Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-04 / 151. szám

1991. június 4., kedd aj Dunántúlt napló 3 Kempingtalálkozó és horgász­verseny Boldog­asszonyfán A Kem pi ng- kl ub Ba ra nya megyei szervezete a bét vé­gén, június 7. és 9. között rendezi meg a Dél-dunántúli Kemping- és Horgásztalálko­zót Boldogasszonylán, a „Hor­gász kempingben". A prog- 'raimlban 8-án reggel 6-tól 11 óráiig horgászverseny, majd tetszés szerinti ieimám d ulltá.scaik szerepelnek Szigetvárra, Iba- fána a pipamúzeumba, gya­logtúra Terecseny^pusztára; lesz halószlé'főző-'verseny, tá­bortűz. Jelentkezni a Kemping- klub megyei szervezeténél le­het (Pécs, Irányi D. tér 8.), kedden 14-től 18 óráig és csütörtökön 14-től 16 óráig, de részvételi szándékbejelen­tést levélben, vagy a fenti időben a 11-841-es telefonon is elfogadnák. Nem nyitott ki a pécsi műszaki főiskola uszodája Nincs pénz a fenntartására, vállalkozó sem az üzemeltetésre Nem nyitott ki az elmúlt szombaton a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola uszo­dája, amely nyaranta június elsejétől szeptember végéig ifogadta a vendégeket, főként a nyugati városrész lakóit. A kényszerű zárás dka itt is a pénzhiány. Berta Márton, a gazdasági .hivatal műszaki osztályvezetője elmondta, idén 775 000 forint veszteséget hoz­na a nyári nyitva tartás. Már tavaly 550 000 forint elúszott o stnandoláson, ezt idén már nem tudja elviselni a főiskola, hiszen az intézmény fenntar­tása, az energiaszámláik kifi­zetése is komoly gondot okoz a sorozatos áremelkedések utón. Nem lévén más megoldás, meghirdették: bérbe adnák az uszodát. Volt is több érdek­lődő, de a mai napig igazán komoly vállalkozó nem. Az oka sajnos, érthető. Mint Berta1 Márton elmondta, a főiskola nem tud több évre szerződni, kötelezettséget vállalni, hiszen a készülő oktatási és számvi­teli törvény határozza majd meg a lehetőségéit. Egy nyár­ra pedig úgy tűnik, nem ke­csegtető vállalkozás az uszo­da, pedig a bérbeadó igyek­szik számos kiegészítő vállal­kozásra — lángossütő, kölcsön­ző — is ösztönözni, lehetősé­get adni. A főiskola idén mindenkép­pen költ az uszoda megóvá­sára 150 000-200 000 forintot, ezt óidkor is megtennék, ha akad vállalkozó' a nyári üze­meltetésre. Még nem vettek festéket, szinte az utolsó pil­lanatig reméltek, lesz partne­rük, de most már biztos, hogy nem nyitnak ki .. . Hogy mi lesz később ennek az értékes létesítménynek a sorsa, az ma teljesen bizony­talan. Holott nemcsak a főis­kolának, hanem a városnak is érdeke lenne a nyári nyitva tartása, talán jutna segítség a veszteség elviselésére leg­alább idén, ebben az átmene­ti évben. G. M. I! ífilagkiallitas melleit uoksolt a parlament (Folytatás az 1. oldalról) képviselő felszólalásának végén tüntetőén kivonult a teremből. Ekkor élt a kétperces felszóla­lás lehetőségével Tárgyán Jó­zsef, s minden alapot nélkülö­zőnek nevezte a vele kapcso­latban napvilágot látott „sajtó- rágalmakat”. Elmondta, hogy Antall József telefonon beszélt vele, s a miniszterelnököt fel - háborították a Torgyán Józse­fet ért vádak. A képviselő hoz­zátette: személyének teljes „át­világítása" a hét végére feje­ződik be, s az eredményt ter­mészetesen nyilvánosságra hozza majd. Ezután — még ugyancsak na­pirend előtt, rendkívüli ügy­ben — Pető Iván kért szót. Az SZDSZ frakcióvezetője rámuta­tott, hogy a kárpótlási törvény ügyében a kormánynak kell új törvényjavaslatot kidolgoznia. A felszólalásra Kónya Imre MDF-frakcióvezető válaszolt, hangsúlyozva, hogy az ország­nak nincs ideje halogatni a törvényhozási munkát, hiszen az eqész átalakulási folyamat ke­rülhet veszélybe. A képviselők felelős döntést hoznak, a koa­líció élni fog többségével, és továbbra is vállalja a felelős- séaet a döntéseiért. Ezután a két felszólalásban elhangzottak úiabb és újabb kéoviselőket késztettek felszó­lalásra, közülük Szabad Györqy Zsíros Gézának (FKgP) és Or­bán Viktornak (Fidesz) adta meg a szót, majd immár „ren­des mederben” folytatódott az ülés. A képviselők 192 igen szava­zattal 72 nem ellenében, 24 tartózkodás fnellett elfogadták a világkiállítás 1996-os buda­pesti megrendezésének szán­dékát kinyilvánító határozati javaslatot. Ennek lényege: te­kintettel az osztrák kormány döntésére, miszerint Ausztria nem kíván részt venni az EXPO megrendezésében, Magyaror­szágnak szándékában áll 1996-ban egyedül is — Buda­pesten és vidéki helyszíneken — megrendezni a világkiállítást. Az Országgyűlés a döntés vég­rehajtása érdekében felhatal­mazta a kormányt, hogy foly­tassa, illetve szükség szerint módosítsa az előkészítő mun­kákat, kezdeményezze a végre­hajtással kapcsolatos pénzügyi — befektetői — tárgyalásokat és alakítsa ki a viló-Héllítás megrendezésének szervezeti rendszerét. A képviselők a ja- vatlatban előírták a kormány számára, hogy 1991. szeptem­ber 30-ig terjessze az Ország- gyűlés elé a világkiállítás meg­rendezését szolgáló törvényja­vaslatot. A részletes vitában csupán Orbán Viktor kért szót, aki a képviselők felelősségére figyel­meztetett. Mint mondta: be nem látható kockázatra nem lenne szabad döntésre vállal­kozniuk a honatyáknak. Balsai István igazságügyminiszter vá­laszában egyebek között beje­lentette, a kormány egyséqes álláspontra törekszik a fővá­rossal, s elképzeléseit egyezteti az összes érintett önkormány­zattal. Ezt követően a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányza­tokról ■ szóló törvényjavaslat részletes vitája szerepelt a plé- num napirendjén. A (elszólaló képviselők közül többen utaltak a már korábban elfogadott önkormányzati törvény rendel­kezéseire, s elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy az több ponton ellentétes a most tárgyalt tervezettel. Hódosán Róza (SZDSZ) szerint a fővá­rosi önkormányzattal foglalkozó törvényjavaslat megfosztja tele­pülési önkormányzati jogainak gyakorlásától Budapestet. Az ugyancsak a szabad demokra­ták részéről felszólaló Török Ferenc viszont azt vetette fel, hogy az önkormányzati törvényt érintő paragrafusok kétharma­dos parlamenti többséget kí­vánnak. Indítványozta, hogy ezeket a pontokat - mint pél­dául a költségvetés és a va­gyon felosztása, vagy a heTyi adók kérdése — még a szava­zást megelőzően különítsék el a fővárosi törvényben. Az MSZP képviselője a fő­város megosztását jelölte meg a tervezet legfőbb hibájaként. A Fidesz úgynevezett city- koncepcióját összegző Tirts Ta­más részletesen ismertette a fővárosi közgyűlés elé beter­jesztett javaslatot, amelyben a fiatal demokraták egy Buda­pesten belüli belső övezet lét­rehozását indítványozzák. A törvénviavaslat részletes vitóiát lezárta a Ház, határo­zathozatalra a jövő heti plená­ris ülésen kerül sor. A hétfői ülésnap befeiezése előtt a képviselők méq folytat­ták a szerencsejátékok szerve­zéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját, amelynek be­fejezését — tekintettel az idő rövidségére — néhány felszóla­lás után a keddi ülésnapra ha­lasztottak. A határozat-képes­séget épp hogy elérő T. Ház nem vonta meq a mentelmi jo­got Mádi Lászlótól, uqyanis az ehhez szükséges kétharmados többség helyett 65 százalékot kapott a mentelmi bizottság javaslata. Tárgyalóasztalnál a kormány és az MSZOSZ (Folytatás az 1. oldalról) gyaláson. A bérfékek oldását, a minimálbérek emelését — amelyet az MSZOSZ az ár­emelések kompenzációjaként Ikért — viszont a kormá'ny még korainak tartotta, és csak augusztus végére ígérte ez ügyiben az esetleges tárgya­lásokat. A kormánydelegációt Kiss Gyula munkaügyi minisz­ter, az MSZOSZ küldöttségét Nagy Sándor elnök vezette a megbeszélésen. A délután 2 órakor megkezdett tanács­kozás köZben Schamschula György, a Munkaügyi Minisz­térium államtitkára, valamint Bólint Attila, az MSZOSZ szó­vivője tájékoztatta a sajtó képviselőit. Bálint Attila rámutatott: a dolgozók többségéhez nem jut el az áremelések szociális kompenzációja, ezért elen­gedhetetlennek tartják a bér- fékek általuk kért oldását. Nem tartják elfogadhatónak e kérdés augusztus végi tár­gyalását. Alapvető igény a szociális törvény előkészítésé­nek gyorsítása is. A kormány nevében Scham­schula György rámutatott: a gazdasági jelenlegi eredmé­nyei alapján még nem tud­ják megígérni a bérfékek ol­dását. A szakszervezetek hiá­ba helyeznek fcilátáslba sztráj­kokat, a kormányt kötik bizo­nyos keretek. Egyetértettek viszont a tárgyalás során az Mf>70SZ-szel albban, hogy a privatizációs bevételek egy ré­szét munkahelyteremtésre, a foglalkoztatási lehetőségek javítására kell fordítani. Ennek törvényi szabályozását kezde­ményezik. Kerékpárosoknak, vízi- és bakancsos túrázóknak A mohácsi Molnár u. 1. számú házon megkezdték a felújítási, átalakítási munkálatokat. Fotó: Proksza László Turistához Mohácson A 80-as években alakult Mohácsi Természetbarát Szö­vetség kerékpárosai, vízi- és bakancsos túrázói tavaly ön­álló bázishoz jutottak. A víz­ügy a védtöltési munkálatokkal kapcsolatosan kisajátított in-, gatlanok egyikét, a Molnár u. 1. szám alatti házat visszaadta a városi tanácsnak, az meg átadta a kezelői jogot az it­teni természetbarátoknak. így sok éves várakozás után elfo­gadható telephelyet tudhat magáénak a három szakágat működtető csapat, akik azóta egyesületté alakultak át. A tanáccsal kötött megálla­podás szerint vállalták, hogy az épületnél a szükséges bon­tási munkákat elvégzik, majd alkalmassá teszik az ingatlant arra, hogy két szobában 20-25 személyt lehessen elhelyezni, az udvarban 10—15 sátor fel­állításához területet biztosíta­nak, főzni, mosakodni tudja­nak az ott megpihenők, sőt a vizitúrázák hajóinak kisebb ja­vítására is módot teremtenek. Jáger Vilmos, az egyesület vezetője szervezésében renge­teget dolgoztak társadalmi munkában a helyi természet- barátok. Az átalakításokhoz még 1990-ben egy országos pályázaton 500 ezer forinthoz jutottak, a megye 50 ezer fo­rinttal, a mohácsi ifjúsági és sportosztály pedig 20 ezer fo­rinttal járult hozzá a költsé­geikhez. Terveik szerint az idén nyáron már bekapcsolódhat­nak az országos természetba­rát mozgalomba, saját biro­dalmukat felajánlják a túrázók számára. Ha sikerül időben befejezniük az építkezést, az országjáró diákok kisebb cso­portjai szintén számolhatnak egy mohácsi pihenővel, és fel­vehetik úticéljuk sorába a Mo­hács—Béda túrát is. B. M. Akit nem csókolt Homlokon a múzsát?) Fotó: Läufer László Dörömböző Géza, a pécsi, tüke, A PRÍMÁS, amilyen jó zenész, annyira jó mesélő is — mint a vidám és kiegyensúlyo­zott emberek általában. Régóta isrherem, mégis meg­lep: hetvenéves volt március­ban. örökifjú, vajon csak az ötéves Lilla lánya — ahogy ő mondja, a szemefénye — állí­totta volna meg feje fölött a Dörömböző Géza cigányprímás hetvenéves múló időt? — játszom a gon­dolattal, ám kizökkent. Elnézést kérve kisiet a konyhába, ne­hogy odakapjon a mai mesterre­meke, a borsos rostélyos, tej­fölös újkrumpli-főzelékkel. „A főzés az egyik hobbim" — tér vissza elnéző mosollyal. Próbálom leltárra késztetni, de csak találgathatok, hogy tizennyolc éves korától — ami­kor a mai Konzum helyén, a hajdanvolt Hungária kávéház­ban először állt prímásként és karmesterként az öreg zenészek elé — hány ezer vendégét szó­rakoztatta édesbús vagy vidám dallamaival, a Chaplin számok­kal, cigány- és szalonzenével, verbunkosokkal, operettrészle­tekkel, bécsi dalokkal, az „Arany-ezüst” keringővei Lehár- tól, a Monti-csárdással, a Pa­csirtával? — Jó ezren felüli számot tu­dok betéve, és mindig tanulok újabbakat - mondja. — Saját szerzeménye is van? — Á, engem nem csókolt homlokon a múzsa. Életéről faggatom. Semmi kü­lönös. Apja bőgős volt, mellet­te kezdte el a zenetanulást nyolcévesen. Tizenkét évesen zeneiskolásként már klasszikus zenét tanul, ám nem pyerte el hajdani tanárának tetszését a szabadonválasztott számaival. „A kotta volt a minden, és szó sem volt cigányzenész-képzés- ről” — emlékezik. — Végül is ki volt a tanító­mestere? — Horváth János, vagy ahogy mindenki ismerte: a Dülles ci­gánykarmester. — Mi kell ahhoz, hogy az idősebb zenészek elfogadják a prímást? — Szakmai tudás és tekin­tély. Ez utóbbit legjobban a szakmai tudással lehet meg­alapozni. (Ugye, milyen egyszerű? Legalábbis a cigányzenekarok­ban.) — Régi lilmemlékeim jutnak eszembe: amikor a prímás homlokára ragasztották a ban­kót. önnek is voltak ilyen megalázó élményei? — Ilyesmit sosem engedtem meg. Annál büszkébb ember vagyok . . . Arra méltón lehet büszke Dörömböző Géza, hogy a csá­bítások ellenére is megmaradt pécsi cigányzenésznek. Arra is, hogy a hajdani tucatnyi pécsi cigányzenekanból a negyven­ötöt k övető évek ben csa k há ro m túlélő maradt: Kiss Ádié (Hor­váth Géza volt a tisztességes neve), Banka Pista bácsié és az övé. Tehát mégis sikerült folytatnia a hagyományokat, bár az utánpótlásuk már nincs meg. Arra is büszke, hogy is­mét keresett a zenéjük. A márciusi ifjúsági ház-beli „Húzd rá, Géza!" születésnapi jutalomműsorára nem fért be minden jegyigénylő, így a kí- vülrekedteket kárpótlandó jú­nius 4-én ugyanott nótaesten lép fel ismét. Dörömböző Géza az !H-ban átadta a stafétát az igen tehetséges, 13 éves Jónás Mikinek, de esze ágá­ban sincs végleg letenni a he­gedűt. A Pécsi Nemzeti Szín­ház „Három sárkány” című. nagy sikerű produkciójában színpadon is szerepel és fél hónapon át (havonta már csak ennyit vállal) esténként a Fló­rián étteremben muzsikálja vissza a rendkívül finom étkek, italok és a figyelmes felszolgá­lás mellé a vendégmarasztaló hangulatot, Darvas Pista barát­jával felváltva. Időnként alkal­mi rendezvényre is meghivják. A zenéje is olyan halk, diszkrét akárcsak ő maga. örökifjan is tele van tervekkel. Leghőbb vágya, hogy útnak indíthassa az ötéves Lillát és egészséges maradjon. Sokat szeretne még muzsikálni ... és főzni (ami még a megboldo­gult első felesége mellett lett az egyik legfelüdítőbb hobbi­ja) ... és klasszikus zenét hall­gatni ... és komolyzenei kon­certre járni . . . Murányi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom