Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-23 / 170. szám

Siker Szerénységből is dobogós helyen Bonyhádi fiú földmérő szakon az élen Nyúlánk, fekete hajú, cson­tosarcú, nagyranőtt kamasz, szelíd, csodálkozó szemekkel. Farkas Attila 1973-ban szüle­tett Bonyhádon. Az általános iskolában erős közepes tanuló, a természet iránti vonzalma miatt Barcsra, az erdészetibe jelentkezik, végül a pécsi Ko­marov Szakközépiskola földmé­rő osztályába veszik fel. Bár egy új helyzettel kellett megalkudnia, mégis most, ne­gyedikben már az országos ta­nulmányi versenyen első a föld­mérők között. Tegyük hozzá, ez az eredmény a Babits Mihály Gimnázium és Szakközépisko­lában lévő, de a Vegyipari Gépészeti Szakközépiskolához tartozó földmérő szakos kép­zés sikere is. Az oktatóké, hi­szen a tíz Pécsről delegált diák közül Vadász Vera a tizedik (a lányok közt első), lózsa János a nyolcadik, Molnár Gábor az ötödik, Dancsó Zsolt pedig a negyedik lett.- Minek köszönheted a si­kert?- A tantárgyak közt a föld­méréstant,. a fotogrammetriát, a szakrajzot, térképtant említ­hetem, és persze, nagy szük­ség van a matematikára. Sze­retem a matematikát, szeretem a természetet, de én minde­nekelőtt Heilmann János szak­tanáromnak, osztályfőnököm­nek és az egész tanári karnak szeretnék köszönetét mondani. Neményi Lajosnak, aki a foto­grammetriát, Hajdinák Miklós­nak, aki a szakrajzot tanította és a többieknek. Azt hiszem, szerencsém volt, de a legtöb­bet a tanáraimnak köszönhe­tem. — Nem becsülöd alá ebben a saját szerepedet?- Az igaz, hogy szorgalma­san készültem, de befuthatott volna az első helyre más is. Ez a szakma egyébként is csapat­munkán, több ember együttmű­ködésén alapul, amelyben át kell látni az egész folyamatot. Én úgy érzem, a gyakorlati fel­adatok megoldásában voltam erősebb. — Hogyan tovább? A szak­mán belül milyen munkát, pro­liit kedvelsz legjobban?- Nem tudom még, hogy mit választok, de az biztos, hogy a gyakorlatiasabb munka érde­kel, például nem szeretnék egy földhivatalba beülni. Az is biz­tos, hogy a Budapesti Műsza­ki Egyetemen, az Épitőmérnöki Kar földmérő szakán tanulok tovább. Egyetemről korábban nem is álmodtam, mert fiziká­ból — a matek mellett ez a másik felvételi tárgy - gyenge vagyok. Eredetileg a Soproni Erdészeti és Fafeldolgozó Egye­tem székesfehérvári tagozatára készültem, de most átjelent­kezhettem az egyetemre. Szü­leim kezdettől biztattak nagyon, de ők sem hitték, hogy ilyen siker érhet...- Hétköznapjaid, szabadidőd hogyan telik? — Van egy motorom, szere­tek focizni, de tulajdonképpen nincs sok szabadidőm. Lehető­leg hasznosan töltöm az idő­met, nem szeretem az üresjá­ratokat. B. R. Sáfrány János hamarosan újra hazajön Egy keréken a nagyvilágban — Keresem Kaposvárt, de sehol sem találom. Még az utcánk sincs meg, pedig a bel­városban laktam — mondja Sálrány János. S igaza is van, hiszen a húsz év alatt — amennyit távol töltött Kapos­vártól és Magyarországtól — nagyon sok minden történt. Am a kaposváriak nem felej­tették el Sáfrány Jánost, hi­szen a név fogalom a város­ban. Annak idején — az 1969-es Ki Mit Tud?-on — az egyéb kategóriában nem tudott dön­teni a zsűri. Egy Gálvölgyi János nevű párod ista és egy Sáfrány István nevű kerékpár­akrobata egyaránt lenyűgözte a mindig nehéz helyzetben lé­vő zsűrit. S ekkor született meg Major Tamás ötlete: üljenek egy székre, s tekintsék mind­kettőt győztesnek. A Sáfrány-testvérek négyen voltak, s gyakran láthatták őket a kaposváriak, amikor egykerekű kerékpárjukon szé­dítő sebességgel közlekednek az utcán. István és János húsz évvel ezelőtt hagyta el az or­szágot, sokáig Nyugat-Európa legnevesebb cirkuszaiban, re- vüiben léptek föl, aztán külön utakra tértek. — Ma Svájcban élek, de jár­tam már Európa minden or­szágában — mondja Sáfrány János. — Van egy show-műso- runk, amit hárman adunk elő. A feleségem háromszor svájci bajnok az amatőr műkerékpó- rozásban, hétéves, fiam pedig szintén mintha kerékpárra szü­letett volna. Műsorunkban há­rom olyan mutatvány van, amely bekerült a Guinnes Le­xikonba. Például a világon eddig a fiam biciklizett a leg­kisebb átmérőjű egykerekűn. Mindössze 4,5 centiméter az a kerék, amelyik a földdel érint­kezik. Én készitettem. Ha már újra hazajött a vi­lágjáró egykerekező, nem áll­ja meg, hogy szülővárosának sétáló utcáján ne menjen egy kört kedvenc járművével. — A kocsim csomagtartójá­ban mindig van egy egykere­kű — mondja. A járókelők nagy megdöbbenéssel fogad­ják a forgatagban szélsebe­sen, de magabiztosan szágul­dozó furcsa figurát. Kezdet­ben nem tudják mire vélni, míg egy idősebb férfi föl nem ocsúdik: — De hiszen ez a Sáfrány! Melyik vagy te a sok közül? És összeölelkeznek a régi ismerősök. — Hamarosan újra hazajö­vök — mondja Sáfrány János. - Akkor már a családdal, és adunk a Kilián Városi Műve­lődési Központban egy jóté­konysági műsort. Ebben csak nevetés, jókedv, móka lesz, mert mindenkinek elege van már a szomorúságból. Amerre megyek, mindenki panaszko­dik. Ebben az országban nincs egy olyan ember, aki fütyülve menne az utcán. Én mindig fütyülök, jókedvű vagyok. Ez nem jelenti azt, hogy minden tetszik, ami itt van, sőt: ellen­kezőleg. Látom, hogy a nyu­gatot akarják utánozni, de nem tudják, hogy ott is mi­lyen nagy bajok vannak. Ami­ben pedig kellene, hogy kö­vessék, abban nem teszik. El­szomorító például, hogy ebben az országban nincsenek kerék­párutak. Figyelje meg, hama­rosan rájönnek arra is; meny­nyire fontos. Varga István Derrick már a 200. epizódnál tart Elkészült és Németor­szágban e héten képernyő­re került a Derrick-sorozat 200. története. A 18 éve vetített, közkedvelt sorozat két hőse, Derrick (Horst Tapper) és munkatársa, Klein (Fritz Wepper) már 3000 órát forgatott együtt. A produkciót eddig 98 or­szágban vetítették — köz­tük Magyarországon is. Horst Tapper 1980-ban „Arany Kamera" elnevezé­sű díjat kapott, 1990-ben pedig Olaszországban el­nyerte a legkedveltebb kül­földi sorozatfilm színészé­nek járó díjat, a „Telegat- to"-t. A 68 éves Tapper ere­detileg kereskedőnek ké­szült. A háború után egy kis színház tisztviselője volt, majd kisebb szerepe­ket is vállalt. Később ope­rettekben, drámákban lé­pett fel. A Derrick nyomo­zó 1974-ben történt bemu­tatkozása óta természete­sen minden megváltozott körülötte. Tapper kezdettől fogva igyekezett kerülni minden sémát. Ezért nem lett cso- dadetektív, hanem hétköz­napi figura. A főhős akkor kívánja abbahagyni a so­rozatot, amikor a közön­ségnek már nem kell. Egyelőre azonban ez — úgy tűnik — még nem ak­tuális. Ferenczy — EUROPRESS Radio mellett.., ... Hát ez aztán tényleg só­ikat ígérő csoda lehet. A mű­sorvezető bejelenti, hogy né­hány perc múlva beszámolnak egy nagyszerű fogyókúrázó módszerről vagy miféléről, élő is kapom a jegyzetfüze­temet meg a golyóstollat (ho­va tettem már megint...!), gyorsan becsukom az ablakot, mert ez az utcai zaj erőfö­lénnyel kúszik be a szobám­ba, a recsegő rádióm hang­ját is elnyelve — és figyelők. Nos, egy pesti kínai orvos nyilatkozik, közben hallk, síi - mogató zene hallható, ami már hozzátartozik a produk­cióhoz: ugyanis ez a lagyma­tag muzsika hozzásegíti a fo­gyókúrázó pacienst az elmé­lyült állapothoz. Csang dok­tor fölsorol néhány betegsé­get, amelynek gyógyítására a módszer alkalmas, a fogyó­kúrán kívül is: ikoronaér-me- szesedés, * asztma, oukorbaj, egyes daganatok ... satöbbi —, majd azt is elmondja, hogy a diéta mellőzhető (hogy Csang doktor még nem kapott Nobel-díjat... szinte hihetetlen), csupán -napi tizen­öt perces gyakorlatra van szükség, főleg éhségérzés előtt közvetlenül. Jómagam ugyan naponta többször éhes va­gyok, nyilván annyiszor tizen­öt perc gyakorlatról lőhet szó, de hát azt is kibírom. Lássuk tovább. A gyakorlat­ról még egy szó sem esik, vonzó számomra, hiszen inkább a csaliról, ami ugye, (Csang úr azt mondja, hogy leglátványosabb sikerre az számíthat, aki normál test­súlyának mintegy 25 százalé­kát pluszként hordja magán, az eléggé el nem ítélhető tö­mény zabálás következménye­ként. Nálam bőven megvan a huszonöt százalék, gyerünk a gyakorlattal. Már egy taka­rót is leterítek a szőnyegre (poros), gondolom, szükség lesz rá. Közben értesülök ar­ról, hogy két hét alatt ledob­hat az ember hat kilót, volt, végét — mármint a szalagnak — vagy Csang úr csak reklá­mot dob föl magának, ám a kezelés pénzbe kerül. Meny­nyibe? Az a másik titok. Mi mást tehetnék? Fölkecmereg- tem a szőnyegről, és 'benéz­tem a hűtőszekrénybe. Csang doktor pedig ... A rádió — mert most már itt a nagy szünidő meg a EttnBfflEBHBBBBBHBBHBBBHHHnnBi Kínai csoda... aki két hónap alatt húsz kiló­val lett könnyebb, s már azon tűnődtem, ki kell majd cse­rélnem bőséges és divatos ruhatáromat, mert az ember mindent megtesz, hogy — mondjuk, alkatánál fogva re­ménykedhessen felvételhez esetleg a Pécsi Baletthez. Szóval Csang úr hosszan ecsetelte az általa feltalált gyakorlat egészséges hatását. Csak a gyakorlatot nem árul­ta el. A riport befejeződött, kész. Ennyi. Vagy levágták a nyár — hasznos elfoglaltsá­gokat ígér az ifjúságnak, • ki­rándulóhelyek, esti műsorok, diszkók... egyebek. Még a tévé időjósa is óva inti őket a gyors napozástól, ha pedig eső ígérkezik, a megfázástól. Jómagam is óvom őket — egy pécsi levélíró jóvoltából — a vad biciklizéstől. A Páf­rány utca — amely valamikor csendes vidéke volt az Urán- városnak — most már az autóktól zajos és büdös, de hát ezt bár meg nem szokják, Sásdi Sándor új regényén dolgozik A vargai születésű, most 93 éves Sásdi Sándor, aki a fő­városban él, új memoárjelle- gű regényén dolgozik, ami „Az utolsó szó jogán” cimet viseli. A cím eszünkbe juttatja az el­múlást, búcsúzást az élettől. A baranyai származású író bár egészséges, s képes arra, hogy maga süssön, főzzön, mégis úgy érzi, hogy utolsó, nagy lélegzetű muhkáját alkotja. A mű kéziratban 130 gépelt oldal. Lektora, a Boglárlellén élő dr. Csukás Eszter jogtaná­csos most gépeli újra, lekto­rálja az írottakat. nyomda­készre igazítja. Meggyőzte az írót, hogy korábban csak új­ságokban publikált két kis no­vellával egészítse ki a regényt, amelyet a Szépirodalmi Kiadó jelentet meg. Cs. J. Sophia Loren: Mitől maradok szép? Amikor az újságírók arról faggatták Sophia Lorent, a még ma is gyönyörű olasz filmsztárt, hogy mivel tudja megőrizni csodás alakját, a színésznő felnevetett: „Nagyon egyszerűen — spagettit eszem!" Pont tésztát, minden fogyó­kúrázó rémálmát? — csodál­koztak el a riporterek. Sophia elárulta a nagy titkot: mindig csak egy maréknyit fogyaszt belőle. A színésznő azt tanácsolja mindenki számára, aki ügyel az alakjára, hogy csak addig egyen, amíg már nem éhes. Soha ne tömjük tele magun­kat! Ha faljuk az ételt, a telí­tettségi érzés 10-20 perc múl­va jelentkezik, lassan kell te­hát ennünk, igy kevesebb táp­lálékot veszünk magunkhoz. íme álljon itt ízelítőül Sophia egynapi menüje. REGGELI: 5 dkg korpás bar­na kenyér, 3 dkg sovány fel­vágott, 2 csemegeuborka, 1-2 csésze tea, cukor nélkül. ám valahogy elviselik. A gye­rekek bicikliversenyét - ame­lyet rendszeresen a járdán bonyolítanák le — már ke­vésbé. Csak úgy suhannak a járdán, rémisztve a gyerekes anyákat és az idős, lassan mozduló öregeket. Már bal­eset is történt sajnos, több­ször, szerencsére könnyebb sé­rüléssel. Azt írják a Páfrány utcaiak, hogy ők is szeretik a gyerekeket, de hát némely aranyos kis kölyök — ha meg­vadul — rosszabb hét ördög­nél. Főleg, ha a járdán szá­guldoznak bringával. A rádió manapság többet foglalkozik a fiatal — már érettségizett — fiúkkal, lá­nyokkal is. Nyári munka. Sőt: milyen pályára készülnek? Nehéz ügyek. A gond nyomja már az alsó tagozatosokat is. Kollégám kisfia — arra a fö­löttébb okos és eredeti kér­désre, hogy „mii leszel, ha nagy leszel?" — megfontoltan válaszol: „Semmi. Az, ami Apa: újságíró...” » EBÉD: Paradicsommártásos spagetti. Ehhez 4 dkg korpás spagettit sós vízben kifőzünk. Egy teáskanálnyi olajon üvegre párolunk egy kis fej hagymát, hozzáadunk 2 nagyobb paradi­csomot, 1 teáskanálnyi paradi­csompürét. Sóval, borssal, ba­zsalikommal fűszerezzük, majd leöntjük vele a kifőtt tésztát. Fejes salátával fogyasztjuk. VACSORA: Zöldségpüréleves. 10—10 dkg megtisztított burgo­nyát, sárgarépát és karfiolt, 5 dkg zellert, 1 kis fej hagymát, 2 aerezd fokhaavmát egy le­veskockával e^. i? csésze víz­ben felteszünk főni Borssal és petrezselyemmel fűszerezzük, maid összeturmixoliuk. ízlés szerint egy evőkanál tejföllel gazdagítjuk. Sophia Loren számára ter­mészetesen nem maradhat el a napi rendszeres torna sem. A tornagyakorlatokat este megis­métli. A tornát masszázs egészíti ki, hasát körkörösen 2 percig, majd középtől kifelé haladva, újabb 2 percig erőteljesen masszírozza. A csípő és a comb átgyúrására 5 percet szán. Sophia az arc és a dekoltázs bőrét ilyenkor május-júniusban tavaszi pakolással tartja üdén: 10 dkg epret villával összetör, majd kikeveri 1 evőkanál tej­színnel és 1 teáskanál mézzel. 20 percig hagyja fenn a szép­ségmaszkot. Piros Christa Ferenczy - EUROPRESS vasamapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom