Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)
1991-06-20 / 167. szám
1991. június 20., csütörtök uj Dunántúli napló 3 (Folytatás az 1. oldalról) Attila népfőiskola és a költőről elnevezett pécsi művelődési ház képviselői. Nem mindennapi 'közgyűlésre került sor tegnap Pécsett, a Kullioh Gyula utcai díszteremben, 'hiszen a közgyűlés vendége volt Göncz Árpád 'köztársasági elnök. A hivatalos program előtt dr. Szűcs Józsel, a közgyűlés elnöke arra kérte Göncz Árpádot, hogy a megye jelképével ékesített megyezászlót — amely tegnap díszítette először a közgyűlés Tollak A műfordításairól is közismert köztársasági elnök, ahogy mondta, a számára legszimpatikusabb helyen, könyvtárban is dedikált. A szakszervezetek pécsi könyvtárában annak rendje és módja szerint készülődött a rövid aláíráshoz. Egy általa irt könyv lapjaira kívánta beirni: „szívélyes üdvözlettel ...” Egyszerre felnézett a könyvből: „Kérek egy használható tollat, ne haragudjanak." Azonnal megkapta. Az sem fogott. A harmadik toll már fogott, kérte is, tehesse el ezt babonából, emlékbe. nagytermét — avassa fel és jelképesen adja át a megyé- nék. >Ezt követően dr. Kurucsai Csaba, a (közgyűlés afelnöke felolvasta a közgyűlés rendkívüli állásfoglalását, amelyet Obiból az alkalomból terjesztett elő, hogy tegnap hagyta el hazánkat az utolsó szovjet katona, és arra kérte a településű önkormányzatokat, különböző egyházi és világi közösségeket, hogy közösen keressenek Ibervsőséges és értékes formákat az esemény feledhetetlenné tételére. Or. Szűcs lózsef 'bevezetőjében elmondta, nemzeti és etnikai kisébbségek helyzetét tűrte napirendre a közgyűlés. iNem véletlen e témaválasztás, Ihiszen Baranya az ország nemzetiségek által legsűrűbben lakott megyéje, minden második lakos valamelyik kisebbséghez tartozik. Elsőként Báling József, a 'Magyarországi Németek Szövetsége Baranya Megyei Szervezetének elnölke emelkedett szólásra. Köszönetét fejezte ki Göncz Árpádnak amiatt, hogy az Alkotmánybíróság elé terjesztette a kárpótlási törtvény- nyel kapcsolatos fenntartásait, hiszen — mint mondta — innen, Baranya megyéből Indult a kezdeményezés, itt fogalmazták meg az országos aláírás téziseit — és itt, a megyében nyolcezren írták alá azt az okmányt, amely leszögezi: a kór pótló si törvény hátrányosán ériinti az egykor kisemmizetteket, valamint a következő generációt; a 30 év szorgalmas munkájával virágzó mezőgazdasági üzemek létrehozóit, akiknek most kihúzzák a .lábuk alól a talajt. Báling József figyelmeztetett: a legutóbbi statisztika — omely szerint a megyében Az elnök menüje Mindenki megéhezik. Göncz Árpád a megyei közgyűlés épületében ebédelt meghívottak és előfizetéses menüt fogyasztók társaságában. Az elnök menüje: sertésraguleves, kijevi csirkemell, velős bélszín, párizsi körítés, eszéki saláta, rétes. Természetesen a főtt ételeket a jelenlévő biztonsági emberek korábban egy-egy kis ételminta alapján megkóstolták. 10 682-en vallották magúikat német anyanyelvűnek — nem helytálló. Hiszen a legújabb adat szerint a megyében 9400 gyermeket küldtek anyanyelvi Iskolába tanulni, s ha ehhez a szülőket, nagyszülőket hozzáadják, a becsült szám 60—70 000 körüli. Baling József ezt követően az anyanyelvi oktatás megteremtésének sürgősségéről és a rádió- és tévé-adásidők 'növelésének szükségességéről szólt. Hepp Mihály a magyarországi horvátok és szerbek nevében szólalt fel. A Magyar- országi iHorvóták Szövetségének megyéi elnöke ugyancsak a népszámlálás adatai és a valóság közötti jelentős eltérésről beszélt, hiszen a Magyarországon élő 90 000 hor- vát anyanyelvű lakos közel egyhanmada él Baranyában. Ugyancsak a nemzetiségi iskolák létesítését szorgalmazta, és hanqot adott a horvátok azon sérelmének, hogy az eaykor tulajdonukban volt és elkobzott ingatlanoknak — k lábhelyiségeknek, olvasóköröknek — visszaszerzéséire a károótlási törvény nem ad lehetőséget. Bár más a történelmi háttér, és nyelvileg Is, etnikailag is sajátos helyzet jellemző a magyarországi cigányokra, az oktatással kapcsolatos Igények Pénzdarabok A pécsi színház külsejére is kiváncsi volt Göncz Árpád. Rövid programjában ennyire maradt idő és még valamire. A Kossuth Lajos utcában tett sétán visszaintegetett az őt köszöntőknek, meghallgatta az éppen most is ott játszó délamerikai utcai zenekart, majd a hátsó zsebéhez kapott. Kiemelte pénztárcáját, majd sokak meglepetésére a kitárt vonótokhoz ment és bedobott némi pénzt. Adta, mint egy hallgató a sok közül. A zenészek pedig megköszönték, mint egy sétálónak, a sok közül. felemlítése nagyon hasonló volt. Kosztics István, a Gigány Kulturális és Közművelődési Egyesület elnöke tán semmi mással nem tudott volna hatásosabban érvelni, miint azzal, hogy a Kisherceg című könyv egy részletét idézte. A róka art mondta a kis hercegnek: — Ha játszani akarsz velem, előbb szelídíts meg. 'Baranya megyében 25 ezer cigányszá rma zású állampolgár él, többségük alulképzetten, igen hátrányos, rossz szociális körülmények között. Dr. Bán Endre, a pécsi püspökség helynöke arról beszélt, milyen jelentős szerepe volt a 'nehéz években is az egyháznak a nemzetiségi tudat és kultúra őrzésében, hiszen a templomok, búcsúja ró helyek tartatták össze ezeket a közösségeket. Ormos Mária alkadémiíkus, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora mindé- nékélőtt örömteli dolgokról számolt be. Ismeretei szerint 38 komolyabb tudományos publikáció született az egyetemen oktatók tollából, nemzetiségi ügyékről. A rektarasz- szony hozzátette: meggyőződése, hogy ezenkívül is igen sókon vesznék részt a témához 'kötődő tudományos munkában, ugyanakkor megjegyezte: a kutatások szervezettségén, célra orientáltságán mem ártana javítani. Ormos Mária .szerint Pécsett valósult meg élőször a nemzetiségi képzés egyetemi szinten a német nyelv esetében, Göncz Árpád Baranyában ugyanodkor o rektorasszony nem érzi igazán, hogy presztízse leone a nemzetiségi tagozatoknak a megyeszékhelyen. Különösen a ihorvát- szerfb képzésben lenne szükség Amikor Göncz Árpád szólásra emelkedett, azt kérte, hogy szubjektív megjegyzéssel minősíthesse az elhangzottakat: — Végig az volt az érzésem — mondta — itt már Eurómilyen hátrányos helyzetbe hozta a hazánkban élő különböző népcsoportokat. 'Talán még nem visszafordíthatatlan a folyamat, s mindent meg kell tenni azért, hogy ne leA nemzet nagypapája Alig több mint fél esztendeje, fagyos novemberi reggelen - nagyon korán volt - beszélgettünk sikondai kötődéseiről (. . . az alkotóházban többször látták vendégül), de főként a bányászat gondjairól. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke ugyanis a Mecseki Szénbányák vendégeként főként azért járt akkor Baranyában, hogy az egész megye, a térség gazdaságát, az itt élő emberek életkörülményeit döntő módon befolyásoló bányászat gondjairól tájékozódjék. Később Zobák-bányán, több száz méteres mélységben, majd Pécsett egy szenvedélyes hangú munkósgyűlésen találkozott Baranya mindmáig legfontosabb gondjainak egyikével. Akkor az ismert tréfás iróniával, némi keserűséggel azt mondta: — Amolyan nemzet nagypapájaként tőlem várnak mindenütt segítséget... A megye és a város vezetőinek társaságában a köztársasági elnök interjút adott az Új Dunántúli Naplónak. Képünkön dr. Kurucsai Csaba, a megyei közgyűlés alelnöke, Lombosi Jenő főszerkesztő és dr. Krippl Zoltán, Pécs polgármestere. (Szundi György felv.) — A mostani Megyei ön- kormányzati Közgyűlésen hasonlóan fontos témáról esett szó. A térségben élő nemzetiségi és etnikai kisebbségek gondjai az ön tapasztalatai és megítélése szerint a Megyei önkormányzat lehetőségeivel megoldhatók? Az a bizonyos „nagyapai segítség" elképzelhető? — Ezek a gondok sokkal nagyobbak, mintsem a Baranya Megyei Önkormányzat nyakába lehetne varrni .. . Az etnikai kisebbség fel- emelkedéséhez két fél kell: az etnikai kisebbségnek és a többségnek együtt kell működnie, a társadalom gondolkodásmódját, átalakulását kell megváltoztatnunk. Természetesen ennek anyagi és szervezési vonzatai is vannak ... és még sok más! Ezért is örültem ennek a beszélgetésnek, mert úgy éreztem, Európában vagyunk. Annyira tárgyilagosan és olyan őszintén, olyan jóindulattal vetették fel a gondokat és azok megoldási lehetőségeit is. Én nagyon fontosnak vélem, hogy az országban jól megférjenek az itt élők ... — A Megyei önkormányzat egyik fontos, nagyon látványos tevékenysége a nemzetközi kapcsolatok szervezése. ön szerint ezek a hidak elő- revihetik vagy a bányászat visszafejlesztése következtében a gazdaság működését veszélyeztető helyzet kialakulását, vagy a nemzetiségek, a kisebbségben levő etnikai csoportok gondjainak enyhítését? — Ha Baranya megyét egy nagy régió részének tekintjük, 'mi nt ahogy a Pentagonálé természetes együttműködés, úgy az Alpok-Adria természetes együttműködés, amely a Dunántúlra, Szlovéniára, Horvátországra, Észak-Olasz- országra, Ausztriára, Dél- Szlovákiáro, Morvaországra terjed ki... esetleg Csehországra, akkor a természetes régió kulturális és gazdasági kapcsolatai jobb koordinálásával, a lehetőségek maximális kihasználásával Baranya. sőt Pannónia fővárosaként jelentős szerepet vállalhat — Ügy érzem, pontosítani kell kérdésemet. A most létesített és tervezett nemzetközi kapcsolatok — mondjuk Jugoszláviával, Németországgal, Szlovákiával — amelyeken a Baranya Megyei önkormányzat oly sokat fáradozik, az itt élő nemzetiségiek sorsát javíthatják? Megváltoztathatják? — Biztos! A nemzetiségi öntudat, az identitási öntudat fejlődéséhez és feltámasztásához feltétlenül hozzájárul az anyaország, a nagy közösségek támogatása. Nem hiszem, hogy az itteni horvát közösségek boldogulnának a horvátok jóindulatú figyelme nélkül, és nem hiszem, hogy a baranyai németség könnyen tudná nélkülözni Németországot... — Ha már a hidakról esett szó: alig több, mint fél esztendő alatt másodszor járt Baranyában. Hihetetlen rövid idő alatt a világ jelentős része és hazánk között kapcsolatot teremtett! Lesz önnek elegendő ideje, ereje arra, hogy a vidéket járja, azt az érzést keltve a számát tekintve, magát mindig másodrendű állampolgárnak tekintő négyötödnyi hazánkfiát, hogy a Magyar Köztársaság elnöke ugyan Budapesten él, de hazánk minden állampolgára egyformán fontos számára .. .? — Én szeretném rendszeresen járni az országot, és szeretném ezt az érzést erősíteni a kis faluval, Tiszántúl, Dunántúl városaival ... Csak az a baj, hogy a nap huszonnégy órából áll. Én meg egy ember vagyok... A meghívások száma és a lehetőségeim között oly nagy a különbség, hogy joggal számíthatok rá: a települések nagy hányada sértődött, hogy miért nem hozzájuk mentem eddig . . . Ezért késett Pécsett a József Attila- szobor avatása is. Bár a szobor eddig is állt. .. Várta, hogy felavassam . . . Az interjúk befejezése csaknem mindig a közhelyszerű: „Köszönöm az interjút.” Dr. Szűcs József, a Megyei ön- kormányzat elnöke a segítségemre siet: — Göncz Árpád köztársasági elnök urat az utóbb elmondottak ellenére meghívjuk az augusztus húszadikán Pécsvá radon rendezendő Szent István napi ünnepségre. A Magyar Köztársaság elnöke széttárt karokkal, mosolyogva jelzi: oly sok minden történhet addig, a kedves invitálásra most választ adni nem tud . . . hatékonyabb oktatási szerveződésekre és formákra. Végezetül sajnálatát fejezte ki, hogy gyakorlatilag oigányszár- mazású hallgatók nem Is kívánnak jelentkezni a pécsi egyetem egyik szakóra sem. pában vagyunk. Nem parttalan beszédekét hallottunk, hanem okos felvetéseket és javaslatokat. — Szomorúan kell tapasztalni, hogy az elmúlt évtizedek nemzetiségi politikája gyen az, mert ez mindenkinek az érdeke — mondta a köztársasági elnök. — Úgy vélem, hogy mindhárom nemzetiségi probléma megoldásának a kulcsa az anyanyelvi óvodák megteremtése. Hiszen a nemzetiségi identitás gyökerei lehetnek, azonkívül az otthon tanult szókincset itt lehet gyarapítani annyira, hogy alkalmas legyen majd az anyanyelvi iskolai tanuláshoz. A német nemzetiségi óvodák működtetését illetően jobb helyzetben vagyunk — hiszen több nyugati segítséget ígértek ehhez —, ám a szerb és horvát óvodák működtetéséhez, illetve óvónők és pedagógusok képzéséhez is az anyaországiak segítségét keli kérni. Vagy úgy, hagy óvónők, tanítónők jönnek Magyarországra, vagy ottani képzésükkel, illetve anyanyelvi tankönyvek biztosításával. Nagyon jó, hogy Pécsett megoldódott a német nyelv anyanyelviként való oktatásának egyetemi szintre emelése. A horvát nyelv hasonló szintű oktatásához elképzelhető lenne vendégprofesszorok meghívása, fontos, hogy a különböző szaktárgyakat, a tudományokat is anyanyelven tanulhassák. Hiszen ■létkérdés, hogy a nyelvüket tökéletesen, ne csak otthon, de minden területen jól használni tudó értelmiségi réteggel rendelkezzenek a hazánkban élő nemzetiségek. Göncz Árpád külön szólt a cigány problémáról. Elmondta: esetükben a fokozott pozitív diszkriminációt kell alkalmazni. Leszögezte: olcsóbb cigány pedagógusokat képezni, iskoláikat építeni, mint börtönöket fenntartani. A cigánykérdés ma Magyarországon az ország egészének jövőjét is mélyen érinti. Sürgősen megoldásra váró proibléma, mert iho nem sikerül, az egész társadalmunkat 'rendkívül károsan fogja érinteni. A felsőoktatási intézmények vezetőivel és a pécsi egyetemeket és főiskolát képviselő oktatókkal és Iba I Igátokká I találkozott délután a pécsi Városíházán a köztársasági elnök. Krippl Zoltán polgár- mester bevezető szavai után Ormos Mária adta meg a tanácskozás alaphangját. Elmondta, hogy az értelmiség- képzés ebben a városban sok mindent ki'birt már a századelőtől eltelt időszakban. Utalt orra, hogy a költségvetési támogatás miatt az egyetemi autonómiát sokan megkérdőjelezik, különösen, hogy ez a pénzösszeg egyrészt nem elégséges a megfelelő fenntartásra, másrészt pedig egyenlőtlen elosztása miatt is szélsőségekhez vezethet. Ormos Mária .megítélése szerint a szétaprózódott magyar felsőoktatás még egy vidéki felsőoktatási centrumban is felesleges többletkiadásokhoz vezethet és vezet. Gyakorlatilag a JPTE rektoiándk szavait támasztotta alá salját intézményeinek vonatkozásában dr. Kelényi Gábor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora1 és dr. 1Lenkei Péter, a pécsi Pollaak (Mihály Műszáki Főiskola főigazgatója is. Göncz Árpád figyelemreméltó fordulattal .'kérdéseket intézett a felsőoktatási és tudományos éJet jelenlévő helyi vezetőihez. Árra volt kíváncsi, hogy a hallgatók pá- lyákorrekcióját egyetemi éveik alatt mennyiben segítheti a ipécsi felsőiSkolák által már deklarált Universitas, az egységes pécsi egyetem eszméje. 'Megkérdezte azt is, milyen viszony van a helyi félsőis- ■kolák és a helyi tudományos kutatóközpontok között. így léhetőség nyílt arra is, 'hogy dr. Flerkó Béla aikadé- mli'kus, a (Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke és dr. Tóth Józsel, az MTA Regionális Kutatások Központjának igazgatója is elmondhassa tényeit és érveit. Göncz Árpád a késő délutáni órákban elutazott Pécsről. A tudósításokat írták: Bozsik László, Lombosi Jenő és Sarok Zsuzsa
