Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-01 / 178. szám
1991. július 1., hétfő űj Dunántúli napló 3 Jóváhagyott beruházási program Először mindig a szívem szólal meg... A lámpásvölgyi külfejtés rekonstrukciója már megkezdődött Fotó: Läufer László nem lesz sziget A külszíni fejtést a Tolbuhin úttal párhuzamosan folytatják Pécsbányatelepen a lakosság között elterjedt a hír: a Gesztenyés utcai terület a templommal, a sportpályával, a temetővel, a lakóépületekkel együtt egy sziget lesz, mert a Mecseki Szénbányák Vállalat újabb helyen kezdi meg a külszíni fejtést. Az eprivé berek megrettentek, mi lesz vefó.k. Körbefogják őket? Most már teljesen ellehetetlenül az életük? — A pécsbányatelepieknek ^nem kell félniük — mondja riusztalalvi Gábor főmérnök. — A jóváhagyott beruházási program szerint az új külfejk tési rész a Tolbuhin út és a Nagybányarét közötti területen helyezkedik el. A Tolbuhin úthoz közeli rész veszi át a jelenlegi külfejtés szerepét. Karolina külfejtés feltöltéséhez szükséges meddőanyagot a nagybányaréti részről termeljük ki. Valamint egy másik probléma megoldására is lehetőség nyílik, ugyanis itt megoldható — részben — a Pécsi Hőerőmű pernyéjének, pernyeiszapjának elhelyezése. Pécsbányán a karolinai külfejtés Gesztenyés utcával párhuzamos területén még három éven keresztül bányásznak szenet. Ezt követően ettől délre, András-akna irányában folytatják a szén kitermelését. Eltüntetik a meddőhányót, ami jelenleg sem illik a tájba. Először a nyugati részen kezdik meg a munkákat, így a keleti oldalon található növényzet védelmét is megoldják. Ezzel is védik a portól az újonnan épült házakat. A meddőt a Karolina külfejtéstől és Lámpásvölgytől is északra elhelyezkedő területen helyezik el. A külszíni művelés környezetkárosító hatással is jár. Emiatt a porlerakódás mértékét rendszeresen, negyedévente mérik a külfejtés teljes területén. Az eddig kapott értékek messze a megengedett határ alatt voltak. A porkép- képződés csökkentésére a meddőszállító utakon filmréteget képeznek. Ez költséges, ezért váltakozva használják a locsolással. A szállító útvonalakat — a lakott területeken átmenőket is — naponta tisztítják locsoliák. A robbantásokat szigorú előírások szerint végzik, a szeizmikus hatásoknak semmiféle kárt nem szabad okozniuk. A Gesztenyés út mentén három ponton szintén mérik a robbantások okozta hatásokat. A robbantási módszerek fejlesztésének jelenlegi eredményeit figyelemmel kisérik. A Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karával közösen olyan robbanóanyagokkal is kísérleteznek, amelyeknek szeizmikus hatása szinte alig van, vagy legalábbis jelentősen csökkenthetők.- A külszíni szénbányászat óhatatlanul együtt jár környezetkárosító hatásokkal is — folytatja Pusztafalvi Gábor. — Az elmúlt évben fejeztük be a Rücker-aknai külfejtés- feltöltését, és már visszaadtuk a Pécsi Erdőgazdaságnak, amelytől annak idején ezt a területet a bánya kisajátította Közel van a Pécsi Horgász Egyesület horgásztava. A helyreállított területre akár sípályát is lehet építeni, vagy szabadidő központot is kialakíthatnak itt, hiszen nincs messze a .várostól. Rövid időn belül már zöldellni fognak a fák, és a fű, nyoma sem marad annak, hogy ezen a részen valamikor szenet bányásztak. Pécsbányateleptpl egészen fel Vasasbányáig jó minőségű feketeszén telepek húzódnak, amelyek külszíni fejtési móddal több évtizeden keresztül lehetővé tennék a gazdaságos termelést. Sz. K. Király Csaba a székes- egyházban Kíváncsi vagyok rá, milyen lehet az a kéz, mellyel olyan szívet gyönyörködtetően szólaltathatók meg a hangok, hogy szinte már úgy érzi az ember, mintha varázslat fogná körbe. Mitől mások egy orgonaművész ujjai, hogy velük ez a mágia elvégezhető? Ahogy forgatom, nézegetem Király Csaba tenyerét, és beszélünk életvonalról, sorsvonalról, fej- és szívvonalról, már a kérdés is adódik: ő hogyan köti össze a zenében, a zeneszerzésben az ész és a szív üzeneteit? — Először mindig a szívem szólal meg —, mondja, — de aztán az agy is, a kettő együtt dolgozik. Ha játszom, az szuper érzés. A zenére gondolok, arra, hogy ha légkört akarok teremteni a zenével, akkor nekem is át kell alakulnom, néha ez olyan, mint valami mély eksztázis, átszellemült áhítat. De nem is lehet ezt igazán jól megfogalmazni. Hogy írható az le, miért szép valami?! — Hogyan vélekedik a saját tehetségéről? — Az eredményt nézem mindig. Nem önmagambái indulok ki, nagyon figyelek arra, amit látok és hallok magamról. A megelégedettség távol van tőlem. Fontosnak tartom, hogy minden koncertemre egy- eqy új darabbal is készüljek, ne a régiekből éljek meg örökké. A leaiobb zenei kritikusom eqyébként a feleségem, aki pedig nem zenész. Neki különben is hálával tartozom, hiszen amit ő vállal velem, kevesen követnék. — Talán nehéz önnel? — Hát, nincs semmi káros szenvedélyem, nem iszom, nem dohányzom, kávét is csak egyszer ittam tévedésből. Az viszont tény, hogy a sok utazás eltávolít a családomtól, pedig ők a legfontosabbak nekem. Van eqy másfél éves fiam és eqy kéthónapos kislányom. Az meg, hogy jellemző rám a nagy türelem, de a nagy ro"5- banékonyság is, nem tudom, hogy hibának vehető-e . . . Ez az impulzivitás persze kell a művészléleknek. No és a szereplés, meqmutatkozás vágya, ami a huszonhat éves Király Csabát mindig is segítette a pályáián. A komlói születésű fiú tizenegy éves korától egyre komolyabb és komolyabb elismeréseket szerez, húszévesen már első a Magyar Rádió Országos Zongora- versenyén, és első önálló koncertjét is ekkor adja külföldön. Azóta tizenöt országban járt mór, a nevét ismerik, most pedig arra is lehetősége nyílt, hogy lemezt készítsen. De ezzel még egyelőre vár, bár annak természetesen örül, hogy azok közé tartozik. akiket menedzselnek és szerepeltetnek. A nagy álom úgyis az, hogy csak koncerteket adjon, zenét szerezzen. Az elmúlt vasárnapi, pécsi, székesegyházbeli koncert után, melyen egy saját orgonaátirata is elhangzott, a legközelebbi fellépésre július 15-én, Budapesten, a Szent István Bazilikában kerül sor. Hodnik I. Építészeti világnap Esztergomban Esztergomban rendezték meg vasárnap az építészeti világnap magyarországi országos ünnepségét. Ebből az alkalomból kiállítást nyitottak utópisztikus építészeti tervrajzokból a Balassa Bálint Múzeumban. A program részeként dr. Szentágothai János akadémikus emlékoszlopot avatott fel oz Esztergom-Párkány közötti, a II. világháborúban felrobbantott dunai híd csonka pillérjénél. Az embermagasságú oszlopra öt nyelven vésték ró ,,a híd összeköt” jelmondatot. Hz utcán keregetnek oz erdélyiek Megszűnt a menekültrstátus, mégis jönnek... A Vöröskeresztnek nincs pénze segélyekre Az önkormányzat egyedül nem bír a gonddal Nem tudjuk, hányán vannak. Azt sem, milyen céllal róják Pécs utcáit alamizsnáért. Egyre többen botlanak erőszakos ké- regetőkbe, erdélyi menekültként vonatjegyre koldulnak. Nem tudni, valóban hazájukba akarnak-e visszatérni, vagy egyesek az együttérzésből kovácsolnak hasznot. . . Tény, hogy nemrég 10—15 román menekült, köztük beteg kisgyerekek, választotta alkalmi szálláshelyéül a pécsi pályaudvar mellékvágányain veszteglő vasúti kocsikat és a peront. Víz, élelem, orvosság, papírok és pénz nélkül. Reggelente felcihelődtek az induló gyorsvonatokra, ahonnan a potyautasokat a kalauzok tessékelték le. A naponta összekoN dúlt százasokból rryilván -nem futotta vonatjegyre. Komolyabb incidensek is előfordultak, megvertek egy kalauzt — tudtuk meg a MÁV dolgozóitól. Egykét hete mindannyian eltűntek óz állomásról. A városban találkozunk velük. . . A Vöröskereszt városi szervezete tanácstalan. Hónapok óta érkeznek hozzájuk románok rendkívüli segélyért. Segíteni csak azoknak tudnak, akik itt- tartózkodási engedéllyel rendelkeznék. A kormány mindenféle támogatást megvont a papírok nélkül itt tartózkodó „menekültektől”, pedig sokan vannak ilyenek. A Vöröskereszt mindenesetre a hajléktalanok szállására irányítja őket, dé a hajléktalanok és a „menekültek” közötti viszályt már nem lehet kordában tartani. Ám mindig tudnak valamilyen munkalehetőséget ajánlani, elsősorban mélyépítő géemkáknál. Pénz viszont nincs, ha lenne is, nehéz megítélni, hogy ki akar valóban vonatra szállni, vagy komolyan itt dolgozni. Dr. Bódy Csilla, az. önkormányzat családvédelmi csoportjának vezetője is elkeseredett: — Segíteni csak a már korábban letelepedett, rendesen dolgozó romániai családoknak tudunk. Most úgy teszünk, mintha behunynánk a szemünket. Érdekes játék ez az önkormányzatok és a kormány között. A felelősséget egyelőre senki sem vállalja. Ezek az emberek hivatalosan nem tekinthetők menekültnek, segélyezésükkel a menekültügyi hivatal nem foglalkozik . . . Egyre több csavargó, haszonleső is érkezik, és a lavina csak most indul. A Támasz Alapítvány, a Katolikus Caritas és a Vöröskereszt városi szervezete a napokban megbeszélésre ült le dr. Farkas Károly jegyzővel, dr. Berhiday Ilona igazgatásfelügyeleti referens, tanácsossal, dr. Körömi Attila önkormányzati képviselővel, a szociális bizottság vezetőjével és másokkal. Megállapították, hogy a gondot csak kormányzati szinten lehet orvosolni. Az önkormányzatok anyagi lehetőségeiből erre nem futja. Azt szeretnék, ha a pécsi polgármesteri hivatal menekültügyi státust hozna létre, valamint a kormány biztosítana alapot szállás fenntartására, ahol csak azokat a romániaiakat fogadnák, akik a rendőrségen megszerzik az itt tartózkodási, illetve a foglalkoztatási központban a munka- vállalási engedélyt, s bizonyítják, Magyarországon szeretnének élni. Az önkormányzat levélben értesíti e súlyos problémákról a kormányt, kérve közreműködését a megoldásukban. Tröszt Éva Nyugdíjasok lapja — kiilönszám A Heti Hírhozó Baranyára figyel Az immáron második éve megjelenő Heti Hírhozó július 4-i, 27. számában vállalkozik először úgynevezett megye» különszám összeállítására. Hogy miért éppen Baranyát választotta a mai és leendő nyugdíjasok lapja? Mindenekelőtt azért, mert Pécsett már a Nyugdíjasok Országos Érdekegyeztető Kamaráját megelőzően létrejött az idősek érdekvédelmét vállaló szervezetek városi fóruma. Saját újsáqot is indítottak, ami az eladási nehézségek miatt azóta megszűnt, de a kezdeményezés mindenesetre dicséretes volt. Több szakmai egyesület, például a postások és a nyomdászok összefogásával sikerült elérni, hogy a Pécsi Nemzeti Színház előadásait kedvezményesen látogathatják az idősek. A különböző egyesületek. szervezetek folyamatosan kutatiák az olcsó vásárlási lehetőségeket tagjaik számára. A Heti Hírhozó Szerkesztősége nemréqiben hozta létre a Hírhozó Alapítvánvt. A kuratórium tiszteletbeli elnöke Palotás János, a Vállalkozók Orszóqos Szöveíséaének elnöke. Knoll István filmrendező, a másik alapító, a nyugdíjas kamara, üavvezetőjeként látja el az elnöki teendőket. A nvuadíiasok művelődésének. táiékozódásának, kulturális iqényei kieléaítésének előseaítését tűzte ki céljául az alapítvány. Miközben a nyugdíjak reálértéke folyamatosan csökken, emelkednek a lapok, folyóiratok. színház- és mozijegyek órai, a tv-előfizetési díja. A nyugdíjasok elszegényedése sajnos szellemi értelemben is fennáll. Ez pedig mind a társadalomnak, mind az egyéneknek súlyos károkat okoz, hiszen a szellemi táplálék nélkülözése a testi-lelki leépülés veszélyével is jár. A Hírhozó Alapítvány a társadalom lelkiismeretére és megértésére épít, összefogásra szólít annak érdekében, hogy társadalmunk e széles rétegének lelki értékei megmaradjanak, és ne következzék be szellemi elnyomorodásuk. A kuratórium a befolyt ösz- szegekből a rászorulókon újságok előfizetésével, színház- és mozijegyek vásárlásával, a televízió előfizetési díj térítésével kíván segíteni. A Heti Hírhozó július 4-i, baranyai különszáma — egyebek között — a pécsi Bosznay Ferenc írását közli a megye nyugdíjasairól. Kehidai László: Óda a szoborhoz című verse, Zsolnay Vilmost idézi, a hetilop bemutatja a porcelángyár alapítójának mostanában megnyílt emlékszobáját. Az ötletfazék rovatvezetője Frank Júlia pedig — egyebek között —, az orfűi módra készült májgombócleves receptjét ismerteti az olvasókkal. (A Hírhozó Alapítvány csekkszámlaszáma: 510-072006-7. OTP-VI. kerületi fiókja, And- rássy út 83-85. 1378.Bp. Pf.: 14.)
