Új Dunántúli Napló, 1991. június (2. évfolyam, 148-177. szám)

1991-06-14 / 161. szám

uj Dunántúli napló 1991. június 14., péntek Június 19-én befejeződik a szovjet csapatkivonás (Folytatás az 1. oldalról) Somogyi Ferenc államtitkár, il­letve Lőrincz Kálmán, a Ma­gyar Honvédség parancsnoka. Antall József Silov altábor­nagy érdemeit hangoztatva ki­jelentette: büszke lehet arra, hogy hazája szolgálatában ilyen hatalmas feladatot hajtott végre az ütemtervnek megfele­lően, jól szervezetten és fegyel­mezetten. A miniszterelnök fel­hívta a figyelmet arra a mo­mentumra, hogy a kivonulást nyilvánvalóan más érzésekkel éli át a magyar nép, illetve a szovjet hadsereg. Számunkra ez a nap nagy nemzeti örömet je­lent — hangoztatta, hozzátéve: megértjük azokat a Súlyos gon­dokat és nehézségeket, amelye­ket e lépés magával hoz a ka­tonák hazájukba való visszaté­résével. Antall József biztosítot­ta Silov altábornagyot: a kor­mány, illetve az Országgyűlés mindent el fog követni, hogy kegyelettel ápoljuk a szovjet hősi halottak sírjait, mint ahogy mi is reméljük, hogy a magyar katonák sírhalmai hasonló bá­násmódban részesülnek a Szov­jetunióban. A miniszterelnök politikai síkra terelve a szót, emlékeztetett: a szovjet hadse­reg jelenléte összekötődött tör­ténelmünkben a Sztálin kor­szakkal, olyan politikai eszmék magyarországi képviseletével, amivel mi nem értünk egyet. Magyarországon olyan esemé­nyek történtek, amelyek egy­szerre sértették függetlenségün­ket, szuverenitásunkat, illetve olyan társadalmi berendezke­dést hoztak, amelyet mi ide­gennek tekintünk országunk­ban. A miniszterelnök ugyanakkor kifejezésre juttatta: a Szovjet­unióban zajló reformfolyama­tok hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon széles körben kibontakozzék a demokratiz­mus. Ezt a magatartást, illet­ve lehetőséget inagyra értékel­jük. A miniszterelnök hangot adott annak a meggyőződésé­nek, hogy Magyarország és a Szovjetunió a jövőben is jó­szomszédi és ibüiráti kapcso­lóban áll majd egymással. A cél nem lelhet más, mint megőrizni azokat az összekötő szálakat, amelyek mindkét or­szág számára hasznosak. A találkozón Antall József kifejezte reményét, hogy a szovjet parlament mihamarabb válaszol a magyar Országgyű­lésnek arfa a kérésére, hogy az 1956-os magyarországi for­radalmat és szabadságharcot, annak .megítélését ugyanúgy vegye revízió alá, mint az 1968-as cs éh szlovákiai bevo­nulást. Silov altábornagy válaszá­ban megerősítette, hogy jú­nius 19-re befejeződik o szov­jet csapatkivonás. Ezzel a szovjet fél teljes mértékben eleget tesz a kormányközi egyezményekben foglaltaknak. Sajnálatosnak nevezte ugyan­akkor, hogy a pénzügyi elszá­molás kérdésében még nem sikerült megegyezni. Helyzetér­tékelése szerint a szovjet nép nem olyan gazdag, hogy a szovjet pénzen épült ingatla­nokat ingyen átadja, ám a „magyar arak1’ sem olyan gazdagok, hogy ezekről le­mondhatnának. Silov altábor­nagy mindazonáltal bízik ab­ban, hogy a június 30-i ha­táridőig megoldódik a kérdés. Ebbéli véleményét Antall Jó­zsef annyiban osztotta, hogy a szerződésben megjelölt idő­pontig remélhetőleg létrejön a megáílüpodás a két íkor- imány között, legalábbis a mérleget illetően. A miniszter- elnök végezetül személyes nagyrabecsülése jeléül Silov al- tábomagynak herendi vázát ajándékozott, és átadta egyik, 10 éve orosz nyelven megje­lent tudománytörténeti tárgyú könyvét. Silov altábornagyot fogadta Göncz Árpád köztársasági el­nök is. Az államfő hangoztat­ta: „őszinte, baráti kézfogás­sal búcsúzunk a Magyarorszá­gon állomásozó szovjet had­erők .parancsnoki állományá­tól, legénységétől. Köszönetét mondunk azért, hogy a Szov­jetunió kétoldalú megállapo­dás alapján, saját elhatáro­zásából kivonja csapatait Ma­gyarországról, s ezzel 'helyre­áll hazánk teljes szuverenitá­sa’'. A történeti hűség ked­véért emlékeztetett: nem a Szovjetunió üzent hadat Ma­gyarországnak, hanem magyar katonák léptek előtte a szov­jet földre. A legkevesebb, amit most búcsúzáslkor megtelhetek — fogalmazott Göncz Árpád -, hogy e hősök sírjait tiszte­letben tartjuk és gondozni fog­juk. Annak a reményének is hangot adott, hogy a két or­szág a jövőben vállvetve, ba­rátságiban, o közös és békés Európáért küzd egymás ol­dalán. „Baranya” Kft. „B” kategóriás személygépkocsi vezetői tanfolyamot indít 1991. június 17-én 16.30 órakor Tanfolyam helye Pécs, Szalay András u. 9. Mohács: Liszt Ferenc u. 8-14. (volt MHSZ) Jelentkezni lehet: Pécs, Somogyi Béla u. 4. Telefon: 13-816 Mohács: tel.: (711)13-48 hétfő, szerda, péntek ^ Igényeknek megfelelően részletfizetést biztosítunk! otsu j CENTRUM K55 AJÁNLAT! yiitv CENTRUM CENTRUM HÉTFŐ 30% visszatérítés 1991. június 17-én Műsoros magnetofon kazetta 120 Ft-400 Ft-ig Minden háztartási műanyag áru 24,90 Ft-750 Ft-ig Saláta centrifuga 628 Ft Mikrosütő keverő és szűrőkanál 165 Ft Kenyérdoboz 325 Ft Amíg a készlet tart! r<op) A Pécsi Önkormányzat Közgyűlésének ülése Hájim Herzog Nagy szüksége lenne a városnak az északi érintő út Ágoston téren átvezető szakaszának mielőbbi megépítésére Fotó: Szundi György A pécsi Piac- és Vásárcsarnok Felügyelőség PÁLYÁZATOT HIRDET a Vásártéren levő 11/2,11/3 és a 111/3. sz. pavilonok bérbevételére- Az egységek a vásár jellegének megfelelő tevékenység folytatására vehetők igénybe- A használatbavételi díj alapösszege 6000 Ft/m2- A pályázatra történő jelentkezés határideje: 1991. június 20.- A jelentkezéseket vásártéri pavilon jeligével a Vásárcsarnok Felügyelőségéhez kell eljuttatni (Pécs, Bajcsy-Zs. u. 25. 7622)- A pályázati tárgyalás időpontja: 1991. június 21. péntek 9 óra.- A pályázati tárgyalás helye: Vásárcsarnok Felügyelőség Klubhelyisége- A pályázaton történő részvétel feltétele 10-10 ezer forint befizetése a tárgyalás megkezdése előtt _____________________________________________________________(tow Bevezetik a helyi iparűzési adót (Folytatás az 1. oldalról) mája lesz a. történelmi belvá­ros környezetkímélő forgalmi rendjéről szóló rendelet elfo­gadása is; mert ezzel kapcso­latban annyi új megfontolandó szempont merült fel. Példaként csak néhány: meg kell vizs­gálni a környezetszennyezés Iparűzési adó Majd kétórás vita, kiegészítő javaslatok, részszavazások után a közgyűlés meghozta a helyi ipar­űzési adó július 1-jei bevezeté­séről szóló rendeletet. Czeinin- gerné dr. Hegedűs Ilona (SZDSZ) a gazdasági és vállalkozási bi­zottság elnöke szemmel látható­an fáradtan jött le az előadói pulpitusról. — Elégedett? — A bizottság elérte eredeti szándékát, úgy, hogy a kis- és középvállalkozások évi 20 millió forintos árbevételig nem fizet­nek, csak az efölöttieket adóz­tatjuk, a 20 milliót meghaladó rész után, 3 ezrelékkel. Kedvez­ményben részesülnek az új mun­kahelyet teremtők és nem fizet­nek két évig adót az 1990. ja­nuár 1. után megalakult vállal­kozások. — Ez megnyugtatja a vállalko­zókat? — Annyiban mindenképp, hogy az iparűzési adó felét vállalko­zások élénkítésére, illetve letele­pítésére fordíthatjuk. De a költ­ségvetésből, ha infrastruktúráról, környezetvédelemről és egyébről beszélünk, akkor ezt még úgy is kiegészítjük. Ez biztonságot és garanciát jelent számukra, épp ezt is kérték az érdekképviseleti szervek (Gazdasági Kamara, VOSZ, IPOSZ, KIOSZ). ménfőkét és hatását, illetőleg azt, hogy a forgalom csillapí­tás következtében milyen ter­hek tóduilnak más területeikre, vain-e elégséges eszköz a ren­delkezések betartatására, ele­gendő-e a tiltás, 'ha nincs elég parkoló, kitérő út, ha az Ágoston téri csomópont még nem kész. Rendeletet al kotott viszont a közgyűlés a, helyi Iparűzési adóról, amelyet ez év július 1-ijétöl vezetnék be /Pécsett. A rendelet fő szabálya szerint minden vállalkozási iparűzési tevékenység adóköteles, ám 20 millió forint nettó árbevé­tel alatt az adó mértéke nul­la ezrelék, 20 millió forint fe­lett 3 ezrelék. Kétéves adó- mentességet élveznék az újon­nan letelepülő vállalkozások, adókedvezményben részesül­nék az ók a vállalkozók, akik jelentősebb mértékben bővítik foglalkoztatottaik számát. Olyan határozat is született, hogy az iparűzési adóból béfolyt ősz- szeg felét az önkormányzat költség;vetésében élküliö n í tette n kezelik, és azt a válllallkozá- sdklkal kapcsolatos infrastruk­túra fejlesztésére fordítják. A magasnak tartott 3 ezrelékes adómérték miatt a kommány- kaalíéiós ipártolk nemmel sza­vaztak. Tegnap fogadta el a köz­gyűlés a pécsi központi teme­tő bővítési, fejlesztési prog­ramját, amely több mint 100 millió forintról szól, majd ez­zel kapcsolatosan rendelet­ben változtatta meg a sírdí­Nem kortes­hadjárat! Dr. Vtínyó József (MSZP) képviselő az önkormányzati va­gyonnal kapcsolatban dr. Mi­kes Éva (Fidesz) alpolgármes­ter és dr. Horváth Ferenc (KDNP) képviselő között kiala­kult szópárbajt a következő­képp igyekezett beszüntetni:- Szeretném felhívni a tisz­telt képviselőtársaim figyelmét, hogy nem választások előtt, .ha­nem választások után vagyunk. Itt nem a pártok korteshadjá­ratáról van szó, hanem a la­kosság érdekét szolgáló ügye­ket kell megoldanunk. Javaso­lom, hogy ezekkel a megoldási problémákkal foglalkozzunk és ne egymással. (Ezt akár többször is * el­mondhatta volna a tegnapi köz­gyűlésen.) jakot. A díjemelés mértéke különböző kategórákban 6- tól 25 százalékig terjedő jú­lius 1-jétől. Rendeletet alko­tott a testület a város által adományozható díjakról is: Az új kitüntetések rangsorban: „Városháza Emlékérem", „Pro Civitate" emlékérem és „Pécs Megyei Jogú Város Díszpol­gára” cím. Az egyéb témák között felhatalmazta dr. Mi­kes Éva alpolgármestert, hogy amerikai utazása alkalmával aláírja a testvérvárosi szerző­dést Pécs és Seattle között. A Pécsi Közgyűlés tegnapi ülésén többször kísértett a veszély, hogy nem lesz elegen­dő a jelenlévő képviselők szá­ma az érdemi munkához, többször bonyolódtak szava­zási procedúrákba, burkolt obstrukció feloldásának kínjá­ba a testületet is „rongyként égetően”, ahogy ez a minő­sítés az ülésen is elhangzott az oktatási intézmények veze­tőinek kinevezésével kapcso­latos herce-hurcóban. Az ut­canevek megváltoztatásának megtárgyalására nem jutott idő: erről külön, rendkívüli közgyűlést tartanak jövő csü- törtöíkön. Dunai l.-Murányi L. budapesti látogatásai (Folytatás az I. oldalról) gyorsasággal lakályossá tett átmeneti szálláson. Hájim Herzog megismerkedett a 600 ember ibefogadására kialakí­tott táborkomplexum lakóinak elhelyezési körülményeivel. Je­lenleg mintegy 230 ember él az átmeneti szálláson; szá­muk időről időre változik a Szovjetunióból érkezők és az Izraelbe továbbutazók szórná­nak függvényében. A tábor­lakók általában egy napig tartózkodnak a magyar földön létrehozott átutazó-szálláshe­lyen, majd innen az 'FI—AI és a Malév gépei szállítják Iz­raelbe a kivándorlókat. Hájim Herzog, mint a tá­bort működtető Izrael Állam első polgára, részletesen tá­jékozódott leendő honfitársai­nak életkörülményeiről az Iz­rael felé vezető út első állo­másán, s az ott élőkkel szóba elegyedve tudakolta, milyen reményekkel érkeznek az új hazába. Az átmeneti szálláson tett látogatás után Sza'bad György, az Országgyűlés elnö­ke ebéden látta vendégül Há­jim Herzogot és kíséretét. Rö­vid üdvözlő szavaiban a ház­elnök kifejtette: természetel­lenes állapot volt Magyaror­szág és Izrael között a kap­csolatok több évtizedes meg- szakítottsága, ami a magyar nép nagy többségének egyet­értésével sem találkozott. A kapcsolatok „befagyasztása” nem felelt meg Magyarország politikai, gazdasági érdekei­nek. A magyar népben él a tisztelet Izrael iránt, amely menekültek és üldözöttek ere­jével új állam alkotásának csodáját vitte végbe. Erősiti a tiszteletet, hogy Izraelben sok olyan polgár él, aki ma­gyarországi születésű. Ma­gyarországra látogatva láthat­ják: ez nem ugyanaz az or­szág, mint amelyikből eltá­voztak. Ez az ország túllép az előítéleteken, s igyekszik a maga erejéből gyógyítani a sebeket. Magyarország most vissza­tér a demokratiikus értékek­hez, a szabadság és a szoli­daritás eszményeihez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom