Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-14 / 191. szám

Gyógykert Zalakaroson Mit kap a vendég a 300 forintos belépőért? „Mindezeken és még sok-sok zöldön felül több mint nyolcszáz négyzetmé­ter burkolt felület van a tánc, a séta, a pihenés és a kikapcsolódás céljára" - kapom a tájékoztatást dr. Tanczenberger Sándortól, a zalakarosi Gránit Gyógy­fürdő Vállalat igazgatójá­tól. Na már most: ahhoz, hogy az ember egy gyógy­fürdőt közvetlen kapcsolat­ba tudjon hozni a tánccal, ehhez újfajta gondolkodás­ra van szükség. És persze újfajta üzleti szellemre és fizetőképes keresletre is. Évekén át nyafogtunk, hogy micsoda lehetőségek rejlenek abban a roppant geotermikus energiában — a hőforrások vizében —, ami hazánkban más terü­letekhez kéoest sokkal könnyebben felszínre hoz­ható és amelyben nagyon gazdagok vagyunk. A nya- fogáson azonban csak nagy ritkán léotünk túl, jóllehet, számos helyen van termálvizű medence, ám ezek legtöbbjére még a legnagyobb jóindulattal sem fogható rá, hogy nem­zetközi szintű környezetben vária a gvóayfürödni vá­gyókat. A Gránit lépett egy jókorát és a napokban Za­lakaroson megnyitotta ezt a fürdőt. Gyógykertnek nevezik. Ami pedig — hogy a lénye­get hozzuk előre - a fize­tőképes keresletet illeti: a strandfürdőbe egy jegy egy napra egy személynek mintegy 300 forint a kabin­nal és nyugággyal együtt, a gyógvkertbe ugyancsak ennyi. Semmi luxusfelár — és ez nem reklám a Grá­nitnak. Sőt. kifejezetten örömmel említiük meg ezt az összehasonlítást. De mi van az utóbbi 300 forint mögött? A strand te­rületéből lecsíptek és sze­paráltak fél hektárt, s itt hozták létre - kettős hasz­nosítást célozva - a gyógy- kertet. A központ egy 330 négvzetméteres, feszített víztükrű, csempézett me­dence. Napközben gyógy­vízzel töltik fel, éiszakára termálvízzel - ilyenkor azonban vagy levegővel vagy széndioxiddal fúvat- va pezsgőfürdőként üze­mel. Ha valaki kikászáló­dik a medencéből, az osztrákoktól hozott, spe­ciális egészségügyi nyug­ágyba vetheti magát. Fö­lötte színes, a Hawai-i nő­kön látott szoknyákhoz ha­sonló napernyők. A me­dence két oldalán 26 sze- parét alakítottak ki, a har­madik oldalt pedig egy virágtámfal zárja le. „Mindezeken és a sok-sok zöldön kívül...” — ide il­leszkedik a bevezető mon­data az igazgatónak. És hogy a tánc? Mi­helyst kifordultam a gyógy­kert drinkbárjából ... M. A. [ Készül Bonyhéd városcímere is Mit tart a dara fölemeli lába? Komló város címere fekete­fehérben Soha ennyi embléma, jel­vény, pecsétnyomó és címer­féle nem volt, mint manap­ság. Hacsak valami szerény megkülönböztető jegy erejé­ig, de a saját címerét, zász­laját szeretné megtalálni a legkisebb falu is. A pécsi Méta stíl BT. grafi­kusa, Kováts Ferenc egy Jci- selbb kiállításra való jelvényt 'borit ki az asztalra: itt van előttünk Miskolc régi, rajzos címere Szent Istvánnal, a To­kaji Állami Polgári Iskoláé: -kék szegélyű féhér mezőben szőlőtőkékkel és a keresztre felfutó kígyóval, a M. Királyi 309. Gyalogezred apró szín­ezüst domborművű jelvénye, a medvét ölő sassal a koronás címer alatt, -és sok egyéb mellett egy esztétikailag be­cses és ritka munka; az Er­délyi Szépmíves Céh címere. — Talán már húsz éve an­nak —■ mondja Kováts Ferenc —, amikor egy meglévő címert kellett felújítanom a külföldön élő Nendtwich család részére. Egyébként a szert megszállás alatt az e családhoz tartozó Nendtwich Andor volt Pécs polgármestere. Most az első megbízásom Komló címerének megtervezése volt. Ehhez ki­indulópontul egy 1726-os köz­ség1! peosétnyomó szolgáit, melyen egy „vadember" áll csípőre tett kézzel, mellette a karóra leveles komló kúszik. A lektorátus által is javasolt három tervem közül azt fo­gadták el, amelyen a vörös mezőben áll az ezüst színű „vadember" - mint később ki­derült: tulajdonképpen pün­kösdi királyt ábrázol a pecsét­nyomó — és a komiló a karó­val. Mindez fekete pajzstal­pon, arany szín bányószkala- páccsal és ékkel. A címernek szigorú heraldikai törvények­nek is meg kell felelnie, és több mindent el kell olvasni ahhoz, hogy a történelmi, mi­tológiai, néprajzi utalások -pontosan legyenek értelmezve, s így kerüljenek a helyükre a címerben is.- S mint hallom, az üzlet ugyancsak beindult.- Tatabánya országos pá­lyázatot írt ki, a negyvenöt pályázóból a lektorátus hat munkát - köztük az enyémet - találta alkalmasnak arra, hogy a városi közgyűlés elé kerüljön. Számukra vörös me­zőt, a mezőt felülről lezáró kék pajzsfőt terveztem arany turullal, lent kék pajzslábat bányászeszközökkel, ezüst hí­don haladó lovassal. A pe­csétek kataszterét elkészítő Bezerédy Győző pedig a bonyhádiak figyelmébe aján- ilott. Itt egy 1789-es és egy 182^-es pecsét alapján a fő­alak egy búzakévét tartó nő? istenség, lesz, a címermezőn a Perczel család kék-vörös szí­neivel. Jelentkezett egyébként a kis falvak közül Orfű, sőt Somogyviszló is. Ahol lehet — például Szigetvár vagy Mo­hács — ott ragaszkodnak az eredetihez legfeljebb csők módosítanak rajta. Különösen cifra, de szép a debrecenie­ké, a két farkasszemező oroszlánnal, az indázó szőlő- fürtökkel, és különös címerál­lat a daru, aki a maga alá húzott lábával követ tart, amit veszélyhelyzetben figyelmez­tetésül elejt... B. R. Csikung - avagy vezesd magadba az áramot Li doktor 220 volttal gyógyít Riadalom Pécsett Elásott radioaktív anyagok az egyetem kertjében ? Li Hsziang-Ming rengeteg áramot fogyaszt. A negyven- egynéhány éves kínai orvos immár hónapok óta járja az országot, s ha összeszámol­nánk, hogy fellépései nyomán mennyivel ugrott meg egy- egy művelődési ház villany­számlája, a számokat össze­adva, bizony, kerek kis summa állna össze így. Az orvos — bár Magyaror­szágon természetgyógyásznak titulálják, azért Kínában orvos- egyetemen végzett — egyik fő mutatványa, hogy előbb ma­gába, majd pácienseibe veze­ti a konnektorokban rejtőző kétszázhúsz voltos áramot. Pécsett egy kollégám laká­sán adott randevút. — Kínában lenni egy ma­gas, szakállas ember, Li dok­tor tanulni tőle csikung — kez­di tört magyarsággal, majd abban maradunk, felesége an­golul tolmácsolja szavait, úgy talán egyértelműbb lesz min­den. Egyértelmű, logikus indok­lásról azonban szó nincs — de ez tán nem is a kínai házaspár hibája. Európai ész­szel nehéz felfogni, amit Li doktor állít - szerinte ugyanis a csikung valami ősi, szüle­tésünktől fogva bennünk lévő energia, melyet aktivizálni kell. Erre akarja megtanítani a magyarokat is. Magyarázás helyett Li in­kább mutatná, amit tud, s kollégám feleségében ideális alanyra is' talál. A doktor jobb keze három ujjának ösz- szedörzsölésével kezdi a vizs­gálatot, majd bal tenyerére szegezi tekintetét, s két—há­rom percnyi koncentráció után mondja a diagnózist: jobb­oldali tüdőgyulladás. — Elképesztő... — csodál­kozik kollégám neje -, órá­kig röntgeneztek a rendelő­ben, míg ugyanerre az ered­ményre jutottak . . . Li azonban az áramot nem csak mutatványokra, de gyó­gyításra is felhasználja. A fe­szültség alatt lévő drótok egyikét ő veszi kézbe, a má­sikat az újságírónak adja, s szabad kezével krónikus nát­hám ellen támad. Mutató uj- jával nyomogatja az orrom környékét, miközben — mivel zárja az áramkört, s mindket­ten a „kettőhúsz” alatt va­gyunk - úgy ráng az arcom, mintha grimaszokat vágnék. Ha becsukom szemeimet — nem tudom, igaz-e, vagy csak 220 volt: kigyullad az izzó én képzelem — a bőröm alá látok, s az orromtól jobbra, mintha villám csapna arccson­tomba. Li alig két percig csi­nálja a dolgot, s mikor befe­jezi, azt mondja, négyszer kel­lene megismételni a kezelést ahhoz, hogy biztos hatást ér­jen el. A Hsziang-Ming házaspár jelenleg Dombóváron él, de néhány hónapon belül Pécsre szeretnének • jönni. Évekig az Egyesült Államokban és Ja­pánban dolgoztak - Li doktor neje, Linda egy ősi kínai mű­vészeti ág, a maszkkészítés nemzetközileg ismert mestere - új hazájuknak most Ma­gyarországot választották. Ezek­ben a hetekben családi há­zakat néznek Pécsett, mert mint Li doktor mondja, sze­retnék, ha rendelőjük és az otthonuk ugyanott lenne. S ha már Pécsett élnek majd, ígéri: — Lesz tanfolyam, Li doktor sok embert megtanít csikung- ra, mert csikung lenni min­denkié ... Pauska Zsolt A JPTE Közgazdaságii Kará­nak kertjében veszélyes ra­dioaktív anyagok vannak el­ásva —, terjed a rémhír egy­re erősebben Pécsett, a kör­nyéken lakók nem kis riadal­mára. A városban a POTE foglalkozik izotóp anyagokkal, ezért Niedetzky Antalt, a su­gárvédelmi csoeer* vezetőjét kérdeztem, mit tud a dolog­ról. — A POTE-n 8 elméleti in­tézet használ radioaktív anya­gokat kutatásaikhoz — mond­ta. - A keletkező hulladékok kezelését és elhelyezését szi­gorú előírások szabják meg, betartására két évtizede su­gárvédelmi csoport felügyel. A keletkező hulladékok leg­nagyobb része rövid felezési idejű qnyag, ami néhány nap alatt közönséges hulladékká bomlik. A hosszabb felezési idejű radioaktív hulladékot a főépület alagsorában, egy er­re a célra épült, speciális tá­rolóban őrizzük, s innét a püspökszentlószlói központi izotóphulladék-tárolóba szál­lítjuk el, mint a megyei kór­házak, például a Kaposváron vagy Szekszárdon is működő radioaktív laborok. — A dolgozók, a diákok és a betegek védelmét hogyan oldják meg? — Az asszisztensnők kétéves speciális képzést kapnak, mi­előtt ide kerülnek. Dozimé­Az 1979 óta minden évben — többször nemzetközi jelleg­gel - megszervezett Barcsi Kulturális Hetek keretében kül­földi zenekar lép fel a Dráva- parti városban ma este 7 óra­kor, a sportcsarnokban a karls- ruhei kerületi szimfonikus ze­tert mindenki hord magával, ami méri a szervezetet ért sugármennyiség mértékét. Az országos központ ezt havonta kiértékeli. Vannak olyan di­agnosztikai eljárások, melyek során a beteg szervezetébe juttatnak naavon kis aktivitá­sú, rövid felezési idejű radio­aktív anyagokat. A vizsgálat után néhány órával ez már nincs n szervezetben, lebom- lik. Diákiairrk nem kerülnek kapcsolatba radioaktív anya­gokkal, csak elméleti képzést kapnak belőle. — Mi lehet a pletyka hát­terében?- A magyarázat igen egy­szerű. Az 1950-es évek köze­pétől, amikor lehetővé vált a radioaktív anyagok használa­ta, ott, abban or éoületben, ahol, most a JPTE Közgazda­sági Kara van, működött egy izotóplaboratórium. Mivel an­nak idején a radioaktív hul­ladék elhelyezését törvény nem szabályozta, lévén, hoqy az országban néhány helyen volt csak ilyen, ott valóban a föld alatt tároltuk a rövid felezési ideiű anyoaokat. Ezek oár óra alatt lebomlottak. Húsz évvel ezelőtt azonban ott felszámoltunk mindent. Hosz- szabb felezési idejű radioak­tív anvaaokkal pedig nem dolgoztunk. Sz. Lelovics I. nekar ad koncertet. A gaz­dag és színes program első részében régi magyar táncok­ból álló szvitet és Hidas Fri­gyes Vidám zene című kom­pozícióját adja elő az együt­tes, majd — egyéb művek mel­lett - bemutatják Brahms 5. és 6. magyar táncát is. Gyógyítás közben Barcs Koncert a sportcsarnokban Hz üzlet igen, a uősarlo nem számít? Listás fagyasztóládák, videók, magnók „Ha megválaszolnám a kérdéseit, vétenék a jóértel­mű üzleti, íratlan szabályok ellen." Ezt a mondatot abból a rövid, semmitmondó tele­faxból ragadtuk ki, amit vá­laszként koptunk Ormai Pé­tertől, a budapesti Ipari és Kereskedelmi Kisszövetkezet el­nökétől. Azt hallottuk ugyanis, hogy a kisszövetkezet néhány hazai importőrrel partneri kap­csolatban állva, kínos lépésre kényszerül. Kénytelen volt tá­jékoztatni a szervizeket arról, hogy egy sor külföldről be­hozott termék garanciális ja­vítása, alkatrész utánpótlása megoldatlan, illetve, hogy ezek hazai partnerei — fi­zetéselmulasztással — meg­szegték a velük kötött szerző­dést. Az utóbbi az ő problémájuk, intézzék egymás közt, mond­hatnánk, ha nem az első ket­tő lenne a lényeges, hisz több ' ezer, több tízezer forint értékű, külföldről behozott olyan terméket vásároltak meg az ország több részén hazai fogyasztók —, így vélhetően dél-dunántúliak is —, amelyek miatt aztán főhet a fejük, ha meghibásodnak. A listán töb­bek között fagyasztóláda, vi­deó, mosogatógép, musikcen- ter, sztereó rádió-magnó, mik­rosütő, olajradiátor és még egy sor termék szerepel. Épp ezért nagyon érdekelt volna bennünket többek között az, hogy honnan és hány cégen keresztül, mennyi és milyen termék kerülhetett be az or­szágba? Meg az, hogy mit tehet az a fogyasztó, aki jó­hiszeműen megvette ezeket és a meghibásodásukkor kiderül, hogy garanciálison nem javít­ják őket, vagy hogy alkat­részt sem lehet hozzájuk kap­ni. S nem utolsósorban arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy mit tett a kisszövetkezet a fogyasztók érdekeinek vé­delmében, s hogy, miként igye­keznek gátat vetni az ilyen üzletek folytatásának? A konkrét válasz helyett kaptuk azt a telefaxot, amely­ben többek között még az áll, hogy „a tárgyhoz szorosan hozzátartozik az, hogy a fo­gyasztók jelentős része vissza szeretne élni jogaival, tehát a kérdést érzelemkeltés nélkül, racionálisan, komplex mivoltá­ban kell, sőt, csak így sza­bad vizsgálat tárgyává tenni.” Mi egyébként nem vizsgálódni akartunk, hanem tájékoztatni. Akár egy teljes körű informá­ció alapján. Ebben akadályo­zott meg bennünket ez a vá­lasz. És ennek alapján kétel­kedünk abban, amit a kis­szövetkezet elnöke állít: az ideológiájuk és az ebből ki­induló gyakorlatuk az, hogy az ügyfél esetleges sérelmeit a legmesszebbmenőkig orvosol­ják! T. É. vasárnapi 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom