Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)
1991-06-23 / 170. szám
'rein lett ca PIUISC jutalma Fehér meiben Lován és Ciéh nyargal a csíkos mens siófoki védőikkel a nyomukban Fotó: Läufer L. Csak a siralomházban van olyan letörtség és csend, mint amilyen a PMSC-sttadiion öltözőjében volt az utolsó bajmóci mérkőzés, a Vác elleni találkozó után. Az egész héten ajzott baj nőki haj rá — no és a hirtelen a játékosokra zúdult kánikulai meleg — valósággal letaglózta a piros-fekete mezt viselt játéko- sdkat. Már-már valami katasztrófától tartottak a sportvezetők, hogy a bronzöröm „elvette" a játékosak esrét, amikor megérkezett az öltözőbe Megyeri Karcsi, a csapatkapitány, és látva a felihevült testű, de lehorgasztott fejjel maguk elé bámuló társakat, rázendített a PMSC himnuszára. Mintegy varázsütésre megváltozott minden. Elemi erővel tört ki a fiúk torkán az énék, s végre átadták magukat az örömnek. Felszabadultan sorjáztak a nóták, s döntötték 10 másodperc alatt, hogy le- fürödve, az öltözőt rendbe - hozva, átalakítva bankett-teremmé, immár örömtórt ülnék a megszerzett bronzérem fölött. Az örömre pedig - feledve az utolsó kilencven perc őrlő- dését - minden joga megvolt a csapatnak. A PMSC az 1986-bon kivívott ezüstérem, az 1990. évi Magyar Kupa elnyerése után, harmadik legnagyobb sikerét aratta azzal, ihogy az 1990/91-es bajnokságban az NB l-es tabella harmadik helyén végzett. Úgy nyert bronzérmet a pécsi együttes, hogy az őszi idényben — amikor Vácott sikerült legyőzni az éppen helyükre pályázó együttest — pontosan 7 ponttal volt elmaradva a versen ytá rsUktál. — Azt hiszem, hogy nagyon kevés csapat mondhatja el magáról, hogy az elmúlt hat évben szinte minden második évben sikerült valami figyelmet érdemlőt összehoznia — merült a múlt taglalásába Garami József, a pécsiék edzője. — Ezüstérem, Magyar Kupa győzelem, és most megint egy nemesfém, vagyis bronzérem, tiszteletet parancsoló sorozat. — Mindezt úgy, hogy évről évre csapatot kellett épiteni. — Valóban így van, s akkor még nem is vettük számiba a sorozatos sérüléseket. A kupagyőztes csapatból hiányzott Márton, Bérczy, sőt időköziben eltávozott Nagy és Lehota is. Ezen „tükörben" még nagyobb fegyverténynek számít az, hogy sikerült felkapaszkodnunk a dobogóra. Tettük ezt úgy, hogy tavasszal a Budapesti Honvéd mögött mi voltunk a legkiegyensúlyozottabb csapat, hiszen ők is csőik 1 ponttal tudtok többet összegyűjteni, mint mi.- Mégis nagyon sokan a csapat — egyben a szakvezetés — szemére vetik, hogy anti- lutballt játszik a Pécs.- Csakhogy számításon kívül hagyják, hogy miilyen a csapat szerkezete. Egy stílust, egy játékformát mindig a csapat szerkezete határoz meg. A játékosok alkotta együttes- - . * ---------------------h ez kell alakítani ~ 'tílust. A kettő egymásrata!á!ása igazolja eredményeivel az elképzelést. Gondolom, nem kel! különösebb magyarázat ahhoz, hogy az NB bben több olyan csapat is akad, amelyik a labdarúgók adottságait tekintve jobb helyzetben van, mint mi, mégis mi végeztünk a harmadik helyen, és csupán a Honvéd és a Ferencváros tudott megelőzni bennünket. Nem kell különösebb magyarázat ahhoz, hogy kiderüljön: nem véletlen, hogy mi jutottunk UEFA-szereplés- hez és nem az MTK-VM, az Újpest, a Veszprém és a Tatabánya. — Mit tart döntő fontosságúnak a csapat eredményét tekintve? — Azt, hogy sikerült 13—14 embert fegyelmezett csapatmunkára bírni. Ami pedig az egyéni teljesítményeket illeti: első helyen Bodnár kapus és Belansky csatárjátékát említem, de hangsúlyozom, hogy ezt az eredményt a csapat érte el. Nekik is mondtam érte köszönetét. Kapu László Síoffokon a szép múltai is el kell feledni _ K étségtelen, hogy a Siófoki Bányász hetedik helyezése kiválónak minősíthető, a Bala- ton-parti szurkolók most mégsem igazán örülnek az elért helyezésnek. Akárhogy is szépítjük a dolgokat, az elért eredmény nem váltott ki egyöntetű ovációt a helyi szurkolókban és szakemberekben. Mert... kezdjük talán az év elején! Vereség vereséget követett, pontvesztés pontvesztést, s bizony a borúlátóbbak már azt kezdték számolgatni, hogy vajon mennyi esély van arra, hogy egyáltalán osztályozót játszhasson a csapat, s ne essen ki egyenesen! Igaz, ami igaz: az együttes már az ősszel is megmutatta oroszlánkörmeit, de ekkor még csak jó, ha mérkőzésenként öt-tíz percre sikerült. A csapat ugyanis — valljuk be őszintén — rendkívül lehangoló játékot produkált még akkor is, ha az eredmények — szerencsére — nem mindig ezt mutatták! Az őszi fáradtságot aztán tavasz- szal a tavaszi fáradtság követte és sokan ekkor mór kezdték azt hinni, hogy valami nagy- nagy gondfelhők gyülekeznek az égen. Hiszen vajon ki tudta megmagyarázni, hogy az egy évvel korábban oly sok örömet szerző csapat szinte ugyanazokkal a játékosokkal mitől lett minden elképzelést, taktikát, de még improvizációt is nélkülöző csapattá? Kiábrándultság, fásultság, fáradtság lett úrrá a játékosokon és a nézőkön, s ezt az állapotot csak fokozta a rendkívül balul sikerült tavaszi rajt is. Pedig már a felkészülési időszak vége felé szárnyra kapott a pletyka, hogy egy német üzletember komolyan foglalkozik a gondolattal, hogy „megvegye” a csapatot. A pletyka azonban mindaddig megmaradt a pletyka szintjén, amíg a Honvédtől Siófokra nem került Fodor Imre és Kómán Attila. Ekkor már minden kétkedő reménykedni kezdett abban, hogy a híresztelések nem alaptalanok. Amikor pedig még Somogyi József is Siófokra költözött, minden kétkedő áttért a hívők táborába. S nemcsak a szurkolók „táltosodtak" meg, hanem a régi és új iátékosok is! Egyszerre mindenkinek sürgős lett, hogy a pályán is bizonyítsa képességeit: a sérültek feléoültek, a „vakok” is úira látni kezdtek, csakhogy pálvára léphessenek. Nos, ebben az időszakban már szinte szárnyalt a csapat, a lelkesedése újra a régi, sőt még nagyobb lett! Nem véletlen hát, hoay sorra jönni kezdtek az eredmények, s nem véletlen az sem, hogy az utolsó fordulóban, a Videoton ellen hazai pályán már olyan játékot produkált a csapat, amilyent régóta várt a siófoki közönség ! Azért, hogy mégsem minden fenékig tejföl, jól tükrözi a tény: a csapat gólkirálya az a Magyar Zsolt lett, aki az egész idény során ösz- szesen négyszer!!! vette be az ellenfelek kapuját. A második helyen pedig három találattal az a Fodor végzett, aki csak tavasszal, s akkor sem az ösz- szes mérkőzésen szerepelt! Amikor pedig végétért a bajnokság, a közönség már a legújabb híreken csemegézett: a Siófok erőssége lesz hamarosan a fradiból az NB I. második leaiobb góllövőie, Fischer, Máriássi, a Videoton erőssége, sőt néhányon még további két kiváló válogatott, labdarúgó nevét is emlegették. Ezeken túl pedig André Ritter úr, a Siófok új elnöke azt sem rejtette véka alá. hogy rendkívül imponáló és nagvratörő álmait további két külföldi iá- tékos Siófokra szerződtetésével igyekszik megvalósítani. Elárulta azt is, hogy a hamburai St. Pauli envüttesében szereplő csatárról. Otens Klausról, és a védekező középpályásról, Frank Wnl fról van szó, akik várhatóan a Siófok Intertotó-mérkő- zésein már be is mutatkozhatnak új csapatukban. Gyarmati László A bajai Bálint, mint trónbitorló Amióta bejelentette a hatszoros Európa-bajnok Volontér László, a Bajai Spartacus Vízügy SC motorcsónakversenyzője visszavonulási szándékát, azóta örülnek a siklóhajó kategóriában a „papucshősök”. Hiszen egy évtizednyi várakozás után végre megnyílt az út előttük a dobogó csúcsához. (Egyébként a 38 éves Volentér búcsúja a Bajnokok Tornája keretén belül július 6—7-én lesz Baján, a Duna és a Sugovica torkolatánál.) A trónra törekvők között áll a sorban Volentér klubtársa; Bálint Gábor is, aki az idén a Dunaferr kupán bizonyította igényjogosultságát a nemzetközi sikerekre. A még mindig csak 27 éves motorcsónak-versenyző - Volentér és Tubákos Iván mellett — már évek óta az európai élvonalban siklott, s az idén bizonyítani szeretne. Erre már a jövő héten meglesz a lehetősége a franciaországi Chalon- ban, ahol a Forma—500 kategóriában startol az első fordulóban. (A további versenyek: júliusban Hamburgban, augusztusban az olaszországi Borettóban, majd a zárás szeptember 14-én lesz az osztrák Greinben.) Bálintnak már szerdán ®l kell indulnia Vincze Aurél és Tubákos Iván parti szerelők társaságában. mert a Volentértől örökölt egyesületi busz bejáratos. Ebben a versenyszezonban már két kategóriában indul Bálint, az 0—700 kcm-ben Szegeden lesz júliusban a világ- bajnokság, az 0-500 kcm-ben pedig Brandenburgban. Az Európa- bajnokság az O—700-ban szintén az ausztriai Greinben lesz. Javult a felszerelése Bálint Gábornak, mert a Dänisch hajótest mellett van egy Bopoli típusú is és kettő darab 500 kcm König motort készítenek a víziviadalokra - az egy darab hétszázas mellett. Érdeklődésre a bajai versenyző elmondta; számára az Európa-bajnokságon a 6 míg a világbajnokságon a 10 közötti helyezés lenne a megfelelő. Persze ez nem jelenti azt, hogy a jövő hétvégi Chalon-i Forma-500-as versenyre „formán” kívül utazna . . . Kovács Zoltán LELÁTÓ Ferencváros kontra Siófok Az elmúlt hét szenzációját Fischer Pál átigazolási szándéka jelentette. Arról már korábban is beszéltek fut- ballberkekben, hogy a Ferencváros válogatott labdarúgója távozni készül a zöld- fehérektől, sőt az is elterjedt, miszerint új egyesületéül a Siófokot választja. Nos, amiről eddig csak beszéltek, valóság lett, Fischer valóban a Siófokhoz szerződik. Pontosabban szerződne, mert jelenlegi klubja egyelőre 16 millió forintot kér érte, és ennyit nyilván nem hajlandó fizetni a Siófok. A kérdés: kérhet-e érte 16 milliót a Ferencváros? A liga „bérszerződése" szerint nem. Az NB l-es klubok képviselői ugyanis korábban megállapodtak abban, hogy annak a labdarúgónak, akinek lejárt a szerződése, maximált ára van. Tették ezt azért, hogy kiküszöböljék az irreális összegeket, legyen megfelelő mozgás a játékospiacon és különben is az elképesztő árakat senki sem tudná megfizetni. Természetesen azok, akik még érvényes szerződéssel rendelkeznek, ez alól kivételek, őket a szabadpiaci áron kell megfizetni, mivel egyetlen egyesület sem kötelezhető arra, hogy idő előtt eladja játékosát. Ha a klubnak megéri, akkor — jó pénzért — felbontja a szerződést, egyetértésben a labdarúgóval. Nyilván ezt a Ferencváros vezetői is tudják. Akkor miért kérik ezt az elképesztő összeget? Véleményem szerint azért, hogy szurkolóik haragját másra tereljék. A zöld-fehérek táborában Fischer nagy népszerűségnek örvend és számos szurkoló támadja a klub vezetőit a csatár távozási szándéka miatt. Szerintük a vezetők a hibásak abban, hogy Fischer menni akar. Most nyilván a liga, vagy az átigazolási bizottság dönt majd és a Fra- di-vezetők rájuk mutogatnak, ha létre jön a szerződés Fischer és a Siófok között. Biztos vagyok abban, hogy egy szóval sem említik majd azt a bizonyos liga-megállapodást, mely szerint létezik egy felső határ a vételárban és azt a Ferencváros képviselője is aláírta. * A héten tanácskoztak a nemzetközi kupákban induló magyar csapatok képviselői. Pontosították a feltételeket, és szó volt azokról a rendezési feladatokról, melyek az egyesületekre várnak. Újdonság a BEK-ben, hogy a legjobb nyolctól megváltozik a lebonyolítási forma. Addig a hagyományoknak megfelelően kieséses rendszerben folyik a küzdelem, majd az állva maradt nyolc csapatot két négyes csoportba sorolják. A csoportokon belül körmérkőzés lesz, és a csoportelsők víviák a döntőt. Lehet, hogy megvalósul az UEFA elképzelése, a megnövekedett mérkőzésszám kitűnő összecsapásokhoz jut- tatia a nézőket és nagyobb bevételhez n klubokat. Aggódom azért, hoov ez nem így lesz. A kuoa varázsa, hoov nincs eldöntetlen ösz- szecsnons a két mérkőzés alapián. mindig van gvőztes, pontosabban továbbiutó. Ha viszont körmérkőzés lesz, akkor előfordulhat csapnivaló meccs, hiszen lesz olvan fél, amelynek már mindegv miként alakul az eredmény. „Portásként” kezdett ez KB l-es gdlkirélyei Az 1990/91. évi kézilabda NB l-ben újoncként rajtolt a Nagykanizsai Olajbányász női együttese, amely első alkalommal biztosított élvonalbeli szereplést a dél-zalai sportnak. A kanizsai olajosok,, — a szükséges erősítések elmaradása, valamint a sérülések miatt — a bajnokságot sereghajtóként zárták, a 14. helyen végeztek. Ugyanakkor az élvonalbeli játékosok közül kiemelkedett Mátyás Auguszta, az olajosok 23 éves átlövője, a csapat meghatározó játékosa, aki a mesterlövészek versenyében toronymagasan végzett az élen, nagy fölénnyel nyerte az NB l-es gólkirályi címet. — A sporttal mór az általános iskolában nagy barátságot kötöttem. Kezdetben az atlétika, majd a kosárlabda vonzott, s a kézilabdasport csak 8. osztályos koromban kezdődött, akkor is véletlenül — mondta a kezdetről az olajosok büszkesége. — Hogy-hogy véletlenül? — Egy alkalommal, az iskolai szakköri foglalkozás végén a szomszédos pályán még javában kézilabdáztak s egy időre átrándultam. No, ezt észrevette Rezsek tanár úr, aki aztán beállított a kapuba. Tulajdonképpen „portásként" ismerkedtem meg a kézilabdával, de aztán gyorsan váltottam, mert jobb, örömtelibb volt a gólszerzéssel kísérletezni, mint a lövéseket védeni. Rövidesen már az olajosok igazolt versenyzője lett. Bekerült a Dávid Sándor vezette előkészítő csoportba, majd 15 (!) évesen már kerettag volt az NB I. B-s csapatnál, ahol Cséplő László edző dobta a „mély vizbe". Tagja volt az 1983Jban bronzérmet szerzett kitűnő csapatnak. A nagyszerű adottságokkal rendelkező „gólgyáros” évről évre rohamosan fejlődött, s különösen az eltelt három évben oroszlánrészt vállalt, jelentős érdemeket szerzett a fiatal olajos-csapat feltámadásában, az NB l-es szereplés kiharcolásában. A csapat húzóembere, éveken át gólkirálya volt csakúgy, mint az eltelt bajnoki évben, amikor többször is ő volt a csapat. Egy- személyben. — Az ismert körülmények miatt nagy teher nehezedett a kitűnő játékosra, aki jó fizikai adottságaikkal rendelkezik, gyors, robbanékony, erőszakos, remekül érzi a kaput. Szorgalmas, fegyelmezett, nagy munkabírású játékos. Tudására, tehetségére, gólerősségére jellemző, hogy pontosan 50 gólos előnnyel lett az NB I. gólkirálya. Mátyásra már az elmúlt év végén többen is felfigyeltek. Szakvezetők, csapatok egyaránt. Az év elején meghívták a magyar válogatott keretbe az akkor is fölényesen vezető gólgyárost, ám a C-világbaj- nakságra nem jutott ki. — Nem tört le egyáltalán, hc*jy nem fértem be a válogatottba, hiszen már január elején tisztáztuk a szövetségi edzővel, hogy az összeforrt csapatot nem szedi szét. Természetes, hogy ma már minden vágyam, hogy ősszel címeres mezben szerepeljek, ám, hogy melyik csapattól, azt még nem tudom. Ugyanis több helyre hívnak, köztük van a BHG SE, DVSC, Secotex, Dunaújváros, PMSC is. Az viszont biztos, hogy Gödöllőn, az NB l-es osztályozón az olajosokat erősítem s mindent megteszek annak érdekében, hogy a csapatnak és nekem is sikeres legyen a búcsúzás. Balogh Antal vasamapi 7
