy a me­gyei ösztöndijasok a városok­ban nem helyezkedhetnek el, amitől valószínűleg el lehet tekinteni, ha más ajánlatot nem kapnak. így most Nádor Rudollnénak, a Baranya Me­gyei Közgyűlés oktatási, kul­turális és sportbizottsága el­nökének aláírásával levelet postáztunk a feladataink sze­rint hozzánk tartozó 155 ön- kormányzatnak és a társulás­hoz nem csatlakozó önkor­mányzatok polgármestereinek is, amelyben nemcsak az ál­láskeresők névsorát, szakkép­zettségét közöljük, majd ké­sőbb megfogalmazzuk javas­latunkat egy új, korporativ alapon megszervezett ösztön- díjrendszer kialakítására. ,,Pillanatnyilag az idén véqző ösztöndíjasok részére szükséges mielőbb megnyug­tató megoldást találni. Ezért kérem a Polgármester Urat — olvasható a levélben hogy amennyiben a melléklet­ben szereplő pedagógusok elhelyezésére tudnak ajánlatot tenni, azt mielőbb jelezzék...” — Az oktatási, kulturális és sportbizottság hatáskörét is mielőbb tisztázni, pontosítani kellene — mondja Nádor Ru- dolfné -, hogy a pályakezdő diplomások elhelyezkedési qondjainok is erőink szerint lehessünk a qazdái. Sainos, még ennek sincs * járt útia, holott a jól képzett, friss dip­lomás pedaaóqusok munká­ba állása nélkül az iskola és a hivatására felkészült ember is sérül. Egyébként bizottsá­gunk augusztus 22-én több fontos kérdést tárgyal, és mi is csak reméljük, hogy a most formálódó testületnek egyre kevesebb „tűzoltómunkát” kell végeznie már a közeljövőben. Végezetül pedig a levél azt is megfogalmazza, hogy az ösztöndijszerződésre vonatkozó javaslattal az 1991. XX. tör­vény (98. § 2. bek.) július 23-i hatálybalépése és az ágazati minisztérium elképze­léseinek megismerése után ke­resik fel ismét a községi ön- kormányzatokat. B. R. Dr. Czeizel Endre a nemi hovatartozás zavarairól Férfi vagy né? Melyik gén a felelés? Küzdelem az infláció ellen (2.) Közömbös infláció nincs A szakirodalom az infláció három fokozatát különbözteti meg: a mérsékelt, a vágtató és a hiperinflációt. Mérsékelt Mérsékelt inflációról beszé­lünk, ha az évi inflációs ráta egyszámjegyű. Ha csak 1 — 2%-os, akkor igazándiból ez nem is infláció. Néhány szá­zalékos általános árszínvonal- emelkedés a fejlődés termé­szetes velejárójának tekinthe­tő. Általános tendencia, hogy valamelyest folyamatosan ja­vul a termékek minősége és a jobb minőségű termékek ter­mészetesen drágábbak. Bizo­nyos mértékű általános ár­színvonal-emelkedést kiválthat az is, ha a fogyasztás szer­kezete olyan irányba válto­zik, hogy több, jobb minő­ségű (drágább) árut vásáro­lunk és kevesebb gyengébb minőségűt (olcsóbbat). Ez esetben az általános árszín­vonal akkor is emelkedik, ha egyik áru ára sem változik. Ilyen hatást kivált a divat gyakori változása és nemcsak az öltözködés területén. Ha az általános árszínvo­nal emelkedése eléri az évi 5—6%-ot, az már inflációs áremelkedés, ez már a piac valamilyen zavarát tükrözi. Fejlett piacgazdaságokban ilyenkor a gazdasági kormány-, zat általában a piaci egyen­súly helyreállítására törekszik, hogy lenyomja az inflációs rátát. Vannak azonban olyan vélemények is, hogy az 5— 6%-os infláció a gazdasági teljesítmény növelésére gya­korolt hatása miatt kedvező­nek tekinthető. (Ez igaz is, ha vannak hatékonyan mű­ködtethető kihasználatlan ka­pacitások a gazdaságban.) A 6%-ot meghaladó általános árszintemelkedés esetén már egyértelműen inflációs prob­lémáról beszélhetünk, amely ellen a fejlett piacgazdasá­gokban a kormányzat fellép. Vágtató A vágtató infláció két-bá- rom számjegyű. Ez már meg­ingatja a pénz és a gazda­sági kormányzat iránti bizal­mat, ezért nagyon nehéz az inflációs ráta növekedését megállítani, magát az inflá­ciót megszüntetni különöskép­pen nehéz. Szerencsés eset­ben azonban ez utóbbi is si­kerülhet (Finnországban sike­rült). Vannak példák arra is, hogy vágtató infláció mellett sikerült az inflációs ráta foly­tonos növekedését megállíta­ni, tehát, hogy ezen országok­ban tartósan vágtató (volt) az infláció, hol gyorsult, hol lassult az áremelkedés üte­me, de tartósan két (ritkán három) számjegyű volt. Erre példák: Görögország, Török­ország és 1986-ig Portugália. Ha egy országban hosszabb időn át vágtató, de nem foly­tonosan gyorsuló az infláció, akkor kialakulnak az alkal­mazkodási mechanizmusok. Azaz az üzleti szerződésköté­seknél figyelembe veszik a várható inflációt, a munka­bérekre vonatkozó szerződé­seknél is, a kamatláb megha­tározásánál is stb. - tehát mindenki számol a további inflációra és igyekszik annak rá nézve kedvezőtlen hatását előre kivédeni. Ez a (külön­ben érthető) körülmény döntő szerepet játszik az infláció fennmaradásában. Szakszerű­en fogalmazva: az inflációs várakozás tehetetlenségi inl- lációt eredményez. Döntő tényezővé válik ilyen helyzetben, hogy sikerül-e el­hitetni a gazdaság szereplői­vel, hogy csökkenni fog az infláció. Ha igen, akkor tény­leg fog csökkenni! Ha azon­ban a különböző kormányzati Ígéretek és programok nép­szerűsítése hatástalan marad, az inflációs várakozás válto­zatlanul tovább él, akkor az infláció mérséklődése csak a tényleges piaci viszonyok olyan irányú változásától re­mélhető, ahol a kínálat je­lentős növekedése mérsékli a piac feszültségeit, csökkenti az áremelkedés ütemét. Ek­kor majd enyhül az inflációs várakozás is. Mindkét út ne­hézI Ha a vágtató infláció min­den évben azonos ütemű és az emberek pontosan ekkora inflációra számítanak, s ennek alapján határozzák meg a béreket, a kamatlábat, az adótáblát stb. -, ekkor az inf­láció közömbös. Ilyen eset azonban a valóságban nem fordul elő. Nincs közömbös infláció. Az infláció kiegyen­súlyozatlansága és ebből fa­kadó kiszámíthatatlansága miatt nem lehet előre alkal­mazkodni hozzá. Utólag még kevésbé. Elkerülhetetlenül so­kan a korábbinál hátrányo­sabb jövedelmi pozícióba ke­rülnek, míg jó néhányon jö­vedelmi pozíciójuk erősödését tapasztalják. Vagyis egyesek reáljövedelme nő, mig a többségé csökken. Hiperinfláció Ha a vágtató inflációt nem sikerül saját keretei között tartani, akkor hiperinllációs időszak kezdődik. Ez azt je­lenti, hogy a havi áremelke­dés mértéke 50% fölé nő. Ilyen mértékű infláció volt a 80-as évek közepe táján Ar­gentínában, Brazíliában, Bo­líviában és Izraelben, majd a 80-as évek végén Jugoszláviá­ban és Lengyelországban. A fenti országok (Izraelt kivé­ve) hasonlítottak abban, hogy az infláció felgyorsulása előtt, majd a hiperinflációs idő­szakban is rendkívül súlyos gazdasági problémákkal küsz­ködtek. Ezért ezekben az országok­ban olyan stabilizációs prog­ramokat dolgoztak ki, melyek­nek célja egyrészt az infláció letörése, másrészt az inflációt kiváltó problémák, feszültsé­gek enyhítése volt. A stabili­zációs programok ugyan ter­mészetesen sok hasonlóságot mutattak, mégis eltértek egy­mástól. már csak az érintett országok gazdasági helyzeté­nek különbsége miatt is. Si­kerességük is különböző volt. Vannak azonban általánosít­ható tapasztalataik. Az egyik legfontosabb, hogy könnyebb megfékezni a hiperinflációt, mint lassítani, vagy megállí­tani a tartósan magas (vág­tató) inflációt. Hiperinfláció idején az árak és a bérek együtt mozognak, mind az árak, mind a bérek azonnal megváltozhatnak a stabilizá­ciós intézkedések hatására, ha megvan a kellő bizalom a program iránt. Hiperinflációs időszakban egy stabilizációs program társadalmi elfogad­tatása, a bizalom megszerzé­se könnyebb, mint a króni­kusan magas inflációt fékezni próbáló program számára. Nálunk még nincs hiperinf­láció, néhány éve gyorsuló, vágtató infláció közepette élünk. Ilyenkor nehéz elfogad­tatni a társadalommal a még oly jó stabilizációs programot is, mert minden ilyen prog­ram szükségszerűen átmeneti visszaesést eredményez a gaz­daságban, az életszínvonal­ban is. Külön kérdés, természeteden, hogy a jelenlegi stabilizációs programunk tényleg alkal- mas-e az inflációs okok meg­szüntetésére és hogy minden eleme együtt megvalósítha- tó-e? Tóth Lajos főiskolai docens (PMMF) Makrobiotikus táplálkozás Diktálnak az évszakok Minden évszaknak megvon­nak a táplálkozási szokásai, amelyek nagy mértékben al­kalmazkodnak egyrészt a nö­vényi érési folyamatokhoz, másrészt a hőmérséklethez. Tavasszal fokozatosan egyre több zöldséget iktathatunk be étrendünkbe. A manapság di­vatos csíráztatást is csak ilyenkor érdemes alkalmazni; ekkor van ugyanis leginkább szüksége a szervezetnek a csi­rákban föllelhető vitaminok­ra. A főzés inkább rövid pá­rolásból, gyors forralásból áll­jon és kevesebb sót, fűszert használjunk. Nyáron tulajdonképp egy­szerű a dolgunk, hiszen a természet tálcán kínálja éte­leinket: ami érik, azt folya­matosan ehetjük. Sok nyers ételt, salátát fogyasszunk, a főzés pedig csak 1—2 perces párolásból álljon. A gyenge zöldségnek amúgy sem kell sok idő, ha túlfőzzük, meg­semmisül benne az összes hasznos vitamin és tápanyag. Nagy melegben sem tesz jót a túl hideg, hűtött étel-ital, mert stresszt, agresszivitást és izzadást vált ki. üdítőként in­kább langyos teát igyunk, mert az igazi hűtőhatás a könnyű melegítéssel érhető el. Ősszel táplálkozásunkban is alkalmazkodnunk kell a hű­vösebb időhöz, különben könnyen legyöngülhet im­mun-rendszerünk, és ekkor alakulhatnak ki a torokgyul­ladások, a megfázások. Hosz- szabb főzési ciklusokat kezd­hetünk, több fűszert, tengeri sót használhatunk ételeink el­készítésekor. Ahogy a termé­szetben csökken a zöldség, gyümölcs mennyisége, úgy az étrendünkben is csökkenteni kell a nyers ételeket. Termé­szetesen, ami ősszel érik, az továbbra is bátran fogyaszt­ható, így például a kukorica, amely kifejezetten jó hatás­sal van a szívre. Télen, amikor hideg van és a természet alszik, nem he­lyes forró éghajlatról érkező gyümölcsöt, zöldséget enni, mert azok — természetes kör­nyezetüknek megfelelően — hűtik a szervezetet, így csök­kentik ellenállóképességét, s szabad utat nyitnak a hideg­ben virulens bacilusoknak, ví­rusoknak. Szervezetünk ilyen­kor meleget igényel, ezért hosszabb ideig főzzük, süssük ételeinket. Ez azért fontos, mert a napsütés hiányát a tűz energiája pótolja a téli hónapokban. Meghökkentő műsort láthat­tunk nemrég a Tv2-ben. Vit- ray Tamás egy olyan férfikül­sejű és magát egyértelműen férfinak valló egyénnel be­szélgetett, akiről kiderült, va­lójában nő, hiszen gyerme­keket is szült. Ennek ellenére férfiként él, a gyerekek apu­kának szólítják. Meghökkentő volt azért, mert eddig jobbára csak or­vosi szakirodalomban lehetett olvasni a nemi hovatartozás defektusairól. A köznyelv az ilyen eseteket eddig csak bur­kolt és megvető megjegyzé­sekkel illette épp ezért. Min­den elismerés az illető férfié (vagy hölgyé?), hogy vállalta a nyilvánosság előtti feltárul - kozást, egészen a legintimebb szféráig. Hiszen az ilyen prob­lémákkal sújtottak osztályré­sze a „másság” miatt leg­többször a meg nem értés, a kiközösitettség. Dr. Czeizel Endrétől, a köz­ismert genetikustól kértük, se­gítsen helyére tenni ezeket a defektusokat, és beszéljen ar­ról, mi is az oka a nemi ho­vatartozási zavaroknak. Genetikailag férfi — A nemek differenciálódá­si problémáit mi öt különbö­ző csoportba soroljuk. Ezek között vannak organikus ere­detűek és vannak pszichés eredetű magatartászavarok. Az első típusba sorolhatók azok az esetek, amikor vala­ki kívülről nőnek látszik, de genetikailag férfi. Vagyis az illető a férfitulajdonságot hor­dozó Y kromoszómával ren­delkezik. Ki is fejlődik a has­üregben (embrionális korban) a here. A herében egy bizo­nyos enzim irányítja a férfivé válást, vagyis azt, hogy a megszületendő gyermek fiú vagy lány nemiszervekkel jöj­jön a világra. Ha ennek a bizonyos enzimnek a termelő­dése hiányzik, akkor a meg­lévő herék ellenére nem férfi, hanem nő lesz. Az élet ala­kulásának ugyanis egy rend­kívül sajátos, érdekessége, hogy ahhoz, hogy valakiből férfi legyen, kell egy plusz hatás. Ezt biztosítja az előbb említett enzim. Ha ez a ha­tás elmarad, mindig a női jelleg fejlődik ki. Az ilyen nőknek van ugyan mellük (bár általában kicsiny), hüvelyük és méhük, de nincs petefész­kük. Külsőre őket mondják fiús nőknek. Sok ilyen talál­Táplálkozásunk nemcsak év-, hanem napszakok szerint is változó. A tavasz a reggel­nek felel meg, ilyenkor tehát egészséges, ha nyers gyümöl­csöt, zöldséget eszünk. A nyár a délnek felel meg, az ősz a késő délutánnak, a tél pedig az estének. Gondol­junk csak arra, hogy egy könnyű, meleg vacsora meny­nyire megnyugtatja idegein­ket! A nyári és a téli főzés kö­zötti különbség érzékeltetésé­re álljon itt egy egyszerű re­cept: a zabpelyhet nyáron forró vízbe tegyük fel és né­hány percig nagy lángon főz­zük, ugyanezt télen hideg víz­zel kezdjük a lassú tűzön, a forrástól számított 15 percig főzzük. ­Domi Zsuzsa ható a manekenek és igen gyakori az élsportolók között. Hiszen ez utóbbiaknál a meg­lévő Y kromoszóma férfi de- termináltságot ad, s ez na­gyobb teljesítményekre teszi képessé a csak X kromoszó­mával rendelkező nőtársaik­kal szemben. Ezért vezették be az élsportoló nőknél a nagy nemzetközi versenyek előtt az ún. szexvizsgálatot. Ennek ellentéte, ha valaki genetikailag nő, XX, tehát női kromoszómával rendelkezik, de a mellékvese-hormon túlmű­ködése — ami férfihormon — miatt olyan jelzést kap, ami férfivé „kódolja" be. Az ilyen nők normálisan működő belső női nemi szervekkel rendel­keznek, szülni tudnak, ám a külső nemiszerveken okozhat ez a hormon olyan elválto­zást, hogy férfiként is tudnak viselkedni, és annak is érzik magukat. Ez utóbbi rendellenességet szerencsére ma már elég ko­rán a magzatvíz-vizsgálatból ki lehet mutatni, s már emb­rionális korban el lehet kez­deni a kezelést. Sajnos, a herék enzimjének hiányát, bár fel tudjuk ismerni, de kezelni ma még nem lehet. Ezeket a fenti eseteket ne­vezzük ál hermafroditizmus- nak. A valódi hermafrodita az, aki mindkét nemiszervvel rendelkezik. Ilyen eset szeren­csére a világ szakirodalmi adatai szerint is rendkívül rit­kán fórul elő. Ezeket az orga­nikus eredetű nemi differen­ciálódási problémákat tulaj­donképpen ugyanolyan fejlő­dési rendellenességekként kell felfogni, mint a nyúlajkat, vagy a dongalábat. Sajnos, az emberek másként ítélik meg, és ez súlyos lelki konf­liktusokat, kirekesztettséget okoz az ilyen egyénben. Pszichés zavarok Nem organikus eredetű, ha­nem pszichés hovatartozási zavar a transzszexualizmus, a transzvesztitizmus és bizonyos értelemben a homoszexualitás is. Transzszexuális esetnek ne­vezzük azt, amikor valaki ge­netikailag teljes nő, illetve férfi, külső, belső nemiszervei is normálisan fejlődtek és mű­ködnek, mégis megvan róla győződve, hogy ő az ellen­kező nemhez tartozik. Az el­lenkező nem ruháiban jár, és úgy is viselkedik. Jelenleg nyolc ilyen páciensem van, köztük egy 30 év körüli nő, aki meg van róla győződve, hogy vele a természet gúnyt űzött, mert ő tulajdonképpen férfi. Szexuális kapcsolata még nem volt, de ha erre rá­szánja magát, csak nővel tudja elképzelni. Amikor azt mondtam neki, hogy hölgyem, ön akkor homoszexuális — ki­kérte magának, és erősködött. hogy ő igenis férfi. Ennek a fordítottjával is gyakran talál­kozunk. Nyugaton az ilyen eseteknél vállalják a rfővé való átoperálást. Tulajdonkép­pen, nagyon sajnálatra méltó a helyzetük, állandóan azt ér­zik, senki sem érti meg őket, sokan lesznek közülük ön­gyilkosok. A transzvesztitizmus ugyan­csak a pszichés magatartási zavar kategóriájába tartozik. Ebben az esetben az illető tudja magáról, hogy ő férfi vagy nő, de az ellenkező nem ruháiban érzi jól magát, an­nak a viselkedését utánozza. A homoszexualizmust ma már másképp fogják fel, mint évekkel ezelőtt. Míg régen azt mondták, betegség, vagy deviancia, ma már nyugaton például az emberi lét egy­fajta variációjának fogják fel. Sarok Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom