Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-22 / 169. szám

1991. június 22., szombat aj Dunántúlt napló 11 Nem tiltás - forgalom­csillapítás! A jármű ne szorítsa ki az embert a belvárosból Idézet az 1988. évi l„ a köz­úti közlekedésről szóló tör­vényből <13. paragrafus (2)): „A lakott területeket, külö­nösen a történelmi városrésze­ket, a műemléki és védett ter­mészeti területeket, továbbá a gyógy- és üdülőhelyeket for­galomszabályozási eszközök­kel és meglelelő várakozási dijak alkalmazásával is foko­zottan védeni kell a közúti közlekedés károsító hatásai­tól." A pécsi önkormányzati köz­gyűlés június 13-án tárgyalta a történelmi belváros forga­lomcsillapításának kiterjeszté­sét. A képviselők túlnyomó ré­sze a „kitiltást" hangsúlyozta. Szeretném leszögezni, hogy egyetlen jármű sem lett és nem lesz kitiltva a forgalom- csillapíott övezetből. A lakó. az áruszállító és hivatásos forgalom meqkapja a szüksé­ges behajtási engedélyeket. A „feltételeket” kell meg­teremteni, majd intézkedni. A II. szektor forgalomcsillapítá­sának egy feltétele van, a parkolóhelyek biztosítása. Ez a várfal fölötti parkolóhe­lyekkel kielégített. A pénz­ügyi feltétel elhanyagolható, néhány jelzőtábla és a be­hajtási engedélyek nyomdai költsége. Az Ágoston tér és környé­ke valóban az első és legfon­tosabb feladat a városi útépí­tések között. Mégsem feltéte­le a forgalomcsillapítás beve­zetésének, mert az az indoko­latlan közúti forgalom, mely ma a II. szektorba irányul részben megszűnik, részben csak a várfal melletti parko­lóhelyig közlekedik. A tér átépítését meg kell előznie az épületek szanálásának, a köz­műépítésnek, ez az útépítéssel együtt meghaladja a 30 mil­lió forintot. Ez megfelelő pénzügyi háttérrel, a kivitele­zés technológiai ütemezésével is 2—3 év. A tömegközlekedési útvonalak megváltoztatásának már feltétele az Ágoston téri útépítés, hiszen így kerül majd be a tömegközlekedésbe a város ma még egyetlen ellátatlan területe. A forgalomcsillapítás beve­zetéséhez nem kell a város Általános Rendezési Tervét módosítani, és a forgalomcsil­lapított terület Széchenyi téri, vagy Déryné utcai kiterjeszté­se csak egy változata a terv­nek és nem feltétele. Az egyik legnagyobb gond a meghatározott forgalmi rend ellenőrzése és betartatása, ami elsősorban a rendőrség feladata. A jogszabályok adta lehetőségekig besegít az út­kezelő Városgondnokság és a Közterületfelügyelet is. Az érintett lakóktól napon­ta kapunk sürgető leveleket a szükségesnek tartott intézkedé­sek megtételét kérve a János, Anna, József utcákból a Me­gye utcából és közből. A város lakosságának meg­értő támogatásában bízva, remélem, hogy a következő közgyűlésen a városatyák megszavazzák a forgalomcsil­lapítás kiterjesztését a II. szektorra, majd idővel a tel­jes történelmi belvárosra. Nem juthatunk oda, hogy a bel­városból a jármű kiszorítsa az EMBER-t. Kemenes László tér úszik a csapadékvizekben Európa válasza az amerikai „csillagháborús” programra Öléves az Euréka Új tv-generáció — Környezetkímélő vasúti vontatómotor — Intelligens gépkocsik A pécsi Ágoston Veszélyben van a pécsi Ágoston téri iskola épülete! Alatta húzódik ugyanis, sőt egy helyen a ház alapja alatt, a kőből kirakott több mint százéves tettyei árok, amely az Ágoston téri templom fö­lött a Vince utcai víznyelőtől megy a televízió bejárata melletti új, nagy átmérőjű csapadékcsatorna rendszerbe, és ez az elöregedett kőépít­mény éppen az iskolaépület­nél omlott be két helyen. Egyelőre palánkokkal fedték be ideiglenesen. Félő, hogy az omlás —, lévén az árok, amelyben egyébként végig le­het sétálni, igen rossz állapot­ban van - folytatódik és egy­szerűen belecsúszik az iskola. Lehet persze vitatkozni, hogy belecsúszik-e vagy sem, most történik, avagy később, egy biztos, hogy a tanítási szü­netben egyszerűbb cselekedni. Be lehetne tömedékelni még a tanítás megkezdése előtt ezt a veszélyes árokszakaszt, és célszerű lenne ekkor már az iskolaépület északi oldalán is megépíteni a vízelvezetést, hogy a lefolyó csapadék ne tegye tönkre a rendibe tett szakaszt. Ehhez kapcsolható — szintén értékmentő munka - következő lépésként, hogy a templom környékén már ki­épült csapadékcsatornákat beköthetnék az új elvezető rendszerbe, kiiktatva az omlás­veszélyes tettyei árkot. További nagy gond az Ágoston téren, hogy a Vak Bottyán útról lefolyó szenny­víz és csapadék szabadon öm­lik az úttestre és éppen ott, aholl a legnagyobb a forga­A Meinl átveszi a Csemegét- Az osztrák Meinl konszern július 1-jével átveszi a legna­gyobb magyar élelmiszer-kiske­reskedelmi cég, a Csemege Vállalat tulajdonhányadának 51 százalékát —, jelentette be Julius Meinl, a konszern fel­ügyelőbizottságának elnöke. Elmondta: vállalata a ma­gyar vagyonügynökség verseny- pályázatán, erős nemzetközi konkurenciával szemben nyerte el a 4300 embert foglalkoztató, és csaknem 120 üzletet fenn­tartó Csemege Vállalat többsé­gi tulajdonához való jogot. Eredményes szereplésében bi­zonyára szerepet játszott az is, hogy a Meinl a század első felében Magyarországon már kiépített 70 egységből álló saját bolthálózatát, 1980 óta pedig együttműködésben volt a Cse­mege céggel és két évvel ezelőtt közös vállalatot is ala- pitottak. Az osztrák üzletember tudomása szerint az 51 száza­lékos Meinl-részesedésen felül, a Csemege részvényeinek 30 százaléka várhatólag 1992-ig a vagyonügynökség kezében lesz, majd ezt a hányadot kisbefekte­tőknek értékesítik, tíz százalék az alkalmazottaknak, a többi pedig az üzlethelyiségeket bér­be adó önkormányzatoknak jut. A részvénytöbbség birtokába jutva, a bécsi konszern igyek­szik mielőbb meghonosítani a Csemege-üzletekben csaknem 6000 alkalmazottat foglalkozta­tó ausztriai hálózatának jól bevált módszereit, ezért a ma­gyar kereskedők részére to­vábbképzést szervez majd saját oktatási központjában. Arra ké­szül, hogy a Meinl—Csemege­áruházakban főként kiváló mi­nőségű magyar termékeket hoz majd forgalomba, de az oszt­rák központ maga is szándéko­zik létrehozni Magyarországon kisebb termelőüzemeket az áru­választék ,,önellátással” való bővítése céljából. Az Euréka jól működik, de lehetne még sakkal jobb is; ahhoz, hogy a jövőben is működőképes maradjon, a le­hető legsürgősebben változ­tatásokat kell végrehajtani - így összegezhető legrövideb­ben a független szakértői bi­zottság több száz oldalas je­lentése, amely a létrehozásá­nak ötödik évfordulóját ünnep­lő nemzetközi program éves miniszteri ülésére készült el. A francia-német kezdemé­nyezésre 1989 júliusában lét­rejött Euréka-programot ere­detileg Nyugat-Európa polgá­ri kutatási válaszának szán­ták, a nagyarányú amerikai katonai kutatási programmal, a csak „csillagháborús prog­ramként" emlegetett hadásza­ti védelmi kezdeményezéssel (SDI) szemben. Az elgondo­lás lényege az volt, hogy a résztvevő 19 ország kutatói közös munkával hatásosabban tudják erősíteni Európa ipa­rát az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben. Ahhoz, hogy valamely kutatási terv megkaphassa az Euréka „bé­lyegzőt”, két feltételnek kell eleget tennie: ajánlóinak bi­zonyítaniuk kell, hogy a terv a létező legmagasabb tech­nológiai színvonalat képviseli, s legalább két tagországnak kell részt vennie a kutatások­ban. — Az Euréka-program szá­zadunk egyik döntő kezdemé­Japán rövidesen a techno­lógia terén is a világ legfej­lettebb országa lesz, ha ugyan már nem az. Bár je­lenleg még az Amerikai Egyesült Államok vezet a szabadalmak számát tekintve, de Japánnal szembeni előnye rohamosan csökken, főként minőségben. A harmadik mű­szaki nagyhatalomnak Európa számít. Ez az eredménye a „CHI Research Inc.” (Haddon Heights, New York Állam) ál­tal készített, a világ legjobb 1100 cégének műszaki színvo­nalát elemző felmérésnek. En­nek során egyébként a CHI szakemberei az egyes orszá­gokban az utóbbi tíz évben felhasznált szabadalmaknak és fontos tudományos publiká­cióknak a számát vették fi­gyelembe. összesen 10 millió adatot dolgoztak fel. Az Egyesült Államokban 104 541 új szabadalmat, Ja­nyezése, amely meghatározó módon járul hozzá a XX. szá­zadi Európa-kép kialakításá­hoz - jelentette ki nemrég Elizabeth Guigou, az európai ügyekkel megbízott francia miniszterasszony. Az eddig el­indított csaknem 400 tervben — amelyek felölelik a biotechno­lógia, a távközlés, az energia- gazdálkodás, az információ- technika, az anyagkutatás, a lézertechnika, a szállítás, a robotgyártás és a környezet- védelem területét — a 19 tag­ország több mint 2300 egye­teme, kutatóintézete, ipari szervezete, kis- és középmé­retű vállalata vesz részt, s a projektek költségvetése meg­haladja a 11,3 milliárd dol­lárt. Az idei miniszteri tanács­ülésre csaknem 120 újabb pro­jekt készült el, közülük 35 fog­lalkozik természetvédelmi kér­désekkel. A tervek valóban ígéretesek: új, a környezetet kímélő vasúti vontatómotor, nagy teljesítményű víztisztító berendezés, új tévé-generáció, úgynevezett intelligens - —, vagyis balesetmentes közleke­dést biztosító — gépkocsik ki- fejlesztése, Európa teljes fél­vezető-szükségletének biztosí­tása. Az egyetlen probléma, hogy a projektek túlnyomó többsége még mindig a kuta­tás, vagy a kísérleti példá­nyok előállítása szakaszában van. pánban 76 984-et, Európában pedig összesen 50 000-et ve­zettek be. (Magyarországot és a többi közép-kelet-európai or­szágot a tanulmány külön nem említi.) Az _ öreg kontinens vezető technológiai hatalma egyéb­ként Németország, őt pedig Nagy-Britannia és Franciaor­szág követi. Utánuk meglepő módon kisebb országok sora­koznak, mint például Lich­tenstein és Hollandia. A Szov­jetunió hátrább áll a rangsor­ban, csak a 13. helyre futotta. Az Egyesült Államokban a felmérés eredményei számos vállalatnál váltottak ki nem kis izgalmat. Kiderült példá­ul. hogy a komputer-óriásnak hitt IBM technológiai felemel­kedése már 1984-ben véget ért, s ellenfele, a Hitachi jár az élen. Hasonló az eredmé­nye a japán Fuji és amerikai konkurense, a Kodak versen­gésének a filmfronton. Az Ágoston téri iskola -épülete mellett palánkkal takarták be a beomlott tettyei árokszakaszt Proksza László felvételei A forgalmas csomópontban állandóan vizes úttesten közleked­nek a járművek Európa a harmadik A technológiában is Japán a világ legjobbja? Kossut H-«a la p ítiva ny Ifjúsági pályázat Az 1848-49-es szabadság- harc eseményei, a benne résztvevők honvédő tevékeny­sége a magyar nemzet tör­ténetének feledésbe nem merülhető napjait jelentik; a kisebb és nagyobb közössé­gek, az ifjúság, valamint egyes személyek mindenkor erőt és biztatást merítettek belőlük országépítő munkás­ságukhoz. A falvak és váro­sok, az ott működő társadal­mi, egyházi és más közössé­gek történetével foglalkozó patrióták, fiatal kutatók, ta­nulók — az elfeledett helyi tör­téneti események és szemé­lyek felelevenítése mellett — napjainkban is találnak és mutatnak fel eddig ismeret­len dokumentumokat. A helytörténeti munka je­lentőségét és az ifjúság haza­szeretetre nevelését nagyra becsülve — Kossuth Lajos születése 190. évfordulójára készülve —, hirdetjük meg pá­lyázatunkat a tanuló ifjúság és tanáraik számára. A pályaművek műfajai és témái: Helyhez, tájhoz, cso­porthoz kapcsolódó 1848-49- es események leírása; Életrajz, pályakép a szabadságharc­ban részt vevő személyről; A helyi 1848-49-es hagyomány- ápoló munka történetének le­írása; Túrafüzet összeállítása a helyi, táji 1848-49-es em­lékhelyekről; Kossuth Lajos az irodalomban; Kossuth-ábrá- zolás a képzőművészetben; „Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás” (Kossuth és az egy­letek); „Ha még egyszer azt üzeni” (1848-49-es versek, rigmusok, dalok); A 48—49-es hősökről elnevezett intézmé­nyek története; Kossuth politi­kai elveinek utóélete; Kos­suth tisztségei; pénzügyminisz­tersége, kormányzósága stb.; Kossuth Lajos személyes kap­csolatba kerültek családi em­lékei (a turini s más külföldi látogatások dokumentumai); A szabadharc és az emigráció írásos, tárgyi emlékei (leve­lek, rajzok, hivatalos iratok, képzőművészeti alkotások stb.); Kossuth-ihletésű irodal­mi alkotás (vers, novella, je­lenet); Plakátok a Kossuth- évforduló rendezvényeire; Emléklap tervezése, kivitelezé­se a pályázaton részt vevők számára (A/4-es méretben); Makett-készítés: a szabadság- harc valamelyik csatájának, történelmi jelenetének meg- elevenítése; Emlékérem-terv a túrákon részt vevők számára; Képzőművészeti alkotás (grafi­ka, színestechnika, plasztika, modellezés, batikolás stb.); Műelemzés Kossuth Lajos-ih- lette szoborról, festményről. Kossuth-vetélkedők: Vers­és prózamondó (alsó tagoza­tosoknak mondák, felsősöknek és középiskolásoknak szónok­lat); Ifjúsági színjátszók szá­mára Varga László „Kossuth vagy Széchenyi?” c. színműve; Iskolai énekkarok, kórusok szá­mára 1848—49 eszméit, szel­lemét kifejező művek elő­adására; Népi táncosok, mozgásművészek, balettosok részére 1848-49 eszméit, szel­lemét kifejező művek előadá­sa. Tanári pályázat: Kossuth- műsor összeállítása az évfor­dulóra; Zene- és koreográfia­terv a tánc- és mozgásművé­szeti versenyre; Ének- és kó­rusműsor összeállítása; Kos­suth-vetélkedők lebonyolításá­nak programja. A pályaművek beadásának határideje: 1991. szeptember 19,: a tanári pályaművek le­adása a Kossuth-vetélkedő- ben való részvétel bejelenté­se. 1992. március 1.: az ifjú­sági pályaművek leadása. 1992. március—július: a Kos­suth-vetélkedők lebonyolítása. 1992, szeptembert 19.: ünne­pélyes eredményhirdetés. A pályaművekben feltünte­tendő a szerző(k) és iskolá­ik neve, címe. Pályadíjak: (A 3 kategóriá­ban külön-külön). I. díj: 1 hetes Kossuth-túra. II. díj: 1000 Ft-os könyvutal­vány. III. díj: 500 Ft-os könyv- utalvány. Oklevelek. A Kossuth-alapítvány Kuratóriuma lom, hiszen ide terelték a közlekedést. Egy módon lehet megszabadulni az elfolyó víz­től, ha megépítik a Vince ut­ca és a Vak Bottyán út között az Ágota utcai csapadékcsa­torna szakaszt. Mindez most egy segély- kiáltás! Napi kalkuláció sze­rint ötmillió forintból rendbe lehet tenni az összes vízelveze­tési problémát az Ágoston té­ren, és megszüntetni a veszély- forrásokat. Az iskolaépület két oldalról is veszélyeztetett, és az éssze­rűség azt diktálja, hogy a nyári hónapokban —, amelyek elegendőek erre a -munkára —, tegyék rendbe a környékét. A képviselő-testületnek ezt ér­demes mérlegelni, amikor a költségvetés tételeiben a csa­padékelvezetésre szánt össze­gek rubrikáit töltik ki . . . G. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom