Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)
1991-07-11 / 188. szám
8 üj Dunántúlt napló 1991. július 11., csütörtök Baranyában is rohamosan nő a társadalombiztosítási tartozás ígéret mér van a nyugdíjemelésekre Tizenhármán 30000 Ft fölött, ötszázan 4500 Ft alatt Levél nyugdíjas társamnak Kedves Barátom! Kérdésedre, hogy mi a haszna a nyugdíjas egyesületi tagságnak, ez úton szeretnék válaszolni. A haszon és a hasznosság rokonértelmű szavak, az egyik a közvetlen hozamot, míg a másik a közvetett eredményt jelenti. A közelmúlt változásainak sok negativ következménye miatt sokszor félek, hogy utat tévesztek és rossz helyzetbe jutok. Erről beszéltél Te is, és tudom, hogy sok társunkat, a nyugdíjasok nagy többségét is ez foglalkoztatja. Hiszen a becsülettel ledolgozott évtizedek után minden nyugdíjas nyugalmat és biztonságot akar. Mostanában a ránk zúduló, olykor ellentmondásos tények és hiedelmek dzsungelében mindannyiunkat elfog időnként a félelem, és veszélyérzetünk erősödik. Hogyan lehetünk úrrá ezen? Ha hallatjuk hangunkat és cselekszünk. Egy ember nem sokat tehet, de együtt erő vagyunk, az ország lakosságának közel Egynegyedét. tesszük ki. Egyesületünk más nyugdíjas szervekkel meghatározó erő. Nem lehet nem számolni velünk. Ezt tudják azok is, akik a sorsunkra kiható döntéseket hcizzák. Én erre már korábban rájöttem, ezért léptem, be a nyugdíjas egyesületbe. Az én hangom és valamennyiünk hangja szólal meg az országos szervek által közvetítve a legmagasabb fórumokon kérve, követelve azt, ami jog szerint a nyugdíjasoknak iár. Ha belépsz az egyesületbe, máris hallatod a hangod, és cselekszel a magad érdekében. A belépési nyilatkozat aláírásai felhatalmazás azok számára, akik érted, s az egész nyugdíjas társadalomért fáradoznak. Hát ez a haszna az egyesületi tagságnak. Neked pedig külön haszon, ha díiazás nélkül jogi vagy szociális tanácsot kapsz. Netán az általunk esetenként szervezett akciókban vásárolsz, részt veszel a klubéletben. írd hát alá a belépési nyilatkozatot, és hozd be hozzánk a Pécsi Nyugdíjas Egyesületbe: Pécs, Geisler Eta u. 15-be. Minden héten hétfőtől csütörtökig délután 3-tól 5-ig rendelkezésedre állunk. Baráti üdvözlettel: Köves Imre Nyaral a nyugdíjas? Felkészülni a képviseletre Bár távol vagyunk még a soron következő országgyűlési és önkormányzati képviselő- választásoktól, a nyugdíjasok érdekképviseleti szerveinek már most meg kell kezdeni az előkészületeket ahhoz, hogy ez a hatalmas társadalmi réteg ne maradhasson képviselet nélkül - ez volt hétfőn az egyik legfontosabb vitatéma azon a találkozón, melyen a Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarájának és a Nyugdíjasok Pécsi Egyesületének vezetői a két szerv jövőbeni együttműködéséről tárgyaltak. A téma a Nyárutó rovatban korábbam megjelent „Ki képviseli a nyugdíjasokat?" c. írásunk nyomán került terítékre. A vita során aggályos vélemények hangzottak el: nem korai még erről beszélni? Végül aztán egyetértettek a tárgyalófelek abban, hogy nem leihet a maijdami választási kampány idejére hagyatkozni, akkor ugyanis ugyanúgy „lemarad a kocsiból” ez a nagy társadalmi réteg, mint a mögöttünk lévő választásaikon is történt, s be kell érni azzal, hogy ismét münden ki a zászlajára tűzi a nyugdíjasok támogatásának az ügyét, ám végül mégiis tényleges képviselet nélkül marad a nyugdíjas-társadalom.' Egyetértés volt abban, hogy meg kell 'keresni azokat az embereket, akik -képesek a nyugdíjasok képviseletére, s ezt azzal is bizonyítják, hogy aktív tevékenységet fejtenék ki a nyugdíjasok szervezeteiben. H. I. Az Érdekegyeztető Tanácsban a napokban még javában tartott a tárgyalás azokról a nyugdíjemelésekről, amelyeket az energiaárak emelése miatt ígért a kormány. De hogy honnan és mennyi pénz lesz erre, azt egyelőre nem tudni. S nemcsak ennek a sokak által nagyon remélt emelésnek a forrása kétséges. Félő, hogy az év második felében komoly gondok lesznek a társadalombiztosítási ellátásokban, mivel tovább nőtt a kintlevőség, a munkáltatók jelenleg 28 milliárd forinttal tartoznak a társadalombiztosítási alapnak. Sok minden mellett ez többek között azt is jelenti: ne.m biztos, hogy lesz idén is egyszeri karácsonyi pénzfizetés. Ezek a lehangoló hírek adták az apropót ahhoz, hogy a baranyai kintlevőségekről, illetve arról is Sajnálattal vettük tudomásul, hogy Pécs önkormányzati képviselőtestülete két héttel ezelőtti közgyűlési határozatával száznál több utca nevének a megváltoztatásáról döntött, amivel — a reagálásokat ismerve — nagyon sokan nem értenek egyet. így pl. nem értjük, miért kellett a Kossuth Lajos utca nevét megváltoztatni. Valamikor a Király utca csak a Sörház (ma Majorossy Imre) utcáig tartott, onnan tovább Kossuth Lajos utca volt. Most miért nincs így? Nem értjük, miért kellett sok olyan utca nevét megváltoztatni — a Bem érdeklődjünk, hogy milyen jövedelmi viszonyok között léteznek a nyugdíjasok. A munkáltatók társadalombiztosítási tartozásai az elmúlt években a megyében is rohamosan emelkedtek, hallottuk dr. Radnai Lászlótól, a Baranya Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetőjétől. Három évvel ezelőtt 35 003 359, 1989-ben 64 059 263, tavaly 651 040 538 forint volt a megyei kintlévőség, most egymilli- árd forint felé ugrott ez az összeg. A legtöbbel változat^ Ionul két vállalat tartozik. A szénbányák 622 000 000, a Bázis 106 000 000 forinttal. Miveh az állami költségvetés garanciális kötelezettsége a kintlévőségek növekedéséből adódó hiányra nem terjed ki, valóban félő, hogy nem leszutcára, és a hozzá hasonlókra gondolunk —, amelyek az elmúlt évtizedekben betelepültek, illetve az ez idő alatt születettek számára elfogadottak és megszokottak voltak — a mai Pécs városában ők alkotják a lakosság többségét. És arról már nem is beszélünk, hogy á most elfogadott utcanevek nem kis része ugyanolyan idegenül, ismeretlenül cseng a város lakóinak, mint a „leváltottak” többsége. Úgy érezzük, az önkormányzati döntés - a hosszadalmas előkészítés ellenére is — elhamarkodott volt, mert nem vette finek olyan források, amelyekből akár egyszeri alkalommal is, de segíteni tudnának az egyik legnehezebben létező társadalmi csoport, a nyugdíjasok helyzetén. Baranyában jelenleg 98 172-en nyugdíjasok. Közülük 38 933-an Pécsett, 59 239-en a megye más településein élnek. Az országos átlagnyugdíjhoz — 7774 forint viszonyítva - Pécset nem számítva — Baranyában alacsonyabb az átlagnyugdíj: 7601 forint. A megye- székhelyen 8516 forint az átlag. Pécsett 50-en, a megye más településein 19-en kapnak 25-30 000 forint közötti összeget, 30 000 forint fölött van összesen 13 baranyai — közülük 8 pécsi — nyugdíja. Csaknem ötszázan pedig 4500 forint alatti nyugdíjat kapnak. gyelembe a lakosság véleményét. Aggodalmat kelt bennünk, hogy ez az átkeresztelés milyen költségkihatással fog járni ne/ncsak a város, vagyis az önkormányzaf szárpára, hanem mindazok számára, akik ebben érintettek. Ezért is kérdezzük: nem volna-e lehetőség arra, hogy felülvizsgálják a határozatot, s csak a valóban méltatlanná vált személyekről elnevezett utcák nevének a megváltoztatásáról intézkedjenek. Nyugdíjasok Pécsi Egyesületének a vezetősége A „szomszéd" Takács úr szolgálatait az egyiik ügyfele tetemes összeggel honorálta, amiből a derék „pilóta” így gondolta - el kellene menni Lenke nénivel egy szép, gondmentes nyaralásra. Ám Lenke néni racionalitása már-már diadalmaskodni látszott: kell az a pénz a beígért hatalmas áremelések családi „kompenzálására”, amikor kezdenek majd jönni a számlák. Lehet, hogy Takácsék mégis elmennek nyaralni — majd meglátjuk! —, de vajon mehet-e ma a- „közönséges”, nem tv-sorozatbeli nyugdíjas nyaralni, pontosabban üdülni, ami már egyfajta szervezéttséget feltételez. „Valaha" nem volt ilyen gond. Az elő- és utószezoni beutalók többnyire a nyugdíjasokat „illették", minthogy ők ráértek akkor is nyaralni, nem úgy, mint az aktív dolgozók, akiket minden biztatás ellenére is kötött a gyerek(ek) óvo- dai-iskolai szabadsága. ■ És könnyedén meg is fizethették, hiszen a paternalista gondolkodásmód szerint az alacsony nyugdíjat alacsony üdülési térítési díj „egészítette ki”. Ám ez már a múlté. Az üdültetés is üzleti vállalkozás lévén, a díjak a' nyugdíjasok számára — még ha hozzá is juthatnak beutalóhoz — elérhetetlen magasságba szökkentek. Nézve a kínálatot, inkább 500 forinton felüliek az egy főre jutó napi térítési díjak, mint az alattiak, amiből könnyen kiszámíthatni, hogy a kéthetes üdülés az egész havi nyugdíjat elviheti vagy nem is elég rá. ödül-e hát ma a kispénzű nyugdíjas? De még hogy! Hallani különféle üdülési módokról, amik azért is hasznosak, mert a nyugdíjasnak egy fillérjébe sem kerülnek, sőt még kereshet is velük. Természetesen úgy, hogy nem ő megy el üdülni — minek is ez már neki? —, hanem más, ő pedig csekély díjazásért átvállal bizonyos kötelezettségeket. Ilyen lehet pl. az otthon maradt kutyuii teljes ellátása, a virágok gondozása, és más, ház körüli, folyamatosságot igénylő tevékenységek. Persze, ezek sok pénzt nem hoznak a konyhára, inkább csak egy olyan érzést erősítenek meg az idős emberben, hogy lám csak, szükség van még rá, a munkájára. És ezt az érzést egy nyáron át lehet erősítget- ni, ha elég népes klientúrára tud szert tenni a nyugdíjas. Ám ez — már a leírással együtt kitűnik - be nem teljesülő vágyálom csupán. Az egészben egy a biztos: az üdülés elmarad. Idén is, jövőre is .. . H. I. T. É. Tii éve működik az idősek klubja Töttösön. Pályázaton nyertek a közelmúltban 500 000 forintot idősek napközi otthona lérehozásához. Az otthont az ősz folyamán kívánják indítani egy hajdani tanácsi szolgálati lakásban. Fotó: Proksza László Vélemény az utcanevekről Biológiai óra Szeretetért kiáltás Emberi létünk táján legtragikusabb eseménye önnön életünk kioltása. írásos feljegyzések arról tanúskodnak, hogy e jelenség úgyszólván minden korban és társadalomban ismert volt, azonban napjainkban soha nem tapasztalt méreteket öltött. Az Egészségügyi Világszervezet tájékoztatása szerint a halálozásban a szív- és keringési betegségek és a daganatok után, a harmadik helyen szerepel. Különösen súlyos a helyzet hazánkban, mivel évente közel négyezer embert veszítünk el ily módon — becslések szerint ennek hatszorosa azok száma, akik öngyilkosságot kísérelnek meg —, és ezzel, sajnos, a nemzetközi statisztika élén állunk. Kik és miért követnek el ön- gyilkosságot? A mindennapi közgondolkodásban igen sok hiedelem és misztikus jellegű értelmezés él. Az ezredforduló óta külön tudományág (szuicidoló- gia) keresi a jelenség magyarázatát és kutatja azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével az önkezű halált választók száma csökkenthető. Jelenlegi ismereteink szerint az öngyilkosság olyan komplex hátterű cselekedet, amelyben egyaránt benne van az egyén személyisége, de ugyanakkor az a társadalmi környezet is, amelyben él. Hazai kutatók az öngyilkosság által különösen veszélyeztetett rétegek, körzetek fel- térképezésével- megállapították, hogy valamennyi vizsgált csoportban kiugróan magas az idősek aránya. Ebből azt gondolhatnánk, hogy önmagában az előrehaladott életkor magyarázatul szolgálhat az öngyilkosságra. Ez azonban nem elfogadható, mert számos országban a magyar adatokkal ellentétes tendenciát- találtak a kor szerinti megoszlást illetően, azöz az időskorú öngyilkosok száma az átlagosnál magasabb ugyan, de a legnagyobb arányú részvételt más korcsoportok mútatják. Az öngyilkosság hátterét vizsgálva — különös tekintettel az idősekre -, általában valamilyen veszteségélmény tárható fel. Ez lehet szeretett személy, anyagi biztonság, munkaképesség, önellátási képesség elvesztése. Sok esetben a veszteség nem fizikai értelmű, hanem az érzelmi stabilitásban, az önértékelésben, az önbecsülésben, a jövőképben bekövetkező veszteség. Mindkét szférát tekintve a kialakuló legerősebb érzés a szeretethiány. Ez vagy oly módon jön. létre, hogy elveszti mindazokat, akik szerették, vagy úgy, hogy elveszti azt az érzést, hogy szeretik. A sze- retetélmény elvesztésével párhuzamosan a reménytelenség, feleslegesség, tehetetlenség érzés válik urakodóvá élete minden pillanatán. Hélyzetét egyre jobban kilátástalannak látja, és ügy ítéli meg, hogy képtelen azon változtatni. Ezek a kínzó lelki élmények sodorják az önpusztító krízis felé és vezetnek tragédiához, ha nem képes tudatosan védekezni ellene, és ha nem kap megfelelő segítséget. A védekezés útja lehet, hogy a kritikus élethelyzetben felkeresi azokat a családtagokat, barátokat, közösségeket, vallási csoportokat, szakembereket, akiktől remélhető, hogy segítő kezet nyújtva támogatják a talpraállásban. Erősíteni kell annak tudatát, hogy az időskor számos testi- lelki és szociális nehézsége mellett lehet az élet élményben gazdag, szép szakasza: összegzés, értékelés, a tapasztalatok átadása a fiatalabb generációknak, a folytonosság csodálatos érzése az unokák kötelében. A veszélyeztetettek környezetében élők sokat tehetnek, ha érzékenyen figyelnek és reagálnak azokra a jelzésekre — sokszor nem is fogalmazódnak meg szavakban —, célozgatásokra, fenyegetésekre, amelyek az öngyilkosjelöltek részéről szinte minden esetben észlelhetők. A közösségek íraUan törvénye ősidők óta, hogy aki a tűzvész fellobbanását elsőként megpillantja, annak tüzet kell kiáltania és félre kell vernie a harangokat. Sokszor egyetlen szó, egy-egy érzelmi töltésű mozdulat, egy rövid látogatás visszahozza a továbbélés reményét. A társadalom felelőssége és tennivalója e kérdésben igen nagy. Elsősorban azzal, hogy megszervezi és felkínálja azokat a lehetőségeket, amelyek az önpusztítás lejtőjére kerültek számára a megkapaszkodást jelenthetik. Dr. Hazafi Klára
