Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-19 / 196. szám

1991. július 19., péntek

aj Dunántúli napló

3

A kínai kultúra kiállítása

Az új üvegbe régi bort kell tölteni

Beszélgetés magyarul Fu Zhiliang követségi első titkárral

Mohácsnak kell a nyomda

Egy maga nemében páratlan, a kínai kultúra évezredeibe bepillantást engedő kiállítás adott alkalmat arra, hogy Fu Zhiliang úrral, a Kínai Nagykövetség kulturális ügyekkel foglalkozó első titkárával szót váltsak. Pécsett, a Magyar Honvédség Helyőrségi Klubjában nyíló kiállítás előtt kérdezhettem őt, a kivételes kulturális esemény egyik szervezőjét arról, hogyan tudta megőrizni magyar nyelvtudását az otthon, Kinában töltött évtizedek után is. majd arról, milyen esélyeket lát a két ország kulturális közeledésére.

— Az ötvenes évek elején kerültem az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ahol magyar szakon tanultam, - mondja Fu úr. - Néhányunkat kiválasztottak, hogy ezzel egy másik, ugyancsak szocializmust építő országban szerezzünk tapasztalatokat. Emlékszem Illés Béla Kárpáti rapszódiájára, nagy hatást tett ránk Petőfi, néhány sorát kínai nyelven is el tudom mondani. Az irodalom szelleme legbenső, általános érzéseit tekintve, azt hiszem minden nyelvben, minden nép irodalmában közös. Különbözhet a természeti, a társadalmi háttér, de ezek objektív, külső dolgok az irodalmat jellemző emberábrázoláshoz képest.

— Kitűnően tud ma is magyarul, pedig csak 1988-ban tért vissza Magyarországra.

— Ez azt jelenti, hogy erős volt a magyar iskola! — válaszolja mosolyogva Fu úr. — Valójában hosszú évtizedekig a Pekingi Akadémiai Könyvtár munkatársa voltam, ahol igyekeztem rendszeresen olvasni magyarul is. Sok értékes irodalmi alkotáshoz lehet hozzájutni kínaiul, Jókaihoz, Mik- száthoz, Veres Péterhez és másokhoz is. Xing Wan-Sheng professzor úr, neves Petőfi- fordító, monográfiát is irt a költőről. Most kezd Arany János műveinek fordításához.

Munkásságát Andráslalvy Bertalan miniszter úr a közelmúltban köszönte meg és fejezte ki hazájuk elismerését. Természetesen Heine, Puskin, Balzac nevét is ismerjük, a tíz különböző Petőfi-könyv — versek,

próza, útinapló — 1 millió példányban jelent meg nálunk.

— Kina irodalma, az igen sok nemzetiség írásos múltja alig lelfogható, hatalmas folyam. Volna szives néhány müvet említeni mégis, és kitérni arra, hol tart a mai kínai irodalom?

— A feudalista társadalom összeomlását ábrázolja a Vörös szoba álma a Csing-dinasztia korából. A különböző társadalmi rétegek, sajátos arcok bemutatásával, jellemrajzával a

kínai regény eredetét jelenti a mű. A Szépasszonyok egy gazdag házból című, önök által is ismert regényhez a kínai közkönyvtárakban nem lehet hozzájutni erotikus tartalma miatt. Pedig itt a kapitalizmus

kialakulásáról van szó, egy kereskedő életéről, életének gaztetteiről. A mű a Ming-dinasz- tia végén, a 17. század első felében született. Chen Pu az ópiumháború, 1840 utón született regénye már Sanghajról, a kapitalizmus kezdeteiről szól, ami a nyugati irodalomban a pénzhajsza, az aranyásók korszakának felel meg. A legújabb kori áttörést a „négyek bandájának" veresége, az 1976—78-as időszak jelentette; amikor Kina kinyílt a világ felé. Ma az írók a kulturális

forradalom idejében megalázó értelmiségi létről. az akkori sorsról írnak, a másik nagy téma a múlt, harcokkal és hősökkel, de ma Kínában a riport, az interjú és az a műfaj is virágzik, amit önök szociográfiának neveznek.- Mennyire hódit tért Kinában az amerikanizmus? Menynyire hat a keleti mentalitásra az eldologiasodás, a nyugati civilizáció szelleme? Gondolok itt Japán hatására is, amely az iparában szinte mindent máshonnan „adoptált", ugyanakkor munkakultúrájával vezető nagyhatalommá vált.

— Japán nagyon is jó példa és válasz erre a kérdésre: bármilyen fejlett is a civilizációja, ragaszkodik a saját kulturális hagyományaihoz. Modern épületek falai közt hagyományos, régi zene szól. Kínában is vannak ugyan már diszkóbárok, de azért ez tartalma szerint mégsem nyugati... A hagyománynak nálunk is alapvető szerepe van a kézművességtől a néptáncig mindennek. Ez a kulturális életünk gerince, ami nélkül hivatásos művészet sem létezhet. Megjelenik ugyan a nyugati kultúra, de ezeket a folyamatokat szabályozni lehet. A mi szójórásunk szerint az új üvegbe mindig régi bort kell tölteni.- Hogyan tudunk közeledni egymáshoz?

— Annak ellenére, hogy céljaink nem egészen azonosak, hiszen mi szocialista utat tartunk, meg kell ismernünk egymást, hogy szerethessük is. Nem minden politika. Értéket és örömet tud adni a művészet, s nemcsak Nyugat van, hanem Kelet is. Remélem, ez a kiállítás is ezt szolgálja.

Bóka Róbert

Eladó a nyomda Mohácson. Legalábbis a Pécsi Szikra Nyomda igazgatója így tájékoztatta Kuti István polgár- mestert, hangsúlyozva, e vidéki telephelyre tovább nem tartanak igényt, sőt a nagyvállalat átalakulása előtt meg akarnak szabadulni tőle.

Mi legyen hát az ott dolgozó harminc emberrel, na meg magával az iparággal? A mohácsi önkormányzat feltett szándéka, hogy megtartja a városnak a nyomdát. Előzetes tájékozódásuk szerint a szolgáltatásaikat igénylik a helyi, illetve a térség gazdálkodói, magánvállalkozói, s még nagyobb lenne a kereslet a munkájuk iránt, ha korszerűbb technológiával és a jelenleginél valamivel olcsóbban dolgoznának. A telephely önállóvá válása esetén minderre reális esélyt látnak. A nyereség helyben történő elszámolása - és nem a nagy- vállalati közös kalapba történő begyűjtése — után felülvizsgálhatják az árkalkulációt, aztán működik már Mohácson a Mayer Antal féle maszek nyomda, korszerűbb berendezésekkel, számitógépes rendszerrel, melyet néhány muzeális értékű gép helyére állítva mindjárt megoldódna a korszerűsítés és némileg a hatékonyság is. Ehhez viszont

Nagynyárádról 90 ember utazott Németországba a Hessen tartománybeli Seigertshau- senbe, hogy a községek között partnerszerződést kössenek.

Az ünnepségre június 30-án a vasárnapi istentisztelet után került sor a templomban. A két fiatal polgármester, dr. Hargitai János és Klemens Olbrich a magisztrátus jelenlétében írta aló a megállapodást.

A neukircheni (Seigertshau- sen Neukirchen része) polgár- mester szerint „ez a kapcsolat több, mint községek közötti barátság. Nem felülről szerveződött, a két község kulaz kell, hogy a maszek nyomdász, valamint a mohácsi telephely dolgozói közösen előteremtsenek 500 000 forintot és például egy kft.-t hozzanak létre. A társaságba maga az önkormányzat a főutcai telekkel szállna be, mellyel az apportja elérné a 3 millió forintot.

A konkrét „megmentési" programhoz viszont már nagyon várják Mohácson a nagy- vállalat hivatalos árközlését. Ügy értesültek, 10 milliót remélnek a pécsiek az üzlettől, de a mohácsi városatyák megítélése szerint reálisan 5-6 milliós vételárról lehet tárgyalni. (Az államosítás idején 30- 40 ezer forint értékben vette át egyébként a pécsi nyomda a mohácsit. Termelő berendezéseinek döntő többsége Gut- tenberg-gép, az 1900-as évek elején fogták őket termelésbe.)

Az önkormányzatnak Mohácson persze még egymillió forintja sincs. Am egyfajta kedvezményt talán adnának a jelenlegi tulajdonosok - vélekedik a polgármester -, s akkor Fridrich Oszkár egykori nyomdája továbbra is az eredeti funkciója szerint, dolgozóit megtartva és eltartva üzemelhetne tovább!

túrcsoportjai évek óta tartják a kapcsolatot és az együttlé- tük erősebb, mint az országhatárok.” dr. Hargitai János megköszönte azoknak a segítségét, akik fáradoztak azon, hogy ez a kapcsolat hivatalossá is váljék és átnyújtotta a „Nagynyárád emlékplakett”-et a seigertshauseni szervezőknek.

A vendéglátók sok és tartalmas programot szerveztek a nagynyárádiak számára.

Az itteni aláírásra a német delegáció a következő év tavaszán érkezik.

Zsifkovics Józsefné

Műv. otthon igazgató

618-907-ből való tora kotta szobrocskák

Fotó: Szundi György

B. M.

Partnerközségi szerződés

Nagynyárád-Seigertshausen

Mit kell tudni a munkaadói és a munkavállalói járulékról?

A munkaadói és a munkanélküli járulék megállapítása, bevallása, befizetése ügyében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatóságának több kérdést tettek fel, ezért a járulékfizetési kötelezettség teljesítéséről az alábbi tájékoztatást adják.

Az 1991. IV. törvény rendelkezik a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról. E törvény VI. fejezete határozza meg a munka- nélküli ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatósok fedezetét. Az ellátások fedezetére a munkaadó, a mun- kaválloló és a munkaügyi központtal megállapodást kötött személy a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja javára járulékot fizet.

*

A munkaadó a munkavállaló részére adott, nyugdíjjárulékalapot képező bruttó kereset 1,5%-át köteles munkaadói járulékként fizetni. A törvény alkalmazásában munkaadó az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendélkező gazdasági társaság, illetve magánszemély, és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, továbbá szakcsoport, amely munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kiván.

A munkavállaló járulékként a főfoglalkozású munkaviszonya alapján a munkaadótól kapott és nyugdíjjárulékalapot képező bruttó kereset 0,5%-át köteles fizetni. Figyelemmel arra, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, továbbá rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult munkavállaló munka- nélküli járadékra nem jogosult, ezért a törvény ezeknek a körét a járulékfizetési' kötelezettség alól is mentesíti. A munkavállalói járulékfizetési kötelezettség tehát nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy egyébként erre jogosulttá vált. A törvény alkalmazásában munkavállaló; a magyar jog ’hatálya alá tartozó munkaviszonyban álló, továbbá a munkaviszonyon kívüli . biztosított és az ezzel egy tekintet alá eső bedolgpzó, valamint a munkavégzési ' kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló.

A munkaadói és a munka- vállalói járulék adóztatásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok az állami adóhatóság (APEH) hatáskörébe tartoznak. Mindkét járulékot a munkaadó állapítja meg, a munkavállalói járulékot levonja, továbbá mindkét járulék bevallási és befizetési kötelezettsége is a munkaadót terheli. A befizetési kötelezettség határideje az elszámolt hónapot követő hó 20. napja. A járulékot a következő számlákra kell befizetni: ‘MNB

232-90 605-6005 Adóelszámolási Iroda Munkaadói járulék beszedési számla és az MNB 232-90 605-6012 Adóelszámolási Iroda Munkavállalói járu-' lék beszedési számla, illetve az OTP 548-260 052 Adóelszámolási Iroda Munkaadói járulék kezelési számla és az OTP 548-260 122 Adóelszámolási Iroda Munkavállalói járulék kezelési számla. Az állami adóhatóság a mankó- adók által befizetett munkaadói és munkavállalói járulékot a Munkanélküliék Szolidaritási Alapja javára folyamatosan utalja át. A járulék kiszámítására, levonására és azok befizetésére, elmulasztásának jogkövetkezményeire az

adózás rendjére irányadó jogszabályt (1990. XCI. tv.) kell alkalmazni, így a járulékokat önellenőrzéssel helyesbíteni lehet, illetve késedelmes fizetés esetén az adózót pótlékfizetés terheli. A járulékokat első ízben az 1991. évi bruttó kereset alapiján kell fizetni.

Az állami költségvetési szervek által 1991. évben fizetendő munkaadói járulékot az állami költségvetés - a pénzügyminiszter által megállapított rendben — utalja át a Szolidaritási Alapba. Az érintett költségvetési szervek a következők :

0 azok a központi szervek, amelyeknek az állami költségvetésben önálló fejezetük van, illetve az ezek felügyelete alatt működő költségvetési szervek;

0 a helyi önkormányzati költségvetési szervek, úgymint: polgármesteri hivatal, körjegyzőség, intézményt irányító társulás, valamint az önkormányzat felügyelete alatt működő költségvetési szervek;

0 a Társadalombiztosítási Alap kezelője.

A munkanélküliek ellátásához az állam is hozzájárul.

Amennyiben a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjában fedezethiány következne be, a tárgyévben befolyt pénzeszközök ,10%-át meg nem haladó hiányt a költségvetés terhére kell kifizetni.

*

A járulékfizetéssel kapcsolatban felvetett néhány kérdésre a következő tájékoztatást adják:

A részfoglalkozású munkavállalók a főfoglalkozású munkaviszonyuk alapján kötelesek járulékot fizetni. Több részfoglalkozás esetén az azzal a munkáltatóval létesített részfoglalkozású munkaviszonyt kell főfoglalkozásúnak tekinteni, ahol a munkavállaló munkakönyvé van.

Nem számít a munkavállalói díj alapjába a munkavállalók részére kifizetett megbízási díj és alkalmi fizikai munkabér.

Azoknál a munkavállalóknál, ahol előre kifizették (pl. sza-. badságolás, munkavégzés, alóli felmentés miatt) a- július vagy az azt követő hónapokra a munkabért, és a munkavállalói járulékot nem vonták le, a

Az átképzési támogatás ösz- szegéből nem kell munkavállalói járulékot levonni.

A munkaadó és a munkai- vállalói járulék alapját ' azonos keresetelemek képezik. Különbség van -azonban abban, hogy az öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő, vagy egyébként erre jogosulttá vált munkavállalók keresetéből nem kell munkavállalói járulékot levonni, keresetük azonban a munkaadói járulék alapjába beleszámítanak.

A munkaadói és a munka- vállalói járulék főkönyvi könyvelését a későbbi intézkedések szerint kel! .végrehajtani.

Az 1991. évi, a költségvetés által átvállalt munkaadói járulékra vonatkozó adatszolgáltatás rendjének kialakítása folyamatban van. •

A Magyar Közlöny 1991. évi 20.- száma tartalmazza a törvényt, a Pénzügyi Közlöny. 1991. .évi 10. száma pedig A Szolidaritási Alap javára fizetendő munkaadói és munka- vállalói járulékra vonatkozó 8003 (.PK 10.) PM-MM együttes tájékoztatót.

Dr. Pozsárkó Istvánné