Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-12 / 189. szám
1991. július 12., péntek aj Dunántúlt napló 3 Határozat a VSZ megszüntetéséről Újjáéledt egy szövetkezet Francia exportra készülnek a gyerek télikabátok Mohácson, a Ruhaipari Szövetkezetben Fotó: Kóródi Gábor Mohácson rangot Jelent náluk dolgozni (Folytatás az 1. oldalról) zetet Für Lajos honvédelmi miniszter terjesztette elő. Mint mondotta, a szervezet megszüntetését döntően világpolitikai tényezők, a nemzetközi politikában az elmúlt években történt változások tették lehetővé, de Magyarországnak is jelentős szerepe volt e folyamat ösztönzésében, előbb- reviteiében. Kiemelte annak fontosságát hogy „egyetlen lövés eldördülése nélkül”, békés. diplomáciai úton, a szerződésben részt vett országok józan politikája révén nyilt lehetőség a VSZ felszámolására. Az Országgyűlési határozat- tervezetet a jelenlévők egyöntetű ellenszavazat és tartózkodás nélküli helyeslésével fogadták el. Ezt követően az elnök szünetet rendelt el. hogy az állandó bizottságok befejezhessék a következő napirendi pontokkal kapcsolatos előkészítő munkájukat. Indulatos viták Röviddel három óra után — mintegy másfél órányi bizottságokban folytatott munka után —, folytatódott az Országgyűlés tanácskozása. A képviselők megkezdték a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvényjavaslat részletes vitáját, amelyet azonban rövidesen felfüggesztettek, mivel egyelőre nem készült el az illetékes bizottságok idevágó jelentése. A plénum ezért a szakszervezeti vagyon megosztásával foglalkozó törvény- tervezet részletes vitájával folytatta a munkát. Indulatos, személyeskedő megjegyzésektől sem mentes vita robbant ki az állami és a szakszervezeti vagyon szétválasztásáról szóló önálló képviselői indítvány részletes tárgya- > lása során. A vitában való eligazodást nehezítette, hogy éles szócsaták után végül is — képviselői indítványra — lezárták a részletes tárgyalást ám a polémia alapjául szolgáló dokumentumot — az önálló képviselői indítvány alaposan átszerkesztett, számos új megfogalmazással, paragrafussal bővült változatát — még ekkor sem kapták kézhez a törvényhozók, így gyakran követhetetlenné vált, ki mire hivatkozik. Az újjászerkesztett formában a Ház elé kerülő jogszabály- tervezet csomag a többi között kimondja: a szakszervezetek kötelesek a vagyonukkal elszámolni. Az elszámolási kötelezettség kiterjed az ingatlanokra, a 200 ezer forintot meghaladó értékű állóeszközökre, a védett műalkotásokra, a szak- szervezet által alapított vállalatra, az értékpapírokra, a pénzekre. Az elszámolásokat a tervezet szerint augusztus 31-ig kell benyújtani az Állami Számvevőszéknek. A törvénytervezet értelmében az ingatlanokra ideiglenesen elidegenítési és terhelési tilalom lépne életbe. A szakszervezet által alapított vállalatok esetében pedig elidegenítési tilalom állna fenn. A szakszervezetek között felosztandó vagyon használatának ideiglenes megosztásáról egy éven belül alkotna törvényt az Országgyűlés, az érdekképviseleti választások eredményének ismeretében. A végleges vagyonmegosztásról ugyancsak az Országgyűlés hozna majd törvényt A nehezen nyomon követhető tárgyalási rendben először a társadalombiztosítási ellátások évközi emelésével foglalkozó határozattervezet részletes vitájára került sor, majd döntést hozott a Ház a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről, hogy azután a szerencsejáték-törvény részletes taglalásával folytassák a munkát a képviselők, mindaddig, amíg — a forgatókönyv elkészültével — végül határozhattak a társadalombiztosítási ellátások kérdésében. A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről elfogadott törvény értelmében — igazodva az egyesülési szabadság elveihez — a munkavállalók béréből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat csak akkor vonhat le a munkáltató, ha ezt a munkavállaló Írásbeli nyilatkozatban engedélyezi. Évközi emelés A társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos határozati javaslat — amelyet egyhangúlag fogadott el a törvényhozás — baleseti járadékok összegét, valamint az elmúlt évben nyugdíjba mentek nyugellátását rendezi. Ennek megfelelően az 1991 előtt megállapított baleseti járadékok összege 21 százalékkal emelkedik, míg a nyugdíjaknál minimum havi 650 forintnyi, maximum havi 2000 forintnyi kiegészítésre lesz lehetőség. A nyugdíjemelés azokat* érinti, akik 26 ezer forintot meg nem haladó sajátjogú nyugellátásban, rokkantsági nyugdíjban részesülnek, és nyugdíjjogosultságukat múlt év december 31-ig megszerezték, nyugdíjuk összegét pedig ez év február elseje előtt állapították meg. Az Országgyűlés pénteken — a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján — reggel 9 órakor folytatja a munkát. Kerek negyven évvel ezelőtt Mohács szabó kisiparosai közül tizenhatan kézikocsira rakták varrógépeiket, összeszedték szerszámaikat és bevonultak a „közösbe". Megalakították a Szabó Szövetkezetét. Az 1951-es szövetkezetesítést követően még néhányon a helybéli mesteremberek közül hozzájuk szegődtek, s ezzel gyakorlatilag a város minden valamire való mesterembere ott dolgozott. Kezdetben fenntartották a méretes szabóságot, emellett a kereskedelemnek munkásruhákat varrtak, majd néhány év múlva, mikor egyesültek a női ruhákat készítő Úttörő Szövetkezettel, bővült a termékskálájuk. Beindították a szakmunkásképzést is, így az utánpótlást biztosították. Idővel mind igényesebb kivitelű áru hagyta el a műhelyüket, férfi és női konfekciót egyaránt gyártottak. A Mohácsi Ruházati Ipari Szövetkezet néven 1977-től ismét gazdálkodó egység 1990 júliusában 80 dolgozóval, 118 varrógéppel, önálló, új gyártó- csarnokkal, irodákkal — vagyis a teljes vagyonával tető alá hozott egy kft-t a német NOVA céggel. Ám hét szabász, va-, lamint a gyesen, gyeden levő, összesen húsz varrónő megtartotta szövetkezeti tagságát, nem írt alá bérmunkásnak a most már MORINOVA néven bejegyzett kft.-be, és nem is kért az ott ajánlott munkából. Még 1990 szeptemberében, az egyesülést követő két hónap múlva összehívták az erősen megfogyatkozott szövetkezeti tagság közgyűlését és a már nyugdíjas elnöküket, Pásztor Ádámot kérték föl ügyeik, soraik rendezésére, ismét megválasztották elnöknek. Pásztor Ádám negyven évvel ezelőtt egyike volt annak a tizenhat mesterembernek, akik összeadták-hozták a szövetkezetét. Mindent elölről kezdve ismét nekilátott és a Tanácsház utcai műhelyben a maroknyi szövetkezeti tagság elismerést érdemlő munkája nyomán 1991 májusában ismét termel egy szalag! Harminchárom embernek adnak munkát, havi átlag 10 000 forint keresettel. Elég volt két hónap ahhoz, hogy a régi, belga megrendelő mellett már egy franciának is varrnak, de rövidesen a partnereik sorába írhatják az osztrákot. Büszkék rá, hogy rangot jelent náluk dolgozni. A felvételért sorba állnak, s nem azért, mert a városban másutt, ugyanebben a szakmában nincs munkaerő-kereslet. A kényszerű helyzet ellenére — a vagyonukért. az ehhez tartozó ingatlanért még pereskednek a NO- VA-val — a munkavégzéshez megfelelő körülményeket teremtettek. Az elnök szerint a sikereik, elismert munkájuk főleg Mutschler Rudolfné érdeme. Pásztor Ádám egy pillanatra megáll a műhelyajtóban és elmosolyodik: tavaly ilyenkor kifosztva. elhagyottan, piszkosan állt ez a csarnok. És tessék, termelünk! Berta M. Levélváltás „magasházi” lakásügyben H Fórumon folytatódik a párbeszéd A pécsi magasház egykori bérlőinek csoportja lapunkon keresztül juttatta el kérését — panaszát dr. Krippl Zoltán pécsi polgármesterhez. Mint írják, az utóbbi időszakban különböző fórumokon és a sajtóban ismét feleleve- nitődött a „magasház” ügye. A „magasház" hátrányos helyzetbe került lakói kételyeikre, problémáikra megnyugtató választ senkitől sem kaptak, csak „ködös" ígéreteket, amelyek még bizonytalanabbá tették őket. Úgy érzik, a város vezetőjének kell, bogy legyen ideje akkor is meghallgatni a választópolgárait, amikor gondjaik vannak, és igyekezzen, lehetőségeihez képest, segíteni a megoldást. Kérjük, hogy személyes meghallgatáson fogadja a hátrányos helyzetbe kerülteket a városházán, vagy más, erre alkalmas helyen, a mielőbb! közeljövőben. * Dr. Krippl Zoltántól a következő tájékoztatást kaptuk a segítségkérő sorokra: Mint ismeretes, a „magas- házból" kiköltöztetett bérlők elhelyezése 1990 márciusában befejeződött. A lakók ideiglenes jelleggel —, 1991. március 31-ig - kaptak elhelyezést összkomfortos lakásokban. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése az ideiglenes elhelyezésre vonatkozó határidőt —, figyelemmel arra, hogy a magasház sorsáról döntés még nem született -, 1991. május 31-ig meghosszabbította. Ezt követően, a Polgármesteri Hivatal műszaki osztálya V. 3183/1991. számú határozatával kimondta, hogy a lakások megsemmisültek, ezáltal a bérleti jogviszonyok megszűntek. Ez a- ténymegállapítás a jelenlegi helyzetet minősíti. Amennyiben ezen határozat jogerőre emelkedik, úgy a lakásügyi hatóságnak lehetősége nyílott volna a bérlők igényének megfelelő, végleges elhelyezések biztosítására. A műszaki osztály döntését egy „magasházi" bérlő azonban megfellebbezte, ezért a határozat elbírálásáig a konkrét ügyintézés mindenképpen késedelmet szenved. A Polgármesteri Hivatal Hatósági Irodájának lakásügyi osztálya eddig is minden felvilágosítást megadott a* érdeklődőknek, ennek ellenére azt tervezzük, hogy augusztus közepéig egy fórum keretében az érdekelteket részletesen tájékoztatni fogjuk — közölte dr. Krippl Zoltán polgármester. Esti beszélgetés a pénzügy- miniszterrel Hat hónapja tart a „Kupa-meccs” Jelképesnek is tarthatjuk, hogy Kupa Mihály kedden késő este ingatag talajon - hajón találkozott az újságírókkal, hiszen egy pénzügyminiszternek -, mint maga is bevallotta -, mindig nagyon nehéz megőrizni az (államháztartás) egyensúlyát De jelzés értékű lehet az is, hogy a Kossuth-hajót erősen kikötötték a pesti Duna-parthoz; így mindenkinek az volt az érzése, hogy (a pénzügyminiszternek) szilárd talaj van a lába alatt A miniszter mintegy 20 vacsoravendégét köztük a Fe- renczy-Europress főszerkesztőjét azért hívta meg, hogy kötetlenül beszélgessenek a „Kupa-meccs” hat hónapjáról; éppen ennyi ideje ül az olykor nagyon is kényelmetlen miniszteri bársonyszékben Ku-. pa Mihály. A házigazda az általa ye- zetett Gazdasági Kabinet üléséről kimerültén érkezett, de rögtön dinamikussá vált, amikor hozzálátott a féléves mérlegkészítéshez. Láthatóan a legtöbbre azt tartotta, hogy megpróbált hosszú távra tekintve, a szakmai kérdéseket a napi politikától távol tartva, a magyar adottságokból kiindulva dolgozni, figyelve a pénzügyi és a szociális kérdésekre egyaránt. Nem titkolt célja volt a magyar társadalom önbizalmának helyreállítása, erősítése, valamint a nemzetközi gazdasági-pénzügyi körök rokonszenvének, támogatásának felkeltése, fokozása. Az e téren mutatkozó jelentős eredmények elérésében —, az ország teljesítményének elsődlegessége mellett —, a pénzügyi kormányzat szavahihetősége is szerepet játszott. Külföldön azonban nemcsak az számít, amit mondunk, hanem elsősorban az, amit teszünk — mondotta a miniszter. A mérce, amivel megmérettünk: folyamatosan eleget teszünk külföldi fizetési kötelezettségeinknek, a politikaigazdasági átalakulás rendezetten megy végbe, a külföldi befektető biztonságban érezheti magát és támaszkodhat a magyar szakemberek tudó-’ sára, tehetségére. Kupa Mihály szerint a gazdaság — szavait idézve — „a kormány által kijelölt meder-, ben” halad, ezt mutatják a fizetési mérleg, a külkereskedelmi forgalom, az infláció alakulásának viszonylag kedvező adatai is. A PM elkészítette a tőle „rendelt" jogszabályokat, amelyek egy része azonban még nem került a Parlament elé. A miniszter különösen fájlalja a szociális védőrendszerre és az adópolitikai koncepcióra vonatkozó törvények elmaradását. Meditáló gondolatmenet, meg-megálló beszéd és több sóhaj — így változott a házigazda előadásmódja a gondok felsorolásakor. „Fordulópontok következnek — mondotta. Eldől, mennyire tartás és értékes lesz a külföldi tőke jelenléte Magyarországon, de ehhez az eddiginél sokkal pontosabb működési szabályok kellenek. Eldől, ellent tudunk-e állni az újabb és újabb költségvetési kiadásokra vonatkozó —, olykor jórészt a politikai megoldásokat a gazdásági ésszerűség és lehetőség elé helyező — követeléseknek akkor, amikor a bruttó hazai termék (GDP) az eredetileg tervezett 4 százalékos csökkenéssel szemben 5—10 százalékkal esik vissza, s kevesebb lesz az adóbevétel, mert kisebb a hazai fogyasztás és megszűntek a KGST- kapcsolatok. Eldől, kordában tudjuk-e tartani az inflációt, amikor azt gerjesztő döntések születnek —, ismét nem gazdasági szempontok szerint" Ilyen körülmények között a miniszter egyetlen feladatot lát maga előtt: kérlelhetetlenül érvényt szerezni a kormány gazdasági programjának, ami tőle megalapozott igeneket és a realitások diktálta nemeket követel —, ez utábbiok nem teszik őt kellemes partnerré a kormány berkeiben és azon kívül sem. S ennél a témánál került a „fehér asztalra" a „Kupa- meccs" egész problémaköre. Mert ennek a mérkőzésnek sók-sók részlete került — stílusosan szólva —, terítékre. Anélkül, hogy a házigazda bárkit is a nevén nevezett' volna, érzékeltette: a Pénzügyminisztérium több stratégiai és taktikai kérdésről vitában áll más tárcákkal —, az újságírók persze tudták: főként a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumával - s olykor azt látja, hogy nem mindenki tartja egyformán kötelezőnek a maga számára a kormányprogram betartását. A hatáskörök elmosódnak, nem világos, ki a főfelelős a gazdaságpolitika végrehajtásáért. (Gazdasági csúcsminiszter kellene?) Sok gondot okoznak a megalapozatlan híresztelések a forint leértékeléséről („a forint most igen jó pénz, nincs szükség a leértékelésre") vagy az idei bérliberalizócióból, aminek még nem jött el az ideje. Ebben a meccsben Kupa Mihály —, miként minden szava elárulta —, nem adja fel egyetlen pozícióját sem, de arra készül, hogy jobb helyzetbe hozza magát. Harcba indul a parlamenti tagságért: a Szerencs környéki választó- polgárok képviselője kíván lenni. A beszélgetés véqül is hangos töprengéssé változott. Töprengett a miniszter: vajon mikor lesz már tiszta képe arról, mennyibe fog kerülni a kárpótlás és kell-e pénzt előteremtenie a világkiállításhoz? Töprengtek az újságírók: vajon nem kellene-e a túlzott állami centralizációtól „megmenteni", vagyis privatizálni a privatizációt? De a búcsúzáskor mindenkit az foglalkoztatott, vajon ki lesz a „Kupameccs" győztese? Remélhetőleg az ország. Pálos Tamás Ferenczy-Europress Gyógyhatású Samarin pezsgőpor Gyógyhatású pezsgőpor értékesítését kezdi meg a Kereskedelmi és Lízing Kft. A cég megkapta az élvezeti cikként is forgalmazható szer kizárólagos magyarországi forgalmazásának jogát a gyártó svéd—osztrák Cederrotb International S. A.-tói — jelentették be a német—magyar kereskedő cég sajtótájékoztatóján csütörtökön. Ettől a naptól kezdve idehaza is kapható lesz a gyógyszertárakban, Herbária szaküzletekben és mintegy száz élelmiszerboltban a Samarin pezsgőpor. A Samarin alkalmas a gyomorsavtúltengés, nehéz ételek, illetve alkohol fogyasztása következtében fellépő gyomorégés. megszüntetésére.
