Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-15 / 162. szám

e űj Dunántúli napló 1991. június 15., szombat Miért épül gyorsvasát is Budapest és B Budapestről Bécsbe a leg­gyakrabban autón utaznak és úgy is szállítják az árut. De mindez megtehető hajón is, s népesek a vonatok is. De még ez sem elég, legalábbis ez derült ki azon a tárgya­láson, amelyet Rudolf Strei­cher. az Osztrák Köztársaság közlekedési és államosított iparának minisztere hazánk­ban folytatott. Óva intett: nem szabad Magyarország­nak elkövetni azt a hibát, amit Ausztria nyugati részé­ben elkövettek, ott ugyanis az elmúlt 20 évben a vasút­ról a közutakra terelték a személy- és teherszállítást. A közlekedési struktúra javítá­sa érdekében a vasúti és a vízi szállítás szerepének a nö­velése szerepel Ausztria cél­kitűzései között és hazánk­nak is ezt az utat javasol­ják. Megkezdődtek Ausztriában egy gyorsvasútvonal tervezési munkái, amelyek nyomán Bécs és Budapest között két óra alá csökken majd a me­netidő. Emellett megépül a két országot összekötő autó­pálya is. Jász László Szabad a búzaexport Az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság közle­ményt jelentetett meg a bú­zakivitel engedélyezéséről. A szűkszavú bejelentés hátteré­ről a Földművelésügyi Mi­nisztériumban megtudtuk: a közleményt azért adták ki most. hogy a termelőknek le­gyen idejük felkészülni az új termésű búza exportjára. Ed­dig csak az Agrimpex Rt.-n és a Gabonakereskedelmi Kft,-n keresztül lehetett kül­földön értékesíteni legfonto­sabb gabonánkat, idén elő­ször azonban — az export­liberalizálásnak köszönhetően — a termelők közvetlenül is eladhatják már termésüket. A felszabadított export mennyiségét egyelőre egymil­lió tonnában határozták meg, ennyit még akkor is nélkü­lözni tud az ország, ha a vártnál rosszabb lesz a ter­més. Később természetesen feloldhatják a mai korláto­kat is. Sorozatgyártás 1997-ben Feltalálták a repülő autót! Képzeljen el maga előtt egy kilométernél hosszabb kocsisort. Nem kell dühönge- nie, inkább nyomjon meg egy gombot, s az ön kocsija egy „Möller 400" minirepülőgép­pé változik. Akárcsak a James Bond-filmekben, a levegőbe emelkedik és óránként 500 ki­lométeres sebességgel átlib­ben a közlekedési dugó felett. Mindez nem álom, a repülő­autót ugyanis mór feltalálták — közli a Bild. Paul Möller mérnök a kali­forniai Davisben „kereszte­zett” egy öreg Corvett sport­kocsit egy kis turbólégcsava- ros repülőgéppel. A „Mol- ler”-ben négyen ülhetnek, két hajtóműve elöl, kettő há­tul helyezkedik el, s ezek 1200 lóerővel 5,6 másodperc alatt 100 kilométeres sebességre gyorsítják fel a csodaautót. Az induláshoz tízméteres ki­futóra van szüksége, és úgy száll le, mint a holdkomp: lábai felfogják az utólagos zökkenéseket. Ha repülés köz­ben leállna a hajtómű, ejtő­ernyő biztosítja a gép biztos landolását. A feltaláló szerint a repülő autó vezetését könnyebb megtanulni, mint a normál autóét. Egy fedélzeti kompu­ter másodpercenként megha­tározza a pontos repülési helyzetet. A pilóta beprogra­mozza a célállomást, a többi megy magától. Kilenc év múl­va biztosabb lesz, mint egy Volvo és olcsóbb mint egy Porsche 944-es. Utóbbi ára 85 ezer német márka, ami kb. 4 millió forintnak felel meg. Az is igaz viszont, hogy ma még 1,4 millió márkába kerül (kb. 70 millió forint a proto­típus. Az első száz „Möller 400-ast" így is eladták már. A sorozatgyártás előrelátha­tólag 1997-ben kezdődik. Felkeszüle Ösztönös mozdulattól megnyitjuk a vízcsapot, és máris csobog a viz, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Mi van akkor, ha csak hörög és szuszog az egész berendezés? Kétfé­le magyarázat van: nincs viz, vagy a kezelői jogról vi­tázó felek fontosabbnak tart­ják a szópárbajokat, mint a vízszolgáltatást. Hogyan mű­ködjön tovább a Baranya Megyei Vízmű Vállalat, ma­radjon egyben, osszák szét üzemmérnökségenként, vagy még ennél is kisebb epysé­I gekre? Mi az önkormányza­tok tulajdona a vízellátó Í rendszerből, és mi a vállala­té, ki mit üzemeltessen? Nyolcmilliárdos eszközállomáoy Rengeteg kérdés és problé­ma felmerült azokon o fóru­mokon, ahol a Vízmű vezetői a nyári felkészülésről és a to­vábbi üzemeltetési lehetősé­gekről tájékoztatták a megye 121 vezetékes vízzel ellátott te­lepülésének pálgármestereit. Weininger Attila igazgató min­denekelőtt felhívta a polgár- mesterek figyelmét, hogy az üzemeltetői szervezet átalaku­lása nem járhat az ellátás szín­vonalának és a szolgáltatás biztonságának csökkenésével. Nem szabad megengedni az összefüggő rendszerek (vízellá­tási vagy csatornázási hálóza­tok) olyan mértékű tagolását, amely egy adott település víz­szolgáltatásában vagy szenny­vízelvezetésében zavarokat okozhat, illetve a vízközmű­rendszer gazdasági ellehetetle­nüléséhez, a rekonstrukciós munkák elhanyagolásához ve­zethet. A vállalatnak 3,5 milliárd forintos állóeszközállománya van az eredeti bekerülési ára­kat alapul véve, ami a mai ér­tékre átszámítva 8 milliárdnak felel meg. Viszont ennek az eszközállománynak az érték- csökkenési hányada is többszö­röse a képződő összegnek. Ez a hiányzó pénzmennyiség je­lenti most a legnagyobb gon­dot, jelenleg mindössze a leg­szükségesebb fenntartási és karbantartási munkákat tudják elvégezni. — Egyelőre nincs semmiféle alaprendelet a vállalat átala­kulását illetően, nem tudjuk, hogyan dönt a Vagyonügynök­ség, miként rendezzük a va­gyon átadása után a keletkező esetleges problémákat. Isme­rünk egy tervezetet, azonban felelőtlenség lenne erre bármit is alapozni. Ért már bennünket s a nyara csúcsra Á víznek folynia kell? olyan kritika, hogy mindent megteszünk a vállalat egyben tartásáért. Ez nem érdeke a vállalatnak, mert a műszaki irányítók olyan képzettségű szakemberek, akikre a jövőben is szükség lesz, illetve a fizi­kai állományú dolgozóknak is biztosított a munkahelye a tel­jes szétszakadás után is, mert szak- és helyismeret nélkül nem végezhető ez a munka. Falvanként külön-kSIön? A fórumokon felmerült: rész­vénytársasági formában, vagy emeli a költségeket. Előírás a vízművek üzemeltetőinek: olyan tartalék anyagkészlettel kell rendelkezniük, hogy 3 órán be­lül kijavítható legyen a hiba. Szinte megoldhatatlan lenne településenként külön-külön ilyen raktárkészletet kialakítani és tárolni. Vannak olyan be­rendezések, gépek, amikre csak ritkábban van szükség, vi­szont akkor azonnal bevethe- tőknek kell lenniük, ezek sem üzemeltethetők gazdaságosan. A vagyon szétosztásánál fel­merül a kérdés, kinek adja át a vízmű ezeket a berendezése­ket, ki üzemeltesse azokat. Megoldhatatlan a kutak tarta­lékszivattyúval történő ellátása is, mert a nagy egységet meg­A monyoródi határban felépült törpevizmű javítani fogja a kör' nyék vízellátását a kánikulában is Fotó: Läufer László településenként külön-külön lenne célszerűbb üzemeltetni a vízműveket. — Ha az önkormányzatok a külön üzemeltetés mellett dön­tenek és pályázatot írnak ki er­re a feladatra, természetesen a megyei vízmű vállalat is pályáz­ni fog. Szétválás esetén a leg­nagyobb probléma a vízdíjak körül lesz, mert óriási eltérések mutatkoznak majd az egyes települések vízelőállítási költ­ségeiben, hisz a legolcsóbb a 10-12, míg a legdrágább a 170-180 forint. Félő, hogy a vizek tovább szennyeződnek, még több és speciálisabb tisz­tításra lesz szükség, ami tovább bontva sokkal több szivattyúra lenne szükség. Egységes vízdíj a megyében, vagy külön településenkénti ár? — Ha megyei .szinten egy árat állapítanak meg, akkor egy helyi felügyeleti szerv irá­nyítása mellett szinte változat­lan maradhat a rendszer, neíh lesz lényegesen magasabb té­rítési díj a jelenleginél. Viszont ha külön árakat vezetnek be, mindenhol a tényleges bekerü­lési költségeket kívánják alkal­mazni, akkor fel kell készülni arra, hogy a vízdíjak a megyé­ben 12 és 180 forint között fognak változni, tavalyi árakon számolva. Meg kell vizsgálni, melyik településen bitzositottak a feltételek az önálló üzeme­lésre, illetve hol lehet regioná­lis üzemeltetésben gondol­kodni. Vízhiány nem várható A nyári csúcsidőre történő felkészülésről Pegré András műszaki igazgatóhelyettes el­mondta: Baranyában csökkent azoknak a településeknek a száma, ahol a nyári csúcsfo­gyasztási időszakban vízkorlá­tozásra kellene számítani. Ki­fejezett vízhiány sehol sem vár­ható, azonban Mohácson és Szigetváron csak nehezen biz­tosítható a szükséges mennyi­ségű viz. Mohácson több év óta nincs újabb vízbeszerzési forrás, mindössze a tározókapacitást növelték, míg Szigetváron ugyanezt a problémát a tisztí­tóberendezések elégtelen ha­tásfoka tetézte. Sikerült megol­dani viszont Pécsvárad vízellá­tását, a tavaly megépült veze­téken pótolható az a mennyi­ség, amire a helyi vízbázison felül szüksége van a település­nek. Harkányban sem kell jelen­tős korlátozásokra számítani, annak ellenére, hogy nagymér­tékben csökkentették a kiter­melhető ivóvíz mennyiségét a termálvíz-kutak védelme érde­kében. Siklós térségében a kutak napi hozama 8000 köb­méter, azonban a kitermelhető mennyiséget 2000-re korlátoz­ták, ezért Pécs irányából lehet átadni többletvizet, ami több millió forinttal megemeli a költségeket. A termálvíz terme­lése országos érdek, azonban a környéken ebből adódó több­letkiadásokat már a vízműnek és az itteni településeknek kell megfizetni. Orlűn szinte mindennapos volt a nyári vízhiány, azonban a tavaly üzembe helyezett 2500 köbméter/nap kapacitású tisztító csökkenti a gondokat. Továbbra is várható a maga­sabb helyeken vízhiány, ami már nem a mennyiségre vezet­hető vissza, hanem az elosztó­hálózat szűk kapacitására. A szakemberek Ígérik, nem kell katasztrofális vízhiányra számítani, sem a vállalat át­alakulása, sem az üzemeltetési problémák miatt. Nyugodtan megnyithatjuk a csapokat, már ahol vannak . . . Hajdú Zs. Zsolnay-kerámia helyett márványburkolat? Mór a tetőfedők dolgoznak a siklósi főutcán épülő háztömbön Fotó: Läufer László Rövid időn belül tető alá kerül a Siklós központjában épülő bank- és üzletház. A bádogozással és a tetőfedési munkálatokkal párhuzamosan Zsálecz Géza fővállalkozó irá­nyítása mellett már folyamato­son dolgoznak az épület belső kialakításán is. Az elmúlt évi alapanyag-áremelés, illetve a tavaszi esőzések okozta csú­szás ellenére látványos szaka­szába érkezett az építkezés. A fővállalkozó elképzelése sze­rint most gyorsított ütemben rr Őszre elkészül a siklósi bank- és üzletház Egy német vállalkozó az egész épületet megvenné hozzák piacképes, eladható ál­lapotba a négyszintes épület belső tereit, melyeket utána a vásárlók igényei szerint alakí­tanak tovább. A bank- és üz­letház alagsorának mintegy egynegyede került eddig érté­kesítésre, a földszintnek viszont túlnyomó részét eladták már. Az első emeleten a Kereskedel­mi és Hitelbank érdekeltsége a foglalt, gazdára várnak azon­ban a mindkét épületszárnyon tetszés szerinti méretben kiala­kítható üzlethelyiségek. A leg­felső szint lakásaira eddig négy jelentkező van, a megrendelők választhatnak, hogy nyers álla­potban - szőnyegpadló, csem­peburkolat, szerelvények nélkül- olcsóbban, vagy ezekkel együtt magasabb áron vásárol­ják meg a kétszintes lakásokat. A teljes vételárat kiegyenlítő megrendelők menetrend szerint szeptemberben átvehetik laká­saikat, vagy egyéb érdekeltsé­geiket. Ugyan eddig a bank- és üzletháznak még csak mint­egy 35 százalékát értékesítet­ték, a fővállalkozó nincs elke­seredve. Mint elmondta, a je­lenlegi megrendelők közül a Kereskedelmi és Hitelbank, va­lamint a Siklósi Takarékszövet­kezet is bejelentette terjeszke­dési szándékát. Az újabb je­lentkezők között több nyugati- német és osztrák - és hazai pénzintézet is van, akik szin­tén érdekeltséget szeretnének nyitni a tenkesalji kisvárosban. Az érdeklődők között akadt egy német vállalkozó, aki üre­sen az egész épületet megvá­sárolta volna, vele egy-egy épületrészről esetleg tovább folyhatnak a tárgyalások. Újabb érdekessége a 180 millió forintos beruházásnak, hogy elképzelhető, hogy az eredeti tervektől eltérően nem Zsolnay-kerámióval, hanem márvánnyal burkolják az épü­letet. Ebben az esetben az alapanyag szállítója a siklósi márványbánya és feldolgozó üzem lesz. K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom