Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-08 / 185. szám

1991. július 8., hétfő aj Dunántúli napio 9 A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát az egészségmegőrzésért Szójacsíra Soja-Vita termékek, vetőmagok, szójalisztes és koleszterinmentes tészták A szabad területtel együtt 96 nfJ-es felületen állít ki a Pécsi Ipari Vásáron a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, mely igyekszik a teljes áruvá­lasztékát bemutatni a láto­gatóknak. S aki nem elég­szik meg a kiállított vetőma­gokkal, a Shaver tenyésztojó- sokkal, a Soja-Vita termékek­kel, a hagyományos, a szója- liszttel dúsított és a koleszte­rinmentes tésztákkal, netán a vásárdíjas szójacsirájukkal, tehát aki már eltelt a látni­valókkal, annak is tudnak újat nyújtani a bólyiak. Az például a Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát standján in­gyen megmérettetheti az egészségszintjét, s utána bü­fésátrukban akár jóízűen fa­latozhat a finomabbnál fino­mabb, szója alapanyagú ét­kekből. Bólyi vetőmag A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát messze földön hi­res a vetőmagjairól. Hat nö­vényfajtából (őszi búza és árpa, hibridkukorica, borsó, bab és szója) versenyképesek több évtizede. A PIV-en ugyan nem tudják mindet be­mutatni, de a vásárlátogató­kat a kiállítottak is meggyőz­hetik: a bólyiak komolyan veszik azt, amihez nagyon értenek. S a szakértelem mel­lett arra is ügyelnek, hogy minden lehetséges igényt ki­elégítsenek. A vásáron újdon­ságként mutatják be a kis (5 kilós, a 10 ezer és az 50 ezer szemes) kiszerelésű hib­ridkukoricát, mellyel eleve a farmergazdaságokat célozzák meg, s hogy e termékük el is jusson a lehetséges fel­használókhoz, máris terítet­ték a gazdaboltoknak és a vetőmag-kereskedőknek, de az a vetőmogüzem melletti sa­ját boltjukban is beszerezhe­tő. S ha már a vetőmagoknál tartunk, a bólyiak méltán le­hetnek büszkék az általuk honosított és nemesített szó- jafajtákra, hisz a Magyaror­szágon ' államilag minősített több . mint 20 szójafajtából 13 a bólyi. A bólyi szója és ä Soja-Vita A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát a legnagyobb ha­zai szójatermesztő. 1974-től folyamatosan nemesítették és hasznosították a biztonsággal termeszthető magyar és kül­földi fajtákat. Igenám, de a kényes magyar gyomor mind­máig előnyben részesíti a zsí­ros-húsos étkeket, s nem so­kat ad az egészséges táplál­kozásra. Azaz, a bólyiak ko- noksága és megszállottsága nélkül még ma is ez lenne a helyzet. Vegyük például a Soja-Vita terméket, mely 50 százalék teljes értékű fehérjét tartalmaz, emellett nagyon ma­gas az ásványianyag-, a vi­tamin- és .rosttartalma, és a legfontosabb: nem tartalmaz koleszterint. Egyszerűbben fo­galmazva: húspótló, mert a hússal teljesen egyenértékű és egészségesebb, emellett lényegesen olcsóbb, és az is döntő szempont, hogy a So­ja-Vita közönséges éléskam­rában is egy évig biztonság­ban eltartható. A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát a hazai szójater- mesztés meghatározója fajta, technológia és üzleti alapon is. Azt már az elején felmér­ték, hogy hiába nemesítenek és honosítanak újabb és újabb szójafajtákat, ha nincs biztos piacuk, azaz nem tud­nak a magyar konyhákba és étrendekbe is betörni újdon­ságukkal. A jugoszláviai Be­csén (Becej) adva volt az együttműködés lehetősége, ugyanis ott a legfejlettebb nyugati technológiával hoztak létre szójaproteingyárat, hogy a szójababból a külön­féle eljárásokkal szójaolajat, lecitint, szójadarát stb. állít­sanak elő ipari célra, vala­mint humán termékeket. A bólyiak adják a szójababot a becseieknek, s árucserében — ugyancsak az olcsó víziúton — kapják vissza a különféle szójatermékeket, melyeket Da- nic-pusztán kiszerelve teríte­nek egyre több hazai nagy- és kiskereskedőnek. A bólyi szója tehát így ke­rülhet az asztalunkra a Soja- Vita termékcsaládként granu­látum, kocka és liszt formá­jában, és sikere megállítha­tatlan. ♦ Idén áprilisban színesítették a szójakínálatot a szójacsírá­val, mely rendkívül gazdag vitaminokban. A biológiai úton előállított csírából a Szigetvári Konzervgyárban ké­szítik az immár PIV Vásárdí­jas natúr, valamint a zelle- res, gombás és paprikás íze­sítésű 300 ml-es és az 5 lite­res szójacsírakonzerveket. El ne feledjük, már több éve forgalmazzák a hidroter- mikus eljárással előállított, tehát kíméletes hőkezelésű szójadarát, mely magas fe­hérjetartalmú és kiváló bél­tartalma (E terméküket a bó­lyiak közvetlenül a takar­mányüzemükből szállítják.) Baromfiágazat A Pécsi Ipari Vásáron a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát kiállítja a marna és a fehér héjú Shaver tenyészto- jásokat is. A bári baromfiüze­mük emellett naposcsibe-érté­kesítéssel is foglalkozik. A kombinát üzleti érzékét dicséri, hogy ha már a bári baromfiüzemükben ott a te­mérdek tojás, megtermelik a búzát és a szóját, hát hozza­nak létre tésztagyártó üze­met. A bári baromfiüzemben nem egészen egy éve kezdte meg működését a tészta­üzem, mely a kiváló minősé­gű, hagyományos, 5 és 8 to­jásos bólyi tészta mellett gyár­tani kezdte a szójaliszttel dú­sított és a koleszterinmentes tésztákat is, általában 30 de- kás kiszerelésben. A háziasz- szonyok legnagyobb megelé­gedésére készítik az apró (T-rizs, franciakártya-figura, csavart és csiga), valamint a szálas (cérna-, széles- és fod­ros metélt, spagetti) tésztá­kat. Koleszterin­mentes tészták A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát termelőüzem, de tisztában vannak vele, hogy a termékeik piac nélkül mit sem érnek. S ha már a piacot kell figyelniük, gondolták, az egészséges táplálkozás előbb- utóbb biztos üzlet lesz. A szójaprogramjuk is igazolta elképzelésük helyességét. Erre alapozva hoztak újat a tésztagyártó üzemük által is. A szójalisztes tésztáik lé­nyege, hogy a magas fehér­jetartalmú szójaliszt javítja a tészta fehérjetartalmát. A há­romtojásos szójalisztes tésztá­juk 5 százaléka szójaliszt. A koleszterinmentes tészta lényegében a betegségmeg­előző programhoz kapcsolódik, hiszen durumbúzóból és 5 to­jás fehérjéből gyártják. (Csak érdekességként: a legtöbb tésztát evő olaszok is több­nyire durumbúzát fogyaszta­nak a spagettiben és maka­róniban.) Korszerű táplálkozás A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát törekvése, hogy a jövőben is az egészséges táp­lálkozást szorgalmazza. Ebből adódik az üzletpolitikájuk, mi­szerint minden olyan törek­vést támogatnak, ami segíti az egészségmegőrzést. Tehát nem véletlen, hogy a PIV-en a bólyiak pavilonja mellett egészségszintmérő akciót tar­tanak a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézményekkel, a Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Egész­ségügyi Bizottságával és sok más, az^ ügyet támogató cég­gel közösen. Hogy valójában mit is je­lent az ingyenes egészség­szintmérés? Az egészségügyi sátorban megmérik az önnön egészségére kíváncsi vásárlá­togató vérnyomását és kolesz­terinszintjét, az alkalmi vásá­ri páciens végül kézbe veheti az egészségi állapotáról a számítógépes kiértékelést. S ha a nagy ijedtségtől meg­éhezik, avagy úgy érzi, hogy ideje elkezdeni az egészséges táplálkozást, a páciens a megtekintett bólyi termékek­ből a büfésátorban akár meg is kóstolhatja a Soja-Vitából készült hamburgert, a szója- paprikást, netán a szója gát­lás palacsintát vagy a szójás sörkorcsolyát. A Bólyi Mező- gazdasági Kombinát a vásár­ban sem adja alább: termé­kei megtekinthetők, megvásá­rolhatók és megkósolhatók. Önálló kül- . kereskedelem A kombinát önálló külke­reskedelmével az Alpok-Ad­ria térség országaiban is ha­sonló kiállításokat szervezett, és szervez, hogy termékeinek egyre szélesebb piacot szerez­zen. Idén részt vettek Brünn- ben a Salima nemzetközi élel­miszeripari vásáron, Wiener- Neustadtban a Pannónia ‘91 vásáron, Sopronban a Caru- sel vásáron, a PIV-et követő­en Ceske Budejovice-i mező- gazdasági és élelmiszeripari vásáron és az olaszországi Bolzanóban megrendezendő vásáron vesznek részt. Derűlátóak a bólyiak, hisz megbízható és elismert termé­keik révén a több évtizedes, folyamatos megmérettetés eredményeként fontos piacok­kal rendelkeznek, és mindent megtesznek, hogy a meglévő piacokat megtartva újabb ve­vőket nyerjenek meg. Ha anyu megszid is erte... A kemencéből frissen kisze­dett kenyér illata már az ut­cáról útba igazított. Pintér Gyuláné kétkilós kenyeret bo­rított ki a vekniből, vízzel megkente, mintát metszett be­le, és a hosszú sütőlapátnyél eltűnt a kemencében. Egy mozdulat, a massza lecsusz- szant, rá a forró samottéglára, s már jött is szaporán kifelé a lapát. Kint is fülledt meleg volt, hát még itt, a kemence szájánál! Pintérné forró pogácsával kínált. Azt mondta, fával tü­zel, de hol? A kétszintes ke­mencében, a mélyen bevilágí-. tó lámpák fényénél csak ke­nyeret láttam. Kiderült, este begyújt, S’—10 óra, míg leég a fa, ezalatt átforrósodik a tég­la. A hamut tisztára kisöpri, s már jöhet is a kenyér. Két­naponként süt csak, 150—180 kiló kenyeret, de a kemence még másnapra is megőrzi! a Á kisvaszari pék meleget. Ilyenkor rétest, húst, süteményt nyugodtan be lehet még tolni. A pékség harminc éve mű­ködik ugyanitt. Férje halála óta ő a mester. Hajnali há­romkor kel, géppel dagaszt, kézzel szaggatja és méri a veknibe a kilós, kétkilós és az Erzsébet kenyeret, tepszire a pogácsát, hétvégén a kugló­fot. Jó dolguk van a kisva- szariaknak, forrón vihetik ha­za a kenyeret! Itt a nyári szünet, de gyereket nem ki­fizetődő elküldeni, mert mire hazaér, hogy-hogynem, eltűnik a kenyérvég, a „gyürke" . . . A környékbeli falvakból és Komlóról is járnak ide. A pékség egész nap nyitva van, hamarosan elkészül a kiadó- pult is. Az egyik fiúunoka ta­lán folytatja a mesterséget, most nyolcadikos. Közben kisül az előbbi adag, a hosszú lapátnyél ki­be jár, felerősödik az állandó illat, szinte harapni lehet.- Előfordul, hogy a boltba kell mennem magamnak ke­nyeret venni, mert nem ma­rad — nevetett Pintérné —, ha elfelejtek félretenni valakinek, az enyémet kapja meg. Közben a vízzel megkent kenyér a gördülő kosárból a polcra kerül hűlni. Vevők jön­nek, gyerekek, tágra nyílt szemmel szorongatják a ro­pogós- kenyeret, örülnek me­legének. Az ajtón kívül na­gyokat szakítanak belőle. Nem baj, ha az anyu meg­szid érte! Sz. Lelovics I. H statisztika tükrében A KGST-piac összeomlása A KGST-piac összeomlása címmel átfogó tanulmányt tett közzé a Központi Sta­tisztikai Hivatal. A készítésénél alkalmazott modellszámítás-sorozatra a KGST-piac összeomlásának a gazdaság egészén tova­gyűrűző, halmozott hatásait számszerűsiti. A vizsgálat az 1986 és 1990 közötti idő­szakra terjed ki, az idei év-, re vonatkozóan ugyanis na­gyon kevés külkereskedelmi adat áll a statisztikusok rendelkezésére. A tanulmány adatai is alátámasztják azt az ismert tényt, hogy a rubelelszámo­lású külkereskedelem szere­pe folyamatosan visszaszo­rult. Exportunk 1986 és 1990. között mennyiségében csaknem 30 százalékkal csökkent. A csökkenés dön­tő része az időszak utolsó évében, 1990-ben követke­zett be. A rubelexport csök­kenésével párhuzamosan ugyanezekkel az országok­kal a dollárban lebonyolí­tott forgalmunk valamelyest növekedett. A dollárelszá­molású forgalom súlya a volt szocialista országokkal azonban még 1990-ben sem érte el az összforgalom 20 százalékát. A két ellentétes folyamat együttes hatása­ként a volt KGST-országok- kal bonyolított magyar ex­port' összesen 25 százalékkal esett vissza. Bár megbízha­tó adatok nem állnak ren­delkezésre, a statisztikusok úgy látják, hogy az idén az év első hónapjaiban ez a folyamat még jobban fel­gyorsult, s az első negyed­évben mintegy 18 százalékod újabb exportcsökkenés kö­vetkezett be. A KGST-piac összeomlása 1986 és 1990 között gép­iparunkat, ezen belül köz­lekedésieszköz-gyártásunkat sújtotta a legkeményebben. Az ágazat kivitele majdnem felére esett vissza, és a négyéves időszakban bekö­vetkezett teljes exportcsök­kenés egyharmada itt je­lentkezett. Igen nagy volt a piacvesztés a híradás- és vákuumtechnikai eszközök, valamint a gépek és gépi berendezések exportjában is. Nehéz helyzetbe került a bőripar, ahol 60 száza­lékos, továbbá a tartósító­ipar, ahol 40 százalékos volt az exportcsökkenés. Az általános recesszió kö­zepette néhány ágazat nö­velni tudta exportját a szo­cialista országokba: . ki­emelkedő eredményt ért el például a gyógyszeripar, 1990. évi exportja 27 száza­lékkal volt nagyobb, mint a négy évvel korábbi. A nö­vekmény csaknem egyhar­mad részéért —, körülbelül 1 milliárd forint értékű ter­mékért —, dollárral fizettek a partnerek. Sikeres volt 1990-ig a műanyag- és vegyiszálgyártás, a húsipar és a tejipar exportja is. Az utóbbi három ágazat­ban erőteljesen növekedtek az eladások a volt KGST- országokba, és a többletfor­galom nagy része dollárel­számolású volt. Az idei leg­frissebb információk szerint — főként a Szovjetunió fi­zetési nehézségei miatt —, a gyógyszeripar és a hús­ipar helyzete is bizonyta­lanná vált. Nem látható, hogy a szovjet piacon ko­rábban elért eredmények mennyire lesznek hosszabb távon is fenntarthatok. A számítások eredményei is igazolják, hogy a gazda­ságot sokkal súlyosabban érintette a KGST-piac ösz- szeomlása, mint amekkora a forgalomcsökkenés miatti közvetlen termeléskiesés volt. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy a beszállító ágazatok piaca is szűkült, s ez továbbgyűrűzik. így összességében 100 forint exportkiesés 197 forintos ter­meléscsökkenést jelent. A közlekedési eszközök ex­portjának 21 milliárd forin­tos csökkenése például 46 milliárd forinttal csökken­tette a nemzetgazdaság bruttó termelése iránti ke­resletet. Vannak azonban olyan ágazatok, amelyeket ennél sokkal jobban sújt a kivitel mérséklődése, a nö­vényolaj-iparban például 100 forint exportcsökkenés mintegy 300 forint nemzet- gazdasági szintű termelés- csökkenést von maga után az átlagos 197 forinttal szemben. A termeléscsökkenéssel együtt jár a foglalkoztatot­tak számának apadása is. A statisztikai számítások sze­rint a KGST összeomlása miatt 156 ezerrel kevesebb dolgozót foglalkoztatnak a vállalatok. Ezeknek a dol­gozóknak mintegy kéthar­mada a közlekedési eszkö­zök gyártásában, a gép­iparban, valamint híradás- technikai gépiparban dol­gozott. A. KSH összeállítása kitér az importkiesés hatásaira is. A tanulmány azt vizsgálja, hogy az import csökkenése mekkora termelés- és fel­használáscsökkenést ered­ményezett volna, ha a ki­eső importot más forrásból, vagy egyáltalán nem pótol­ják. Az eredmény: 100 fo­rint értékű importcsökkenés mintegy 200 forint terme­léscsökkenést von maga után. Kora délután megkezdődik az előkészület az esti sütéshez Fotó: Lauter László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom