Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-27 / 174. szám

1991. június 27., csütörtök űj Dunántúli napló 3 Korrigált kárpótlás Június 27. - az első diabetes világnap Diabetes, vagy ahogy köznyelven ismerik: cukorbetegség. Csak az tudja, mit jelent, aki benne él. Akinek nem múlhatnak el napjai, hogy szinte a nap minden órájában ne kelljen a betegségére gondolnia, hiszen a szigorú diéta betartásán, a gyógyszerek rendszeres szedésén, vagy ha kell, az inzulin injekció önbeadásán az életük múlik. Kezdődik a Közép-Európai Egyetem (Folytatás az 1. oldalról) színvonal emeléséhez, vala­mint a térség lakói, nemzetei közötti együttműködés megte­remtéséhez. Első „nekifutásra" Csehszlováki, Lengyelország, Magyarország és Ausztria ve­zetőivel tárgyaltak az egye­temről, ám a továbbiakban az Mit is tanítanak ebben a vadonatúj intézményben? Köz- gazdaságtant, politológiát és szociológiát, történelmet, jogot, európai tanulmányokat, össze­hasonlító irodalmat, kultúrát, és nem utolsó sorban ökoló­giát, környezettudományt. Első lépésben a képzés a már egyetemet végzetteknek szól, 22—40 éves korig, de a ké­sőbbiekben a már doktori címet elérteknek, illetve a még tanulmányaikat be nem fejezetteknek is kívánnak csat­lakozási lehetőséget biztosí­tani. Sőt, a CEU nem csak sa­ját továbbképző központjainak a működését tartja szem előtt, hanem támogatni akarja az oktatást és a kutatást más egyetemeken, intézetekben is. Tudományos kuttói ösztöndíjat kínálnak a kulcsfontosságú ku­tatói programok folytatóinak. Az oktatásban ismert profesz- szorokat, szakembereket von­nak be. Az egyetemre kerülés alap­vető feltétele a biztos angol tudás, hiszen az oktatás is ezen a nyelven folyik. Amint a tegnapi sajtótájékoztatón az egyetem képviselői, köztük Hanák Péter történészprofesz- szor kijelentette, máris elkez­dődnek az egyetem nyári kurzusai, igy júliusban pél­Az egyetem két fő köpontját ugyanis Prágában és Budapesten szeretnék kialakítani. Ami a prá­gai részt illeti, nincs is gond. A cseh kormány évi 36 millió cseh korona összegű költségvetést és 200—250 hallgató bentlakására al­kalmas, új épületet biztosított az egyetem megvalósítása érdekében. Amint az egyetem újságjában ol­vasható, az építők szorgalmasan dolgoznak a 35 méter magas épü­leten, ahol a 2-3 ágyas szobák mindegyikéhez zuhanyozó, WC tar­tozik, és ugyanott kapnak helyet az előadó- és számítógéptermek, klubok, az uszoda és a szauna. Az egyetem a magyar kormánytól is kapott ígéretet a megfelelő épü­let előteremtésére, de ennél előbb­re még nem léptek ősz óta. „Mi egyformán szeretnénk fejleszteni a prágai és buda­pesti központjainkat. A nyári szemináriumokat Budapesten ideiglenesen a műszaki egye­temen tartjuk —, de reméljük, hogy az egyetem kiteljesedé­sének útjából mielőbb elhá­rul ez az égető akadály, az épülethíány” — mondta Paul Flather; és bizakodását a tu­dósitó is csak osztani tudja. B. A. Mi lesz veled benzinár? Az MTI információja szerint a kormány csütörtöki ülésén felhatalmazta Antall József miniszterelnököt, hogy július 1-jén Prágában a Magyar Köztársaság nevében aláírja a Varsói Szerződés megszünte­téséről szóló dokumentumot. A miniszterek várhatóan megvitatják a környezetvédel­mi és a közlekedési tárca ja­vaslatát is, amelynek értelmé­ben július 1-jétől az üzem­anyagok árába — az ólom­mentes benzint kivéve — 1 fo­rint környezetvédelmi díj épül­ne be. illetve a jelenleg 3,20 forintos útalap mintegy 2 fo­rinttal megemelkedne. Mint ismert, július 1-jétől ugyanakkor kikerül a benzin árából a 6,20 forintos biztosí­tási díj. Igy az üzemanyag minden bizonnyal olcsóbb lesz, de még nem ismeretes, hogy az OKGT változtat-e a termelői áron. (Folytatás az 1. oldalról) tosíthatna a tervezet, így a plénumot arra kérte, hogy tá­mogassa azokat a módositó javaslatokat, amelyek korláto­zott hatókörben, ideiglenes jelleggel képzelik el a köz- igazgatási bíróságok felállítá­sát. Minthogy több képviselő nem jelezte hozzászólási szán­dékát, az elnöklő Szűrös Má­tyás lezárta a vitát, a hatá­rozathozatalt pedig délutánra halasztotta. Hasonlóképp dél­utánra tette át a költségve­tési törvény módositósának határozathozatalát is, miután annak részletes vitájában nem akadt felszólaló. (Itt a köz- igazgatási bíráskodás anyagi forrásairól kell dönteni.) A CSŐDELJÁRÁS VITÁJA A csődeljárásról, a felszá­molási eljárásról és a végel­számolásról szóló törvényja­vaslat felett nyitott általános vitában Matyi László (SZDSZ) a tervezet alapvető hibájának ítélte, hogy a külföldi gya­korlathoz képest a hitelezők védelmét számos ponton in­dokolatlan mértékben háttérbe szorítja. Kósáné Kovács Magda (MSZP) amiatt bírálta a ter­vezetet, mert az egyáltalán nem. illetőleg következetlenül foglalkozik a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek kötelességeivel és jogosultsá­gaival. A törvénytervezet általános vitáját a házelnök — tekin­tettel arra, hogy többen jelez­ték, hogy módosító indítványt nyújtanának be — nem zárta le, hanem elanapolta. Ezt követően a Tisztelt Ház módositotta a Magyar Köz­társaság 1991. évi állami költségvetésről és az állam- háztartás vitelének 1991. évi szabályairól száló 1990. évi CIV. törvényt. Dr. Horváth Miklós (MDF) mentelmi' ügyében döntöttek eztán a honatyák. Az Ország- gyűlés Mentelmi és összefér­hetetlenségi Bizottsága Hor­váth Miklós mentelmi jogá­nak felfüggesztését javasolta. Ezt a szükséges kétharmados többség támogatta. Nem sokkal fél kettő előtt az Országgyűlés 187 igen, 6 tartózkodó és 133 elutasító szavazattal törvényerőre emel­te a már korábban elfoga­dott, de bizonyos paragralu- lusok alkotmányellenessége miatt az Alkotmánybíróság által a törvényhozókhoz visz- szautalt kárpótlási törvényt. A több mint egyórás szava­zási procedura alatt 56 pont­ban szavaztak a benyújtott módositó indítványokról. A T. Ház gyakorlatilag valamennyi részletében elfogadta az MDF által benyújott javaslatcsoma­got. A jogszabály — megváltoz­tatott - címe: „A tulajdon- viszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgá­rok tulajdonában igazságtala­nul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvény". Kárpótlás az elfogadott tör­vény értelmében azokat illeti meg, akiknek magántulajdona — az eredetileg javasolt 1949- es határ helyett — az 1939. május 1-jét követően alkotott és a törvény mellékletében felsorolt 'jogszabályok alkal­mazása által szenvedett sé­relmet. Az 1949. június 8. előtti károk kárpótlásáról kü­lön törvényt kell alkotni. Az Alkotmánybíróság kifogá­solta az eredeti törvényben azt is, hogy az önkormányza­tok tulajdonában levő lakások ellenértékeként el kellett vol­na fogadni a kárpótlási je­gyet. Ezt úgy módosították a honatyák. hogy a kárpótlási jegy az állami tulajdonú, il­letve a törvény kihirdetése után ingyenesen az önkor- mányzaok tulajdonába kerülő lakások megvásárlásakor hasz­nálható lizetőeszközként. A termőföld esetében alkot­mányellenesnek talált megkü­lönböztetést az ellogadott tör­vény megszünteti: a lóidért járó kárpótlást is a degresz- sziós táblázat szerint kell meg­állapítani, és termőföldhöz árverés útján lehet hozzájutni. CSAK A KÁRPÓTLÁSRA JOGOSULTAK ... LICITÁLHATNAK Annak érdekében, hogy biz­tosítsák a termőföldben - árverés útján — történő kár­pótlást, a szövetkezet vagy jogutódja köteles kijelölni egy bizonyos földterületet. Ezt meg­előzően azonban földalapot kell képezni a szövetkezeti ta­gok és az alkalmazottak föld­höz juttatása érdekében. En­nek nagyságát úgy kell meg­határozni, hogy a tagoknak 30, az alkalmazottaknak 20 aranykorona értékű termőföld jusson. Ennek az alapnak az aranykorona-értéke nem ha- ladhaja meg a szövekezeti és állami gazdasági földek arany­korona-értékének a felét. A löldhöz árverésen lehet hozzá­jutni, s az árverésen csak azok a kárpótlásra jogosultak vehetnek részt, akiknek kár­pótlási jegyük van. A módo­sítások értelmében szövetkeze­ti és állami földeket egyaránt árverésre kell bocsátani. Ha a tulajdonos vállalt kö­telezettségét megszegi, a föl­det állami tulajdonba kell venni és árverés útján kell értékesíteni. Az a kárpótlásra jogosult, aki vállalja, hogy az adóhatóságnál az árveréstől számított 30 napon belül me­zőgazdasági vállalkozóként bejelentkezik, mezőgazdasági vállalkozási támogatásra tart­hat igényt. Ezekkel a módosításokkal az Országgyűlés a törvényt el­fogadta. Az elnöklő Szabad György ezután bejelentette: a kor­mány két törvényjavaslat ese­tében kéri a T. Házat kivéte­les és sürgős tárgyalásra. A kivételes eljárás megszavazá­sához kétharmados többség szükséges. Ez azonban sem a társadalombiztosítás önkor­mányzatának működését sza­bályozandó törvényjavaslat, sem a Magyar Köztársaság kitüntetéseire benyújtott új kormányelőterjesztés esetében nem volt meg. Megszavazták azonban a honatyák a terve­zetek sürgős napirendre tűzé­sét. A módosító indítványok- fe­letti csaknem kétórás szavazás után a szerdai ülésnap végén az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos törvényt. Röviddel este fél nyolc előtt — az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat általános vitáját berekesztve — befejező­dött az Országgyűlés plenáris ülése. Ezt megelőzően a kép­viselők döntöttek arról, hogy részletes vitára bocsátják a csődtörvényt. Az elnöklő Dörnbach Alajos az ülés végén bejelentette, hogy az Országgyűlés követke­ző plenáris ülésére a jövő jié- ten — a megszokott munka­rendtől eltérően — várhatóan csütörtökön kerül sor. Különösen szomorú, ha kis­gyermeket ér az a szeren­csétlenség, hogy ebben a be­tegségben szenved. Iszonyú önuralmat kell megtanulnia kicsi korától. Mert bármily csábító is egy sütemény, egy csokiszelet vagy fagyi, vissza kell utasítania, s nem szabad se colát, se üdítőt elfogadnia, bárhogy fáj is érte a szíve. A civilizált társadalmak nép­betegségének számít a dia­betes, és sajnos számuk egy­re növekedő tendenciát mu­tat. A diabetes világszerte sú­lyos és növekvő egészségügyi probléma, amely közel 12C millió embert "érint napjaink­ban. Ezért az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzet­közi Diabetes Társaság a múlt évi együttes ülésén el­határozták, ezentúl június 27- ét diabetes világnapnak ki­áltják ki. Igy a mai nap az első ilyen világnap, és e na­pon a világon mindenütt meg­emlékeznek erről a betegség­ről. Dr. Biró Lászlónak, a Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Ipar­kamara elnökének körlevelével kapcsolatban juttatta el hoz­zánk észrevételét dr. Mikes Éva, a pécsi önkormányzat al­polgármestere: „Tudomásomra jutott, hogy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a bevezetendő iparűzési adó ügyében levelet intézett a pécsi vállalatok, gaz­dasági társaságok vezetőihez. A levélben az iparűzési adó­rendelet hátrányait és hibáit felsorolva hívja fel tiltakozásra az említett vezetőket, illetve a pécsi vállalkozókat. Ezzel nem is lenne semmi baj, hiszen mint érdekképvise­letnek ez a feladata, bár hozzá kell tennem, a levél meglehe­tősen furcsa, mondhatnám de­magóg hangnemben íródott. Én azonban kizárólag csak az előbb említett levél személye­met érintő mondataival kívánok foglalkozni. Dr. Bíró László elnök úr állí­tása szerint, tárgyalások után én személyes garanciát adtam arra a megállapodásra, misze­rint meghatározott variációk kerülnek a közgyűlés elé. Nos, én dr. Bíró Lászlóval sem e témában, sem másban soha nem tárgyaltam, sőt sem­miféle, az iparűzési adót érin­tő tárgyalásban nem vettem részt, sem a gazdasági bizott­ság ülésén, sem másutt, mivel e téma nem tartozik alpolgár­mesteri feladataim közé. Amerikai vendégeinkkel egy ízben ellátogattam a Pécs-Ba­ranyai Kereskedelmi és Iparka­marába, ahol más témájú be­szélgetés után dr. Síkfői Tamás (a Pécs-Baranyai Kereskedelmi Magyarországon a diabetes-bete- gek száma 300—400 ezer, ezen be­lül körülbelül 3000 gyermek min­dennapjainak része a betegség. Mi a diabetes lényege? Nem egysé­ges betegség, több típusa van. Azonban mindegyik típusra érvé­nyes, hogy a szervezet anyagcse­réjének, o különféle tápanyagok - szénhidrátok, zsírok, fehérjék — anyagcseréjének súlyos és összetett zavaráról van szó. A betegség oka az inzulin hiánya, amikor a szer­vezetben nincs kellő mennyiségű vagy kellő biológiai hatású inzulin. Mivel az inzulin elsősorban a szén­hidrátok (cukrok) felhasználását se­gíti elő, a betegség első legfeltű­nőbb következménye a cukor szint­jének kóros megemelkedése a vér­ben. Ennek a vérben lévő cukor­nak a normális szinten tartására, típustól és súlyosságtól függően van szükség a szigorú diétára, a gyógyszerekre vagy az inzulin­injekciókra. Ezen az első diabetes vi­lágnapon gondoljunk e be­tegségsújtottakra, különösen a gyermekekre, s lehetőség szerint támogassuk a „Bara­nya megyei diabeteses gyer­mekekért és fiatalokért" ala­pítványt. Az alapítvány csekk­számlaszáma: 241-93411-336­08. S. Zs. és Iparkamara ügyvezető igaz­gatója) arra kért, vállaljak sze­mélyes garanciát arra a meg­állapodásra, melyet elmondása szerint a kamara a gazdasági bizottsággal kötött. Válaszom­ban világosan kifejtettem, hogy ezt a fenti okok miatt nem tenném, de nem is tehetném, mivel az előterjesztésre a gaz­dasági bizottság, a döntésre pedig Pécs Város Közgyűlése jogosult e kérdésben, s ezen kompetenciákat már csak tör­vényes okokból sem lehet meg­kérdőjelezni. Válaszomat dr. Síkfői Tamás tudomásul vette, s az esetre a beszélgetés több más résztvevője is emlékezik. A vállalkozóknak küldött le­vél tartalmaz még egy monda­tot, mely mellett nem mehetek el szó nélkül, miszerint a város vezetői a döntésük után elér­hetetlenek voltak. Abba bele sem kezdek, hogy kinek van hatásköre e kérdésben dönte­ni, az imént már utaltam erre, s a város vezetői természetesen ugyanúgy ‘ felelnek munkáju­kért, mint minden képviselő. Azonban hadd közöljem dr. Bí­ró László úrral is, hogy min­dennap reggel 8 és este 7 óra között a hivatalban tartózko­dom, s ha ez idő alatt esetleg személyesen nem is vagyok mindig elérhető, minden üze­netet megkapok. A kamara nem keresett. Végül csak annyit fűzök az esethez: a polgári demokrácia társadalmát nem csak jogsza­bályok, hanem mindenki által elismert etikai normák is irá­nyítják. Én mindkét fajta szabályokat betartom. Meleg szeretettel, Pécs „festőfiaként” köszöntötték tegnap az ezen a napon 75 éves Zlatko Pá­cát, a horvátok neves festő- és grafikusművészét a Nemes Endre Múzeum udvarán. A múzeum­ban a szülővárosnak ajándékozott képeiből állandó és grafikai kiállítása nyílt. A számtalan díjjal elismert művész nagy érdeklődéssel kisért tárlatán dr. Farkas Károly, Pécs Megyei Jogú város jegyzője, valamint Ive Simát Banov, a Horvát Művészeti Akadémia professzora mon­dott bevezetőt. Fotó: Szundi György Szerkesztőségünkbe is eljutott joz ominózus körlevél egy példánya, és ki­derült, az Új DN is érintett, mert dr. Bíró László elmarasztalja lapunkat, mondván, önhatalmúlag késleltettük az „egységes gazdasági szféra véle­ményének nyilvánosságra hozatalát" az iparűzési adó témakörében. ígéri, ezt az ügyet tisztázni fogják, mert a Naplóval mindeddig kiváló kapcso­latuk volt. Mi is igy hisszük, reméljük, azok a cégvezetők is, akik ezt a kamarai tá­jékoztatót olvasták. Egy kamarai körlevél kapcsán Á pécsi alpolgár­mester nem adhatott garanciát Áz Új' DN-t is elmarasztalták Slatko Prices tárlatra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom