Új Dunántúli Napló, 1991. július (2. évfolyam, 178-208. szám)

1991-07-08 / 185. szám

2 új Dunántúli napló 1991. július 8., hétfő Hazánk vendége az olasz köztársaság elnöke (Folytatás az 1. oldalról) gyarországnak közösen kell tanulmányoznia, mert ez azt jelenti, hogy Magyarország­nak alá kell vetnie magát a közösség belső szabályainak. Erre akkor lenne jó sort kerí­teni, amikorra a magyar gaz­daság belső fejlődése már arra a szintre ért, hogy meg tudjon felelni a nehéz EGK- követel menyeknek. Francesco Cossiga biztosí­totta Göncz Árpádot arról, hogy Nyugaton már senki nem gondolja, hogy Magyaror­szág, Lengyelország és Cseh­szlovákia nélkül politikai dön­téseket lehet hozni. Tájékoz­tatott arról, hogy a NATO legközelebbi tanácsülésén a szervezet félreérthetetlen jel­zést tervez arról, hogy a fenti három állam és Bulgária füg­getlensége, területi integritá­sa az Észak-Atlanti Szövetség érdeke. Az államfők tárgyalása után a magyar és az olasz külügy­miniszter, Jeszenszky Géza és Gianni De Michelis — a köz- társasági elnökök jelenlétében — Magyar—Olasz Barátsági és Együttműködési Szerződést írt alá. Ezt követően miniszteri levélcserére került sor az 1990- es, a vízummentességről szóló megállapodás módosításáról. A jugoszláviai fejlemények álltak Antall József miniszter- elnök és Francesco Cossiga megbeszélésének a közép pontjában. A miniszterelnök hangsú­lyozta: Magyarország kezdet­től fogva következetes állás­pontot képvisel. Eszerint a nemzetek önrendelkezési jo­gát nem lehet szelektíven ke­zelni és értelmezni. Ha Ju­goszlávia népei ezzel egyetér­tenek, akkor a szuverén köz­társaságok konföderációját tartanánk magyar részről el­fogadható kompromisszumos megoldásnak. Jugoszláviának megoldást kellene találnia a kisebbségek — mint például a vajdasági magyarság — auto­nómiájára is. Ezzel kapcsolat­ban Antall József röviden megemlítette a trianoni, vala­mint a párizsi békeszerződést, amelyben Jugoszláviához — il­letve korábban a Szerb-Hor- vát-Szlovén Királysághoz csa­tolták a Vajdaságot, és nem Szerbiához. Antall József meg­erősítette: Magyarország tá­mogatja az Európai Közösség­nek a jugoszláviai rendezést ct.zó diplomáciai lépéseit és nem ért egyet a fegyveres-erő­szak alkalmazásával. Antall József más témákról szólva ismertette, hogyan járt el a magyar kormány a Var­sói Szerződés és a KGST fel­oszlatásának érdekében, és hogy milyen álláspontot kép­visel a budapesti kabinet a magyar-szovjet kapcsolatokat illetően. Megemlítette a mi­niszterelnök azt is, hogy kül­gazdasági nehézségeink fő forrása a KGST és a szovjet piac összeomlása, és tájékoz­tatott arról is, hogy továbbra sincs megoldás a szovjet csa­patkivonással kapcsolatos el­számolások kérdésében. Fran­cesco Cossiga és Antall Jó­zsef egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok jóki és szükségesnek tartották to­vábbi fejlődésüket és erősíté­süket. Az olasz államfő a tárgya­lást követően a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hő­sök Emlékművét. A Közlekedé­si Múzeumban Francesco Cos­siga ünnepélyesen megnyitotta a Gondolatok forrása — az agy felfedezése című olasz ki­állítást. „Ha valóban fel akarjuk építeni Európát, ügyelnünk kell arra, hogy a kultúra so­ha se. veszíthesse el primátu­sát, mert csakis abból szület­het az az ember, akit példa­ként állíthatunk a jövendő nemzedékek elé". - mondta Francesco Cossiga szombat délután a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az olasz politikust az egye­tem díszdoktorává avatták. Sajtótájékoztató „Tudom, mibe került önök­nek a szabadság. Látogatá­som köszönet azért, amit önök tettek saját szabadságukért és Európa szabadságáért.” — mondta Francesco Cossiga szombaton délután azon a sajtótájékoztatón, amit Göncz Árpáddal közösen tartott. Francesco Cossiga beszá­molt a sajtó képviselőinek ar­ról, hogy Göncz Árpáddal és Antall Józseffel folytatott tár­gyalásai során Olaszország teljes támogatásáról biztosí­totta Magyarországot az Eu­rópai Gazdasági Közösséggel folytatott társulási szerződés létrehozásában, ezt a segítsé­get Olaszország szinte köte­lességének érzi. Göncz Árpád egy kérdésre válaszolva rend­kívül szorosnak értékelte a gazdasági kapcsolatokat, sőt ahogy fogalmazott, a kapcso­latok elérték azt a szintet, amikor már informálisak, köz­vetlenek és vállalatköziek. Az állam feladata Göncz Árpád szerint a kapcsolatok építésé­nek bátorítása. A magyar álj lamfő beszámolója szerint a Cossigával folytatott tárgyalá­sokon speciális kérdésként ve­tődött fel, hogy Magyarország szeretné, ha megélénkülnének hazánkban az olasz tőkebe­fektetések. Szóba került az is, hogy ha Olaszország hitelke­retet nyújt a Szovjetuniónak élelmiszerek vásárlására, a hi­telek egy részét Magyarorszá­gon lehessen a Szovjetunió­nak levásárolni. Göncz Árpád hozzátette, hogy ehhez há­romoldalú megállapodásra van szükség. , Látogatások vasárnap Francesco Cossiga, az Olasz Köztársaság hivatalos látoga­táson Magyarországon tartóz­kodó elnöke vasárnap reggel kegyeletes megemlékezéssel kezdte programját. Az olasz államfő a rákoskeresztúri te­metőben koszorút helyezett el az első világháborúban el­esett olasz katonák sírkertjé­ben, majd a temető 301-es parcellájában az 1956-os ma­gyar forradalom és szabad­ságharc mártírjainak emléke előtt tisztelgett. Francesco Cossiga ünnepélyes külsősé­gek között, katonai tisztelet- adás mellett helyezte el a kegyelet virágait Nagy Imre és mártírtársai sírjánál. Az olasz köztársasági elnök a délelőtti órákban Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Meglátogatta a Nemzeti Mú­zeumot, ahol megtekintette a magyar koronázási jelvénye­ket, és a látogatást felhasz­nálta arra is, hogy tiszteleg­jen Garibaldi szobránál. Ez­után az Aquincumi Múzeumot tekintette meg Francesco Cos­siga és kísérete. Az út innen Esztergomba vezetett, ahol a Keresztény Múzeum kincseit nézte meg az államfő. Fran­cesco Cossiga délután talál­kozott Paskai László bíboros prímással, esztergomi érsek­kel az Érseki Palotában. Az olasz vendégek délután hajó­val érkeztek vissza Budapest­re a Duna-kanyarból. A késő délutáni órákban a program­nak megfelelően Szabad György házelnök parlamenti dolgozószobájában találkozott Francesco Cossigával. A legfőbb ügyész közleménye 1980-85-ig Magyarországon tartózkodott Carlos és társai A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze 1990 júliusában nyomo­zást rendelt el a „Carlos” néven ismert nemzetközi terrorista és tár­sai ügyében. A legfőbb ügyész az alábbi tájékoztatásra kérte fel a Magyar Távirati Irodát. ,,A széles körű — az osztrák, német és francia szervekkel is kap­csolatot teremtő — nyomozás során beigazolódott annak alapos gyanú­ja, hogy Carlos és csoportjának egyes tagjai 1979. év júliusától rendszeresen beutaztak Magyaror­szágra, és rövidebb-hosszabb ideig itt tartózkodtak. A Carlos által ve­zetett „Világforradalom karja” ne­vet viselő terrorszervezet — amely szoros kapcsolatot tartott fenn, és együttműködött más terrorista szer­vezetekkel — abban az időben az egyik legveszélyesebb terrorszervezet volt. Ez a terrorista csoport ejtett 1975. december 21-én 3 ember életét követelő tűzharcban túszo­kat az OPEC székházában Bécsben, és Carlosék voltak azok is, akik 1981. február 21-én a Szabad Euró­pa rádióállomás épülete elleni sú­lyos személyi sérüléseket és jelen­lős anyagi károkat okozó bomba­merényletet elkövették Münchenben. A BM illetékes szervei a terro­risták magyarországi megjelenése után megszervezték azok ellenőrzé­sét és figyelését. Ennek során Car­los 1979. év augusztus 29-én a ké­ső éjszakai órákban Budapesten 5 lövést adott le a figyeléshez használt egyik gépkocsira. A gép­kocsit - amelyben 2 személy fog­lalt helyet - 2 lövés eltalálta, de a lövedékek sérülést nem okoztak. A terroristák Budapesten bérelt lakásukban 1980 tavaszától fegyver­bázist alakítottak ki, rendszeresen tároltak ott fegyvereket és robba­nóanyagokat. A bázist a BM-szer- vek egyre nyomatékosabb felhívá­sára 1982 áprilisában felszámolták, és a terroristák az országot el­hagyták. Később, 1984 őszén, majd 1985. év tavaszán ismételt kísér-, letet tettek arra, hogy hazánkba visszatelepüljenek és újból fegyver­raktárt létesítsenek, de ezt a BM- szervek megakadályozták, és a ter­roristák 1985 év szeptemberében végleg elutaztak az országból. ■ ■ ■ Uy uumm lehetne Magyarország egymilliárd dollár­ral, 20 százalékkal tudná növelni nyugati kivitelét, ha a korlátozá­sok feloldásával megkönnyítenék bejutását a nyugati piacokra — mondotta a The New York Times- nak Kádár Béla, a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok minisztere. A lap vasárnap a kelet-közép- európai térség gazdasági helyzeté­vel foglalkozva rámutatott, hogy cseh-szlovák, lengyel és magyar il­letékesek panaszai szerint az EK éppen azon a területen állapít meg szigorú kvótákat, magos vá­mokat, ahol a térség erős: az acél­nál, textíliáknál és a mezőgazda- sági termékeknél. Miközben a gazdasági változások meghozzák első gyümölcseiket, az átmeneti korszak növekvő nehézsé­gei miatt növekszik a nyomás a kormányokra - állapítja meg a cikk. - A legnehezebb arról meg­győzni a közvéleményt, hogy a sok, rövid távon elszenvedett hát­rány hosszú távon nagyon is kifi­zetődik — jelentette ki a Cseh­szlovákiáról, Lengyelországról és Magyarországról szóló körkép ké­szítőjének Kupa Mihály pénzügy- miniszter. A The New York Times szerint a térségben egyes kormánytisztvi­selők — fél szemmel a választási eredményeket figyelve — lassítani akarják a radikális reformokat, hogy csökkentsék a lakosság ter­heit -, ám ez egyúttal lelassítaná a piacgazdasági átalakítást. Polgármester­választás Mecseknádasdon Szigriszt János mecseknádasdi polgármester lemondott posztjáról, arra hivatkozva, hogy nem tud együtt dolgozni a képviselő-testülettel, ezért a választási bizottság időközi választásokat írt ki a községben. Reggel hattól este hatig három polgármester-jelöltre - Bischof Ádám alpolgár­mesterre, Amrein Istvánra és Katz Jánosra - ad­hatták le szavazatukat a mecseknádasdiak. A vá­lasztási törvény értelmében akkor érvényes a sza­vazás, ha legalább a szavazásra jogosultak 40 százaléka elmegy szavazni. Az 1494 választásra jogosult állampolgárból 630-an adták le voksu- kat, ebből 622 volt érvényes. A legtöbb szavaza­tot, 386-ot Bischof Ádám kapta, aki ezentúl Me- cseknádasd polgármestere. H. Zs. Népszavazás Piispöklak leválásáról Még 1968-ban egyesítették Geresdet és Püs­pöklakot, a két faluból Geresdlak lett, ma is így hívják a települést. A püspöklakiak azonban kez­deményeztek egy szétválást, hogy visszakaphas­sák a falujuk eredeti nevét, Püspöklakot. A szét­válás mellett szólt néhány gazdasági és pénzügyi indok is, azonban elsődlegesen a régi névhasz­nálatért küzdöttek a püspöklakiak. Végül is népszavazásra bocsátották a kérdést, tegnap reggel hattól este hatig adhatták le sza­vazatukat az itt élők. Az 537 szavazásra jogo­sultból 344-en mentek el szavazni, ebből 237-en a szétválásra, 103-an az egybenmaradásra adták le voksukat. A szétválás kimondásához legalább a szavazatra jogosultak felének kellett volna igent mondania. Tehát továbbra is függőben a két falu kapcsolata, mert a végső döntést, a nép­szavazás eredményének figyelembevételével a képviselő-testület mondja ki. H. Zs. Összetűzések Karabahban Újabb találkozó a kurdok ügyében Újabb találkozót tartottak az észak-iraki Erbilben a bag­dadi kormány és a Kurdisztá- ni Front, a kurd ellenzéki cso­portok szövetségének képvise­lői szombaton — jelentette az INA iraki hírügynökség. A beszámoló szerint a ta­nácskozáson megállapodtak: az elkövetkező napokban foly­tatják a párbeszédet annak érdekében, hogy megegyezze­nek Kurdisztán jövőbeli státu­sáról. A találkozón iraki rész­ről Izzat Ibrahim, a Forradal­mi Parancsnokság Tanács al- elnöke, Tárik Aziz miniszterel­nök-helyettes és Húszéin Ka­mel Haszán védelmi miniszter, a kurdok képviseletében pe­dig Maszud Barzani és Dzsa- lal Talabani, a Kurdisztáni Front vezetői vettek részt. Eközben Szaddám Húszéin iraki elnök megismételte azon vádjait a nyugati országok és elsősorban az Egyesült Álla­mok ellen, hogy képmutató politikát folytatnak a Közel- Keleten. Az iraki elnök szerint a nyugati országok mindig a béke fontosságáról beszélnek, ugyanakkor azonban hangsú­lyozzák annak szükségességét, hogy Izrael a fegyverzetek stratégiai arzenálja legyen és a legmodernebb fegyverekkel látják el a zsidó államot. Hárman életüket vesztették és tizennégyen megsebesültek szombaton a Karabah-hegy- vidék északi részén levő Sa- umjan örmény falu térségé­ben, ahol összecsapások zaj­lottak le három település la­kossága és azerbajdzsán bel­ügyi egységek között. A hírt Levon Ter-Petroszjanra, az ör­mény parlament elnökére hi­vatkozva az Interfax független hírügynökség jelentette. A településeken mintegy 300 azerbajdzsán belügyi katona tartott igazoltatást, amikor az összetűzések kirobbantak, ör­mény részről egy személy meg­halt, tízen pedig megsebesül­tek, a belügyi egységek pe­dig két személyt vesztettek és négyen szenvedtek sérülése­ket. CHARLES BRONSON. CHUCK NORRIS. ARNOLD SCHWARZENEGGER . TONY CURTIS • MÁJUSI AKCIÓNK NAGY SIKER VOLT, VEVŐINK ÖRÜLTEK, EZÉRT JULIUS 8-TOL MINDEN KAZETTA ÁRA ISMÉT 2000,­+ áfa A LEGJOBB ÉS A LEGOLCSÓBB! A VlCO nélkül NINCS \S0%ÖLCSÖNZÖ! VEVŐINKET, BARÁTAINKAT AZ ÚJ IRODAHÁZUNKBAN VÁRJUK, A RÓZSADOMBON. BP. II., TÖRÖKVÉSZ ÜT 30/A. TEL.: 115-4035 ÚJ ÁR, ÚJ HELY, ÚJ TELEFON Adunk: prospektust, kazettaborítót, posztert, pólót, táskát, reklámanyagokat. A VICO FILMJEI AZ ÖN KEDVENC FILMJEI! > JEAN-CLAUDE VAN DAMME • BRIGITTE NIELSEN . DUSTIN HOFFMAN . TIMOTHY DALTON

Next

/
Oldalképek
Tartalom