Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-18 / 165. szám

1991. június 18., kedd aj Dunántúlt napló e RCOMLOl Egy ivalas anatómiája A rendszerváltás, az új törvények lehetőséget adnak rá, hogy az elmúlt évtizedekben egymáshoz csatolt települések mérlegeljék: akarnak-e továbbra is együttmaradni, vagy ki-ki az önállósulás különféle formáit választja. A változás alapos megfontolásokat, komoly előkészületeket igényel, hisz a kö­vetkezmények - a jó szándék ellenére is - emberek tucatjai számára okozhatnak kellemetlenségeket, nehézségeket. o Viharos önkormányzati ülés Népszavazás lesz Sikondán A mai Mánifa tulajdonikép­pen két teljesen összeépült te­lepülés. A Komiéhoz közelebbi részét valaha Pécs- Budofá naik, Budafártatk nevezték. A vízmű­telep, a víztasakéló, vagy az erdészház megjelöléséként a köznyeWben még a 80-as évek elején is a Budafa helység­név szerepelt. Az egységes falunév beve­zetésében két fontos dolog játszott szerepet. A városihoz csatolás utám megszűntek a máinlWt, budafal utcanevek. (E sorék írója például néhány évig a Komló-iMáinifa 161. szám blatt lakott.) Mintegy 6-8 éve lehet, hogy az akikari tanács elrendelte az utcanevek újbó­li használatát. A Budafa el­nevezés megszűnéséhez azon­ban még egy * dolog hozzájá­rult, .mégpedig az, hogy a Pannon Volán a hivatalos me­netrendekben az eredeti tele­pülésnevek helyett a1 Mánfa- dlsó, illetve Mánfa-felső el­nevezést kezdte használni. o A két faluból Komló külterü­letévé vált településen tulaj­donképpen hosszú idő óta igény valamiféle önállóság. A tanács- és vb-ülésék korabeli jegyzőkönyvei szerint ezeket a törekvéseket az motiválta, hogy a mártfoiak általában kevés­nek tartották a velük való tö­rődést. Szerették volna, ha a város anyagilag is többet ál­doz például az utakra, hidak­ra’, közintézményekre. Az önkormányzati választá­sok után, a múlt év végére még inkább felerősödött a tö­rekvés, hogy Mániának ’na­gyobb önállóság kell. Schmidt Zoltán, aki a falu egyetlen képviselője a komlói testület­ben, januárban még úgy nyi­latkozott, hogy semmiképpen nem akarnak különválni a vá­rostól, megelégszenek egy ön­álló településrészi önkormány­zattal. Később ez a vélemény megváltozott, különféle össze­hasonlításokat és számításokat végezték, .és úgy találták, hogy sokkal több pénzhez jutnak, ha teljesen hátat fordítanak a városnak, önállóak lesznek. Ellentétes érdekek ütköztek. Má.nfa mindenáron több pénzt alkart, és kevesellte a .részön­kormányzat részére megaján­lott 2,7 milliót. A komlóiak vi­szont úgy gondolták, hogy a szűkös anyagi lehetőségek, a bánya bizonytalan sorsa miatt nem adhatnak többet. Meg­kezdődött a szakítópróba. A minta Magyarszék, ahol Schmidt Zoltán szerint azonos a. lakosság lélékszáima, és az önkormányzat bevétele is. Gondolták, ha ehhez hasonló önállóságot sikerülne elérni, az milliós nagyságrendben hozna többet Mánfándk. o A korábbi úgynevezett Mán­iái Baráti Körből megalakult egy előkészítő bizottság. A válás kezdeményezése azon a felismerésen alapult, hogy az ú«j örikonmányzati törvény ked­vező tehetőséget teremt az önállósulásihoz. Ha ugyanis a lakosság a1 népszavazáson a Komlótól való elszakadás mel­lett dönt, az alig több mint ezer lakosú településen visz- szaáll látják az 1958-as község- határokat. Ez utóbbi azt jelen­ti, hogy például Srkanda ösz- szes hétvégi házával, üdülőjé­vel. kemip'ing jévél. strandjával, mindenével együtt közigazga­tásilag Mánfához tartozna, épp úgy, mlint a két település kö­zött elterülő hatórtetői kisker­tek is. Mórtfb ezzel olyan tehető­ségekhez jutna, ami felnétetez- hetően tovább gyarapítaná anyagi tehetőségeit. A meg­Mánfa és Komló között a legfőbb vita a pénzek el­osztása miatt keletkezett. Az önállósulás igényével fellépő település gazdasági szakemberei részletes bevé­teli és kiadási tervet készí­tettek. Számításaik szerint — a jelenleg érvényben lé­vő szabályzók alapján - a település 10 890 869 forinttal gazdálkodhatna. Az önálló költségvetésbe természetesen beépítették azokat a pénzeket is, me­lyeket a komlói önkormány­zat kapna vissza, ha bizto­sítaná az alapellátáshoz szükséges olyan feltételeket, mint például az általános iskolai oktatás. A mánfaiak ezzel eleve elismerik, hogy számítanak a nagyobb test­vér támogatására. Az álta­luk készített kalkulációban egyébként 6 423 506 forint szerepel. Köztük olyan téte­lek is, amelyek a hozzáér­tők szerint nem illetik meg a települést. Míg a mánfai szakértők egyébként csak 10,8 milliós alakulandó új önkanmányzat- naík ugyanis nem keltene mást tennie, csalk megadóztatni a slkorvdai idegenforgálmat, az üdülötülajdanosdkat, a pénz máris dőlne a kasszába. Le­hetne fejleszteni, munkahelye­ket teremteni, beruházni, ami­re nyilván szükség is lenne, hiszen a jelenleg1! Mánián se Jóllehet, sikerrel zárult a június 2-i mánfai népsza­vazás és az eredményt a legutóbbi képviselőtestületi ülésen a városatyák is el­fogadták, az eredmény még­sem biztos. Schmidt Zoltán mánfai képviselőtől ugyan­is arról értesültünk, néhá­nyon máris megbánták, hogy igennel szavaztak és alá­írásgyűjtés kezdődött a fa­luban. Ennek ugyan aligha lesz eredménye, hiszen egy éven belül nem lehet újabb nép­szavazást rendezni ugyan­abban a kérdésben. Mánfa önállóságáról egyébként a köztársasági elnök dönt, a köztársasági megbízotthoz eljuttatott előterjesztés alapján. Ez utóbbinak a vonatkozó törvény 52. pa­isko-la, se munkahely, se köz­intézmények nincsenek. Csakhogy... A közigazgatá­si határok módosulásának ára van, amit valószínűleg az ál­lampolgároknak kell vagy kel­tene megfizetniük, függetlenül attól, hogy mánfaiak, kom­lóiak, pécsiek vagy silkondaiak. Ho ugyanis az 1958-as tele- püléshatárokat vesszük alapul, a MánfO és Komló, valamint Komló és Silkondo között a buszok ,mór nem helyi járat­ként fognak közlekedni. Meg­szűrtük a nyugdija sbérlet, egy oda-visisza út 28 helyett 40 forintba fog kerülni. Mindegy, hogy »»alaki Mániától Komió­ra, .vagy Komlóról Pécsre jáf-e dolgozni, számára többe ke­rül havonta a bérlet, a me­netjegy. A mai világiban sok ember­nek az is számit, hogy 440 helyett 880, vagy 880 helyett bevétellel számoltak, a költ­ségvetések készítésében gyakorlottabb komlói szak­emberek szerint a végösszeg magasabb is lehetne: (Ax 1991. évi normatívák alap­ján »ámított értékek) 1. Községek általános támogatása 2. Általános támogatás össznépesség 2 126 000 1063x2000 Ft 3. Kommunális támogatás 1 488 200 1063x1400 Ft 4. Inaktív támogatás 960 000 320 10x3000 5. Óvodai ellátás 435 000 29 főxIS 000 6. Alt. Isk. tan. ell. 2 370 000 79 főx30 000 7. Helyi közműv. feladat (Közműv. célok támog.) 106 300 1063x10« 7 485 500 8. SZJA 5 275 700 9. Lakossági adók 200 000 10. Egyébbevétel 300 000 Összesen (Ft) 13 261 200 1240 forintot fizet egy bérle­tért. Ilyen vonatkozásban a mánfaiak döntése nemcsak a mánfaidkat érinti', hanem azt a több ezer, munkába és kis­kertbe vagy Siikondáro jáirót is, akiket senki sem kérdez, de feltételezhetően velük fi­zettetik meg a válás költségeit. Ferenci Demeter ragrafusa szerint tartalmaz­nia kell azt is, hogy a Komlótól válni szándékozó település hogyan szándéko­zik megoldani a lakosság alapellátását. Éppen itt van az önálló­sulási törekvés egyik kényes pontja. Ha ugyanis a na­gyobb testvér, Komló nem biztosítja az alsófokú ok­tatást, Mánfa nem felel meg a követelményeknek, a válás kétségessé válik. A válást szorgalmazó település egyébként is nehéz helyzet­ben van, hisz amennyiben önállósághoz jutna, nem­csak saját képviselőtestüle­tet, polgármestert kell vá­lasztania, hanem egy ap­parátust is létre kell hoznia, el kell valahol helyezni. II I I 1T Ili II Ml. I — — Viharos és indulatoktól fűtött volt a komlói önkormányzat június 5-i ülése. A sok megtárgyalandó téma, a döntés kényszere talán a szokásosnál kicsit jobban kifárasz­totta a testületet. A tanácskozás ötödik órájában került sor a mán­fai népszavazás eredményéről szóló tájékoztatóra, amit vita, majd ha* tározathozatal követett. A vitában felszólalók többsé­ge támogatásáról biztosította a mánfai törekvést. A képviselők nem a népszavazás eredmé­nyeit vagy jogosságát vitatták, hanem a település elszakadá­sának következményeit latol­gatták, az önállósulás megva­lósításának módszerét kritizál­ták. — A testület maximális kor­rektséggel, partnerként állt a mánfai önkormányzat megala­kulásához — fogalmazta meg véleményét dr. Horváth Tamás- né. — Most viszont valahogy úgy érzem magamat, mintha hátba döftek volna. Ekkora inkorrekt­ségre álmomban sem mertem volna gondolni. Elgondolkodta­tó, hogy joga volna Mecsekfa- lunak is hasonló önállóságot követelni, nem állíthatnánk meg a folyamatot. . . Tóth József polgármester arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy nekik mindenképpen a komlói polgárok érdekeit kell szem előtt tartaniuk. Mint hang­súlyozta: jogilag lehetőség van arra, hogy külön megállapo­dásban szabályozzák Sikonda és Határtető kérdését, amivel véleménye szerint semmivel sem csorbítják Mánfa önállósá­gát. Ha ezt nem teszik meg, azokkal kerülnek szembe, akik­nek telkük van Sikondán vagy Határtetőn kertészkednek. Dr. Kiss Huba arra hívta fel a figyelmet, hogy az üdülőtu­lajdonosoknak mindenképpen biztosítani kellene, maguk dönt­senek: Mánfához vagy Komló­hoz akarnak-e tartozni. Ezt követően vita alakult ki arról, hogy Sikonda üdülőterü­letnek számít-e. Schmidt Zoltán mánfai képviselő szerint Sikon­da nem üdülőterület. Dr. So­mogyi Károly jegyző ezt vitatta és az üdülőhelyi státus mellett érvelt Martini József, a polgár- mesteri hivatal műszaki osztá­lyának vezetője is. Mint el­mondta, Sikondának érvényes rendezési terve van, belterüle­ten helyezkedik el és már a há­ború előtt is gyógyfürdő és üdü­lőhely volt. Dr. Somogyi Károly javasolta a képviselőtestületnek, hogy ne várják meg a sikondaiak alá­Mi lenne, ha Mánfa után a többi az 50-es években Komlóhoz csatolt település is kezdeményezné az elszaka­dást? A dolog nem légből kapott, hiszen mint Páll Lajos mecsekfalui képviselő, a leg­utóbbi testületi ülésen kifej­tette, foglalkoznak a gondo­lattal : — Mindenekelőtt alaposan fel kellene mérni, hogy hány iparos van, mennyi jövedelem- adó maradna a falunak. Ren­geteg olyan körülmény van, amit előbb meg keltene vizs­gálni és csak utána tehetjük fel a kérdést, hogy érdemes lenne-e ennek a 250 lelket számláló falunak önállóvá írásait, hanem még azt meg­előzően rendeljenek el népsza­vazást a településrész hovatar­tozásáról. A kérdés felvetése azt követően aktuális, hogy a mánfai népszavazás eredmé­nyes volt. Korábban ugyanis megtörténhetett volna, hogy a sikondai üdülőtulajdonosok le­szavazzák a mánfaiak önállósá­gát. Ez pedig a jegyző szerint nem lett volna méltányos, hi­szen a képviselőtestület azt nem szabhatta árként, hogy csak akkor ír ki népszavazást Mánián, ha Sikondát meghagy­ják neki. A határtetői terület hovatar­tozásáról parázs vita alakult ki a polgármester és a mánfai képviselő között:- Ügy gondolom, Komlónak vannak lehetőségei, hogy úgy megegyezzen Mánfával, hogy ne sérüljenek a határtetőiek ér­dekei. Ha ugyanis a város azt mondja, hogy nem hajlandó az alsófokú oktatás kérdésében együttműködni Mánfával, akkor a népszavazás ellenére nem biztos, hoqy a köztársasági el­nök ióvóhggyia az önállósulást. Schmidt Zoltán elismerte: hogy amennyiben Komló nem biztosítja az alsófokú oktatást, abban az esetben nem megva­lósítható a mánfai önállóság. A képviselő szerint a komlói pol­gármester nem vonhatja vissza adott szavát, hiszen korábban íqéretet tett a mánfaiaknak, hoqy a város biztosítja az okta­tást . . . A vita véqül is hangzavarba torkollt, a képviselők egymás szavába vágva mondtak véle­ményt. vitatták meg, hogy mennyire volt megalapozott a polgármester Ígérete, illetve a mánfaiak igénye. A téma befe­jezéseként szavazásra került sor és a testület az alábbi határo­zatot hozta: Kivonat Komló város képviselőtes­tülete 1991. június 5-i illésének jegy­zőkönyvéből. 64/1991. (VI. 5.) KTH határo­zat : A képviselőtestület a helyi válasz­tási bizottság elnökének jelentése alapján tudomásul vette az 1991. jú­nius 2-án a mánfai településrészen Mánfa önállóvá válásával kapcsolat­ban lebonyolított népszavazás ered­ményét. E szerint a népszavazás érvényes és eredményes volt. A népszavazáson megjelent választópolgárok többsége igennel szavazott arra a kérdésre, hogy akarja-a, hogy Mánfa ismét ön­álló kormányzati település legyen. A képviselőtestület mindezek alap­ján a mánfai lakosság önállósulási törekvéseit támogatja, csupán a si­kondai üdülőterület és a hatórtetői kiskertek városi közigazgatási hatá­ron belül maradásához ragaszkodik. válnia? Ha a számok kedve­zőek, akkor nem lehetetlen, hogy Mecsekfalun is népsza­vazást rendezünk az elszaka­dásról. — Mecsekfalu is egy régi település, amihez eredetileg a mostaninál jóval nagyobb terület tartozott. Ezzel mi tör­ténne? Az önkormányzati törvény lehetővé tenné, hogy az egye­sítés -, tehát az 1954. - előtti területek Mecsekfaluhoz tar­tozzanak. Ha ezt szó szerint értelmezem, akkor ez azt je­lenti, hogy a körtvélyesi vá­rosrész, Dávidföld, Kökönyös- Nyugat egészen a Nagy Lász­ló Gimnáziumig, illetve a Kétféle költségvetés Egyedül nem megy? Mecsekfalu fontolgatja Liga a gyermekekért Több mint két éve működik a Gyermekvédő Liga. Céljaikat így foglalják össze tömören: a liga gyermek- és ifjúságsegítő tevékeny­séget folytató társadalmi mozga­lom, egyre növekvő szolgáltató sze­reppel. Dr. Koncz Istvánt, a liga országos titkárát az e'limúlt idő­szak tapasztalatairól, jelenlegi munkájukról és terveikről kérdez­tük. — Jogelődünknek a század ele­jén tevékenykedő, és magának igen nagy tekintélyt kivívó ligát tekintjük. Arra a szervezetre uta­lok, amely többek között például József Attilát is kihelyezte nevelő­szülőkhöz. A liga küzd azért, hogy a gyermekek fajra, bőrszínre, nem­zeti vagy társadalmi eredetre, va­gyoni, születési állapotra tekintet nélkül élvezhessenek minden jogot, amely őket a ,, Gyermek jogairól” szóló ENSZ-konvenció alapján meg­illeti. A szervezet minden gyerme­kekkel kapcsolatos problémát fel­vállal — mondja dr. Koncz István. Negyvenhét helyi, területi szer­vezetünk van, emellett számos is­kolában, intézményben alakult Li­ga-csoport. Körülbelül 1700, jórészt középiskolás és egyetemista tarto­zik közénk. Országosan kétszáz intézmény csatlakozott mozgalmunk­hoz, s tagjaink között olyan neves személyiségek is találhatók, mint például Illyés Gyuláné, Kudlik Júlia és Gyulai Endre püspök, ö Szegeden segít. Igen erős csoport működ iik Cse­pelen, Dombóvárott, Baján és Du­naújvárosban. Szombathelyen há­rom középiskolában és a főiskolán is alakult liga-csoport, de Nyíregy­házán, Miskolcon is növekedett a taglétszámunk. Szerte az országban gyermekotthonok nevelői, kórházi dolgozók, nővérek és orvosok, pe­dagógusok, ügyvédek dolgoznak — többnyire semmiféle fizetséget nem várva — szinte megszállottan. A liga kezdettől fogva igyeke­zett — amit lehet megtenni a gyermekek védelméért. Például szakmai véleményezéssel segítettük bíróságok és más állami szervek munkáját. Számos esetben kifej­tettük álláspontunkat házasságok felbontása esetén, de más gyám­hatósági intézkedés során is. Ter­mészetesen mindig a gyermekek érdekének képviselete volt az alap­vető szempontunk. Különböző programokat ajánlunk a helyi csoportoknak, természetesen nem kötelező érvénnyel. Vagy el­fogadják őket vagy nem, s akkor szerveznek maguknak mást. Gyak­ran kapcsolódnak azonban a köz­pont által javasolt rendezvények­hez, s az sem ritka, hogy a vi­déki szervezetek egymással kapcso­latot tartva átveszik a másik té­máját, előadóját, egész program­ját. A ,.Liga-csoportokban” egyébként igen sok a saját kezdeményezésű, és saját maguk által kivitelezett akció. A fiatalok — felnőttek irá­nyításával, felügyelete mellett — sokféle gyermekvédelmi, ifjúságot érintő kérdéssel foglalkoznak, nem egy esetben saját maguk tudják segíteni veszélyeztetett társaikat. Az egyik ilyen főiskolás csoport a gyermekotthonokban élő gyerekek megajándékozására gyűjtőakciót indított. Hihetetlen eredménnyel, négymillió forint értékű könyvet, já­tékot, egyéb apróságot tudtak céljuk szerint a leginkább rászo­rulókhoz eljuttatni I — Szombathelyen nemrég fejező­dött be, Szolnokon pedig most is tart az ,,élet-újrakezdő tréning”. Ezt kifejezetten a középfokú vég­zettséggel rendelkező fiataloknak szántuk, okik kényszerűen munka- nélküliként lépnek felnőttsorba. Itt a foglalkozások során csoporttech­nikákkal készítjük fel a résztvevő­ket a munkahelyek pályázati rend­szereinek megismerésére. A pszi- chodráma módszereivel újra fel­idézzük a felvételi és munkahely­keresés kapcsán megélt kudarcai­kat. másik irányban, a KBSK pá­lyájáig, mind mecsekfalui tu­lajdon volt, tehát nyugodtan visszakövetelhetnénk. De ez teljesen abszurd dolog. Per­sze, az érintett városrészek lakóit nyilván megkérdeznénk, hogy szeretnének-e Mecsekfa­luhoz tartozni? Mivel a falu infrastruktúrája nem olyan, mint a városé, mi nem akar­juk ezeket a területeket visz- szaszerezni. De a körtvélyesi elágazóig, a deltáig az a rész, fel egészen a szőlőhe­gyekig, illetve attól északra, északnyugatra nyilvánvalóan bennünket illet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom