Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-22 / 199. szám

1991. július 22., hétfő új Dunántúli napló 3 Laikusok számára készül a Nagy Egészségkönyv ..Az egészség több, mint a betegség hiánya" - ebből a megállapításiból indultak ki azok a német orvosak és szaktanácsadók, akik össze­állították az idei frankfurti könyvvásár egyik slágerének számító Nagy Egészségköny­vet, amely hamarosan a ha­zai könyvesboltokban is kap­ható lesz. A Kossuth és a Medicina Könyvkiadó közös gondozásá­ban megjelenő munka első­sorban az orvostudományban járatlanok számára tartalmaz hasznos információkat. István Lajos professzor szak­mai irányításával a szombat- helyi Markusovszky kórház munkatársai adaptálták a mű­vet a hazai viszonyokra. Így — ■előreláthatóan novemberben - egy jól használható, felfogásá­ban és kivitelezésében egy­aránt korszerű ismeretterjesztő könyv kerülhet az olvasók elé. A húsnyúl megy, de olcsón Mint a korábbi években, úgy ezen a nyáron is jócskán lezuhant a húsnyúl ára. Kora­tavasszal még 130-135 forin­tot is megadtak a felvásárlók az I. osztályú húsnyúl kiló­jáért, ám az ár mára 75 fo­rint körül állapodott meg. Mint a legnagyobb baranyai termeltetőtől (a vaskúti Bács­ka Rt. pécsi kirendeltségén) megtudtuk, szerencsére nem csak a felvásárlási ár csök­kent, hanem a nyúltápok ára is mérséklődött valamelyest. A termelőket mindenesetre azzal biztatják, hogy augusztus vé­gétől megélénkül a magyar húsnyúl iránti olaszországi ke­reslet, így az átvételi ár isimét kúszhat felfelé. Az exportszál­lítások addig is zökkenőmen­tesnek ígérkeznek. Az év végéig legalább negyven törvényt kellene alkotnia a T. Háznak Jön a szabadföldi dinnye Bár biztosat még nem lehet mondani, az információk alap­ján jó közepesnek ítélhető meg az idei dinnyetermés. Ami biztos, az az, hogy 2-3 hetes késéssel jelent meg a görögdinnye a piacon, s így a július közepén tapasztalha­tó árak magasabbak a meg­szokottnál is. Igaz, nagy szó­ródást mutatnak az árak, a Balaton-parton például 50-től 150 forintig kínálják kilóját. Jelentősebb árcsökkenés talán most várható, a termelők egy része ugyanis megkezdte a szabadföldi dinnye szedését. Ennek már az ize is bizonyára jobb lesz, mint az eddig kop­ható fóliás dinnyéje. Erőgyűjtés augusztus 21-ig Tagadhatatlan, hogy meg­oszlanak a vélemények az Or­szággyűlés elmúlt hónapokban végzett munkájáról. Azt azon­ban senki nem vitatja, hogy sok időt és energiát követelő, fárasztó „menetelés" után kezd­hették meg a napokban nyári szabadságukat a honatyák. — A mintegy másfél hóna­pos, augusztus 21-ig tartó idő­szak ezúttal csakugyan teljes szünet lesz - mondja Soltész István, a parlament főtitkára. ­Olyannyira, hogy a bizottságok, de még az ad hoc- és albi­zottságok sem üléseznek, s az elnök, Szabad György előjegy­zési naptárában is csak külföl­di vendégek - az ausztrál par­lamenti delegáció tagjainak - fogadása szerepel. — A képviselőknek csakúgy, mint a munkájuk feltételeit biztosító parlamenti apparátus­nak, szüksége is van az erő­gyűjtésre. Minden jel arra mu­tat, hogy az idei „második fél­idő” az eddiginél is feszítet­tebb, már-már a teljesítőképes­ség határait súroló jogalkotói feladatok elé állítja az Ország­gyűlést. Érzékeltetésül annyit, hogy a kormányzat jelzései sze­rint legalább 40 készülő, vagy már formába öntött —, kivétel nélkül fontos és időszerű - tervezetet kellene megtárgyal­nia és törvénybe iktatnia a plénumnak. Múlhatatlanul szükséges például a költségve­tési, valamint az államháztar­tási törvény megalkotása. De sürgető kodifikóciós feladat egyebek között a szövetkezeti, a koncessziós törvény, a Nem­zeti Bankról szóló jogszabály és egy sor más gazdasági tör­vény megalkotása. S akkor még nem szóltunk az 1939—49 kö­zötti sérelmek orvoslására hi­vatott jogszabályról vagy ép­pen a sajtótörvényről.- Jogrendünk egy-egy lánc­szemének „mozdítása" termé­szetesen a többi láncszemet is mozgásba hozza. Az említett költségvetési törvény megalko­tása például várhatóan 6 más felső szintű jogszabály kor­rekcióját igényli, a Nemzeti Bank mai követelményeknek megfelelő jogi státusa meg­teremtéséhez 3 más törvény korszerűsítése, illetve parla­menti határozat meghozatala szükséges. Mindez előrevetíti azt, hogy augusztus végétől a lehető leg­magasabb fordulatszámmal kezd ismét működni a törvény- hozás gépezete, s már most megjósolható, hogy még a ka­rácsony és újév közötti napo­kat is a parlamentben fogják tölteni a honatyák. (bajnok) Ferency-Europress A privatizáció módozatain még dolgoznak Learatják a gabonát mindenhol az országban (Folytatás a 1. oldalról)- Kezdjük a végén. Ellent­mondást érzek a mezőgazda­ságban tapasztalható átala­kulások és a jelenlegi oktatási szerkezet között. Milyen lépé­seket terveznek?- Mindenekelőtt megemlí­teném, hogy nem lesz kötelező senki számára, hogy bár az agrárterületen tevékenykedik, elvégezzen bármilyen iskolát. Mindenesetre folyamatosan kí­vánjuk karbantartani a nyúj­tandó ismeretkör tartalmát, és úgy ítéljük meg, hogy a piaci folyamatokra érzékenyebb, döntéseiben rugalmasabb em­berek- hagyhatják el a közel­jövőben az agrároktatással foglalkozó intézményeket is. El­képzelhető az is természete­sen, hogy nőni fog a tanulmá­nyok önköltsége, hiszen a költ­ségvetés nem fogja támogatni az eddigi módon az oktatást, egyetlen cél maradhat, hogy saját gazdaságában hatéko­nyabban tudjon működni az, aki elvégzi az iskolát.- Máris a sokat emlegetett privatizációnál tartunk. Egy olyan területnél, amely koránt­sem végleges . . .- Pillanatnyilag több válto­zat van a két alapelképzelés­re is. Arra tehát, hogy a me­zőgazdasági privatizáció teljes körű legyen-e vagy részben magántőkével is megvalósítha­tóvá váljon. Ez a megállapítás vonatkozik a mezőgazdasági terményfeldolgozásra is.- Szavaiból úgy érzem, hogy a feldolgozást tekinti kulcs­kérdésnek.- Igen. Ha ma valaki a me­zőgazdaságban kívánna tevé­kenykedni és hozzám fordulna tanácsért, a feldolgozóipart ja- vallanám neki, ezt a szférát terveink szerint száz százalékos arányban privatizálni kívánjuk.- Tehát akármelyik kisfalu­ban megoldódhat egy eddig a legkülönbözőbb érdekekkel Dr. Tóth Tibor dolgozószobájában, a pécsi Egyetemi Könyvtár­ban Fotó: Läufer László működő láncszemsorozat egy­ségesítése. — Ezt szeretnénk elérni: azt tehát, hogy a közvetítő cso­mópontok járulékos költségei­vel is egyszerűsítsük például az elvetett gabona útját egé­szen az asztalra kerülő ke­nyérig, A korábban államigaz­gatási eszközökkel létrehozott szervezetek megszüntetésével, helyi szinten létrehozni min­dent. — Ne haragudjon, de eh­hez nem is kevés alaptőke kell, nem szólva arái, hogy úgy tűnik, jelenleg a gabona- túltermelés okoz gondot. — Mindenekelőtt kérdésére elmondhatom: információink szerint az országban minden­hol learatják a gabonát. Ked­vezményes hitelt és vállalkozói támogatásokat adhat a kor­mány, mást nem a vállalkozók­nak. — Tehát elképzelhető, hogy a most kialakult helyzet miatt csökkenhet a kenyér ára szé­les-e hazában. — Nem hiszem, bár a piac logikája azt kívánná, amit ön állít. Ennek elsősorban az a gátja, hogy a ma még műkö­dő feldolgozó egységek ma­gatartása a jelenlegi szabály­zók miatt nem piacorientált, nem szólva arról, hogy a táp­lálkozás szerkezete nem a ga­bonatermelés javára változott meg, és nem utolsósorban — bár hosszabb távon feltétlenül számítunk az együttműködésre — bedugult a kelet-európai gabonapiac. Egyre kevesebb a lehetőség az exportra.- Egy hete a tárca egyik helyettes államtitkára. Mik az első szubjektív benyomásai? — Rengetem tennivalóm van, mint ebből a rövid beszélge­tésből is kiderül. Ügy érzem, érdemes csinálni. Ezer sebből vérzik mezőgazdaságunk, de az európai munkamegosztásban és a helyi szerkezet pontosabb körvonalazásában is rengeteg tartalékunk van. Terveinkről és elképzeléseinkről folyamato­san tájékoztatjuk a közvéle­ményt, ehhez nyújt segítséget majd a tárca napokban meg­alakuló önálló, új sajtóosztá­lya — fejezte be a beszélge­tést dr. Tóth. Tibor, a Földmű­velésügyi Minisztérium helyet­tes államtitkára. Bozsik László Jönnek, mint darazsak a mézre... Szélhámos külföldi üzletemberek kilincsei A pazar irodában nem tud kihűlni a kilincs. A királyi trón­hoz hasonlító karosszékekben egymást váltják a sok-sok nul­lával dobálódzó, elsősorban német üzletemberek. Távozá­suk után az igazgató mindig az orra alá mormolja: „Jön­nek, mint darazsak a mézrel” Glock József, a Butex igaz­gatója:- Túlnyomó többségük in­nen elszakadt hazánkfia és a gyors meggazdagodás remé­nye hajtja Magyarországra.- ön, jól tudom, minden külföldire, aki megfordul az irodájában, gyanakszik. Volt már netán egy-két pofára esése? .- Hogyne. Például megje­lent egy svéd üzletember, aki tökéletesen beszélt magyarul, és több millió dolláros ügyle­tekről kezdtünk tárgyalni. Köz­ben egészen véletlenül kinéz­tem az ablakon, és megdöb­benve tapasztaltam, hogy egy Marutival érkezétt az úr. Ne­hezen képzelhető el, hogy aki Ilyen nagyságrendű befekteté­sekre készül nálunk, az a több ezer kilométert Svédországból ilyen kényelmetlen autóval te­szi meg. Azóta a vizsgálódá­som első mozzanataként min­dig megnézem, milyen 'kocsi­ból száll ki leendő üzletfelem.- Azóta is egyfolytában szól a . fejében a csengő . . .- Minden esetben kérünk egy megbízólevelet vagy egy telexváltást az anyacéggel az azonosítás végett. Bankon ke­resztül ellenőrizzük, hogy mi­lyen vagyopnal rendelkezik, és ha valamit vásárolni kíván, ak­kor akkreditívet nyittatunk- ve­le. Ha átutalással akar fizetni, akkor nem szerződünk. Van egy nagyszerű trükk a vegyesvállalat alapításnál. Eel­vesz az illető ötvenezer már­kát alacsony kamattal Német­országban. Egy magyar bank­ban elhelyezi, és ennek meg­felelő forintértékű hitelt kér. A bank, a márkát biztosíték gya­nánt elkülöníti. A német a két és fél millió forintjával beszáll a magyar háromszázezeréhez és óriási többséggel megala­pítja a vegyesvállalatot, amely kitermeli helyette ,a két és fél •milliót. Mikor ez megtörtént, a német kiveszi a letétbe helye­zett ötvenezer márkáját és to­vábbra is bentmarad a cég­ben, ami vagy’ tönkremegy vagy sem, ez már nem az ő gondja. Sok céget csődbe húz­tak már ily módon. Tudnék mutatni aláírt szer­ződéseket több százezer már­káról, melyeket képtelenek va­gyunk érvényesíteni. Kezdemé­nyezhetnénk nemzetközi pert is, de mi van, ha kiderül, hogy ez egy harmincnyolc márkával bejegyzett exporMmport vál­lalat, amelyiknek semmi va­gyona -nincs, de szemrebbenés nélkül aláírt ötszázezer márkás szerződést? Stausz Csaba Csökkent a forgalom Hegyeshalomnál Vasárnap a délelőtti órák­ban megszűnt a várakozás a hegyeshalmi közúti határát­kelőhelyen. A török ostrom az előző napokban levonult: pén­teken 105 ezren, szombaton pedig 101 ezer 600-an lépték át a határt Hegyeshalomnál, mindkét nap kétszer annyian mint a nyári nagyforgalmú na­pokon. Az átlagos napi 50-60 vízummal szemben pénteken és szombaton is 4000-nél több vízumot adtak ki. Ezek zömét azok a tranzitutasok igényel­ték, akik a jugoszláviai ese­mények miatt Magyarországon keresztül igyekeznek haza nyá­ri szabadságra. A hegyeshal­mi határátkelőhelyen felkészül­tek a hét végi török invázióra. A belépőket 10 forgalmi sá­von fogadták tekintettel arra. hogy a német baden-württem­bergi tartományban pénteken fejeződött be az iskolai év és a határőrizeti szervek számí­tottak arra, hogy a tömege­sen hazainduló török vendég- munkások és családjaik a hét végén érik el hazánkat. Vasárnap azonban számot­tevően csökkent a zsúfoltság, hajnalban és kora reggel ugyan még 1 órás veszteglést követően jutottak hazánk te­rületére a Magyarországra tartó turisták, illetve a tranzit­utasok. Délelőtt viszont már nem kellett várakozniuk a ki- és beutazóknak. Vasárnap délelőtt 11 óráig egyébként 5800 járművel 21 ezer 500-an, a törökökön kívül németek, hollandok, angolok és jugo- szlávok, kifelé pedig főként magyarok lépték át a határt és 1350 vízumot adtak ki. Zsoldos László közelgő jubileuma A Mecsek is dallamok bölcsöhelye volt Agyarország a láthatáron A csendesen suttogó vén budai hársfákra, a halk mu­zsikaszóra visszarévedő nosz­talgiák, a konflisokat zötyög- tetö, a Jánost a János-hegyre invitáló érzelmes dalok mel­lett és után teremtek, sza­porodtak az újak. Az ötvenes évek egy forró nyarán a Hej mambó dallamaira a bugyi és melltartó szóbeli láradását is megérhettük. A legigényesebb szerzők sorában ott találni egy neves zenészdinasztia ma 78 éves, de szívében örökifjú tagját, Zsoldos Lászlót, aki­nek közel ötven éve hallhattuk a rádióban az első táncdalát. — A rádióban még 1942- ben elhangzó „Árnyas erdő rejtekében teveled" dallamai előtte egy évvel, Ukrajnában születtek, ohol munkaszolgá­latos voltam — mondja Zsol­dos László. — Szövegét már Szenes Iván irta, és a Záray Márta-Vámosi László páros énekelte. Számtalan táncdalt írtam életem során, no és Pécs mindig kedves marad számomra! Évekkel később - válásom idején - Szenes Iván csábított le a Mecsekbe, ahol a „Mondd, mért szeretsz Te mást?" című dalom; ennek a csalódásnak az emléke meg­született. Szenes barátom ven­dége voltam, de neki is meg­érte az a hét, beho/ta a ki­adott pénzt, sláger lett a munkánkból. Azóta sok leme­zen, például a mostani Lagzi Lajcsin is megtalálni. Ákos Stefi a „Pest felé szökik a nyarat" énekelte, de előadták a dalaimat sokan: "Hollósy Illa, Vadas Zsuzsa, Sárosi Ka­talin, Koós János ... A Mondd miért-et többször kitapsolták kedves fiatal barátómból, a sajnos már elhunyt Máté Pé­terből is. Közös munkák Vá­mosival, Szenessel, Rákosi Já­nossal, negyedmillió példány lemezen, két eszperantó indu­lóm a pekingi világkongresz- szusra, amit helyi újság sze­rint 300 millió kínai hallga­tott rádión ... A hetvenvala- hány dalból talán tíz lett slá­ger, de erre a néhányra is büszke vagyok. — Zsoldos úr, ön ugyanak­kor újságíró és reklámszakem­ber is. — Reklámkeresztrejtvényeket készítek a Lúdas Matyiba, a Lúdas Magazinba, a Foci 7- be és máshova, és sok-sok fo­tót készítettem kedves éne­keseimről. Dolgozom rendület- lénül. De mielőtt egy várható újdonságról szólnék, hadd említsem kedves családomat, az autóbalesetben elhunyt Imre öcsémet, aki ugyancsak a Zeneakadémián végzett mint jómagam és kiváló ze­nész volt, vagy- Ernő bátyám, aki kilenc hangszeren játszott. Ernő lánya, Marika a rádió hangmestere, Béla fia az ütő­hangszerek kiválósága. És ott van Imre öcsém fia, Gábor, aki beatzenekarával Francia- országba szerződött. Az édes­anyja - Sárosi Kati, a sógor­nőm — már nem énekel, ha­nem az unokákkal foglalkozik, akik persze valamennyien ze­nélnek .. . — És . mi a várható újdon­ság? — .Javasoltam a Pálfty Jó­zsefnek, az Új Magyarország főszerkesztőjének, hagyjuk el a címből az „M" betűt. Én persze egy másik lapra, egy olyan új dologra gondoltam,' ami az állatok nyelvén humo­rizál. Dlupohovszky László, a régi Lúdas Matyj yezetője már egy negyvenoldalnyi anyagot össze is állított az ötlet alapr ján. Várjuk, hogy a Pálffy ve­zércikkével meg is jelenjen. B. R.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom