Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-22 / 169. szám

1991. június 22., szombat uj Dunántúlt napio 7 „ Vissza kell állítani a pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülését!” Szakközépiskola a Zsolnayban Nem lösz keresztény kurzus Beszélgetés Andráslalvy Bertalan művelődési és közaktatésűgyi miniszterrel Feszültségekkel terhes tanévet hagyott maga mö­gött közoktatásunk az idén. Iskolaigazgatókkal szemben bizalmatlansági indítványok­kal indult a szeptember; iskolaszékek születtek és múltak ki, a szülők rajtuk keresztül fejezték ki elége­detlenségüket; csoportössze­vonások, elbocsátások, a béremelés kifizetésének el­maradása kapcsán egymás ellenségeivél váltak peda­gógusok és önkormány­zatok; volt pedagógus­sztrájk és volt diáklázadás a tanév végén. Közben vi­ták kereszttüzébe került a hitoktatás, a nyelvoktatás, a nemzeti alaptanterv, a vizs­garendszer, az oktatás fi­nanszírozása; számháború folyt az iskolaszerkezet át­alakítása körül: 8 + 4-es, 4 + 8-as, 6 + 6-os legyen-e a jövő iskolája? Elkészült a közoktatási törvénytervezet eqy koncepciója, amely újabb viták forrása lett. Ki­maradt belőle a szakkép­zés, az óvoda, a napközi otthon; máiq vita tárgya a pedagógusok státusa ...- Miniszter úr! ön miket emehe ki a most véget ért tanév eseménvei közül? Van­nak-e biztató feilemények, amelyek a közoktatás meqúii- tásának tartópillérei lehetnek?- A közoktatás átalakítása nagyon lassú folyamat azok­ban az országokban is, -ame­lyekben szerves fejlődés zaj­lik, és 'nincsenek megterhelve pénzüqyi, finanszírozási nehéz­ségekkel, a piacgazdaságra való átállás, egy korábbi gazdasági struktúra szétesésé­nek gondjaival. Amit 'kiemel­nék: a 'magyar társadalom az elmúlt években óriási változá­son ment keresztül anélkül, hogy robbanásra került volna sor. Rendkívül sok egyeztetés­be, tűzoltómunkába került, ihogy a tárca -meg 'tudta őriz­ni az iskolák -működőképessé- gét.- Biztató fejlemény, hogy lényegében — ha nem is 'min­denütt és nem .is teljesen - leépült, megsemmisült az ideológiai irányítás, ami mű­ködésképtelenné tette az isko­lát. Nincs ideológiai elvárás az iskolákkal szemben a kor­mányzat részéről, amely egy­szer és mindenkorra lemondott arról, hogy emberéket a -meg­győződésük ellenére taníttas­son. 'Ezt nem tudom eléggé hangsúlyozni. Sokan keresz­tény kurzusról beszélnek, és arra gondolnak, hogy a kor­mány kizárólagossá tehet egy keresztény, éppenséggel kato­likus világnézetet, -és ehhez próbálja idomf i.,ii -nemcsakaz egyházi, hanem az állami -is­kolákat is. Én erről a 'helyről kijelentem: ilyen keresztény kurzus-veszély nincs. Természe­tesen iitt-ott megszólalhatnak szélsőséges hangok, megszó­laltak a hitoktatás kérdésénél 'is. Ha nem is mindenhol tel­jes megelégedésre, de na­gyobb súrlódások nélkül meg­valósult, és sehol sem alakult ki olyan helyzet, amely veszé­lyeztette volna az egyén lelki- ismereti szabadságát akár az egyik, akár a másik oldalon. (Nem lesz keresztény kurzus az egyházi iskolák visszaállításá­nál Sem. Az önkormónyzato-k, az egyházak, a -helyi társa­dalom megegyezése a biztosí­ték arra, hogy itt sem történ­hetnek visszaélések. A társa­dalom akarata ellenére nem lehet iskolaváltás.- Kié az iskola? Az államé, az önkormányzatoké, a szülő­ké, a gyerekeké, a pedagógu­soké? Ki finanszírozza? Milyen elvek alapján? önkormányzat ÉS KÖLTSÉGVETÉS — A társadalomé. Természe­tesen az állam fogja össze, működteti a társadalmat, de •nem különülhet el -tőle. És természetesen az iskolát mű­ködtetniük -kell azoknak is, akik az 'iskolába já-raltják a gyerekeiket, hiszen a személy­telen állam teljesen soha nem vállalhatja át az iskolák •fenntartását, jellegük meg­határozását. Az iskola nem egy állami hivatal, hanem szolgáltatás, kicsit alkalmaz­kodnia kell a helyi közösség­hez, támaszkodnia kell a he­lyi társadalomra. Az önkormányzatok még nem -látják tisztán, hogy m: az ő feladatuk, hogy mennyi­re fontos számukra az okta­tás. De ez vonatkozik az államháztartásra is. Ám ha az állaim teljes egészében ren­delkezne is azokkal az esz-kö- zökkel, amelyekkel az iskoláz­tatást fenntartja, akkor is 'in­dokoltnak látszik, hogy némi felelősség az ön-kormányzaták- ra háruljon. Mindenki azt te­kinti magáénak, amiért áldo­zatot hoz. Más 'kérdés az, hogy a köz­ponti költségvetés milyen mér­tékben veszi ki részét az isko­la fenntartásából. Egyet tisz­tázni kell: ha a költségvetés fizeti is az iskolát, azt csak az adófizetők -pénzéből te­heti.- A lehetőségekben, a szándékokban és a tettekben óriási különbségek vannak. Az önkormányzatokra gondolok. — Ezért tartom igazságta­lannak, hogy egyenlősdit ját­szunk ott, ahol eleve nincs -egyenlőség. De abban sincs •igazság, hogy van-naik közös­ségek, amelyek áldoznak az iskolára, és vannak, amelyek- inék az nem szívügyük. Azt hiszem, hogy a 'jövőben a törvénykezést úgy -kell mó­dosítani, hogy világosabban átlátható legyen az állom sze­repe az iskolák fenntartásá­ban. Sokan bírálják a fej- kvótarendszert, amely a gye­rekek száma szerint osztja a költségvetés iskolákra fordít­ható részét. Ez rendkívül hát­rányosan érinti a kislétszámú iskolákat, és arra biztatja az önkormányzatokat, hogy osztá­lyokat vonjanak össze, mert ezzel pedagógusokat tudnak megspórolni. Ezt a normatívát úgy kell módosítanunk, hogy a csoportok számát is védjüik. Andrósfalvy Bertalan — A pedagógusbér is az önkormányzati szándék függ­vénye jelentős mértékben. Emiatt sztrájkoltak a töltéstavi pedagógusok. A PEDAGÓGUSBÉR A PARLAMENT ELÉ KERÜL — A megoldás módja az le­hetne, hogy a pedagógusok is közszolgálati dolgozóknak szá­mítódjanak, akiknek a bére az államtól függ. A szakképzett­séget, a szolgálati időt és a munka minőségét mérlegelve egységesen fizetnénk a peda­gógusokat. Ezt természetesen a parlamentnek kell elfogad­nia. Sajnos, a társadalmi köz- Ihaingulat eléggé gyerekelle­nes, ergo 'iskolaellenes is. De ez nemcsak az iskolákkal kap­csolatban mutatkozik meg, ha­nem abortuszokban, a válá­sokban, az állami gondozot­tak óriási számában 'is. Az emberek nem gondolnak arra, hogy egy életre megsérülnék a gyerekek. — Másfelől ádáz verseny fo­lyik a jobb iskolákért. Az elő­nyösebb helyzetben élő szülők kisajátíthatnak maguknak is­kolákat, sőt iskolatípusokat, -fokozatokat. Mi lesz a le­maradókkal? Az esélyegyenlő­ség elvét végképp elvetettük?- A társadalmi egyenlőtlen­ségeket teljesen felszámolni nem lehet, de jaj annak a társadalomnak, amelyik nem küzd ellene. Űj ösztöndíj-rend­szeren gondolkozunk, az ösz- szeget az a terület kapná meg, ahonnan a gyerekek is­kolába járnak. Helyben dönt­sék el, kinek adnak ösztöndí­jat; igy ki lehetne egyenlíteni a 'területi különbségeket, hi­szen vannak az országnak olyan részei, ahonnan nagyon kevesen tanulnak tovább. És több alapítványra lenne szük­ség a szegény és tehetséges diákok felkarolására.- Ha területi hátrányokról beszélünk, nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül az aprófalva­kat, amelyek iskoláit körzetesi- tették, és a tanítóval az utol­só értelmiségi költözött el a faluból. Lesznek-e ismét isko­lák a kis falvakban? A meg­maradtak kapnak-e elég fi­gyelmet, segítséget? ISKOLÁSKOR 16 ÉVIG- Erre külön összeget pró­bálunk elkülöníteni, hogy visz- szaállíitsu'k az aprófalvakban az iskolákat, még ha osztat­lan iskolát is, de ennek is megvannak az előnyei. Nagy probléma az épületek elpusz­tulása és az, hogy lesz-e ezek­ben az iskolákban pedagó­gus. Az biztos: iskola nélkül nem élhet tovább a falu, mert az olyan falu, amelyik­ben nincs iskola, előbb-utóbb elpusztul.- A munkanélküliség a kis falvakat érte először. ön többször beszélt már az ifjú­sági munkanélküliségről. ..- Legalább 'tizenhat éves korig szeretnénk kötelezővé tenni azoknak a fiataloknak az oktatást, okik nem tanul­nak tovább a nyolc osztály el­végzése után. Ez -összefügg az iskolaszerkezet kérdésével. A •most készülő törvény megnyit­ja az utat a különböző isko­laszerkezet előtt. Nem adunk központi előírást, amely meg­kötné, formálissá tenné a vá­lasztást. Sem a 8 + 4-es, sem -a 4 + 8-as, sem a 6 + 6- os szerkezetet nem lehet el­rendelni.- Mit tart a legfontosabb­nak a közoktatás megújításá­ban?- Mindenképpen vissza kell állítani a pedagógusok er­kölcsi és anyagi megbecsülé­sét! A kultúra helyzetét az államháztartásban -meg kell erősíteni! Nem tartható, hogy a finanszírozásban továbbra is a maradékelv érvényesüljön. Miksa Lajos Integrál! képzés-Hat„szakközepes” osztály indul- Lehet választani- Protekciónak nem volt helye „Felsőbb osztályba” lép a szeptemberben kezdődő tan­évtől a pécsi Zsólnay Vilmos Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakmunkásképző Isko­la: hat osztállyal - három kereskedelmi és három ven­déglátóipari - elkezdik a szakközépiskolai oktatást. Az oktatási intézmény veze­tése és tanári kara nincs -hí­ján a vállalkozókedvnek. Mar­osak azért sem, mert a 36 éves iskola az eddigi tanítási, képzési formákban sem mű­ködött ideális körülmények között. Az okok mélyebb elem­zése nélkül említi Herold Gyu­la igazgató, hogy a Rét utcai „központi” iskolában 45 osz­tály osztozik nyolc tantermen, hogy a Szigeti úton van ugyan 18 tantermük, de ezek­ben olajkályhákkal fűtenek, sok helyütt hull a vakolat, a pedagógusok ingáznak a két épület között, így órarendjük kialakítása nem kis gondot okoz... A költségvetés évek óta igen szolid, s ez nem nő lényegesen egyetlen esztendő­ben sem, mert a pénzelosztás még mindig a bázisszemléle­ten alapul, ami a Zsolnay szá­mára nem igen kedvező. A most befejeződött tanév­ben 450 tanuló szerez szak­munkásbizonyítványt. a nap­palin, 100 a levelezőn, ezen­kívül 64 kereskedelmi boltve­zetőt és 120 vendéglátóipari üzletvezetőt képeztek ki. El­nyerték az „Év legeredménye­sebb szakmunkásképző iskolá­ja" címet, hét tanulójuk az or­szágos szakmai versenyeken első és második helyezést szerzett, a Magyarország az én hazám vetélkedő döntőjé­ben két csapattal indultak, s mindkettő dobogóra került, egyik diákjuk Kazinczy-dijat kapott a szép magyar be­szédért. Némi külső segítséggel — hat új tanárt tudtak felvenni —, s jó adag lelkesedéssel, szeptembertől a szakmunkás- képzés mellett szakközépiskolai osztályokat is indítanak. A fel­vételi sem volt mindennapi: a három kereskedelmi és a három vendéglátóipari osz­tályba 96-96 tanuló nyerhetett „bebocsájtást” a több száz jelentkezőből. Protekciónak nem volt helye, ugyanis a sorrendet az eredmények alapján - pontozták, például a beszédtechnikát, a megjele­nést is —, számítógép állapí­totta meg. A kiválasztottak — általános iskolai átlaguk a négyes és az ötös között volt - úgynevezett integrált szak­középiskolai képzésijén vesz­nek részt, melynek időtartama 2—3-4-5 év. Az, hogy hány évig tanul a diák az intézményben —, kizá­rólag a képességén múlik. Ugyanis ha vendéglátóipari osztályba jár, akkor másfél év után a három osztályból a legjobb 36 szakközépiskolás csoportba kerül, azaz ők a „szakközepes vonalon” folytat­hatják tanulmányaikat. (A ke­reskedelmi osztályoknál erre a választásra két esztendő után kerül sor.) Ezek a fiatalok ez­után két évig, a negyedik év végéig szak- és közismereti tárgyakat, idegen nyelveket ta­nulnak, majd érettségi és ké­pesítő vizsgát tesznek. A leg­jobbak sikeres felvételi után felsőfokú oktatási intézmény­ben tanulhatnak tovább. Aki kedvet érez, s nem jutott be egyetemre, főiskolára, marad­hat még egy évig a Zsolnay- •ban: heti 16 órában német és angol vagy szenbhorvát nyelvet tanulhat, kibővítheti, elmélyítheti szakismereteit, s év végén idegenforgalmi, vendéglős, speciális kereske­delmi szakvizsgát tehet. Azok a fiatalok, akik ma­radnak a „szakmunkás vona­lon", még fél évig —, a keres­kedelmi szakon — elméleti és gyakorlati képzésen vesznek részt, s ha úgy gondoljak, elég volt egyelőre a tanulás­ból, akkor „kiszállhatnak”: két év után vizsgáznak, s úgyne­vezett ágazati szakmunkás­bizonyítványt szereznek. Ezzel a végzettséggel például men­zai szakácsként, ABC-eladó- ként lehet elhelyezkedni. Amennyiben a tanulóban a kedv és a tehetség is meg­van, akkor kimehet az életbe két év után, azaz egyéves gyakorlati munkára, s ezt kö­vetően szabályszerű szakmun­kásvizsgát tehet a harmadik év végén. Az integrált képzési forma lehetőséget nyújt arra, hogy minden diák a képességének, érdeklődésének, elképzelései­nek legmegfelelőbb szintre jusson a szakmáján belül — oly módon, hogy az életében nem következik be törés. így olyan kereskedők, vendéglátó­sok kerülnek éttermekbe, bol­tokba, — akár vezetőként, akár beosztottként —, akik szeretik és értik is, amit csinálnak. Roszprim Nándor Profilban Hangya Antal, az FKgP Baranya megyei el­nöke 45 éves, nős, két gyermek opja. Felesége női fodrász, gyermekei az ATA Kft.-ben dolgoznak. A pécsi Nagy Lajos Gimná­ziumban érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Ka­rán szerzett mezőgazdasági vízgazdálkodási üzemmérnöki oklevelet. Első munkahelye a Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság volt. Tíz évig tanított a Vízügyi Szakközépiskolában, Barcson. Visszakerülve Pécsre az AGROBER Vállalatnál ter­vezőként dolgozott, majd ki­vitelezéssel foglalkozott a Szentlőrinci Költségvetési özemnél. Három éve a „7. „Hangya" Gmk vezetője, je­lenleg is ott dolgozik. A Kisgazdapártnak 1989 ja­nuár 17-e óta tagja, de nagy­szülei már 1945-ben a Kis­gazdapárt tagjoi voltak. Aktí­van vett részt a pécs-'bara- nya-i szervezet újjáalakításá­ban 1989. február 23-án. Ek­kor a szervezet titkárának vá­lasztották meg. 1989 augusz­tusa óta a megyei szervezet pártigazgatói feladatait látta el. Június 8-án választották a megyei szervezet elnökének. Fő feladatának a pártegy- ség megteremtésének elősegí­tését, vidéki szervezeteinek ak­tívabbá tételét tekinti, vala­mint a polgárság, ifjúság és az értelmiség meggyőzését □ kisgazdapárti program helyes­ségéről, a kárpótlási törvény elfogadtatását és végrehajta­tását. Nyíró Lajos, a Baranya Megyei Növény­egészségügyi és Talajvédelmi Állomás igazgatója 1938. szeptember 22-én Al- sófegyverneken született. Vé- •ménden járt általános iskolá­ba, majd a Közgazdasági Technikum kereskedelmi tago­zatán 1957-ben érettségizett. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1961-ben jeles eredménnyel tett államvizsgát. Gyakornokként állami gazda­ságban és gépállomáson dol­gozott. 1962-ben a Baranya Megyei Tanácsra került, ahol földügyekkel, földvédelemmel foglalkozott, majd áthelyezték a Pécsváradi Járási Tanácsra. Ott oktatási előadóként, ké­sőbb termelési csoportvezető­ként dolgozott. 1967-ben a Növényvédő Állo­máson járási főfelügyelői mun­kakört kapott. A főfelügyelő­ként eltöltött közel 18 év alatt megismerte az állomás valamennyi tevékenységét. Keszthelyen 1971-ben növény- védelmi, 1979-ben talajerő­gazdálkodási szakmérnöki dip­lomát szerzett. 1985-ben nö­vényvédelmi főmérnökké ne­vezték ki. Ettől kezdve lehető­sége nyílt az intézmény mun­kájának részletes áttekintésé­re,1 a társintézmények tevé­kenységének még jobb meg­ismerésére. ■ Február 1-jétől pályázat út­ján kapta az igazgatói meg­bízást. Fő feladatának tekinti, •hogy intézményük tevékenysé­ge az export minőségű mező- gazdasági produktumok ter­melését, értékesítését, a bel­földi piac vegyszermentes ter­mékkel való ellátását és a környezet védelmét szolgálja. Felesége tanítónő a Jókai Úti Általános Iskolában, lá­nya adatrögzítő, fia most végzett agrármérnök. Buzássy Lajos, az Agrárszövetség Baranya megyei irodájának vezetője 1942-ben született Budapes­ten, de régi pécsi család sar­jaként. ötéves kora óta él Pécsen, a Széchenyi István Általános Gimnázium humán tagozatán érettségizett 1960- ban. Ezt követően egy évig fizikai munkát végzett a Villány-siklósi Állami Gazda­ságban, majd’ ösztöndíjasként tanult tovább az akkori Fer- tődi Felsőfokú Technikum gyü­mölcs-, szőlőtermesztő szakán, majd még később a Kerté­szeti Egyetem Kecskeméti Fő­iskolai Karán szerzett kertész- üzemmérnöki képesítést. A szakma minden posztján dol­gozott a Villány-siklósi, majd a Pécsi Állami Gazdaságban gyakornoktól a főkertészi, majd a kerületi igazgatói be­osztásig. Az utóbbi három évet az agrárkereskedelemben töltötte a Zöldért Vállalatnál főosztályvezetőként, a Terra­holding Rt.-nél kereskedelmi igazgatóként. Június 2-a óta az Agrár- szövetség Baranya megyei iro­dáját vezeti azzal az erős hit­tel és meggyőződéssel, hogy hazánk gazdasági sorsának letéteményese az agrárium, ezért fontos azon fáradozni, hogy a gazdasági rendszer- váltás a mezőgazdaság meg­ingása nélkül következzék be úgy, hogy a politikában a jogállamiság, a gazdaságban a piac, a társadalomban a tolerancia és a szolidaritás érvényesüljön. Nős, felesége műszaki raj­zoló a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán, Tamás fia 23 éves, Éva lánya 11 éves. Gáldonyi Magdolna- Kaszás Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom